Dunántúl, 1937. április (27. évfolyam, 72-97. szám)
1937-04-01 / 72. szám
XXVII. évfolyam 72 mám. Ara ig miér Pécs, 1037 április 1 CsHforinit |IZET ESI A RAW l ,iOz sr * »xitv^ VAGY POAN EGT HÓRA 250 pENr EGYES SZÁM ARA 3 giLLER, lfe OLDALA» fo FILL, KEZIRATOT KEM ADUNK VISSZA SZERKESZTOSEQ ^.YCEUM-UTCA 4. TELEFONSZAM139-4% KIADOHIVATAL ^.YCEUM-UTCA 4. S3 TELEFONSZÁM132-27 HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT A húsvéti ünnepek alkalmából Darányi Kálmán miniszterelnök egy fővárosi délutáni lap munkatársa előtt nyilatkozatot tett, amelyben a magyar közvéleményt tájékoztatta az összes fontosabb beül- és belpolitikai kérdésekről. Ma a külpolitika minden ország számára a legfontosabb tevékenységi területek egyike. Az események rohanva követik egymást s az az állam, amely nem áll résen ebben a rohanásban, hogy érdekeit megvédje és biztosítsa, rövidesen hátrányba kerül. Különösen Magyarországnak kell vigyáznia, hogy váratlanul olyan helyzet ne alakuljon körülötte, amely országunk külpolitikai fejlődésére előnytelen lenne. A magyar külpolitika nagy irányvonalai nem mai keletűek. Változatlanul az olasz barátság dominálja összes külpolitikai elgondolásunkat és lépésünket. A Bethlen István által lefektetett irányvonal ma is érvényes, sőt elevenebb és hatékonyabb, mint eddig bármikor. A római jegyzőkönyv az az okirat, amely szoros gazdasági együttműködés alapelveit fektette le Magyarország, Olaszország és Ausztria között. Darányi miniszterelnök Schuschnigg osztrák kancellár legutóbbi budapesti látogatását is a római jegyzőkönyv szemszögéből világította meg, amikor kijelentette, hogy Schuschnigg budapesti tartózkodása annak a bizonyítéka, hogy a három szerződő állam ma is a római jegyzőkönyv szellemében cselekszik. Olaszország az utóbbi két esztendő alatt rendkívüli módon megerősítette külpolitikai tekintélyét. Miután a fasizmus elvégezte és szinte tökéletesen megoldotta az olasz állam belső újjáépítését s közben a külpolitika területén is egyre nagyobb sikereket ért el, megkoronázta nagy művét Abesszínia meghódításával. Ez a tény egyrészt rendkívüli módon megerősítette Olaszország helyzetét a Földközi-tengeren, másrészt a bizonyos fokú nyersanyaghiánnyal küzdő anyaállam részére gazdag erőforrásokat nyitott meg és lehetővé teszi, hogy az olasz nép egyre szaporodó feleslegét az eddiginél sokkal jobban kihasználható és gazdagabb gyarmatterületen érvényesítse. Ezeknek a tényeknek köszönhető, hogy Olaszország szava Európában ma igen nagy súllyal esik a latba. Az olasz tekintélyt még csak növeli a Németországgal való barátságos együttműködés, amely minden célzatos külföldi híresztelés ellenére is erős és aktív. Magyarország Olaszország szövetségese lévén, természetesen jó szemmel nézi a német-olasz együttműködést, annál is inkább, mert hazánkat a német birodalomhoz az őszinte megbecsülés és igazi jóviszony szálai fűzik. Darányi miniszterelnök az osztrák kancellár budapesti látogatásán ki ▼Hl még egy konkrét tényt említ ebben a nyilatkozatban: az olasz-jugoszláv barátsági és megnemtámadási szerződés megkötését. Milyen érzéssel fogadta az olasz diplomáciának ezt az újabb sikerét a magyar közvélemény? Azzal az érzéssel, amelynek a miniszterelnök is kifejezést adott nyilatkozatában: a megnyugvás érzésével. Igaz, hogy Magyarország és Jugoszlávia a háború idején ellenfelek voltak. Ez azonban nem lehet akadálya annak, hogy bizonyos előfeltételek teljesítése esetén Magyarország és Jugoszlávia viszonya a mainál ne legyen sokkal kedvezőbb. Az olasz-jugoszláv közeledés — lehet — a magyar-jugoszláv megértés útját egyengeti. Előttünk nem lehet ellenszenves, sőt veszedelmes sem az a politika, amely a kisantant egyre lazuló egységének további gyöngítéséhez vezet. Márpedig igen könnyen lehetséges az, hogy Olaszország belgrádi sikere a kisantant felbomlásának előszele. Ne feledjük el azt sem, hogy Németország is jó viszonyt tart fenn Jugoszláviával. A magyar külpolitika természetes törekvése tehát az kell legyen, hogy jogainkból egy jottányit fel nem adva, viszonyunkat Jugoszláviával úgy rendezzük, hogy legalább erről az oldalról enyhüljön az a nyomás, amelyet a kisantant körülöttünk terpeszkedő gyűrűje, sajnos, még ma is jelent. Messzemenő következtetéseket veszedelmes volna levonni. Annyi azonban bizonyos, hogy Magyarországnak a mai súlyos európai helyzetben az ész politikáját kell követni. Előkészületek az olasz királyi pár budapesti útjára Egy olasz lap már részleteket közöl a programból Budapest, március 31. A Corriere della Sera igen érdekes részleteket közöl az olasz királyi pár budapesti tartózkodásának programmjáról. — Magyarország — írja a Corriere della Sera— lelkesen készülődik III. Viktor Emánuel király és császár fogadására, akit magyarországi útjára elkísér a királyné-császárné és Mária királyi hercegnő is. — Politikai körökben nagy fontosságot tulajdonítanak annak a körülménynek, hogy Ciano Galeazzo gróf külügyminiszter is elkíséri a királyi párt. — Magyarország olyan szívélyességgel és ünnepélyességgel készül fogadni a király-császárt, amilyen egy baráti nagyhatalom államfőjének kijár. Amint az uralkodó átlépi az olasz határt, Rakeknél Nadracsek, a drávai bán üdvözli és kifejezi előtte a jugoszláv kormány és nép baráti érzelmeit. Az uralkodót a magyar határterületen, Nagykanizsán a magyar kormány nevében Teleki Béla gróf főispán, Keövess alispán, Lontay főszolgabíró és Kratky István polgármester fogadja. — A király-császár, mikor magyar területre lép, magyar gyalogsági ezredesi egyenruhát visel, tekintve, hogy 1931 óta tulajdonosa a Kaposváron székelő 6. gyalogezrednek, amelynek egy zászlóalja Nagykanizsán állomásozik. Az ezredet, amely Nagy Lajos nevét viseli, az illusztris vendég érkezésére ebbe a határvárosba vezénylik ezredesének, Taller Gusztávnak a parancsnoksága alatt. Viktor Emánuel szemlét tart az ezred felett és aztán folytatja útját Budapest felé. Meglátogatják az Örkényi lovassági iskolát, amelynek növendékei M a- 1 a n a 11 ezredes parancsnoksága alatt vonulnak fel. Az uralkodók kegyeletesen megemlékeznek az Ismeretlen Katonáról, azonkívül babérkoszorút helyeznek el a nagy olasz temetőben, ahol a világháborúban elesett ezerötszáz olasz katona földi maradványai pihennek. Az uralkodópár ezenkívül valószínűleg meglátogatja a budapesti olasz intézményeket, a Fasciót, a kultúrintézetet, az olasz elemi és középiskolát. Frontharcos, politikai, nemzeti, diák- és munkásszövetségek is nagyban készülődnek, hogy kivegyék részüket a lelkes ünnepségekből. Egy könyvkiadó vállalat ebből az alkalomból 500 oldalon kiadja a modern olasz írók antológiáját. Egy folyóirat ünnepi számot szentel Olaszországra. A dohánylövedék a király-császár Magyarországra érkezésekor Róma elnevezéssel új cigarettatípust hoz forgalomba. Kirándulás a „Zsófia“ fedélzetén Esztergomba A két ország közt fennálló történelmi és szellemi kapcsolatok jegyében fog lejátszódni az az utazás, amelyet az olasz uralkodópár Esztergomba tesz a Zsófia fedélzetén, két monitor-flotillától kísérve. Ebben az utazásban részt vesz teljes számban a kormány minden tagja és a legmagasabb katonai, polgári hatóságok. Az utazásnak történelmi vonatkozása, hogy Sztrigovinába vezet, a római Pannónia védőbástyájához, amely most a magyar hercegprímás székhelye. Az uralkodópárt Serédi bíboros hercegprímás fogadja az egyház magas méltóságai és a magyar szerzetesrendek képviselőinek jelenlétében. Az uralkodók meglátogatják a bazilikát, majd megtekintik a nevezetes esztergomi ásatásokat. Esztergom is a legnagyobb lelkesedéssel készül az olasz uralkodópár fogadására. Katonai díszszemle a Mussolini téren Az uralkodópár tiszteletére nagy katonai szemlét is tartanak, amelyben az ország minden katonai alakulata részt vesz. A király a Mussolini téren felállítandó tribünről fogja végignézni a katonai pompát. Ezen a napon márványba vésve fognak itt megjelenni a Dúcénak azok a szavai, amelyeket történelmi nevezetességű milánói beszédében a magyar igazságról mondott. Az uralkodók ezenkívül részt vesznek az Operaház díszelőadásán, továbbá a város által rendezett fogadáson és egy gödöllői vadászaton. Anglia fegyverkezik London, március 31. Angliának még három esztendőre van szüksége, hogy elérje a háborús felkészültséget. Londoni katonai körökben kijelentik, hogy az angol szárazföldi és légihaderő csak három év múlva lesz annyira kiépítve, hogy háború kitörése esetén távolabbi hadszíntereken is nagy erővel léphessen fel. Ekkor módjában lesz, hogy 365.000 emberből álló, teljesen korszerűen felszerelt gépesített haderőt és 2000 elsőosztályú repülőgépet küldhessen az európai szárazföldre. Ma ilyen célra legfeljebb feleannyi ember állana rendelkezésre, de az is csak hiányos felszereléssel.