Dunántúl, 1938. június (28. évfolyam, 122-144. szám)

1938-06-01 / 122. szám

XXVIII. évfolyam 122. szám. Ára 12 fillér Pécs, 1938. június 1. Szerda. ELŐFIZETÉSI ÁRAK HÁZHOZ SZÁL.. VAGY POSTÁN HÓRA 2­50 p pv­­ i­ Nagyságos • ■3,1 SK 30 FILL., KÉZIRA­J­Z, NEM ADUNK VISSZA SZERKESZTŐLEG PERCZEL-UTCA 2 SZ. TELEFONSZÁM: 29-49. KIADÓHIVATAL PERCZEL-UTCA 2. SZ. TELEFONSZÁM­A 32.22. HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT XI. Pius pápa ma töltötte be 81. életévét. A hálás magyar nemzet hódolattal és szere­tettel fordul Krisztus földi helytartó­ja felé és imádságában erőt és egész­séget esd a Mindenhatótól számára. Még fülünkben csengnek a buda­pesti eucharisztikus világkongresszus záróünnepélyén rádión elhangzott szavai, még hatása alatt vagyunk a fenséges ünnepségeknek, amelyek megszilárdítottak hitünkben és biza­kodásunkban. Láttuk az élő valósá­got: Krisztus fegyverének, a szere­tetnek hatalmát. Ezekben a napok­ban fokozottabb lelkesedéssel ünne­peljük Krisztus egyházának fejét, a 81 éves pápát. Erviva il Papa címmel vezércikk­ben foglalkozik a Deutsche Weg XI. Pius pápa rendkívüli egyéniségével és rámutat arra, hogy emberi és fő­pásztori személye a világfeszültség e válságos óráiban az egyetlen szilárd pont, az egyetlen eligazító, irány­jelölő tényező. Millió és millió hívő lélek, akiket aggódással és benső szorongással töltenek el a lejátszódó események, feléje tekintenek vára­kozással, de egyúttal meg-megújuló csodálattal is. Millió és millió lélek őt tekinti vezérének. XI. Pius pápa nem az ujjongó tömegemberek és nem a csataterek győztes vezére, ha­nem az igazi vezető, aki a történe­lem nagy erőinek mérkőzése köze­pette csendben, a magányban dolgo­zik. A föld valamennyi hatalmassága között, akik a világpolitika sakk­tábláján a diplomácia kulisszái mö­gött vívják meg uralomra törő har­caikat, ő az egyetlen, aki elévülhe­tetlen és örök elvek szerint éles és világos tekintettel fogja át a zajló eseményeket. Megingathatatlan öntu­dattal őrzi ezeknek az örök alap­elveknek tisztaságát, érintetlenségét s vigyáz arra, hogy ezek közül egy se váljék az események s a szenve­délyek játékszerévé. A pápa nem en­gedi, hogy a világon úrrá legyenek a szenvedélyek. XI. Pius az örök érté­kek őre és védelmezője. Ő a sáfárja mindannak, ami az élet méltóságát, szépségét, a személyiség értékét je­lenti abban a korszakban, amelyben a legtöbb támadás irányul éppen ez értékek ellen. Szüntelenül fáradozik, hogy ezeknek az értékeknek a gya­korlatban érvényt szerezzen. Napjainkban igen sok, az egyházon kívülálló erő küzd a lelkek megnye­­réséért, az emberi lelkiismeret sza­bad elhatározásának befolyásolásáért. Sok százmillió lélek hívő szeretete azonban a pápa felé húz s ezt a ben­ső vonzalmat nem ingatja meg ko­runk különböző világnézeti prófétái­nak csábítása. A világ sok szegleté­ben minduntalan felhangzik a kér­dés: mit tesz ebben vagy abban az­­esetben a pápa, milyen állást foglal el ebben vagy abban a kérdésben? S a pápa minden esetben felemeli Szavit, minden alkalommal kijelöli a követendő utat, elénk állítja az el­érendő célt. Bátran és szabad lélek­kel teszi ezt, pedig nem áll mellette a fegyverek ereje, sem a tömegek szenvedélye. Az ateizmus, a vallás­­talanság növekvő anarchiájában, az előadótermek és az egyetemek, az akadémiák szellemi káoszában, az el­nyomás és a fegyveres erőszak ide­jén, amikor bomba és kézigránát fe­nyegeti a becsületes emberek életét, a humanitásnak a földön való létét, a pápa egyedül a lelkek erejére tá­maszkodva jár, a lelkiismeret erejére hagyatkozva­­szólal meg. Erejének és hatalmának bázisa azok az erkölcsi törvények, amelyeknek előbb vagy utóbb, de diadalmaskodni kell! PACELLI ELUTAZOTT Az ország népe lelkes szeretettel vett búcsút a pápa követétől Budapest, máj. 31. — P­a­c­e­ll­i bíboros államtitkár az esztergomi prímási palotában a tiszteletére adott dezsöné után S­e­r­é­d­i Jusztinián hercegprímással együtt délután gépkocsin visszatért a fővárosba, ahol Horthy Miklós kormányzó és felesége délután öt órakor szűkkörű teát adott a pápai legátus tiszteletére, amelyen Serédi Jusztinián hercegprímás is részt vett. A tea után a kormányzói pár lekísérte a legátust a királyi Vár bejáratához és ott igen szívélyesen búcsúzott el tőle. A pápai követ a hercegprímás kíséretében ezután a pályaudvarra hajtatott. Gépkocsiját kíséretének autósora követte. Végig az útvonalon mindenütt lelkesen éljenezték és Budapest népe zászlólengetéssel búcsúzott a pápa követétől. A Keleti pályaudvar ünnepi díszt öltött. Az előcsarnokban már ott voltak a bú­csúztatásra megjelent előkelőségek: Angelo Rotta pápai nuncius, Imrédy Béla ve­zetésével a kormány tagjai, a főváros vezetői és még igen sokan az egyházi és világi élet előkelőségei közül. A perronon díszszázad sorakozott fel zenekarral és zászlóval. A legátus és kíséretének gépkocsisora 6 óra előtt 10 perccel érkezett a pályaudvarra. Pacelli bíboros államtitkár az előcsarnokban szívélyes búcsút vett az előkelősé­gektől, végighaladt a díszszázad arcéle előtt, majd beszállt szalonkocsijába. Ugyancsak beszállt a vonatba Serédi Jusztinián hercegprímás és Angelo Rotta pápai nuncius, akik Nagykanizsáig kísérték a pápa legátusát, valamint Teleki Pál gróf kultuszminisz­ter. A különvonat pontosan 6 órakor gördült ki a pályaudvar üvegcsarnoka alól. Pacelli bíboros államtitkár a szalonkocsi ablakában állva áldását osztotta a jelenlévőkre, a katonazene pedig előbb a pápai, majd a magyar himnuszt játszotta. Székesfehérvár város közönsége szintén meleg szeretettel búcsúzott Pacelli bíborostól, a Szentatya hazafelé tartó követétől. A legátus vonatát a pályaudvaron ezrekre menő tömeg fogadta. A vonat csak két percig tartózkodott a pályaudvaron. Az alatt az idő alatt két kisleány virágcsokrot nyújtott át Pacelli bíbo­rosnak, aki szívélyes szavakkal köszönte meg a búcsúztatást Teleki Pál gróf kultuszminiszter, aki a pápa követét eddig kísérte, kiszállt a vonatból, amely a magyar himnusz hangjai mellett folytatta útját. Enyhült a csehszlovák-német feszültség A behívott cseh katonaság egy részét szabadságolták Hodzsa miniszterelnök és Henleín tárgyalása állandósult Prága, május 31. A Hodzsához közelálló Slovenska Hlas feltűnő cikkben megállapítja, hogy az utóbbi napok legörvendetesebb esemé­nye, hogy Henleín és Hodzsa érintkezése most már állandó jellegűvé vált. Be kell látni most már — írja a lap —, hogy Henleín nem titkos összeesküvő, hanem politikai tényező, akinek a közre­működése kívánatos. A londoni Times úgy értesül Párisból, hogy O s­u­s­k­y párisi csehszlovák követ biztosította Bonnet francia külügymi­nisztert, hogy a prágai kormány kész a szudéta­­németeknek minden engedményt megadni, ami öszeegyeztethető Cseh­szlovákia függetlenségével és szuve­­renitásával, hajlandó békítő gesztusként a behívott tartalékosok számát is csökkenteni és eltökélt szándéka, hogy még június folya­mán teljes megegyezést hoz létre. A francia sajtó részletesen ismerteti a csehországi német kisebbség követelé­seit. Az Epoque úgy tudja, hogy a kö­vetelések messzebbmenőek, mint gondol­ták. Feltűnő — írja a lap —, hogy a né­met kisebbség szakítást akar előidézni a csehek és a Csehország területén élő nemzeti kisebbségek között. Emellett a szudétanémetek elgondolása szerint Csehország állami átalakítása nemcsak bel-, hanem külpolitikai téren is messze­menő következményeket vonna maga után. Csehországnak le kellene mondania a Franciaországgal és Oroszország­gal létesült szövetségi kapcsolatok­ról. A lap szerint a szudétanémet követelé­sek aligha fogják megkönnyíteni a tár­gyalásokat. A londoni lapok megállapítják, hogy a feszültség enyhült és a behívott két korosztály egy részét szabadságolták. Varsóból jelentik: Prágai jelentés sze­rint David, a cseh parlament véderő­bizottságának tagja szovjetoroszországi tartózkodása során ígéretet kapott K a- 1 i n i n t é 1 arra, hogy Szovjetoroszors­zág Csehország meg­támadása esetén utat és módot talál majd arra, hogy biztosítsa haderejé­nek Csehország felé való átkelését. Lengyel körökben ezzel szemben meg­állapítják, hogy Lengyelország minden ilyen kísérlet­tel szemben a legerélyesebb ellen­állást fejtené ki. Ez az álláspontja egyébként Romániának is. Ugyancsak Varsóból jelentik, hogy a szombatra virradó éjszaka a lengyel-román határ felett harminc szovjet repülőgép repült el Cseh­ország felé. A román vizsgálat szerint a gépek fedél­zetén nem voltak láthatók támadó fegy­verek és Csehország azokat Szovjet­­oroszországtól „áruként" rendelte meg. A varsói Kurier Poranny levelezője a szudétanémet területről azt írja, hogy a határmenti vidéket teljesen alá­aknázták, úgyhogy gépkocsi ott nem is haladhat át, mert a rázkódtatás robbanást idézne elő. A második erődítményvonal Prága felé húzódik, a harmadik pedig Prágától 22—24 kilométerre terjed. Barcza György lesi az új londoni irányár követ Budapest, május 31. A kormányzó B­a­r­c­z­a György dr. vatikáni követet eddigi állásától felmen­tette és londoni magyar követté ki­nevezte.

Next