Dunántúl, 1939. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-01 / 1. szám

XXI­X évfolyam 1. szám, Ara 20 fillér, Pécs, 1939. Január 1. Vasárnap. E­LŐFIZETÉSI ÁRAK MÁZHOZ SZÁLLÍTVA VAGY POSTÁN EGY HÓRA 2­50 PENGŐ EGYES SZÁM ARA 12 HLLER. 16 OLDALAS I. (• ILL.. KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA SZERKESZTŐSÉG PERCZEL-UTCA 2. SZ. TELEFONSZÁM: 29-49. KIADÓHIVATAL PERCZEL-UTCA 2. SZ. TELEFONSZÁM: 29-50 HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT 1939 Most mi jövünk. Az elkövetkező esztendő, amelynek irányát az elmúlt 1938-ik év már megmutatta, méhében hordja a legszebb magyar álmok maradéktalan beteljesedését. Európa ma már tudja, hogy sorsa és Európa sorsa ugyanaz. A páriskörnyéki „békeszerződéseket" diktáló hatal­makkal mégsem tudta megértetni egy világos és félreismerhetetlen történe­lemszemlélet, hogy „a monarchia egy szükséges rossz", ma azonban Páris, London és Róma már tisztán látja, hogy Európa eme részében egy ka­tonailag erős és politikailag meg­ingathatatlan ütközőállamot kell fenn­tartani a túlzó keleti és nyugati tö­rekvések kiegyenlítése érdekében. Magyarország ezer esztendőn keresz­tül ezt a szerepet töltötte be s ami­kor keleten és északon rászabadí­tották testére a bolsevizmus fertőze­­tét, veszedelmesen és végzetesen megingott az európai hatalmi egyen­súly. Amíg a moszkvai vörös imperia­lizmus lépcsőt épített Európa szíve felé, itt nem volt mód és lehetőség az elszánt támadás visszautasítására. A­­katonai fegyverkezésben korláto­zott, zsoldoshadsereg tartására kény­­szerített, leghatásosabb fegyvernemé­től, a repülőgépek építésétől meg­fosztott Magyarország csak erkölcsi ellenállást hirdethetett s ezalatt a vörös bacillus megkezdte pusztító munkáját az összes nyugati államok­ban, hogy meggyalázza a keresztény­ség örök ideáljait s hogy lerombolja mindazt, amit évszázadokon át a ci­vilizáció felépített. A mi kétségbe­esett segélykiáltásunk húsz esztendőn keresztül reménytelenül sikoltott bele Európa fekete éjszakájába. A háborús uszítás zsoldjában álló túlzók és a testvéri szolidaritást megtagadók za­varkórusa túlharsogta a magyarság aggályait, de húsz esztendő után most mégis miénk a teljes erkölcsi igazság. Európa emporiumaiban ma már kivétel nélkül tudják, hogy a lerombolt Magyarországot újjá kell építeni, ha biztosítani akarják az itt élő népmilliók békességét és további fejlődését. Húsz évig „elhanyagolható mennyiség“ voltunk, ma a legkomo­lyabb tényező vagyunk Keleteurópá­­ban. És remegjen át testünkön bár­mely oldalról jövő ellenséges szán­dék, legyen sok, vagy kevés fegyve­rünk, legyünk gazdagok vagy szegé­­­­nyek, történelmi hivatásunk és sze-­ tépünk tisztázódott Itt állunk emelt­ fővel, tiszta lélekkel, töretlenül és nem csüggedve, szent és tántorítha­tatlan elhatározottsággal telítetten az Úr 1939-ik esztendejének kapujában. Mi tudjuk, hogy most mi jövünk. Európa pedig tudja, hogy sorsunk és a béke sorsa ugyanaz. S az 1939-ik év végleges igazságot fog szolgáltatni a meggyötört Magyarországnak. Makay István polgármester nyilatkozata Pécs városának a kormány munkaprogramjába való bekapcsolódásáról P­é­c­s, dec. 31. — Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök, Pécs város dísz­polgára ez év szeptember 4-én Kaposváron három alapvető feladat­ban­­ szabta meg a magyar nemzeti lét égetően időszerű feltételeit. Az első a honvédelem katonai és társa­dalmi átszervezése, a második a föld elosztásának újabb szabályozása, a harmadik a társadalmi igazságtevés gyökeres megoldása. Pécs városa, amelynek közgyűlése legutóbb is oly impozánsan nyilatko­zott meg Imrédy Béla miniszterelnök személye mellett, már eddig is meg-A korszakalkotó kaposvári pro­gram — az általános hadkötelezett­ség bejelentésével szoros kapcsolat­ban — a polgári társadalom olyan átszervezését tervezi, hogy a nemzet valamennyi rétege telítődjék a ka­tonai erények és a nemzeti eszmék szellemével. E célból a levente­korban lévő,, ifjú nemzedéket katonai előkészítő rendszerré átalakuló ne­velésben kívánja részesíteni. — Pécs városa ezt a honvédelmi érdeket máris hathatósan szolgálja azzal, hogy a testnevelési alapnak eddig juttatott évi 20.000 pengőnyi hitelösszeget a háztartás 1939. évi költségvetésében a magunk kezde­ményezéséből 30.000 pengőre, vagyis egyszerre 50 százalékkal megnövel­jük.­­ A program szerint a kiszolgált és tartalékba került katonaviselt sze­mélyek u. n. lövészszervezetekben fognak egyesülni. Pécsett a hosszú éveken át tétlenül tes­­pedt Polgári Lövészegyesületet a magunk kezdeményezéséből már ezévi március 20-án újra életrehívtuk, újjászerveztük, eddigi keretét köz­­igazgatási és üzemi alkalmazottaink „városi szakosztályával" kibővítettük és ekként lendületes működésbe hoz­tuk.­­ A leventék és a polgári lövész­­egyesület közös használatára tavaly 20.000 pengős költségen mások­nak is mintául szolgáló korszerű leventelőteret létesítettünk és ezt most további 14.454 pengő költséggel megfelelően kibővít­­jük, felelt ezeknek a megújhodó magyar élet homlokterében álló sorsfordító feladatoknak. Ha a most jóváhagyott jövő évi költségvetést vizsgáljuk, lát­juk, hogy e fontos feladatoknak még jobban előmozdítja a sikerét. Tekintettel ezekre a nagyjelentő­ségű tervekre, kérdést intéztünk Makay István polgármesterhez, mi­lyen feladatok és intézkedések tör­téntek és történnek Pécs város ré­széről az országos munkaprogramba való bekapcsolódással. Makay pol­gármester a következőkben volt szí­ves nyilatkozni: — Szemünk fénye: a magyar kirá­lyi honvédség fejlesztésének ezzel is elősegítése végett a „Horthy Miklós nemzeti repülőalap" javára ezévi jú­lius 19-én — mindeneknek példaadó áldozatkészséggel — 30.000 pengő hozzájárulást aján­lottunk fel — Városunk légoltalmának meg­szervezésére, amely végső céljában és hatásában szintén a honvédelem érdekeit szolgálja, a háztartás ter­hére az 1937. és 1938. években 100 ezer pengőt, majd folytatóan az 1939—1941. években további 230.000 pengőt, összesen tehát egyelőre — a város közönsége tulajdonát tevő ingatlanok, intézmények, intézetek légoltalmi berendezésének költségein felül­­ 330.000 pengőt, a községi üzemek légoltalmának megszervezé­sére pedig a villamostelepen (a föld­alatti villamosvezetékeknek a lég­oltalommal kapcsolatosan is szüksé­ges létesítésével járó kb. 55.000 pen­gőt, a légszesztelepen 5000, a közle­kedési vállalatnál 10.000, a vízműnél 12.000, a csatornaműnél 10.000, a vi­lágítási és közlekedési üzemeknél az 1939. és 1940. években folytaólago­­san 30.000 pengőt, együttvéve 122.000 pengőt fordítunk. — Háztartásunk jövő évi költség­­vetésében 11 százalék községi pótadó bevételnek megfelelő 108.000 pengőt áldozunk a m. kir. honvédség elhe­lyezésének céljaira. Ebből 43.000 pengő esik a város közönsége tulaj­donát tevő kaszárnyákon végzendő helyreállításokra. Ez az összeg pe­dig egyévi részlete annak a 211.000 pengőnyi beruházó költségnek, ame­lyet a város közönsége — a honvéd­igazgatás valamennyi bejelentett igé­nyének csaknem kivétel nélküli ki­elégítésével — a pécsi kaszárnyákon az 1937-től 1940-ig terjedő 4 év alatt végzendő tatarozó, megújító és kor­szerűsítő mnkára újabb teherként magára vállalt. — A m. kir. honvédség iránt min­denkor, a legsúlyosabb időkben is a törvényes mértéken messze túlmenő hazafias áldozatkészséggel teljesítet­tük és teljesítjük majd a jövőben is kötelességünket, — abban a tudat­ban, hogy a magyar nemzeti véderő­nek mennél tökéletesebb kifejlesztése és mindennemű szükségleteinek kor­szerű kielégítése, különösen a mos­tani időkben a nemzet létérdeke és ezért legelsőrendű nemzeti köte­lesség.­­ A város közönségének ezt a magatartását az erre legilletékesebb honvédelmi miniszter azzal viszonoz­ta, hogy pl. 1937 június 12-én a város polgármesteréhez intézett leiratában megállapította, hogy Pécs közönsége újból és újból tanújelét adta honvédségünkkel szemben mindig is tanúsított megértésének, áldozatkészségé­nek és szeretetének, egyúttal a város közönségének a maga és a honvédség nevében köszö­netét fejezte ki. A honvédelem katonai és társadalmi átszervezése A föld elosztásának újabb szabályozása A földbirtokreformmal kapcsolat­ban a város polgármestere ezeket mondotta: „ Pécs kishatárú ipari és kereske­delmi város lévén, nálunk gyakor­lati szempontból tárgytalan a kapos­vári programban bejelentett reform­nak nagyobb szabású kishaszonbér­­letek és kisbirtokok alakítására vo­natkozó része. — Annál fontosabb — a városi la­kosság, különösen pedig a munkások számára az emberséges elemi lét­feltételek biztosítása szempontjából minél több kisembernek családi házhelyhez és ennek révén csa­ládi lakóházhoz segítése. A „DUNÁNTÚL" ma­ száma 16 oldal

Next