Dunántúl, 1938. február (28. évfolyam, 25-47. szám)

1938-02-01 / 25. szám

____ Tisztviselők választása, bizottságok kiegészítése, az egészségház és a pécsi közvágóhíd újjáépítése voltak a hétfői városi közgyűlés főtárgyai Pécs, jan. 31. — A város törvény­­hatósági bizottsága ma délután 5 órai kezdettel rendes közgyűlést tar­­­tott a restaurált közgyűlési teremben. Miután a tárgysorozaton fontos be­ruházási munkák mellett tisztviselő­­választások és bizottsági tagsági vá­lasztások is szerepeltek, a közgyűlés iránt igen nagy volt az érdeklődés. A tárgysorozat első pontja mind­járt szenzációval járt. Ami talán még soha nem fordult elő, a polgármesteri jelentéshez egyet­len felszólaló sem akadt. Nagy derültség kísérte az erről szóló főispáni enunciációt. A közvágóhíd újjáépítése Ezután a közvágóhíd újjáépítésé­nek ügyére került sor, amelyet Ka­le­n­d­a Lóránt műszaki főtanácsos referált. A javaslat lényege az, hogy a város újabb 270.000 pengős köl­csönt akar felvenni a MABI-tól, hogy az újjáépítést biztosíthassa. A kölcsön felvételére engedélyt kér a város a belügyminisztertől. Kalenda Lóránt azt is bejelentette, hogy a MABI-tól nyert értesülés szerint a 270.000 pengős kölcsön felvé­telének nem lesz akadálya. A javaslat többi része ugyanaz, ame­lyet a kisgyűlés szombaton magáévá tett és amelyet a Dunántúl szombati számában már részletesen ismerte­tett. Baumann Emil az amortizáció kérdésében úgy látja, hogy a javas­lat nem fedi a szükséges álláspontot. A mai generáció már úgyis nagy ter­het vállalt magára. Huszonöt év alatt nem fizethe­tünk ki ilyen nagyarányú beru­házást. Erre hosszabb időt kell megállapí­tani. Brunner Jenő kifogásolja, hogy a tárgyalásokra a húsiparosokat nem hívták meg. Kalenda Lóránt közbeszól, Mol­,­vay Ferenc mindig ott volt. Brunner Jenő ezután azt fejte­gette, nem volna-e lehetséges más tervet felhasználni az újjáépítésnél, amely esetben a hűtőnél csak átala­kításra volna szükség. Kalenda Lóránt műszaki főta­nácsos válaszolt a felszólalásokra. Hangsúlyozta, hogy 25 évnél hosszabb lejáratú köl­csönt nem lehet felvenni, sőt még az ilyen kölcsön felvétele is súlyos nehézségekbe ütközik. A megnyugtató válasz után a köz­gyűlés a javaslatot egyhangúlag elfogadta, d­e Imrét választották meg. A két műszaki tiszti állásra Gerecze Egont és vitéz S­á­r­d­y (Schöner) Fri­gyest, a műszaki segédtiszti állásra vitéz Vető (Veháp) Lajost, a szám­­ellenőri állásra B­e­r­é­n­y­i Lajost, az adótiszti állásra Dertzen Gusztá­vot és az iktatói állásra Mosonyi Tamást választották meg. Az építészmérnöki állásra pályá­zatot nem adtak be. Bizottságok választása és kiegészítése : Titkos szavazással választották meg a tagokat a különféle bizottsá­gokban megüresedett helyekre is. Itt az eredmény a következő: Megvá­lasztották: Az igazoló választmányba az 1938. év­re: Angyal Béla dr., Hollóssy Endre, Ke­lemen Andor dr., Pincsek Zoltán dr., Radnai Emil dr., Szabó János dr., Vas­­váry Ferenc dr., Visnya Ernő. A kijelölő bizottságba az 1938. évre: Rendes tagok: Angyal Béla dr., Horváth Viktor dr. Póttag, Szabó János dr. Az óvodai felügyelő bizottságba az 1938—40. évekre: Angyal Béla dr., Gyi­­móthy Gyula, Hamerli József, Horváth Viktor dr., Csernyánszky Lajos, Makay István, Mattyasovszky-Zsolnay Tibor, Nendtvich Andor dr., Szabó János dr., Szieberth Róbert, Tolnai József, Zádos I Iine dr. A számonkérő bizottságba az 1938. évre: Angyal Béla dr., Szabó János dr. Az építkezési szakbizottságba az 1938 —1939. évekre: Nendtvich Andor dr., Siptár Lajos, v. Visy Imre dr. A felsőkereskedelmi iskolák igazgató bizottságába az 1938—39. évekre: Kris­tóf Károly, Lehner János. A gazdasági szakbizottságba az 1938— 1939. évekre: Szuly Jenő dr. A Gründler-féle alapítványokat ke­zelő bizottságba az 1938—1939. évekre: Lajos Gyula. Az idegenforgalmi bizottságba az 1938 —1939. évekre: Kristóf Károly, Nendtvich Andor dr., Takó István. A közigazgatási bizottságba az 1938— 1939. évekre: Gombos Ede dr., Mattya­sovszky-Zsolnay Tibor, Pincsek Zoltán dr., gróf Szapáry Lajos dr., Visnya Ernő. Az 1938. évre: Kristóf Károly, Nendtvich Andor dr. A központi választmányba az 1938. év­re: v. Visy Imre dr. A közrendészeti szakbizottságba az 1938—1939. évekre: Nyáry Pál. A köztemetői szakbizottságba az 1938 —1939. évekre: Hervay Leó, Neuber Er­nő dr. A múzeumi bizottságba az 1938—1939. évekre: Pekár Mihály dr. A pénzügyi szakbizottságba az 1938— 1939. évekre: Kelemen Andor dr., v. Visy Imre dr. A színügyi szakbizottságba az 1938— 1939. évekre: Kelemen Andor dr., Nendt­vich Andor dr. —Budapest útvonalnak végleges burko­lattal való ellátása ügyében intézett a városhoz. Megkérik a minisztert, hogy az útvonal első szakaszának kiépí­tésére szükséges összeget már az 1938—39. évi állami költségvetésbe állítsa be, illetve bocsássa az illetékes miniszté­rium rendelkezésére. A közpénzek elhelyezésére vonatkozó­lag a közgyűlés név szerinti titkos sza­vazással elfogadta az előterjesztett ja­vaslatot. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta azt a javaslatot, hogy a város szolgálatában lévő három tisztviselő, akik az államszámvitel­­tani államvizsgát még nem tették le, ez év április elsején elvesztik állásu­kat, ha addig ezt a vizsgát le nem teszik. Az illetőket évek óta számtalanszor­­fel­szólították már, hogy ebbeli kötelezett­ségüknek, tegyenek eleget. Tisztviselőválasztások Vitéz H­orv­át István dr. főispán ezután a tisztviselőválasztásokat tűz­te napirendre. A kijelölő választ­mányba a maga részéről B­a­r­s­y Jó­zsefet, Nendtvich Andort és V­i­s­n­y­a Ernőt kérte fel. Makay István polgármester a b­. részéről Baumann Emilt, Seidl Józsefet és Szabó János dr-t kérte fel. A választást titkosan ejtették meg. A mérnöki állásba egyhangúlag B o­ DUNÁNTÚL Kedd, 1938 február 1. A többi ügy A választások után minden felszólalás nélkül gyors tempóban az alábbi ügyeket in­tézték el: Elhatározták, hogy új temetői szabályrendeletet alkotnak. Köszönetet mond feliratban a város a kereskedelemügyi miniszternek ,azért a városra jó hírt jelentő leiratért, amelyet a Pécs—Dombóvár, Dunaföldvár Az egészségház ügye Az egészségház új elhelyezési ügyét Ka­­­e­n­d­a Lóránt műszaki főtanácsos is­mertette. Arról van szó, hogy az egész­ségházat a Majorossy Imre utca 10. számú ház helyett a Megye utca 21. száma alatt helyezzék el. A javaslat lé­nyege tehát az, hogy­­ a Megye utca 21. számú házat a vá­ros egészségház céljaira vásárolja meg 54.000 pengőért. Az átalakítás 7000 pengőbe, a telek­átírás pedig 3700 pengőbe kerül, így összesen 64.000 pengőre volna szükség. Ennek a javaslatnak előterjesztése kap­csán bejelentette Kalenda Lóránt, hogy a közegészségügyi intézet Johan Béla államtitkárral együtt alkalmas­nak találta az említett házat egész­ségház céljaira. Gombos Ede tiltakozott a ház meg­vétel ellen, mert az szerinte túl drága. A javaslatot nem fogadja el. Baumann Emil részletesen kifej­tette azokat az okokat, amiért a város elejtette a Majorossy Imre utca 10. sz. háznak egészségház céljaira való lefog­lalását. A Megye utca 21. számú ház a város egyik legértékesebb helyén van, kitűnően felépített és központi fűtéssel van ellátva és így nem drága. A javasla­tot elfogadja. Kristóf Károly a legmelegebben pártolja a javaslatot, mert a Megye utca 21. számú ház nemcsak kiválóan meg­felel egészségház céljaira, hanem azért is, mert az 54.000 pengős vételár nem drága. Schön Tivadar szerint az ingatlant olcsóbban is meg lehetett volna sze­rezni. Gombos Ede dr. személyes kérdés­ben való felszólalása után György Ármin dr. egészségügyi szempontból szólt a javaslathoz. Szerinte a Megye utca 21. számú ház kicsi lesz egészségház céljai­ra, egy-két év múlva. Ezután Kalenda Lóránt minden te­kintetben megnyugtató választ adott a felszólalásokra. Makay István polgármester nagy tet­széssel fogadott felszólalása után a köz­gyűlés a javaslatot név szerinti szavazással elfogadta. Egyéb ügyek A várfalak kiszabadítására és a bás­tyasétány létesítésére előterjesztett ja­vaslatot a közgyűlés minden vita nélkül elfogadta, úgy, ahogy azt a Dunántúl már közölte. KIFOGÁSTALAN FRACK és SZMOKING öltönyök készülnek Csonka- Magyarország legna­gyobb mérték szerin­ti f­é­rfi szabó­­­üzemében Páll Ödön Pécs, Széchenyi­ tér 18. Takarékosság tagja. A városi üzemek napszámosai számára javasolt fizetéses üdülőszabadság ügyét levették a napirendről, mert erre vonat­kozólag a vasárnap megjelent miniszteri rendelet intézkedett. Több kisebb ügy minden vita nélkül való gyors letárgyalása után a közgyű­lés 9 órakor ért véget. HATÁROKON TÚL... VVVTVTTVVVTV tVVTVTVTVTVTVVVVV­VVVwW'i CSEHSZLOVÁKIA. Az egyesült párt rozsnyói szervezetének választmánya el­határozta, hogy a magyar körzeti polgári iskola felállítása érdekében nagyszabású akciót kezd. A párt megmozgatja a tár­sadalmat, hogy a város és környéke nagy többsége magyarsága számára meg­teremthesse a 19 év óta nélkülözött ma­gyar iskolát. A körzeti polgári iskolákról szóló törvény alapján annyira jogos a magyar kívánság, hogy­­ teljesítése elől aligha lehet kitérni. Az iskolaügyi minisztérium kárpátaljai referátusa közzé tette, hogy a nagyszől­­lösi járásban befejezték a ruszin iskolák­ban tanuló növendékek szüleinek a nép­szavazását. A szavazás értelmében 40­ iskola közül 31-ben a többség a nagy­orosz irányzatú tankönyv mellett fog­lalt állást, míg 9 iskolában a szülők kí­vánságának megfelelően az ukrán irány­zatú tankönyv marad meg. Eddig a 12 kárpátaljai tanfelügyelőségi járás közül 6-ban fejezték be a szülők megszavazta­­tását. Az eredmény: 297 iskola közül 211 iskolában a nagyorosz és 83 iskolában az ukrán irányzat győzött. Ez a szocialista­­kommunista irányzat veresége, mert az ukranizmus előharcosai a kommunisták és szociáldemokraták voltak, akik az eddigi szavazatoknak csak 28 százalékát tudták elérni a nagyoroszok 72 százalé­kával szemben. Kassa város képviselőtestületi ülésén Tost László polgármesterhelyettes éle­sen elítélte a cseh nemzeti szocialisták türelmetlen sovinizmusát és kifejtette, hogy a kassai magyarság jogos nyelvi és kulturális követeléseiről sohasem mond le. Követelte a magyar nyelv visszaállí­tását a városházán, a magyarnyelvű utcafeliratok visszahelyezését, valamint az egyetlen magyar nyelvű elemi iskolán kívül valamennyi elemi iskolában párhu­zamos magyar osztályok és óvodák lé­tesítését. ROMÁNIA: Miresea román kül­ügyminiszter Genfben nyilatkozott a ki­sebbségi kérdésről. Kijelentette: „A ki­sebbségi szerződést aláíró nagyhatalmak közül az Amerikai Egyesült Államok kor­mánya kezdettől fogva távol tartotta ma­gát a Népszövetségtől, a másik két alá­író hatalom, Japán és Olaszország ké­sőbb léptek ki onnan, úgyhogy a kisebb­ségi jogokat biztosító hatalmak közül csak Anglia és Franciaország maradtak Genfben. Ma tehát nem lehet már olyan kötelezettségekről beszélni, amiket Ro­mánia az Egyesült Államok, Japán és Olaszországgal szemben a kisebbségek kérdésében vállalt, s a párizsi kisebbségi szerződést egészen más szempontok sze­rint kell elbírálni most, mint ahogy azt megkötése alkalmával tekintették. A ki­sebbségek tehát nem hivatkozhatnak ide­gen hatalmak tekintélyére, hanem csak azoknak a jogoknak örvendhetnek, ame­lyeket Románia önként ajánl fel nekik".­­ A magyar nép életképességét hirdeti a budapesti eucharisztikus vi­lágkongresszus.

Next