Dunántúl, 1937. december (27. évfolyam, 273-297. szám)
1937-12-01 / 273. szám
Szerda, 1937 december 1, DUNÁNTÚL re'ehn ||PQ|.|,0 «|* Szerda-csütörtök, december 12. A budapesti Uránia filmszínházzal egyidőben! A »láncol ! a kongresszus“ óta nem volt ilyen óriási méretű, káprázatos film! ELSSLER FANNY I. Napoleon legendás fiának, a reichstadti hercegnek (Sasfiók) nagy szerelme. Főszereplők: LILIAN HARVEY, Willy Birgel Paul Hoffmann, Rolf Moebius A búvárúszás művészete. Kulturfilm. VILÁGHÍRADÓ. Előadások : 5, 7 és 9 órakor. Összeférhetetlenség imén három tagot töröltek a városi törvényhatósági bizottságból Pécs, nov. 30. — A városi közgyűlés évekkel ezelőtt szabályrendeletet alkotott, amelyben tüzetesen megjelölte a törvényhatósági bizottságból kizáró okokat. Ez a szabályrendelet sok huzavona után jogerőre emelkedett, végrehajtására azonban mostanáig nem került sor. Pár hónappal ezelőtt annyi már történt, hogy felszólították a bizottsági tagokat, aki a szabályrendelet értelmében összeférhetetlen mint bizottsági tag az állásával, ezt a kizáró okot vagy szüntesse meg, vagy pedig mandátumáról mondjon le. Egy-két ilyen bejelentés, illetve lemondás történt is a bizottsági tagságról. Most azután a városi igazoló választmány elérkezettnek látta az időt arra, hogy ülésre jöjjön össze és hivatalból intézkedjék a szabályrendelet értelmében Az igazoló választmány a napokban tartott ülést és azon megállapította, hogy Borsy Jenő és Ozanich Gyula mandátuma összeférhetetlen hivatalbeli állásukkal, úgy Borsy Jenő, mint Ozanich Gyula a DGT főtisztviselője, márpedig a DGT szerződéses szállítója a városnak. Megállapította továbbá, hogy Engel Róbert dr. bizottsági tagnál is az összeférhetetlenség esete forog fenn, miután az Engel cég is szállítója a városi villamostelepnek. Ez alapon az igazoló választmány mindhármukat törölte a bizottsági tagok sorából. Az igazoló választmánynak a határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt panasszal lehet élni a közigazgatási bírósághoz. Ha a panasz nem érkezik be a határozat ellen, a kizárás 15 nap múlva jogerőre emelkedik. Ha a törölt tagok panasszal élnek a közigazgatási bírósághoz, akkor mindhárman mindaddig tagjai maradnak a város törvényhatósági bizottságának, míg a közigazgatási bíróság jogerősen nem dönt. Úgy értesülünk, hogy az igazoló választmány a közeljövőben ismét összeül és továbbfolytatja munkáját az öszszeférhetetlenségi szabályrendelet alapján. 3. oldal. A pápa Mosonyi Dénest pécsi nagypréposttá, Lajos Gyulát mesterkanonokká nevezte ki Lajos Gyula ax új székesegyházi plébános és Mayer Ferenc ax énekiskola új igazgatója, Bencze László tb. Kanonok lett Pécs, nov. 30. — A pécsi székeskáptalanban megüresedett stallumok a mai napon betöltést nyertek. XI. Pius pápa Mosonyi Dénes dr. apostoli protonotárius, olvasókanonokot a pécsi székeskáptalan nagyprépostjává nevezte ki. Mosonyi Dénes dr. a pécsi káptalan rangban legidősebb tagja, akit azonban nem csupán a rangban való elsőség emelt a nagypréposti méltóságba, hanem elsősorban azok a kiváló és gazdag érdemek, amelyeket az Isten és Egyház áldozatos szolgálatával egy nemes papi életen át szerzett. Az új nagyprépost 1874- ben született és 1898-ban szentelték pappá. Életének és munkásságának javarésze Pécsre esik. Nyitott fehér könyv ez az élet, amelyben lapozgatva alkotásokra, bőkezű áldozatkészségre, jóságra, szeretetre és kitartó hűségre találunk. Az aszkézisig fokozott szerény életmód, a széles horizontú előrelátás, egyéniségének közvetlen varázsa tette tiszteltté, becsültté Mosonyi Dénes személyét a pécsi egyházmegyében és annak messze határain túl. XI. Pius pápa a pécsi székeskáptalanban még a következő kinevezéseket eszközölte: olvasókanonok lett Hanuy Ferenc dr. prelátus, éneklőkanonok; éneklőkanonok lett Komócsy István prelátus, őrkanonok; őrkanonok lett Koch Ede c. apát, aki a székesegyházi főesperesi ügykört töltötte be; mesterkanonok lett Lajos Gyula tb. kanonok, a székesegyházi énekiskola igazgatója. Lajos Gyula kanonoki kinevezése általános örömmel találkozik az egész egyházmegyében. Muzsikus ember, aki rajongója minden művészi szépnek. Nemes egyéniségéből megértés, jóság és szeretet árad. Mint a székesegyházi énekiskola igazgatója hosszú esztendőkön át az édesapa szeretetével nevelte a növendékeket. Az ő igazgatása alatt épült ki az énekiskola modern új szárnya. Lelkes támogatója az eszperantó mozgalomnak, de általában ott van mindenütt, ahol a szépért, jóért tenni kell. Lajos Gyula 1877-ben született, 1899-ben szentelték pappá és 1905. óta működött mint prefektus, majd 1917 óta mint igazgató a székesegyházi énekiskolánál. 1934- ben tiszteletbeli és koadjutor kanonok lett. Virág Ferenc megyéspüspök Sípos István apátkanonok, tolnai főesperest a székesegyházi és Gebauer Miklós dr. apátkanonokot a tolnai főesperesség ügykörének vezetésével bízta meg. A megyés főpásztor Bencze László dr. kisasszonyfai esperes plébánost tiszteletbeli kanonokká nevezte ki. Bencze László dr. az egyházmegyének egyik legkiválóbb tagja. 1886-ban született és 1908-ban szentelték pappá. 1916—1922-ig székesegyházi sekrestyeigazgató volt. 1922 óta Kisasszonyfa plébánosa, 1936- ban a szentlőrinci kerületnek esperese lett. A megyéspüspök Kővágó Péter dr. prépost kanonokot a székesegyházi plébánia vezetése alól felmentette és székesegyházi plébánossá Lajos Gyula mesterkanonokot nevezte ki. A pécsi székesegyházi énekiskola igazgatójává a főpásztor Mayer Ferenc énekiskolai prefektust nevezte ki Az új igazgatóval az énekiskola hozzáértő, kiváló és agilis vezetőt nyer. A kinevezések általános örömet váltottak ki nemcsak egyházi, hanem világi körökben is. Az új stallumokba kinevezett kanonokok beiktatása december 7-én, kedden reggel 8 órakor lesz a székesegyház Mór kápolnájában. Makay István polgármester másfél órás expozéja után a közgyűlés elfogadta a város jövő évi költségvetését Pécs, nov. 30. — A város törvényhatósági bizottsága ma délután 4 órai kezdettel tartotta költségvetési közgyűlését a bizottsági tagok élénk részvétele mellett. A közgyűlésen vitéz Horvát István dr. főispán elnökölt. A vízvezetéki és csatornaüzem szervezetéről alkotott szabályrendelet gyors letárgyalása A költségvetés nem merülhet ki az önkormányzat belső életével. A költségvetés ma már más, mint volt azelőtt, olyan szerteágazó, mint maga az élet. Mélyen belenyúl az egész magángazdaságba is. Ezért nagy a kíváncsiság minden költségvetés iránt: lesz-e elég munkaalkalom és ezáltal emberségesebb élet. A törekvéseknek gátat vet a tengernyi szükséglet. A polgárság igénye hihetetlen mértékben megnövekedett. Kívánják, hogy a város gondoskodjék — minél jobban— az elesettekről, a csökkent munkaképességűekről és a betegekről. Minden itt-ott elhangzó kívánság, akár intézmények létesítése, vagy a meglevők fokozásáról is szól, mind a haladás vágyát bizonyítja. Csak az a baj, hogy mindezek a jogos kívánságok olyankor dörömbölnek a város kapuján, amikor a városnak nincs meg az anyagi ereje. Pedig sürgős szükség volna sok mindenre. Szükség volna az iskolák és után rátértek a jövő évi költségvetés tárgyalására. Elsőnek Makay István polgármester mondotta el közel másfél óra hosszait tartó expozéját. A meggyőző erejű, gyönyörű ékesszólással elmondott, mindenre kiterjedő expozét az alábbiakban ismertetjük: az óvodák jobb elhelyezésére, a Matessa árvaház átépítésére, a szeretetház létesítésére kerti gazdaság létesítésével kapcsolatban. Ez a szeretetház 150 ágyas volna 150.000 pengős költséggel. Szükség volna sok utcarendezésre is a külvárosokban. Szükség volna a piacterek burkolására 100.000 pengős költséggel, majd vásárcsarnokra félmillió pengős befektetéssel, a ravatalozó korszerűsítésére 70.000 pengővel és a fertőtlenítő intézet modernizálására 40.000 pengős beruházással. Szükség volna az állástalan ifjúság elhelyezéséről gondoskodni, a városi alkalmazottak jóléti intézményére és a hajléktalanná vált sokgyermekes családok számára kis lakóházak építésére. Szükség volna még új ügyosztály alakítására a légoltalmi és az ötéves útburkolási programra megvalósítására. Mielőtt azonban mindezen szükségletek felett határozhatnánk, tudnunk kell valamit. A város 1938. évi költségvetéséből mindössze 270.000 pengő az az összeg, amely felett szabadon rendelkezhetünk. A többi összeg lekötött. Teljes részletességgel sorolta fel ezután mindazokat az új terheket, amelyek a város háztartására a jövőben várakoznak. Ilyenek például a drágulás, a tűzvédelmi törvény végrehajtása, a polgári légoltalom megszervezése, a mentőintézmény átszervezése stb. Mindezekkel szemben áll az a súlyos körülmény, hogy a hitelszerzés megnehezült. Míg 1916—1926-ig 13 millió pengős kölcsönt sikerült felvenni, addig most már a házipénztár készleteihez is hozzá kellett nyúlni, mert a kölcsönszerzés csaknem lehetetlen. Részletesen vázolta ezután a közgazdasági helyzetet. Az a kérdés, van-e javulás? A helyzet ez. A magántőke lakásépítő tevékenysége élénk, a munkapiac helyzete enyhül, a betétek növekednek. Általánosságban valóban van gazdasági javulás, csak az a baj, hogy nem egyenletes és nem gyorsabb ütemű. Ez a javulás így még nem ért el a kisiparoshoz, a tisztviselőkhöz stb. Nem lehet vérmes reményünk. Első ízben van alkalma saját költségvetése felett expozét mondani és azt akarta. A költségvetés polgármesteri expozéja