Dunántúl, 1938. április (28. évfolyam, 73-96. szám)

1938-04-01 / 73. szám

XXVin. tvTftlT»m7Sj szám. Ara fillér Pécs» 1958. április 1. - én leír előfizetési Arak bm^^ m| m m mb mm ml m hmb mb mb h !^l Ilii MTI II s s Idill AH 1111 .of idl.,kéziratot Bgl 11 11 gjl |S j^flS gi gj| H H jw BB NEM ADUNK VISSZA |jigj|l P' Bj IM flfgK ||| ||| ||| || SZERKESZTŐSÉG | i ■, n—i--------------------------1—­ LYCEUM-UTCA 4. SZ. TELEFONSZÁM: 29-49. KIADÓHIVATAL LYCEUM-UTCA 4. SZ. TELEFONSZÁM: 32-22. HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT Zajlanak féz események körülöttünk. A föld­­abroszoin átalakul az öreg Európa képe, idebenn pedig a nagy esemé­nyek visszhangjaként ideges feszült­ség apró szikráinak pattogását ész­leljük. Felelőtlen suttogók, modern kávéházi Konrádok próbálják pen­getni a gyengébb idegek érzékeny húrjait. Azokat a húrokat, amelyek­nek rezonanciája meglehetős han­gos. A kormány azonban — és ez bizonyára jótékonyan kell, hogy has­son kifelé és befelé — zökkenő nél­kül megy tovább a haladásnak, az országépítő munkának azon az egye­nes útján, amelyet Darányi Kálmán miniszterelnök emlékezetes győri program­jában jelölt meg. Folya­matban van az egymilliárdos beruhá­zási programm végrehajtása. A mi­nisztertanács gazdasági bizottsága tárgyalta és elfogadta az állami be­ruházások költségeinek fedezéséről szóló törvénytervezetet. A munka zavartalanul, program. Szerint és tervszerűen, nyugodt me­derben folyik tovább. Olvassuk a minisztertanácsról szóló hivatalos je­lentésben, hogy az elkészült terve­zetnek a beruházási költségek rész­beni fedezésére szolgáló, úgynevezett beruházási hozzájárulásokra, tehát az egyszeri vagyonadóra vonatkozó szakaszait a pénzügyminiszter sürgő­sen megküldi véleményezés és hoz­zászólás céljából az érintett érdek­­képviseleteknek, mert a törvény­­javaslatot már április 8-án, a költ­ségvetés előterjesztésével egyidejűleg beterjesztik a képviselőház elé. Március 5-én jelentette be a mi­niszterelnök győri beszédében a be­ruházási programmal és a költségek fedezéséről szóló törvénytervezet rövid három hét alatt elkészült. Bi­zonysága ez annak, hogy a kormány nemcsak határozottan, hanem gyor­san is meg akarja oldani a megol­dandó feladatokat. A közvélemény­nek csak megnyugvásul szolgálhat az a tény, hogy a kormány sem el­téríttetni, sem zavartatni nem en­gedi magát a politika kavargó ese­ményeitől, lévén ez a beruházási programm tisztán és kizárólag olyan belső, magyar kérdés,, amely a dolog természete szerint független minden világpolitikai eseménytől. A beru­házásokra szolgáló összegeket saját erőnkből teremtjük elő, tehát a pénz­ügyi műveletekhez semmiféle kül­földi kölcsönre szükségünk nincs, ami kétszeresen igazolja azt, hogy ez az egész országépítő programm a magyar nemzetnek belső ügye. De nem elégedett meg a minisz­tertanács gazdasági bizottsága azzal, hogy magát a beruházási tervezetet tárgyalja le. Érdemben ment tovább a programm végrehajtása terén. Fog­lalkozott az árellenőrzés hatályo­sabbá tételét célzó intézkedésekkel is. Ezekről Imrédy Béla közgazda­­sági miniszter már részletesen nyit Megmondotta, hogy a kor­mány a beruházások során semmiféle spekulációs árdrágítást nem fog tűr­ni, mert az egymilliárdos beruházá­sokból senki más nem gazdagodha­­tik, mint maga a nemzet, az ország. Szólott olyan különleges jogi szabá­lyozásról és védelemről is, amely elejét veszi az esetleges nyerészke­déseknek. A nemzet áldozatkészsé­gét és nagy erőfeszítéseit senki sem használhatja fel jogtalan nyerészke­désre. A magyar politikai életnek ve­zérlő motívuma ma kétségkívül a győri programm, a honvédelem kor­szerű fejlesztése, a faluról és népé­ről való szociális gondoskodás, a nép széles rétegeinek anyagi és erkölcsi erősítése. Úgy, amint a kormány za­vartalanul halad a kijelölt úton, a parlamentnek is zökkenő nélkül kell dolgoznia. Rövidesen sor kerül tehát arra, hogy a törvényhozás tető alá hozza a jövő évi költségvetést, ezzel együtt megadja a kormánynak mind­azokat a felhatalmazásokat, amelyek lehetővé teszik az­ egymilliárdos be­ruházási programm végrehajtását. Ez a programm új korszakot nyit meg a háború utáni Magyarország történe­tében és ezt a korszakot joggal ne­vezhetjük az intézményes országépí­­tés korszakának. Blaskovich Iván dr-t Baranya vármegye közgyűlése ünnepélyes keretek között, nagy lelkesedéssel beiktatta főispán­ székébe Keresztény és nemzeti szellemben, becsületes szándékkal becsületes munkát kívánok végezni — mondotta székfoglalójában az új főispán Pécs, márc. 31. — Baranya vármegye ma új főispánt iktatott be méltóságába. Fényes külsőségek adtak keretet a bensőséges ünnepnek. A templomból hozott hangulat telítette meg a lelkeket, a szemekben öröm csillogott, a szíveket a hála érzése melegítette. A hála a leg­felsőbb hely felé sugárzott azért a szerencsés választásért, amely ezzel a kinevezéssel a vármegye egy kipróbált jeles tisztviselőjét és rajta keresztül Baranya közigazgatását és a vármegye közönségét jutalmazta. A harcteret járt, internálást szenvedett főispán első megnyilatkozása az ünnepélyes eskütétel után olyan volt, mint az egyénisége. Becsü­letes és jószándékú. Tiszta és nemes életszemléletet tükrözött vissza. A hívő kereszténynek, a büszke magyarnak, a kötelességtudó tisztvise­lőnek emberséges és megértő lelkülete bontakozott ki azokból a szép gondolatokból és színes szavakból, amelyek a főispáni programaiban elhangzottak. Az a melegség, amely hangját átfűtötte, megéreztette mindenkivel a dobogó szívet, azt a szeretetet, amely túlsugárzik a csa­ládi körön és magához közelnek érez minden szegényt, minden magyart. Szép volt az ősi vármegye főispánt installáló közgyűlése. De aki­nek tekintete áttört a régi kedves szokásokon, történelmi emlékeken és a jövőt fürkészte, valahogy úgy érezte, hogy az élet meggyorsult irama mind távolabb visz formáktól, szokásoktól, emlékektől, mind közelebb kerül a rideg valóság, a fényes külsőség helyét a lényeg tölti be, fakóbbá válnak a ragyogó színek, amelyeknek már csak emléke az installáció napjára a közgyűlés termébe bevonult vármegyei zászló. *■ A vármegye ünnepéről az alábbi tudósításunk számol be: Szentmise a székesegyházban A beiktatást megelőzően délelőtt 10 órakor Hanug Ferenc dr. prelátus, ál­talános püspöki helynök a székesegyház népoltáránál szentmisét celebrált. A szentmisén megjelentek Blaskovich Iván dr. főispánnal az élen a vármegye tisztikara és a törvényhatósági bizott­ság tagjai, akik buzgó imába merülve kérték a Mindenhatót, hogy Baranya né­pére és az egész magyarságra jobb na­pok virradjanak. A szentmise után a főispán és kísé­rete a vármegyeházára vonult. A me­gyeháza kapujában ősi szokás szerint, Kreutzer Jenő vármegyei irodaigaz­gató jelentkezett a főispánnál, aki a színpompás díszruhájú hajdúk sorfala között vonult be a székházba. Fenn a második emeleten, az artiszti­­kus szépségű közgyűlési teremben ez­alatt már gyülekeztek a vendégek. Ti­zenegy órára már zsúfolásig megtelt a díszterem és a karzat, amelynek első sorában az új főispán családja foglalt helyet. A díszteremben az egyházi, ka­tonai és polgári előkelőségek és a szom­szédos törvényhatóságok képviselői kö­zül a következők nevét sikerült fel­jegyezni: Virág Ferenc megyéspüspök és a székeskáptalan képviseletében Hanug Ferenc dr., Sípos István dr., Jakab Béla dr. és Kővágó Péter dr. kanonokok, Montenuovo Nán­dor herceg, Nikolits Mihály Pécs város főispánja, P­é­c­h­y Kálmán tábor­nok, a dandárparancsnok helyettese, Szabó Lajos dr. táblaelnök, S­c­i­p­i­a­­d­e­s Elemér dr. rektorral az egyetem tanácsa, Rám­pay Ernő ezredparancs­nok, Somogy vármegyéből vitéz I­g­­­mándy Hegyessy László volt fő­ispán, Stephardi Pál dr. alispán, Kaposváry György dr. polgármes­ter, Tolna vármegyéből Szongott Edvin dr. alispán, Kiss Lajos apát, felsőházi tag,­­ Szabolcs vármegyéből P­écc­h­y Manó felsőházi tag, M­a­k­a­y István polgármester, a vármegye és vá­ros hivatalainak és intézményeinek ve­zetői, felsőházi tagok és képviselők, a vallásfelekezetek vezetői és a társada­lom minden rétegének képviselői. Blaskovich Iván dr. Összeszorított fogakkal, kemény kitartással kell küzdeni a magyarságnak A közgyűlést Öllé István alispán­helyettes főjegyző nyitotta­­meg. Visszapillantást vetett a legutóbbi főispáni installáció óta eltelt két esztendőre, amely újabb megpróbál­tatások elé állította a magyarságot. — Ha valaha — mondotta —, úgy most kell összeszorított fogakkal.

Next