Dunántúl, 1937. május (27. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-01 / 98. szám

7 oldal DUNANT­H­L szombat, 1937 május 1. A vasasi bányászper kilencedik napja Kerényi István bányakapitányt és Stubna Győző bányafelügyelőt hallgatták ki a pénteki tárgyaláson . A bíróság elrendelte Fischer Béla alispán, Szabolcs Rezső bányaigazgató, Bognár Gyula főszolgabíró és Tolnai József szoc.­dem­ párttitkár kihallgatását Vasas, április 30. A vasasi bányászper kilencedik nap­ján ismét zsúfolásig megtelt hallgatóság­gal a Hungária mozi helyisége. A mai nap is a tanúk kihallgatásával telt el. A szokatlanul nagy érdeklődés Keré­nyi István bányahatósági főtanácsos, a pécsi bányakapitányság vezetőjének és Stubna Győző bányafelügyelő vallo­másának szólt. Délelőtt 9 órakor Kerényi István kihallgatásával kezdődött a tárgyalás. Nádor Ferenc jegyzőkönyvvezető fel­olvasta azt a terjedelmes szakértői je­lentést amit Kerényi István bánya­­kapitány, mint szakértő tanú állított össze. A jelentés szerint az éhségsztrájk­ban résztvett bányászok részben azzal okoztak kárt a DGI-nek, hogy nem mű­ködtették a szivattyúkat, minek követ­keztében a talajvíz elöntötte a legalsó szintet, a felszivárgó iszap pedig meg­rongálta a szivattyútelepeket, másrészt azzal, hogy a sztrájk következtében el­maradt — számítása szerint — 22.320 méter mázsa szén kitermelése Percenként 500 liter víz szivárog elő a bányában Kerényi István elmondotta vallomá­sában, hogy a bányában percenként 500 liter víz szivárog elő. A víz szivárgása körülbelül 50 óráig tar­tott.Ha nem volna szivattyúzás, hónapo­kig tartana, míg az előszivárgó bá­nyavíz komoly károkat okozhatna. A 6. szinten lévő szivattyúk rendes körülmények között naponta 8 -10 óráig működnek. A sztrájk kitörésének nap­ján, február 23-án reggel 7 órakor állí­tották meg és délután 2-től este 10-ig kellett volna járatni, de ez — mint is­meretes — nem történt meg. Ez okozta a 7517,04 pengős kárt. Vallomása további során a feléje per­gő kérdésekre válaszolva ismertette a szakmánybér-rendszer lényegét, a mun­kások panaszairól szólt és előadta, hogy tudomása szerint a DGT kitermelése az előző évekéhez viszonyítva növekedett. A védők kérdéseire elmondotta, hogy nem tud arról, mintha valakit igazság­talan és méltánytalanul súlyos büntetés­sel sújtottak volna. Ha lett volna ilyen, mindenkor módjában állt volna bárkinek hozzá fordulni panaszával, ez esetben el­engedték volna a büntetést, esetleg a levont büntetéspénzt visszakap­hatta volna. Ugyancsak a védelem kérdéseire vála­szolva, az előlegek kérdését ismertette. S­z ú­­­s elnök szakította meg végül is a kérdések sorozatát. — Arra várok feleletet — mondotta —, igaz-e, amit a vádlottak vallottak, hogy tudniillik Stubna felügyelő úr durván bánt az emberekkel? — Ez nem felel meg a valóságnak. A vállalat egyik mérnökének bánás­módja ellen panaszkodtak, én átírtam a DGT-hez, kijelentettem, hogy ez törvényellenes. Azt a választ kaptam, hogy a jövőben ilyesmi nem for­dul elő. — Mondom, Stubna ellen nem volt panasz. — Tény, hogy az­­egyik fejtésben köny­­nyebb, a másikban nehezebb a munka, az egyikben többet, a másikban keve­sebbet tudnak keresni, de tudomásom szerint a szakmányokat úgy állapítják meg, hogy mindenki megfelelő keresetet biztosíthasson magának. Úgynevezett normál­ szakmányok vannak rendszere­sítve, amelyek keretén belül lehetnek kisebb-nagyobb változtatások feljebb, de lejjebb is. Ha a munkás úgy látja, hogy keveset keres, joga van szakmányának emelését kérni. Méltányos esetekben ezt nem is tagadják meg. Vallomását azzal fejezte be, hogy az emberek szigorú kezelésére szükség van, mert a fegyelem meglazulása beláthatat­lan következményekkel járhat Posep Ferenc, Rankl Antal, Rákos La­jos, Róth János Ruppert István, Schnel­lenberger Mihály, Schwab Henrik, Simon Antal, Stenczer Ferenc, Sturberg Antal, Szecsődy Lajos, Szűcs József, Tar Jó­zsef, Tóth Károly, Varga István, Vókó József, Vörös József, Weibl Béla, Wein­­traut János, Zsebi János, Brasits Jó­zsef, Crunicz Rezső vallomása után D­é­­n­e­s Győző aknász tett terhelő vallo­mást a vádlottakra. — Így volt? — kérdi Szüts Jenő elnök a vádlottak felé fordulva. — Igenis — pattan fel Sauerwein Jó­zsef —, megfelel a valóságnak. Frank Pál, Fritz András és Gungl Já­nos után a délutáni tárgyaláson Má­tyás Péter 59 éves főaknászt szólítot­ták a terembe. A tanú elmondotta, hogy a sztrájk napján a bányába leszállva, egy nagyobb csoporttal találkozott. Ezek kijelentették, hogy a nagyobb darab ke­nyérért harcolnak. Mivel Stubna fel­ügyelő szerint a munkások ügyét az ipar­ügyi minisztériumban tárgyalták, ő kérte, ne okoskodjanak, szálljanak fel. Közölte is velük, hogy vitéz H­o­r­v­á­t István fő­ispán Budapesten tárgyal, de nem haj­lottak szavára, kórusban kiáltották felé, hogy nem szállnak ki Már február 15-én tudta a DGT, hogy sztrájk készül Milovecz Antal, Milovecz György, Se­bestyén Sándor és Till János lényegte­len vallomása után került sor Stubna Győző bányafelügyelő kihallgatására. Stubna Győző részletesen előadta, hogy januárban, amikor a drágasági hullám kezdte éreztetni hatását a szociáldemo­krata munkásság képviseletében T­o­l­­­n­a­i József párttitkár a bányaigazgató­ságtól béremelést kért a munkások ré­szére. Ezt a kérést az igazgatóság meg­tagadta. Tudott arról, hogy a munkás­ság elégedetlen és már február 15-én hallott arról, hogy sztrájk készül. Másnap az igazgatóság utasítására üzem­szünetet rendelt el az egész bányatele­pen. Az üzemszünetet akkor szüntették meg, amikor az igazgatóság Tolnai Józseftől garanciát kapott arra, hogy nem lesz sztrájk. Ennek ellenére ő Raub Jánostól hal­lotta, hogy a sztrájk aligha kerülhető el. Meg is beszélték, hogy Raub a padlóra ejtett levéllel értesíti, ha a munkásság sztrájkra határozná el magát. Óvatosságból berendelt az irodába harminc embert, akik előtt két csendőr füle hallatára felolvasott egy szöveget, amelyben kijelentette: valószínűnek tart­ja, hogy folynak bértárgyalások, míg ez eldől, legyenek türelemmel. A gyors­írásból gépírásba áttett szöveget előző­leg felolvasta Kadar­k úti és Sza­bados nevű csendőröknek. Stubna Győző a leghatározottabban kijelentette vallomásában, nem igaz az, hogy ő olyan kijelentést tett, hogy nem folynak sehol bértárgyalások. —­ Mikor ezt a szöveget felolvastam — vallotta Stubna felügyelő —, Raub köz­­bekiáltott:­­.— Szóval nincsenek tárgyalások? — Én ekkor ingerülten közbevágtam. Ne ferdítsék el a szavaimat! Ha nem ér­tették meg, felolvasom mégegyszer! — De senki sem akarta mégegyszer hallani. A szakmányokra nézve elmondotta, hogy azoknak összege változó. Szüts elnök fordult ezután a fel­ügyelő felé: — Igaz, hogy — mint néhányan val­lották — úgy bánik az emberekkel, mint a kutyákkal? — Nem igaz, kérem. Mindenkinek ren­delkezésére álltam, ha akarta nyíltan, a többiek előtt, ha úgy kívánta, négy­­szemközt. Csökkent a fegyelmi büntetések száma Vallomása további során statisztikák­kal bizonyította, hogy a büntetések száma az utóbbi idő­ben csökkent, de különben sem ő büntet, hanem a mérnökök, ő csak aláírja, illetve jóvá­hagyja a büntetéseket. Legtöbb büntetést műszakn vilasztás miatt kellett hozni és a biztonsági int­zkedések elmulasztása miatt. A mai tárgyalás utolsó fázisa a fiatal­korú vádlottak szüleinek számbavétele volt. Hrabéczy Jenő dr. ügyész a bizo­nyítás kiegészítéseként kérte Kadar­kúti János, Szabados Imre csend­őrök és négy tanú kihallgatását, milyen nyilatkozat hangzott el Stubna felügyelő részéről. A védelem azt a 28 embert kérte kihallgatni, akik a Stubna-féle ki­hallgatáson résztvettek. Arra nézve, hogy a társaságnál durván bántak a munká­sokkal, hét tanú kihallgatását, a vád­lottakra terhelően valló C­s­e­r­t­á­n Jó­zsef kijelentéseinek igazolására hat tanú kihallgatását kérte. Bizonyítani kívánják, hogy a földfeletti sztrájk tartását lelki és testi terrorral lehetetlenné téve, úgy­szólván kényszerítették a munkásságot, hogy földalatti sztrájkot tartsanak. Erre a körülményre 16 tanú kihallgatását, va­lamint vitéz H­o­r­v­á­t István dr. fő­ispán, Fischer Béla alispán, Bognár Gyula főszolgabíró, Szabolcs Rezső bányaigazgató és Tolnai József párt­titkár kihallgatását kérte a védelem. A törvényszék a főispán kivételével elren­delte a tanúkihallgatások foganatosítá­sát. A tárgyalás este fél hét órakor ért véget. A bíróság a következő tárgyalást hétfőre tűzte ki. Letépte az országzászlót — 8 havi fogház Szeged, április 30. A szegedi törvényszék ma E­n­­gelhardt Rezső 31 éves, német anyanyelvű eleki mészárossegédet Elek község országzászlójának le­­tépése és szétszakítása miatt nyolc­­havi fogházra ítélte. Ez év március 8-án ugyanis szét­tépte az országzászlót, darabjait az útszéli fákra kötözte, egy részével pedig bedugta az artézi kút kifo­lyóját. Beismerte tettét, de azzal védeke­zett, hogy beteg volt, injekciókat kapott és lázas állapotban követte el tettét. Végtelenül megbánta és nagyon sajnálja. Az ítélet jogerős. . Az angol fegyverkezési kölcsön csődje London, április 30. A csütörtökön kibocsátott 100 mil­lió font­­összegű felfegyverzési köl­csönre a közönség csak 20 milliót jegyzett. Az aláíratlanul maradt 80 millió fontot most kényszerből a közintézmények veszik át. — Idegesség, fejfájás, szédülés, ál­matlanság, reggeli rosszullét, levert­ség, bágyadtság, sok esetben ha­marosan megszűnnek, ha bélműködé­­sünket reggelenként egy-egy pohár természetes „Ferenc József“ keserű­­vízzel elrendezzük. — Az orvosok ajánlják. XL Pius pápa sajátkezű levélben üdvözölte 25 éves főpásztori jubi­leuma alkalmából Papp Antal c. ér­sek, miskolci görög katolikus apos­toli adminisztrátort. — Horthy Mik­lós kormányzó ma délelőtt ünnepé­lyesen megnyitotta a budapesti nem­zetközi vásárt. — Pál jugoszláv kor­mányzóherceg holnap indul el, hogy Párison keresztül Londonba utazzék a királykoronázásra. Közben több napot tölt Párisban, ahol fontos megbeszéléseket folytat . Veverka Nándor bécsi cseh követet július el­sején Bukarestbe helyezik át. Utód­jául a jelenlegi berni cseh követet, Künzl-Ji­erckyt szemelték ki, akinek rendkívül jó­ barátai összeköttetései vannak a mai Ausztriában, miután a régi monarchia szolgálatában ka­tonai attasé volt és Károly király személyesen adta át neki a vaskoro­­narendet. .. A Népszövetség fő­megbízotti tisztségét Walkó Lajos­sal fogják betölteni. A jelölést po­litikai körökben szívesen fogadták. — Elhúnytak: özv. Földessy Dezső­­né Gulyás Mária Budapesten, Oláh Béla dr. újságíró Nagyváradon, vitéz Gáthy István mérnök Budapesten, Balló Antalné Vatter Irma Vácon, Algár Ignác ny. MÁV főfelügyelő Budapesten, Navalka László ny. bí­rósági irodafőtiszt Jászberényben, Vucskits Jenőné Budapesten, özv Bősze Györgyné Babos Anna Sop­ronban, özv. Paldt Sándorné Buda­pesten. — Lezuhant gyakorlatozás közben három katonai repülőgép Dél-Angliában. Mind a három poz­­dorjává tört. Egy pilóta meghalt. — A besszarábiai Bamrameca köz­ség leggazdagabb embereit, Feld­­mann Mózest és feleségét eddig még ismeretlen tettesek meggyilkolták. A borzalmasan megcsonkított holt­testekre csak reggel akadtak rá. — Havazik Csik vármegye legtöbb községében. A hőmérséklet annyira süllyedt, hogy a hó még a napon is megmarad. A kései havazás a virág­zó gyümölcsfákban óriási kárt tett. — Károlyi Mihály gróf a Pozsony­ban megjelenő „Reggel“ című lapban cikket írt, amely a magyar nemzet ellen gyalázkodásokat tartalmaz. A törvényszék hirdetmény útján meg­idézte Károlyi Mihályt, de mivel nem jelent meg, a büntetés mértékét nem szabták ki a nélkül megtartott mai tárgyaláson. — Kigyulladt és el­égett egy kéktaxi a budapesti Jó­zsef körúton. — Villamosjegycsalá­­sért egyheti fogházra ítélték Buda­pesten Kurali János ügynököt, mert egy a földről felvett jeggyel akart utazni.­­ Belerohant egy sínautó a devecseri állomáson egy tehervonat mozdonyába és pozdorjává törött Rosenberg Emil mérnök mindkét lá­bát levágták az összetört kocsi al­katrészei. Haász János 16 éves ki­futófiú egyik lába három helyen el­törött, Németh János sínautóvezető súlyos fejsérülést szenvedett. A sze­rencsétlenséget a vezetők gondatlan­sága okozta. Az eljárás megindult — Katonai behívót kapott a férfivá operált lengyel gerelyvető bajnoknő. — IDŐJÁRÁS: Észak-északnyu­gati légáramlás, vlátozó felhőzet, északon és északkeleten záporok. Éjjel több helyen talajmenti fagyok. A nappali hőmérséklet nyugaton emelkedik, keleten alig változik.

Next