Dunántúl, 1938. október (28. évfolyam, 221-246. szám)

1938-10-01 / 221. szám

MAI TELJES H­ET/ RÁDIÓ MELLÉKLET XXVIII. l .folyam 221. szám. Ara 12 fillér Pécs, 1938. október 1. Szombat. t- lohnet ts Tekint­st­ea hAZH0z_s2A Anyakönyvi VAGY POST. HORA 2­50 EGYES SZÁM FILLER, lb OLDALAS 20 FILL., KÉZIRATOT ............ — NEM ADUNK VISSZA■JUHIUL SZERKESZTOLEG PERCZEL­ UTCA 2. SZ. TELEFONSZÁM: 29-49. KIADÓHIVATAL PERCZEL­ UTCA 2. SZ. TELEFONSZÁM : 29-50. HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT Örömujjongás fogadta szerte a világon a müncheni tanácskozás eredményét. Ennek a történelmi eseménynek jelentősége főként abban áll, hogy Európa fel­zakta­to­tt közhangulatában nyilván­való demonstrálás történt a béke ér­dekében. Európa négy legnagyobb hatalmának kiváló államférfia cse­rélte ki gondolatát és minden béke­szerető nemzet érzi, hogy a tanács­kozások kimenetele a tartós béke. A müncheni találkozás alkalmával a legnagyobb elismerés hangján kell megemlékezni Hitler vezér és kancel­lárról, aki Mussolini, Daladier és Chamberlain meghívásával lehetővé tette, hogy Európa mai túlfűtött han­gulatában ismét a béke legyen úrrá. Amikor ezt hangoztatjuk, ezzel ko­rántsem léptünk arra az útra, amely gazságunk követelésében egy jottá­­lyit is engedett volna. A magyar nemzet a tőle elszakított és igazság­­alanul, immár húsz esztendő óta ide­­en állam fennhatósága alatt tartott elvidéki vértestvéreink számára az­­onnali és­ végleges visszacsatolást követeli az anyaországhoz. Semmivel­em többet tehát, mint amennyit a rancia és angol megállapodások jo­­osnak ismertek el a szudétanéme­­ekre és a lengyelekre nézve. Cham­­erlain beszéde után megállapítható,­ogy a felvidéki magyar nemzetiségi épcsoport ügyének rendezése az an­­ol kormány felfogásában is polgár­igát nyert. Chamberlain és az angol ormány tudomásul vette a magyar ormánynak a magyar nemzetiség gyében eddig tett lépéseit és nem árkózik el ezekkel a követelések­el szemben, miként a jegyzék egy­et passzusából kitűnik, sőt azok­­ánt megértést is tanúsít. A münchen­i tanácskozáson a magyar nemzet lgnagyobb barátja, Mussolini , aki­­sének hirdette Európában, hogy a kianoni békeszerződés nem lehet egy zer esztendős nemzet számára sírkő s legutóbbi sorozatos beszédeiben , szilárdan állott a magyar követe­ssek igazságos és végleges rendezé­­e mellett — teljes súlyát latba ve­­ette Hitler vezér és kancellárral gyütt, hogy az a megértés, amely ki­­sendült Chamberlain nyilatkozatai­tól is, méghozzá sokat szenvedett neizetünk és még többet vesztett­e szakított véreink számára azokat a ogokat, amelyek igazságos mivoltá­­hoz immár semmi kétség sem fér. Ha a vége jó, minden jó h elve alap­­on reménykedünk abban, hogy im­­már apellálhatunk a jól informált európai intézőkörökhöz és amikor a magyar kérdést ilyen módon látjuk leállítva a nagy problémák alkoto­ttaméi közé, a jóirányú és helyes megoldásba vetett bizodalmunk erő­­södik, hogy az igazság megtalálja a maga érvényesülésének útját. A mün­­cheni megegyezést ezért fogadja ujjon­gó örömmel a magyar társadalom és­­ Felvidék magyarsága. PRÁGA KAPITULÁLT! Szombaton megkezdődik a szudéta-vidék német megszállása — Három hónap alatt rendezni kell a cseh kormánynak a magyar és lengyel területek átcsatolását — Német­­ország és Anglia továbbra is együtt­műkö­­dik a béke érdekében — Mámorosan ünne­pelték a pénteken hazatért államférfiakat Az egész vlág boldogan fogadta a békés revíziót Pécs, szept. 30. — Csütörtök éjfél óta a béke megmentését ünnepli a vi­lág. A müncheni megegyezés bevonul a világtörténelembe és tíz és száz milliók lelkesednek és küldik hálájukat Hitler­nek, Mussolininek, Chamberlainnek és Daladiernek, aki tanácskozásaik során nemcsak a békét mentették meg, de ugyanakkor visszaadták az európai nemzeteknek az emberi igazság erejébe vetett hitét is. A történelmi jelentőségű müncheni megegyezésnek magyar vonatkozásban külön rendkívüli eseménye az az ered­mény, hogy a magyar nemzetiségek jogának kérdése végleg nemcsak Európa na­pirendjére került, hanem a nagyha­talmak képviselői részéről elismer­tetésre talált.. Ez az első nagy lé­pés a magyar igazság érvényesítése irányába. Ezért az eredményért a legteljesebb elismerés illeti Imrédy Béla kormá­nyának külpoltikáját, amely céltudatos határozottsággal, eréillyel és rugalmas­sággal képviselte a magyar álláspontot. A magyar társadalom és a Felvidék sanyargatott népe a legnagyobb hálával fordul Mussolini felé és köszönetet mond Hitler kancellárnak is, hogy a magyar kérdés megoldását hat­hatósan támogatták. Őszinte szeretettel gondol a magyarság Chamberlain angol miniszterelnök­re, akinek fáradságos és eredményes béke­törekvése csodálatot váltott ki. Daladier miniszterelnök neve is be­levésődött a magyar szívekbe, mert ő is igazi álomférfiúi bölcsességgel és jó­zansággal képviselte s tette magáévá a békejavaslatokat. A prágai kormány pénteken dél­után már elfogadta a müncheni meg­egyezést és holap megkezdődik a szudétavidék átadása. A magyar ügy rendezésére há­rom hónapi haladékot adott a négyha­talmi konferencia és magától értetődik, hogy a magyar kérdés is csak úgy old­ható meg, mint a szudéta-probléma, a magyarlakta területek visszacsato­lásával. Az elkövetkező napokban, most, hogy a szovjet és a cseh mesterkedés ellenére sikerült megmenteni a­ békét és napirendre tűzni a felvidéki magyar­ság visszaadását, a magyar társadalom részére a legfontosabb magyar köteles­ség: az egész társadalom egységes és fegyelmezett felsorakozása a külpo­litikát irányító hivatott vezetők mö­gött. Külön akciók és zavart keltő megmozdu­lások mérhetetlen veszedelmet jelentené­nek és azoktól minden becsületes ma­gyarnak tartózkodnia kell. A pénteki eseményekről egyébként az alábbi távirataink számolnak be: 0 * Hivatalos jelentés a müncheni eg­yezményről Münchenből jelentik. Összesen több mint nyolcórai tanácskozás után Hit­ler vezér és birodalmi kancellár 0 óra 23 perckor elsőnek írta alá a négy hatalom két példányban készített egyezményét, valamint az ahhoz tar­tozó néprajzi térképet, amely az át­engedésre kerülő szudétanémet te­rületeket tartalmazza. Hitler után Chamberlain angol miniszterelnök, Mussolini olasz miniszterelnök, majd Daladier francia miniszterelnök írta alá az egyezményt, amelynek szö­vege a következő: Egyezmény, létrejött Németország, Nagybritannia, Franciaország s Olasz­­oszág között 1938 szeptember 29-én Münchenben. Németország, az Egyesült Király­­­­ság, Franciaország és Olaszország a szudétanémet terület átengedésére vonatkozóan elvben már létrejött megállapodás figyelembevételével megállapodott az átengedés alábbi feltételeiről és módozatairól és az e célból megteendő rendszabályokról s egyenként felelősnek jelentik ki magukat ez egyezmény által a telje­sítésének biztosítására szükséges lé­pésekért: 1. A kiürítés október el­sején kezdődik. 2. Az Egyesült Királyság, Francia­­ország és Olaszország megállapodnak abban, hogy a terület kiüríté­se október 10-ig megtörté­nik, mégpedig bármiféle berende­zés szétrombolása nélkül és hogy a csehszlovák kormány viseli a fele­lősséget azért, hogy a kiürítést a megjelölt berendezések megrongálá­sa nélkül hajtják végre. 3. A kiürítés módozatait részleteiben nemzetközi bizottság fogja megállapí­tani, amely Németország, az Egye­sült Királyság, Franciaország, Olasz­ország és Csehszlovákia képviselői­ből fog állani. 4. A túlnyomórészt német terület­nek német csapatokkal való szaka-

Next