Dunántúl, 1937. július (27. évfolyam, 146-172. szám)

1937-07-01 / 146. szám

Ara finer Pécs, 1937. július I. Csütörtök XXVl­ Avlolyan 146 n. előfizet: UP'~1 ~ könyvi VAGY Pva.. ■ . HÓRA 3­50 PENGŐ EGYES SZÁM ARA 11 FILLÉR. 1» OLDALAS 30 FILL. KÉZIRATOT KÉM ADUNK VISSZA s­erkeht­ség ^.YCEUM-UTCA 4. SE TELEFONSZAM 129-4* KIADÓHIVAT­Al vCEüM-UTCA 4. SZ. TELEFONSZ­AM. 32-H, HIRDETÉS DÍJSZABÁS szerint Az ifjúság elhelyezkedésének kérdése nagy szo­ciális és gazdasági problémáink kö­zött előkelő rangsort foglal el. Ab­ban minden tényező egyetért, hogy ma a kenyérkereseti lehetőséget igénylő fiatalságot a közpályák és általában a hivatalnoki pályák he­lyett a gyakorlati pályák felé kell irányítani és arra kell törekedni, hogy minél több képzett fiatalember a magángazdaság terén nyerjen el­helyezkedést. A másik oldalon vi­szont olyan tőkeellenes hangulat je­lentkezik sokszor jelszavakon nyar­galva, amely egyáltalában nem al­kalmas arra, hogy a magángazdasá­gok vállalkozási kedvét és ezzel együtt­ munkaerőalkalmazási készsé­gét fokozza. . Gazdasági pályákon boldogulni a tőke vállalkozási készsége és bizton­sága nélkül lehetetlen. A gazdasági pálya megköveteli azt, hogy a tőke­gyűjtés akadályokba ne ütközzék és az, aki garasait félrerakja, érezze a biztonság tudatát. Érezze azt, hogy állam és társadalom nemcsak öröm­mel látja, hanem elő is mozdítja a tőkeképződést. Az okos és célszerű szociális poli­tika nemcsak hogy nem ellentéte az okos pénzügyi és gazdasági politi­kának, hanem annak integráns al­kotó része. Három szerepe van a tő­kének. A tőke egyrészt termelési, másrészt jövedelemelosztási és vé­gül szociális tényező. A tőkét, mint termelési tényezőt az államnak és társadalomnak egyaránt védenie kell. Soha nem szabad a tőke ellen, ha­nem ellenkezőleg mindig mellette, különösen pedig a tőkeképződés le­hetőségeinek megteremtése és biz­tosítása mellett dolgozni. Viszont a tőkének,­ mint jövedelemeloszlási té­nyezőnek ki kell vennie a részét a közteherviselésből a méltányosság és igazság alapelveinek megfelelően. Ez magyarázza meg a kormánynak a törekvését arra, hogy bizonyos adónemeket a progresszivitás elvi alapján részletesebben kimunkáljon, ezért törekszik a társulati adó bizo­nyos mértékű reformjára, valamint a jövedelem- és a vagyonadó helye­­sebb kimunkálására. Szociális téren viszont a tőkének teljesítenie kell etikai hivatását. Ha megengedjük a hitelezőnek a bizton­ságot, ha alátámasztjuk a tőkekép­ződés lehetőségét és felélesztjük a vállalkozási kedvet, akkor a tőke sokkal intenzívebben teljesítheti szo­ciális téren kötelességeit és ezeknek teljesítésére sokkal hatékonyabban rá is szorítható. Az alapjaiban vé­dett, biztonságát érző magángazda­ság sokkal több embernek fog ke­nyérkeresetet nyújtani, mint az a magángazdaság, amelyet állandóan fenyeget egy bizonyos hibás jelsza­vakon épült hangulat. Kapitalista világrendszerben élünk l és a tőkét, mint termelési tényezőt, még a bolsevizmus sem tudta más erővel helyettesíteni. Nagyon ve­szedelmes játék a szavakkal az, amely a tőkét akarja parcellázni. Egyedül helyes: megteremteni és megvédeni a tőke biztonságát, de ezzel egyidejűleg megteremteni a tőke és munka közös termelvényé­­í®ek, a nemzeti jövedelemnek igaz­­s­ágos megoszlási rendszerét. Elutasította Róma és Berlin az angol-francia javaslatot London, június 30.­­ Nagy érdeklődés előzte meg a be nem avatkozási bi­zottság tegnapi ülését, amelyen dönteni kellett volna a spanyol partok ellenőr­zéséből kivált olasz és német hadihajók pótlásáról. Lord Plymouth az an­gol kormány nevében nyilatkozatot tett, amelyben előterjesztette azt a javasla­tot, hogy Anglia és Franciaország saját hajóival kívánja pótolni az olasz és né­met hadihajókat. Az általános eszmecsere folyamán az olasz és a német meg­bízott a legsúlyosabb elvi aggodalmait fejezte ki a javas­lattal szemben, amely nem a szükséges egyensúlyon épül fel és így az ellenőrzés teljes pártatlansága nincs biztosítva. A két megbízott, Grandi és Ribbentrop nagykövet egyben előadta, hogy kormányaik elhatározták, hogy utasítják az ellenőrzéssel megbízott állampolgáraikat tisztükről való lemondás­ra. A vita végén valamennyi megbízott kijelentette, hogy sürgős választ kér­nek kormányaiktól ebben a kérdésben. A legközelebbi, döntő ülést pénteken tartja a bizottság. A magántisztviselők helyzete a Ház előtt Budapest, június 30. A képviselőház mai ülésén folytatták a munkaviszony egyes kérdéseinek sza­bályozásáról szóló törvényjavaslat tárgya­lását. A vita első szónoka, K­é­t­h­l­y Anna sürgette a munkanélküliségi segélyt és a munkaidő szabályozását. A­n­d­a­h­á­z­i K­a­s­n­y­a Béla rámutatott arra, hogy a magánalkalmazottak fizetését az állami fizetésleszállítás után szintén kétszer­­háromszor csökkentették és emiatt a magántisztviselők súlyos helyzetbe kerültek. Szabályozni kellene a túlóra kiszámítá­sát és a heti 48 órás maximumot csök­kenteni kell azokon a heteken, ame­lyekben ünnep van. Rupert Rezső a gazdasági megkötöttség megszüntetését és az egykéz-rendszer eltüntetését sür­gette. Shvoy Kálmán felhívja a figyelmet azoknak a magántisztviselőknek a hely­zetére, akik katonai szolgálatuk teljesítése miatt elvesztik állásukat. Kérte ennek a kérdésnek rendezését. Homonnay Tivadar a magánalkal­mazottak jogi viszonyait szabályozó to­vábbi javaslatokat kért. V­á­r­a­d­y László kiemelte, hogy Gömbös Gyula kormányrajutása óta egymást követik a szociális intézkedések. Pinczich Ist­ván elismerését fejezi ki a miniszternek azért, hogy a szociális problémák iránt nagy érzéket tanúsít. Mivel több szónok nem volt feliratkoz­va, Sztranyavszky Sándor elnök a vitát bezárta és Bornemisza Géza iparügyi miniszter válaszolt a felszóla­lásokra. A kormány útját állja az indokolatlan áremeléseknek Beszéde elején hivatkozott arra, hogy ma vil­ászerte szociálpolitikai kérdések­től hangos a közélet és örömmel állapí­totta meg a vitából, hogy a magyar po­litikai és gazdasági élet sem kivétel eb­ből a szempontból. Minden gazdasági rendszer középpontjában az embernek kell állania és ha azt látjuk, hogy a tár­sadalmi élet alakulása az ember egzisz­tenciájának megsemmisülése felé vezet, az állam feladata, hogy megállj­t kiált­son. Ezért kell beleavatkoznia az állam­nak a munkaviszonyok szabályozásába. A magyar gazdasági politikának is meg kell találnia azokat az eszközö­ket, amelyek biztosítják a dolgozók testi és szellemi erejének megtartá­sát. Ezek a szempontok vezették a tör­vényjavaslat készítésekor. A javaslatnak, amely a munkabért, munkaidőt és a fi­zetéses szabadságot szabályozza, kétségtelen hatása lesz a munkanél­küliség csökkentése terén is. Ha azonban a munkaidőt szabályozzuk, szabályozni kell a munkabért is. Szo­ciálpolitikai és társadalmi­­ szempontból szükséges, hogy a javaslat rendelkezései a nagy nemzeti célokat szolgálják. Ha egyesek megokolatlan áremelésre kívánják felhasználni a javaslatot, a kormánynak a rendelkezésére álló eszközökkel módjában lesz az ilyen törekvéseknek útját állni. Ezután az egyes felszólalásokra vála­szolt a miniszter és végül kijelentette, hogy meggyőződése, hogy a törvényja­vaslat a magántisztviselők szellemi és anyagi haladását szolgálja. A miniszter nagy tetszéssel fogadott beszéde után Ángyán Béla, a közjogi bizottság előadója beterjesztette a bizottság jelentését a kormányzói jogkör kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatról, majd az elnök napirendi indítványt tett, amely szerint a Ház legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartja. Interpellációk A Ház ezután áttért az interpellációk­ra. Kun Béla a tűzifa drágulását tette szóvá. Bornemisza Géza iparügyi miniszter válaszában bejelentette, hogy a kormány javaslatot terjeszt a 33-as bi­zottság **a a tűzifa árának szabályozá­sáról és a rendelet rövidesen életbe lép. B­e­­­b­e­r Mihály a vasbetonipari mun­ka szakképesítéshez kötését kérte. Bor­nemisza Géza iparügyi miniszter az interpellációra adott válaszában kijelen­tette, hogy a vasbeton-munka, jelenleg is képesítéshez van kötve, de a képviselő­nek azt a kérését, hogy a vasbeton­munkában csak szakképzett munkást al­kalmazzanak, nem tartja teljesíthetőnek. Be­­­b­e­­ képviselő és a Ház a miniszter válaszát tudomásul vette. Fábián Béla a kispesti békétlenke­­désekről interpellált és a békétlenkedők erélyesebb nyomozását kérte a belügy­minisztertől. Széll József belügyminiszter kijelen­tette, hogy az eljárás megindult és min­den rendelkezésre álló eszközzel meg fogja előzni az incidenseket. Fábián Béla a miniszter válaszát nem vette tudomásul, a Ház azonban tu­domásul vette és ezzel az ülés fél 4 óra­kor véget ért. ülést tartott a 55-ös bizottság Budapest, június 30. A 33-as bizottság ma délután ülést tartott, amelyen több kiadandó pénz­ügyi és gazdasági vonatkozású ren­deletet tárgyalt le és fogadott el. Ezek a rendeletek, így a magánal­kalmazottak lecsökkentett külön­adójának életbeléptetése már a hiva­talos lap csütörtöki számában meg is jelenik. Elfogadta a francia szenátus és a kamara a kormány pénzügyi javaslatait Paris, június 30. Izgalmas ülésén, amelyen két honatya tettlegességig fajult csatát vívott egy­mással, a francia kamara 380 szavazattal 226 ellenében elfo­gadta a kormánynak a pénzügyi fel­­hatalmazásról szóló javaslatát. A szenátus ugyancsak elfogadta 167 sza­vazattal 82 ellenében a javaslatot, amely így hangzik: A kormány, felhatalmazást kap arra, hogy 1937 augusztus 34-ig államtanács­ban megállapított rendeletek útján megtegye mindazokat az intézkedése­ket, amelyekre szükség van állam­­hitel elleni merényletek megtorlása, az üzérkedés leküzdése, a gazdasági talp­­raállítás, az árak ellenőrzése, a költ­ségvetési és kincstári egyensúly bizto­sítása céljából. A felhatalmazás következtében Pak­sban valóságos pénzügyi pánik uralkodik. A pénzügyi kényszerrendszabályok elren­delésével kapcsolatban újból elterjedtek hírek a francia frank küszöbön álló le­értékeléséről. A kormányhoz közelálló körökben a leg­határozottabban állítják, hogy a Chau­­temps kormány nem gondol a francia frank újabb devalvációjára. Az egyenes és közvetett adókat jelentős mértékben felemelik. Franciaországban a bankok és váltó­üzletek beszüntették a valuták és de­vizák kiszolgáltatását. Az áru és értéktőzsdét bezárták, de hol­nap már újból kinyitják. A jobboldali lapok támadják a volt Blum kormányt. Éjjel jelentik: Lebrun elnök hozzá­járulásával kormányrendelet jelenik meg csütörtökön, amely a francia frank aranytartalmának szabályozásáról szóló törvényt hatá­lyon kívül helyezi. Eddig a frank aranyértéke 49—49 milli­gram között mozgott, az új aranyértéket később határozzák meg. Revíziós vita az angol felsőházban London, június 30. Az angol felsőházban ma beható vita kezdődött a békeszerződések revíziója érdekében. Idézték Wilson beismerését, amely szerint a hábo­rús légkörben a békeszerződések megalkotásánál sok tévedés történt, amelynek módosítására azonban a népszövetségi alapokmány 19. sza­kasza módot és lehetőséget nyújt. Ezért elérkezett az ideje annak, hogy a békeszerződések békés felülvizs­gálására bizottságot jelöljön, ki a Népszövetség

Next