Dunántúl, 1939. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-01 / 1. szám
XXIX évfolyam 1. szám, Ara 20 fillér, Pécs, 1939. Január 1. Vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK MÁZHOZ SZÁLLÍTVA VAGY POSTÁN EGY HÓRA 250 PENGŐ EGYES SZÁM ARA 12 HLLER. 16 OLDALAS I. (• ILL.. KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA SZERKESZTŐSÉG PERCZEL-UTCA 2. SZ. TELEFONSZÁM: 29-49. KIADÓHIVATAL PERCZEL-UTCA 2. SZ. TELEFONSZÁM: 29-50 HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT 1939 Most mi jövünk. Az elkövetkező esztendő, amelynek irányát az elmúlt 1938-ik év már megmutatta, méhében hordja a legszebb magyar álmok maradéktalan beteljesedését. Európa ma már tudja, hogy sorsa és Európa sorsa ugyanaz. A páriskörnyéki „békeszerződéseket" diktáló hatalmakkal mégsem tudta megértetni egy világos és félreismerhetetlen történelemszemlélet, hogy „a monarchia egy szükséges rossz", ma azonban Páris, London és Róma már tisztán látja, hogy Európa eme részében egy katonailag erős és politikailag megingathatatlan ütközőállamot kell fenntartani a túlzó keleti és nyugati törekvések kiegyenlítése érdekében. Magyarország ezer esztendőn keresztül ezt a szerepet töltötte be s amikor keleten és északon rászabadították testére a bolsevizmus fertőzetét, veszedelmesen és végzetesen megingott az európai hatalmi egyensúly. Amíg a moszkvai vörös imperializmus lépcsőt épített Európa szíve felé, itt nem volt mód és lehetőség az elszánt támadás visszautasítására. Akatonai fegyverkezésben korlátozott, zsoldoshadsereg tartására kényszerített, leghatásosabb fegyvernemétől, a repülőgépek építésétől megfosztott Magyarország csak erkölcsi ellenállást hirdethetett s ezalatt a vörös bacillus megkezdte pusztító munkáját az összes nyugati államokban, hogy meggyalázza a kereszténység örök ideáljait s hogy lerombolja mindazt, amit évszázadokon át a civilizáció felépített. A mi kétségbeesett segélykiáltásunk húsz esztendőn keresztül reménytelenül sikoltott bele Európa fekete éjszakájába. A háborús uszítás zsoldjában álló túlzók és a testvéri szolidaritást megtagadók zavarkórusa túlharsogta a magyarság aggályait, de húsz esztendő után most mégis miénk a teljes erkölcsi igazság. Európa emporiumaiban ma már kivétel nélkül tudják, hogy a lerombolt Magyarországot újjá kell építeni, ha biztosítani akarják az itt élő népmilliók békességét és további fejlődését. Húsz évig „elhanyagolható mennyiség“ voltunk, ma a legkomolyabb tényező vagyunk Keleteurópában. És remegjen át testünkön bármely oldalról jövő ellenséges szándék, legyen sok, vagy kevés fegyverünk, legyünk gazdagok vagy szegények, történelmi hivatásunk és sze- tépünk tisztázódott Itt állunk emelt fővel, tiszta lélekkel, töretlenül és nem csüggedve, szent és tántoríthatatlan elhatározottsággal telítetten az Úr 1939-ik esztendejének kapujában. Mi tudjuk, hogy most mi jövünk. Európa pedig tudja, hogy sorsunk és a béke sorsa ugyanaz. S az 1939-ik év végleges igazságot fog szolgáltatni a meggyötört Magyarországnak. Makay István polgármester nyilatkozata Pécs városának a kormány munkaprogramjába való bekapcsolódásáról Pécs, dec. 31. — Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök, Pécs város díszpolgára ez év szeptember 4-én Kaposváron három alapvető feladatban szabta meg a magyar nemzeti lét égetően időszerű feltételeit. Az első a honvédelem katonai és társadalmi átszervezése, a második a föld elosztásának újabb szabályozása, a harmadik a társadalmi igazságtevés gyökeres megoldása. Pécs városa, amelynek közgyűlése legutóbb is oly impozánsan nyilatkozott meg Imrédy Béla miniszterelnök személye mellett, már eddig is meg-A korszakalkotó kaposvári program — az általános hadkötelezettség bejelentésével szoros kapcsolatban — a polgári társadalom olyan átszervezését tervezi, hogy a nemzet valamennyi rétege telítődjék a katonai erények és a nemzeti eszmék szellemével. E célból a leventekorban lévő,, ifjú nemzedéket katonai előkészítő rendszerré átalakuló nevelésben kívánja részesíteni. — Pécs városa ezt a honvédelmi érdeket máris hathatósan szolgálja azzal, hogy a testnevelési alapnak eddig juttatott évi 20.000 pengőnyi hitelösszeget a háztartás 1939. évi költségvetésében a magunk kezdeményezéséből 30.000 pengőre, vagyis egyszerre 50 százalékkal megnöveljük. A program szerint a kiszolgált és tartalékba került katonaviselt személyek u. n. lövészszervezetekben fognak egyesülni. Pécsett a hosszú éveken át tétlenül tespedt Polgári Lövészegyesületet a magunk kezdeményezéséből már ezévi március 20-án újra életrehívtuk, újjászerveztük, eddigi keretét közigazgatási és üzemi alkalmazottaink „városi szakosztályával" kibővítettük és ekként lendületes működésbe hoztuk. A leventék és a polgári lövészegyesület közös használatára tavaly 20.000 pengős költségen másoknak is mintául szolgáló korszerű leventelőteret létesítettünk és ezt most további 14.454 pengő költséggel megfelelően kibővítjük, felelt ezeknek a megújhodó magyar élet homlokterében álló sorsfordító feladatoknak. Ha a most jóváhagyott jövő évi költségvetést vizsgáljuk, látjuk, hogy e fontos feladatoknak még jobban előmozdítja a sikerét. Tekintettel ezekre a nagyjelentőségű tervekre, kérdést intéztünk Makay István polgármesterhez, milyen feladatok és intézkedések történtek és történnek Pécs város részéről az országos munkaprogramba való bekapcsolódással. Makay polgármester a következőkben volt szíves nyilatkozni: — Szemünk fénye: a magyar királyi honvédség fejlesztésének ezzel is elősegítése végett a „Horthy Miklós nemzeti repülőalap" javára ezévi július 19-én — mindeneknek példaadó áldozatkészséggel — 30.000 pengő hozzájárulást ajánlottunk fel — Városunk légoltalmának megszervezésére, amely végső céljában és hatásában szintén a honvédelem érdekeit szolgálja, a háztartás terhére az 1937. és 1938. években 100 ezer pengőt, majd folytatóan az 1939—1941. években további 230.000 pengőt, összesen tehát egyelőre — a város közönsége tulajdonát tevő ingatlanok, intézmények, intézetek légoltalmi berendezésének költségein felül 330.000 pengőt, a községi üzemek légoltalmának megszervezésére pedig a villamostelepen (a földalatti villamosvezetékeknek a légoltalommal kapcsolatosan is szükséges létesítésével járó kb. 55.000 pengőt, a légszesztelepen 5000, a közlekedési vállalatnál 10.000, a vízműnél 12.000, a csatornaműnél 10.000, a világítási és közlekedési üzemeknél az 1939. és 1940. években folytaólagosan 30.000 pengőt, együttvéve 122.000 pengőt fordítunk. — Háztartásunk jövő évi költségvetésében 11 százalék községi pótadó bevételnek megfelelő 108.000 pengőt áldozunk a m. kir. honvédség elhelyezésének céljaira. Ebből 43.000 pengő esik a város közönsége tulajdonát tevő kaszárnyákon végzendő helyreállításokra. Ez az összeg pedig egyévi részlete annak a 211.000 pengőnyi beruházó költségnek, amelyet a város közönsége — a honvédigazgatás valamennyi bejelentett igényének csaknem kivétel nélküli kielégítésével — a pécsi kaszárnyákon az 1937-től 1940-ig terjedő 4 év alatt végzendő tatarozó, megújító és korszerűsítő mnkára újabb teherként magára vállalt. — A m. kir. honvédség iránt mindenkor, a legsúlyosabb időkben is a törvényes mértéken messze túlmenő hazafias áldozatkészséggel teljesítettük és teljesítjük majd a jövőben is kötelességünket, — abban a tudatban, hogy a magyar nemzeti véderőnek mennél tökéletesebb kifejlesztése és mindennemű szükségleteinek korszerű kielégítése, különösen a mostani időkben a nemzet létérdeke és ezért legelsőrendű nemzeti kötelesség. A város közönségének ezt a magatartását az erre legilletékesebb honvédelmi miniszter azzal viszonozta, hogy pl. 1937 június 12-én a város polgármesteréhez intézett leiratában megállapította, hogy Pécs közönsége újból és újból tanújelét adta honvédségünkkel szemben mindig is tanúsított megértésének, áldozatkészségének és szeretetének, egyúttal a város közönségének a maga és a honvédség nevében köszönetét fejezte ki. A honvédelem katonai és társadalmi átszervezése A föld elosztásának újabb szabályozása A földbirtokreformmal kapcsolatban a város polgármestere ezeket mondotta: „ Pécs kishatárú ipari és kereskedelmi város lévén, nálunk gyakorlati szempontból tárgytalan a kaposvári programban bejelentett reformnak nagyobb szabású kishaszonbérletek és kisbirtokok alakítására vonatkozó része. — Annál fontosabb — a városi lakosság, különösen pedig a munkások számára az emberséges elemi létfeltételek biztosítása szempontjából minél több kisembernek családi házhelyhez és ennek révén családi lakóházhoz segítése. A „DUNÁNTÚL" ma száma 16 oldal