Dunántúl, 1938. december (28. évfolyam, 272-295. szám)

1938-12-01 / 272. szám

XXVIII. évfolyam 272. szám Ara 12 fillér, Pécs, 1958. december 1. Csütörtök F­L0FIZETESI ARAK HÁZHOZ SZÁLLÍTVA VAGY posta — HÓRA EGYES FILLER ■A0 FILL. NEM AE SZERKESZTOLEG PERCZEL-UTCA 2. SZ. TELEFONSZAM : 29-49. KI­ADÓHIVA­T­A­L PERCZEL-UTCA 2. SZ.­ TELEFONSZÁM : 29 50 HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT nzetes­­könyvre ' 03m£L Reformok Amikor a kormány lemondásának el nem fogadásáról szóló legfelsőbb kézirat azt mondja, hogy ,,az ország Imrédy Béla miniszterelnöktől várja a sürgős és szükséges reformok meg­valósítását", az alkotmányhű magyar polgár nemcsak azt érzi, hogy a kor­mányzói kézirat a nemzeti közvéle­mény hű tükörképét mutatja, hanem önkéntelenül is ráeszmél arra az örök igazságra, hogy emberek, eszmék és reformok között gyakran vannak fel nem bontható szoros kapcsolatok. Eszmék és reformok megvalósulása igen gyakran nem a közhangulattól, a tömegek akaratától függ, hanem azoknak vagy annak az egyéni tu­lajdonságaitól és rátermettségétől, aki a megvalósítás nagy munkájára vállalkozik. Ha a mai politikai helyzetet ebből a szempontból vizsgáljuk, főleg ha a szociális és gazdasági reformok tel­jes komplexumát nézzük, lehetetlen észre nem venni, hogy a jelennek minden súlyos problémája mögött egy férfiú, Imrédy Béla áll. Ö a mai gaz­dasági élet kezdeményező, tervező és végrehajtó irányítója. Az ország újjá­építésének, az egymilliárdos befekte­tést igénylő munkatervnek szellemi szerzője. Ö az, aki ennek a munká­nak anyagi fedezetét megteremtette. Az ő pénzügyi politikája adta vissza az országnak a gazdasági önállósá­gát, ő szabadította fel pénzügyi gaz­dálkodásunkat a külföldi ellenőrzés­től, ő tette lehetővé a hadseregfej­lesztés végrehajtását, mert ő volt az egész szociális és gazdasági program pénzügyi alapjainak megépítése. Ha az ember és az eszme, az ember és a munka között van elválasztha­tatlan összefüggés, ha egyáltalában lehetséges junktimot teremteni az ember és a megvalósításra érett gon­dolat között, akkor adott esetben ez a junktim Imrédy Béla személye, egyénisége, európai viszonylatban el­ismert gazdasági és pénzügyi szak­tudása között feltétlenül megvan. Éppen ezért a köztudatban is él a legfelsőbb kéziratnak ténymegállapí­tása. A nemzet valóban Imrédy Bé­lától várja azoknak a reformoknak megvalósítását, amelyeknek sürgősen megvalósítandó és szükséges voltát pártkülönbség nélkül mindenki el­ismeri. Jól tudja az országban mindenki, hogy a gazdasági élet mindenekelőtt a pénzügyi politika, az államgazdál­kodás és bankjegygazdálkodás után igazodik. Éppen ilyen jól tudja min­­­denki, hogy ezeknek a sorsdöntő té­­­­­nyezőknek legfőbb irányítása Imrédy Béla kezében van. Jól mondotta te­­­­hát az ellenzék egyik legtekintélye­sebb vezető tényezője, hogy az or­­­­szág ma nem nélkülözheti a minisz-­­ terelnök szaktudását és munkaerejét.­­ Tudja, érzi ezt az egész nemzet.­­ Tudja minden józanul ítélő ember, hogy Imrédy Bélának ott kell ma­radnia az őrhelyen, ahova őt az államfő és a nemzet bizalma állí­totta, továbbra is vállalnia kell an­nak a felelősségteljes munkakörnek a betöltését, amelyre egyéni képessé­gei predesztinálják. Megmérhetetlen felelősség hárul ezért ma a politikai élet minden tényezőjére. Ma nincs ideje és helye semmiféle személyi gravamen - politikának. Egyetemes nemzeti érdek, hogy a miniszterelnök mögött hatalmas, bátor és állandó többség sorakozzék. Egyetemes nem­zeti érdek, hogy a kicsinyes kritika hüvelybe dugja fringiáját, mert ma mindennél hatalmasabb érdek köve­teli a vállvetett munkát: az ország érdeke. A mai politikai élet minden ténye­zőjének legelsőrendű kötelessége egyengetni a parlamentben a kibon­takozás útját. Helyes önkritikával, az egyéni érdeknek félretételével, az egyénnek a kéz alá rendelésével, férfias bátorsággal, őszinteséggel,­­ őszinte belátással nem lesz nehéz en-­­­nek az útnak egyengetése, sőt min­t előbbi tökéletes kiépítése sem. Nem érünk rá apró és személyi ízű pro­blémákkal bíbelődni, nem lehet és nem is szabad ma kákán csomót ke­resni. Sőt ha van csomó, azt egyen­letesen le kell csiszolni. Mindenki, aki a legfelsőbb kézira­tot olvasta, mérje meg saját magát, azután mérlegelje az ország érdekét és a külpolitikai helyzetet. Ha ezt a mérlegelést elvégezte, aligha tehet mást, mint hogy áldozatos lélekkel beáll a nemzet napszámosainak glé­­dájába. Agyonlőtték Codreanut, a román Vasgárda vezérét és tizenhárom társát Szállításuk közben szökést kíséreltek meg, mire az őrszemélyzet fegyverét használta . A román kormány kíméletlen harcot indít a Vasgárda terroristái ellen Bukarest, november 30. — Szerdán délután kapott hírt a világsajtó arról, hogy a forradalmi megmozdu­lások miatt amú­gyis izgatott hangulatú Romániában olyan esemény történt, amelynek következményei igen súlyo­sak lehetnek. Szökés közben agyonlőtték Zelea Codreanut, a román Vasgárda vezérét és 13 társát. A Vasgárda titkos hívei, akik az utóbbi időben sorozatos terrorcselekményeket követtek el, bizonyára újabb súlyos cselekményekkel akarják megbosszulni vezérük halálát. Ennek megakadályozására a román kormány máris minden előkészületet meg­tett. Zelea Codreanu agyonlövéséről az MTI az alábbi táviratot adta ki: A kora délelőtti órákban a Bukarest melletti katonai fegyházból egy másik fegyintézetbe akarták átkísérni Zelea Codreanut, a tíz évre elítélt vasgárdavezért, valamint Duca volt miniszterelnök három gyilkosát és T­g- I e­s­c­u volt képviselő tíz gyilkosát, akik valamennyien egyetemi hallgatók és húsz évi kényszermunkára ítélték őket. A 14 fogoly az átkísérés közben szökést kísérelt meg, mire az őrszemélyzet fegyverét használta és mind a 1­4-e­t agyonlőtte. A hivatalos bukaresti Orient Radio jelentése a szökevények agyonlövéséről ezeket írja: A múlt éjjel több fegyencet akartak átkísérni Rimnk­-Saratból a Bukarest melletti jilavai katonai fogházba. Út­közben Ploesti és Bukarest között a fogolyszállító gépkocsit ismeretlen tettesek megtámadták és több lövést adtak le, majd az őrök sortüzére elmenekültek. A foglyok fel akarták használni az alkalmat szökésre, a kísérő csendőrök azonban 14 foglyot agyonlőttek, köztük Zelea Codreanut a Vasgárda volt vezérét, továbbá Constantinescut, Caranachet és Bellinachet, akik 1932. decemberében Duca miniszterelnököt meggyilkolták. A többi agyonlőtt foglyot annak idején azért ítélték el, mert Stelescut a vas­gárda volt vezető tagját, aki később ki­lépett a gárdából, meggyilkolták. Zelea Codreanu és társai halálával kapcsolatban a román kormány szerdán délután minisztertanácsot tartott. Leleplezték a Vasgárda halálzászlóalját Bukarestből jelentik. Az utóbbi na­pokban­ történt terrorista bűncselekmé­nyek nyomozása közben a rendőrségnek széleskörű szervezetet sikerült leleplez­nie, amely „halálzászlóalj" néven me­rényleteket készített elő különböző ro­mán személyiségek és hatóságok ellen. A sajtóban közzétett iratokból kitűnik, hogy a „halálzászlóalj" a feloszlatott vasgárda tagjaiból alakult. A román hatóságok a kolozsvári me­rénylettel kapcsolatban rövid nyomozás után mint már jelentették, elfogták a merénylőt Fagadaru Miklós kolozsvári ügyvéd személyében. Fagadarut Cserno­­vicban fogták el, ahová Tamás Vazul névre szóló hamis okmánnyal szökött. Fagadaruról kiderült, hogy politikai te­vékenysége miatt már három évi börtön­re ítélték. Az ügyvéd élénk tevékenysé­get fejtett ki a vasgárdában. A táskájá­ban két gránátot, gyújtózsinórt, továbbá erős robbanóanyagokat találtak. Valla­tása során kiderült, hogy messzire szét­ágazó bűnszövetkezet akciójáról van szó. A bűnszövetkezet tagjai állandóan gyakorlatoztak, hogy minél sikeresebben követhessenek el merényletet. Faga­daru Miklós mindent bevallott. A kolozsvári egyetem rektorán műté­tet hajtottak végre. Sikerült a golyókat eltávolítani. Állapota a műtét után ja­vult. Hír szerint több kolozsvári vezető személy névtelen levelet kapott. Az is­meretlen levélíró azzal fenyegette meg őket, hogy hasonló sors vár rájuk, mint a rektorra. Azt hiszik, hogy bizonyos szélsőséges körök politikai akciójáról van szó. Kolozsvárt még mindig csendőrség és katonaság veszi körül. Mindenkit, aki a városba érkezik, vagy onnan jön, a legszigorúbban igazoltatnak. Este 9 órakor minden nyilvános helyiséget be­zárnak és a lakosságnak nem­ szabad az utcára lépni. l£­i sok házkutatást tar­tottak és az egykori vasgárda tagjainak legtöbbjét letartóztatták. Alessianu királyi helytartó és a város hadbíróságának elnöke levelet kapott a „vasgárda halálzászlóalja" aláírással. Ebben bejelentették, hogy január 1-e és 15-e közt meggyilkolják őket. Minisztertanácsot B­u­d­a­p­e­st, nov. 30. — A kor­mány tagjai szerdán délután fél hat órakor Imrédy Béla elnökletével minisztertanácsra ültek össze. A mi­nisztertanácson a kormány tagjai le­tárgyalták a sorra kerülő reformjavas­latokat és megállapították a Ház tartott a kormány munkarendjét. A Ház csütörtöki ülé­se elé a politikai világ nagy érdeklő­déssel tekint. Mint ismeretes, Kor­­n­i­s Gyula, a Ház elnöke lemondott, de az ellenzék újból őt jelöli az el­nökségi"

Next