Dunántúl, 1938. július (28. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-01 / 145. szám

XXVIII. évfolyam 145. szám. Ára 12 fillér Pécs, 1938. j alius 1. Péntek ELŐFIZETÉSI ÁRAK HÁZHOZ SZÁLLÍTVA VAGY POSTÁN EGY HÓRA 2­50 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA 12 FILLÉR, 16 OLDALAS 20 FILL., KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA SZERKESZTŐLEG PERCZEL­ UTCA 2 SZ. TELEFONSZ­ÁM: 20-49. KIADÓHIVATAL ............. ........ É­V . PERCZEL­ UTCA 2. SZ. TELEFONSZÁM : 32-22. HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT ■ ■HmM eagBMWBHai A munkatempó valóban gyors. A magyar közvéle­mény meg lehet elégedve az Imrédy­­kormány munkájával. Mialatt az or­szággyűlés mindkét háza szinte eről­tetett menetben, megfeszített ener­giával tárgyalja le egymásután a költségvetést és a kormány által be­nyújtott fontosabbnál fontosabb tör­vényjavaslatokat, azalatt a kormány pár hét alatt, nem is várva be a tör­vény által engedélyezett három­hónapi határidőt, elkészítette a tár­sadalmi és gazdasági élet egyensú­lyának hatályosabb biztosításáról szóló 1938. évi XV. tc-nek, azaz a köznyelven „zsidótörvénynek vég­rehajtási utasítását, amely vasárnap a hivatalos közlönyben megjelent. A rendelet a törvény szellemében készült és annak rendelkezéseit ül­teti át a gyakorlati életbe, legfőkép­pen az ügyvédi, a mérnöki és az or­vosi kamarákra, valamint a gazda­sági élet területén működő vállala­tokra vonatkozó rendelkezéseket fog­lalja össze. A felsorolt kamarák min­den egyes tagja a rendelet szerint köteles ez évi július 20-áig személyi adatairól az illetékes kamarájához bejelentést tenni. Ezekről a bejelen­tésekről a kamarák összefoglaló nyil­vántartást készítenek s végső ered­ményben az illetékes miniszterek, tehát a mérnökökre nézve az ipar­ügyi miniszter, az orvosokra nézve a belügyminiszter, az ügyvédekre nézve pedig az igazságügyminiszter fogja e nyilvántartás alapján meg­állapítani, hogy a kamara tagjai kö­zt­­ kik tekintendők az 1938. évi XV. tc. szerint zsidóknak és hogy ezek száma milyen arányban áll a kamara többi tagjainak számával. A zsidótörvény értelmében a ren­delet úgy intézkedik, hogy a zsidó kamarai tagok száma az összes ka­marai tagok számához képest csak 20 százalék lehet. Ahol ezt az arányt a zsidó tagok száma meghaladja, azokban a kamarákban csak 5 szá­zalék erejéig szabad új zsidó tagokat felvenni mindaddig, amíg a 80 és 20 százalékos arány helyre nem áll. A rendelet második része a gaz­dasági élet területén működő válla­latokra vonatkozik. E rendelkezések szerint minden munkaadó köteles az üzletében, üzemében, vagy bármine­mű egyéb vállalkozásában értelmi­ségi munkakörben foglalkoztatott al­kalmazottairól folyó évi július 31-ig bejelentést tenni. A bejelentést az értelmiségi munkanélküliség kor­mánybiztosához kell benyújtani, aki a bejelentett adatok alapján útmuta­tást ad a törvény végrehajtására. A vállalatoknál az alkalmazottak szám­arányát és az illetmények arányát 1943 június 30-ig olyképpen kell emelni, hogy a 80 és 20 százalékos arány a nemzsidó és zsidó alkalma­zottak, illetve illetményeik között helyreálljon. A rendelet pontosan körülírja azt is, hogy a törvény értelmében kiket kell zsidóknak tekinteni. Zsidónak tekintendő tehát az, aki­ jelenleg az izraelita hitfelekezet tagja, vagy 1919 július 31. után tért át az izraelita hitfelekezetből , más vallásra, vagy akár az említett időpont előtt, akár utána az izraelita hitfelekezetből anélkül lépett ki, hogy más feleke-Prága, június 30. Hodzsa meghívására tegnap dél­ben a miniszterelnöknél megjelent a magyar népcsoport képviseletében Szüllő Géza dr., Jaross Andor dr., Esterházy János gróf és Korláth End­re dr., akik előadták a magyar nép­csoport kívánságait. A küldöttség tagjai emlékiratot nyújtottak át a miniszterelnöknek, aki átolvasta a memorandumot s néhány követelésre vonatkozóan felvilágosítást kért. A miniszterelnök kívánságára a kül­döttség tagjai a memorandum több pontját konkretizálták. A miniszter­­elnök és a magyar küldöttség meg­beszélése egy óra hosszatt tartott. A megbeszélésen Hodzsa a magyar küldötteknek nem mutatta meg a kisebbségi törvénytervezetet. A ma­gyar kisebbség küldöttei csütörtökön elutaztak Prágából, a tárgyalást foly­tatni fogják. Benes csehszlovák elnök, akit a prágai műegyetem csütörtökön dísz­doktorrá avatott, beszédet mondott és többek között hangoztatta, hogy a kisebbségek ügyét rövid időn belül észszerű módon és lojálisan rendez­ni fogják. A magyar küldöttség fogadása után Hodzsa miniszterelnök Wolff képvi­selőt fogadta, aki a lengyel népcso­port kívánságait adta elő. A nemzetiségi alaptörvény ügyé­ben a kormánykoalíción belül a ne­hézségek még mindig fennállanak. A kormánytámogató pártok körében még erős az ellenállás a különböző népcsoportoknak nyújtandó enged­ményekkel szemben. A nemzetiségi alaptörvény ügyében a döntést egyéb­ként az a körülmény is hátráltatja, hogy a kormány egyik tagja, Msgr. Sramek, aki a cseh klerikálisokat képviseli a kormányban, váratlanul külföldre utazott. Volt azonkívül egy érdekes diplo­máciai látogatója is Hodzsának Pro­­tics dr. jugoszláv követ személyé­ben. Ez azért érdekes, mert a cseh lapok még tegnap egyöntetűen azt írták, hogy Sramek iskolaügyi mi­niszter, aki a Laibachban megtartott szlovén ünnepségeken vesz részt, Pé­ter és Pál napján találkozik Sztoja­­dinovics jugoszláv miniszterelnökkely­zetbe belépett volna, vagy nem be­vett felekezetbe tért át, végül zsi­dónak tekintendő az 1919 július 31-e után született, egyén, ha megjelölt időpontban atyja vagy anyja az izrae­lita hitfelekezet tagja volt. Kivételt azok képeznek, akik hősi halált halt szülőknek gyermekei, hadirokkantak. Ezt a találkozást úgy állították be, hogy a két államférfi igen fontos bi­zalmas jellegű tanácskozást fog foly­tatni Jugoszláviának a kisantanttal szembeni magatartásáról. Minthogy azonban Sztojadínovics nem utazott Laibachba, a prágai jugoszláv követ úgy látszik szükségesnek tartotta, hogy felvilágosításokkal szolgáljon Hodzsának. Mi­eabe­­jelentik: A Stampa Csehország helyzetével foglalkozva megállapítja, hogy a prágai kormány továbbra is folytatja rendszeres ob­­strukcióját és nem hajlandó elismer­ni a különböző nemzetiségek termé­szetes jogait. A nemzetiségi kérdés megoldását az egyik bizottságról a másikra tol­ják át és közben azt remélik, hogy Európa végleg elfeledkezik a cseh problémáról. Ez azonban nagyon csalóka számítás, mert nem lehet so­tűrharcosok, vagy hadiözvegyek. Az Imrédy-kormány az előző kor­mánytól vette át a zsidótörvényt, azt magáévá tette s gyors tempóban a törvényhozás akaratának és a ma­gyar élet különleges szükségleteinek megfelelően kívánta megvalósítani és a gyakorlati életbe átültetni, máig ellenkezni nyolcmillió lakos akaratával. Minél könyörtelenebb a cseh ellenállás, annál hevesebb lesz a visszahatás. A prágai német követség a cseh­ külügyminisztériumban élesen tilta­kozott amiatt, hogy a brünni és más községi cseh elemi iskolákban az utóbbi időben Hitler Adolfot gyalázó dalt énekeltek és ezt a tanítók nem­csak tűrték, hanem a gyermekekkel leíratták a táblára és a füzetekbe is. Ugyanezt a dalt énekelték az ország különböző részeiben a katonák me­netelés közben és legutóbb a prágai szokol-ünnepségen is felhangzott ez a dal. A német követség felkérte a kül­ügyminisztériumot, hogy azonnal te­gye meg a szükséges lépéseket en­nek a tarthatatlan helyzetnek meg­szüntetésére és vonja felelősségre a vétkeseket. BENES: A nemzetiségi kérdést észszerű módon, lojálisan rendezzük Hodzsa Milán csehszlovák miniszterelnök egy órahosz­­szat tárgyalt az egyesült magyar párt képviselőivel Imrédy Béla megnyitotta a budapesti légiforgalmi konferenciát Budapest, június 30. A légiforgalmi vállalatok nemzet­közi szövetsége e héten Budapesten tartja rendes közgyűlését, amelynek ünnepi megnyitó ülése ma délelőtt 10 órakor volt az országháza dele­­gációs termében. Húsz állam ötvenhárom képvise­lője vesz részt a közgyűlésen, köztük ez alkalommal először az amerikai légiforgalmi vállalat kikül­döttei is. Jelen volt a Népszövetség delegátusa és különböző nemzetközi intézmények kiküldöttei is. A delegációs termet a részvevő országok lobogóival díszítették fel az ünnepi ülésre. Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök francia nyelven üdvözölte a közgyűlést, amely éppen a Szent István jubileumi évben tartja Budapesten ülését. — Ha azt a hatalmas fejlődést szemlélem — mondotta —, amelyet az aviatika megszületése után meg­tett az egész világon, ennek a tagad­hatatlan ténynek hangsúlyozására szorítkozhatom, hogy ez az új köz­lekedési mód, amely eredetileg a he­lyi aviatika megteremtésére szorít­kozott, ma már a világjáró közleke­dési eszközök előőrsének szerepét tölti be. Az aviatika a legnemesebb em­beri találmány, mert gyakorlati­lag csaknem megszünteti a tá­volságokat a földön. Magyarország legjobb tehetsége sze­­rin igyekszik kivenni részét ebben a nagyszerű erőfeszítésben. Vitéz Grosschmidt István kö­szönte meg a miniszterelnök beszé­dét, majd üdvözölve a megjelenteket, megnyitotta a közgyűlést. A közgyűlés három napig tart.­ Szombaton délben fejeződik be. Ma délután az egyes szakosztályok tar­tottak ülést, amelyeknek tárgysoro­zatán műszaki, kereskedelmi és jogi ügyek szerepeltek.

Next