Dunántúl, 1937. július (27. évfolyam, 146-172. szám)
1937-07-01 / 146. szám
Ara finer Pécs, 1937. július I. Csütörtök XXVl Avlolyan 146 n. előfizet: UP'~1 ~ könyvi VAGY Pva.. ■ . HÓRA 350 PENGŐ EGYES SZÁM ARA 11 FILLÉR. 1» OLDALAS 30 FILL. KÉZIRATOT KÉM ADUNK VISSZA serkehtség ^.YCEUM-UTCA 4. SE TELEFONSZAM 129-4* KIADÓHIVATAl vCEüM-UTCA 4. SZ. TELEFONSZAM. 32-H, HIRDETÉS DÍJSZABÁS szerint Az ifjúság elhelyezkedésének kérdése nagy szociális és gazdasági problémáink között előkelő rangsort foglal el. Abban minden tényező egyetért, hogy ma a kenyérkereseti lehetőséget igénylő fiatalságot a közpályák és általában a hivatalnoki pályák helyett a gyakorlati pályák felé kell irányítani és arra kell törekedni, hogy minél több képzett fiatalember a magángazdaság terén nyerjen elhelyezkedést. A másik oldalon viszont olyan tőkeellenes hangulat jelentkezik sokszor jelszavakon nyargalva, amely egyáltalában nem alkalmas arra, hogy a magángazdaságok vállalkozási kedvét és ezzel együtt munkaerőalkalmazási készségét fokozza. . Gazdasági pályákon boldogulni a tőke vállalkozási készsége és biztonsága nélkül lehetetlen. A gazdasági pálya megköveteli azt, hogy a tőkegyűjtés akadályokba ne ütközzék és az, aki garasait félrerakja, érezze a biztonság tudatát. Érezze azt, hogy állam és társadalom nemcsak örömmel látja, hanem elő is mozdítja a tőkeképződést. Az okos és célszerű szociális politika nemcsak hogy nem ellentéte az okos pénzügyi és gazdasági politikának, hanem annak integráns alkotó része. Három szerepe van a tőkének. A tőke egyrészt termelési, másrészt jövedelemelosztási és végül szociális tényező. A tőkét, mint termelési tényezőt az államnak és társadalomnak egyaránt védenie kell. Soha nem szabad a tőke ellen, hanem ellenkezőleg mindig mellette, különösen pedig a tőkeképződés lehetőségeinek megteremtése és biztosítása mellett dolgozni. Viszont a tőkének, mint jövedelemeloszlási tényezőnek ki kell vennie a részét a közteherviselésből a méltányosság és igazság alapelveinek megfelelően. Ez magyarázza meg a kormánynak a törekvését arra, hogy bizonyos adónemeket a progresszivitás elvi alapján részletesebben kimunkáljon, ezért törekszik a társulati adó bizonyos mértékű reformjára, valamint a jövedelem- és a vagyonadó helyesebb kimunkálására. Szociális téren viszont a tőkének teljesítenie kell etikai hivatását. Ha megengedjük a hitelezőnek a biztonságot, ha alátámasztjuk a tőkeképződés lehetőségét és felélesztjük a vállalkozási kedvet, akkor a tőke sokkal intenzívebben teljesítheti szociális téren kötelességeit és ezeknek teljesítésére sokkal hatékonyabban rá is szorítható. Az alapjaiban védett, biztonságát érző magángazdaság sokkal több embernek fog kenyérkeresetet nyújtani, mint az a magángazdaság, amelyet állandóan fenyeget egy bizonyos hibás jelszavakon épült hangulat. Kapitalista világrendszerben élünk l és a tőkét, mint termelési tényezőt, még a bolsevizmus sem tudta más erővel helyettesíteni. Nagyon veszedelmes játék a szavakkal az, amely a tőkét akarja parcellázni. Egyedül helyes: megteremteni és megvédeni a tőke biztonságát, de ezzel egyidejűleg megteremteni a tőke és munka közös termelvényéí®ek, a nemzeti jövedelemnek igazságos megoszlási rendszerét. Elutasította Róma és Berlin az angol-francia javaslatot London, június 30. Nagy érdeklődés előzte meg a be nem avatkozási bizottság tegnapi ülését, amelyen dönteni kellett volna a spanyol partok ellenőrzéséből kivált olasz és német hadihajók pótlásáról. Lord Plymouth az angol kormány nevében nyilatkozatot tett, amelyben előterjesztette azt a javaslatot, hogy Anglia és Franciaország saját hajóival kívánja pótolni az olasz és német hadihajókat. Az általános eszmecsere folyamán az olasz és a német megbízott a legsúlyosabb elvi aggodalmait fejezte ki a javaslattal szemben, amely nem a szükséges egyensúlyon épül fel és így az ellenőrzés teljes pártatlansága nincs biztosítva. A két megbízott, Grandi és Ribbentrop nagykövet egyben előadta, hogy kormányaik elhatározták, hogy utasítják az ellenőrzéssel megbízott állampolgáraikat tisztükről való lemondásra. A vita végén valamennyi megbízott kijelentette, hogy sürgős választ kérnek kormányaiktól ebben a kérdésben. A legközelebbi, döntő ülést pénteken tartja a bizottság. A magántisztviselők helyzete a Ház előtt Budapest, június 30. A képviselőház mai ülésén folytatták a munkaviszony egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A vita első szónoka, Kéthly Anna sürgette a munkanélküliségi segélyt és a munkaidő szabályozását. Andaházi Kasnya Béla rámutatott arra, hogy a magánalkalmazottak fizetését az állami fizetésleszállítás után szintén kétszerháromszor csökkentették és emiatt a magántisztviselők súlyos helyzetbe kerültek. Szabályozni kellene a túlóra kiszámítását és a heti 48 órás maximumot csökkenteni kell azokon a heteken, amelyekben ünnep van. Rupert Rezső a gazdasági megkötöttség megszüntetését és az egykéz-rendszer eltüntetését sürgette. Shvoy Kálmán felhívja a figyelmet azoknak a magántisztviselőknek a helyzetére, akik katonai szolgálatuk teljesítése miatt elvesztik állásukat. Kérte ennek a kérdésnek rendezését. Homonnay Tivadar a magánalkalmazottak jogi viszonyait szabályozó további javaslatokat kért. Várady László kiemelte, hogy Gömbös Gyula kormányrajutása óta egymást követik a szociális intézkedések. Pinczich István elismerését fejezi ki a miniszternek azért, hogy a szociális problémák iránt nagy érzéket tanúsít. Mivel több szónok nem volt feliratkozva, Sztranyavszky Sándor elnök a vitát bezárta és Bornemisza Géza iparügyi miniszter válaszolt a felszólalásokra. A kormány útját állja az indokolatlan áremeléseknek Beszéde elején hivatkozott arra, hogy ma vilászerte szociálpolitikai kérdésektől hangos a közélet és örömmel állapította meg a vitából, hogy a magyar politikai és gazdasági élet sem kivétel ebből a szempontból. Minden gazdasági rendszer középpontjában az embernek kell állania és ha azt látjuk, hogy a társadalmi élet alakulása az ember egzisztenciájának megsemmisülése felé vezet, az állam feladata, hogy megálljt kiáltson. Ezért kell beleavatkoznia az államnak a munkaviszonyok szabályozásába. A magyar gazdasági politikának is meg kell találnia azokat az eszközöket, amelyek biztosítják a dolgozók testi és szellemi erejének megtartását. Ezek a szempontok vezették a törvényjavaslat készítésekor. A javaslatnak, amely a munkabért, munkaidőt és a fizetéses szabadságot szabályozza, kétségtelen hatása lesz a munkanélküliség csökkentése terén is. Ha azonban a munkaidőt szabályozzuk, szabályozni kell a munkabért is. Szociálpolitikai és társadalmi szempontból szükséges, hogy a javaslat rendelkezései a nagy nemzeti célokat szolgálják. Ha egyesek megokolatlan áremelésre kívánják felhasználni a javaslatot, a kormánynak a rendelkezésére álló eszközökkel módjában lesz az ilyen törekvéseknek útját állni. Ezután az egyes felszólalásokra válaszolt a miniszter és végül kijelentette, hogy meggyőződése, hogy a törvényjavaslat a magántisztviselők szellemi és anyagi haladását szolgálja. A miniszter nagy tetszéssel fogadott beszéde után Ángyán Béla, a közjogi bizottság előadója beterjesztette a bizottság jelentését a kormányzói jogkör kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatról, majd az elnök napirendi indítványt tett, amely szerint a Ház legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartja. Interpellációk A Ház ezután áttért az interpellációkra. Kun Béla a tűzifa drágulását tette szóvá. Bornemisza Géza iparügyi miniszter válaszában bejelentette, hogy a kormány javaslatot terjeszt a 33-as bizottság **a a tűzifa árának szabályozásáról és a rendelet rövidesen életbe lép. Beber Mihály a vasbetonipari munka szakképesítéshez kötését kérte. Bornemisza Géza iparügyi miniszter az interpellációra adott válaszában kijelentette, hogy a vasbeton-munka, jelenleg is képesítéshez van kötve, de a képviselőnek azt a kérését, hogy a vasbetonmunkában csak szakképzett munkást alkalmazzanak, nem tartja teljesíthetőnek. Bebe képviselő és a Ház a miniszter válaszát tudomásul vette. Fábián Béla a kispesti békétlenkedésekről interpellált és a békétlenkedők erélyesebb nyomozását kérte a belügyminisztertől. Széll József belügyminiszter kijelentette, hogy az eljárás megindult és minden rendelkezésre álló eszközzel meg fogja előzni az incidenseket. Fábián Béla a miniszter válaszát nem vette tudomásul, a Ház azonban tudomásul vette és ezzel az ülés fél 4 órakor véget ért. ülést tartott a 55-ös bizottság Budapest, június 30. A 33-as bizottság ma délután ülést tartott, amelyen több kiadandó pénzügyi és gazdasági vonatkozású rendeletet tárgyalt le és fogadott el. Ezek a rendeletek, így a magánalkalmazottak lecsökkentett különadójának életbeléptetése már a hivatalos lap csütörtöki számában meg is jelenik. Elfogadta a francia szenátus és a kamara a kormány pénzügyi javaslatait Paris, június 30. Izgalmas ülésén, amelyen két honatya tettlegességig fajult csatát vívott egymással, a francia kamara 380 szavazattal 226 ellenében elfogadta a kormánynak a pénzügyi felhatalmazásról szóló javaslatát. A szenátus ugyancsak elfogadta 167 szavazattal 82 ellenében a javaslatot, amely így hangzik: A kormány, felhatalmazást kap arra, hogy 1937 augusztus 34-ig államtanácsban megállapított rendeletek útján megtegye mindazokat az intézkedéseket, amelyekre szükség van államhitel elleni merényletek megtorlása, az üzérkedés leküzdése, a gazdasági talpraállítás, az árak ellenőrzése, a költségvetési és kincstári egyensúly biztosítása céljából. A felhatalmazás következtében Paksban valóságos pénzügyi pánik uralkodik. A pénzügyi kényszerrendszabályok elrendelésével kapcsolatban újból elterjedtek hírek a francia frank küszöbön álló leértékeléséről. A kormányhoz közelálló körökben a leghatározottabban állítják, hogy a Chautemps kormány nem gondol a francia frank újabb devalvációjára. Az egyenes és közvetett adókat jelentős mértékben felemelik. Franciaországban a bankok és váltóüzletek beszüntették a valuták és devizák kiszolgáltatását. Az áru és értéktőzsdét bezárták, de holnap már újból kinyitják. A jobboldali lapok támadják a volt Blum kormányt. Éjjel jelentik: Lebrun elnök hozzájárulásával kormányrendelet jelenik meg csütörtökön, amely a francia frank aranytartalmának szabályozásáról szóló törvényt hatályon kívül helyezi. Eddig a frank aranyértéke 49—49 milligram között mozgott, az új aranyértéket később határozzák meg. Revíziós vita az angol felsőházban London, június 30. Az angol felsőházban ma beható vita kezdődött a békeszerződések revíziója érdekében. Idézték Wilson beismerését, amely szerint a háborús légkörben a békeszerződések megalkotásánál sok tévedés történt, amelynek módosítására azonban a népszövetségi alapokmány 19. szakasza módot és lehetőséget nyújt. Ezért elérkezett az ideje annak, hogy a békeszerződések békés felülvizsgálására bizottságot jelöljön, ki a Népszövetség