Dunántúl, 1939. február (29. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-01 / 26. szám

XXIX. évfolyam 26. szám. Ára 12 fillér. Pécs, 1939. február 1. Szerda. ELŐFIZETÉS: ÁRAKI HÁZHOZ SZÁLLÍTVA VAGY PO­TÁN EGY HÓRA 2­50 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA 12 FILLÉR, 16 OLDALAS 20 FILLÉR, KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA SZERKESZTŐSÉG PERCZEL-UTCA 2. SZÁM TELEFONSZÁM: 29-49. KIADÓHIVATAL PERCZEL­ UTCA 2. SZÁM TELEFONSZÁM: 29-50. HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT A MÉM útja A gyömrői időközi választás ered­ménye megmutatta, hogy az ösztö­nökre spekuláló, ki nem elégíthető és meg nem nyugtatható, sok tekin­tetben felelőtlen agitációval szemben is a magyar tömegek túlnyomó része higgadtan és nyugodtan mérlegelve a lehetőségeket, ma tisztában van az­zal, hogy a felelőtlenül uszítókat kö­vesse-e vagy­ ahhoz a mozgalomhoz csatlakozzék, amelynek zászlaját nem régen bontotta ki vitéz Imrédy Béla miniszterelnök. Tíz évvel ezelőtt, amikor az a férfiú irányította szinte korlátlan hatalommal a népakarat megnyilatkozását, aki ma egy ellen­zéki csoport élén áll, telve „alkot­mányos aggodalmakkal", a választási krónika véres és erőszakos esemé­nyek egész sorát örökítette meg. A gyömrői választáson a kormánypárt jelöltjének érdekében nem terrorizál­tak senkibe se a meggyőződésével ellenkező felfogást. Az a szellem, amelynek tisztaságát vitéz Imrédy Béla miniszterelnök tiszteletreméltó személye garantálja, első erőpróbáján fölényes győzelmet aratott. Az ellen­zéki jelölt szavazatainak kétszeresét juttatta a magyar választók józansága vitéz Kolosváry-Borcsa Mihálynak és a magyar közvélemény számára biz­tatás, erő és megnyugvás annak tu­data, hogy ezt a népet nem lehet még egyszer félrevezetni a paradicsom ígéretével. Ez a nép túlságosa­n sokat tanult és tapasztalt az elmúlt húsz esztendő során ahhoz, hogy világos különbséget tudjon tenni program és politika, módszerek és gyakorlat kö­zött. A magyar nemzet milliói spon­tán lelkesedéssel állottak a minisz­terelnök elé abban a pillanatban, amikor bizonyos kiváltságok védel­mében egy parlamenti komplett dár­dát szegezett mellének. És ez a lel­kesség, amelyet nem rendez és nem fizet, nem fűt és szervez senki, egye­nes folytatásként kitermelte a Ma­gyar Élet Mozgalmat, amelynek cél­kitűzései vitéz Imrédy Béla pécsi be-­­szédében jutottak pregnáns kifejezés­re. A csodaszarvas lehet olcsó élce­lődések tárgya, a magyar lélek érzi, hogy új legendák útjára jutottunk s rajtunk csak annak fanatikus hite segíthet, hogy ezekben a sorsdöntő órákban egyszer mégis csak sikerül megteremteni az annyira áhított és olyannyira szükséges magyar egysé­get. Lezajlott az utóbbi hetekben né­hány törvényhatósági, illetve községi választás is. Minden kísérlettel szem­ben a Magyar Élet Mozgalom listája győzött és az fog győzni mindenütt, ahol felelősséggel, mély és komoly megfontoltsággal kell választ adni sorsdöntő fontosságú kérdésekre. Az ellenzék indíthat „függetlenségi" har­­­­cot, a „legszélsőbb jobb" hangoztat­hat bármennyire tetszetős jelszava­kat, meggyőződésünk, hogy a Magyar Élet Mozgalom élén álló vitéz Imrédy Bála műmélyének tiszta puritansz­ musa, jószándéka, tájékozottsága, po­litikai "kérdésekben tapasztalt emel­kedett felfogása és a reformokat ille­tően érzett hajlíthatatlan elhatároz­­’útját jelölik meg annak a jobb jo­­zottsága — minden más beállítással vendének, amelyhez annyi harc, vér szemben — küzdelmes, de egyenes­­ és könny útján mégis elérkezünk. CHAMBERLAIN: Hitler beszéde nem benyomást mintha újabb válság­­ba kívánná sodorni Európát London, jan. 31.­­ Cham­berlain miniszterelnök kedden kétszer beszélt a parlamentben. Először a hozzá intézett kérdé­sek keretében római útjáról nyi­latkozott, később pedig tulajdon­képpeni beszédében részletesen megvilágította az egész nemzet­közi helyzetet, tekintettel a spa­nyol helyzetre. Az angol alsóház ma tartotta első ülését karácsony óta. Hen­derson Artur Hitler kancellár be­szédével kapcsolatosan kérdést intézett a miniszterelnökhöz, Chamberlain válaszában üdvö­zölte Hitler beszédének azt a ré­szét, amelyben kölcsönös együtt­működést kíván Angliával, majd beszámolt olaszországi útjáról. Hangoztatta, hogy Olaszország békét kíván Angliával és ugyan­azt óhajtja minden vonatkozás­ban az egész vonalon. Mussolini hajlandó és tud a béke érdeké­ben közbelépni és ezt már a gya­korlatban is igazolta. Római útjá­­tól nem várt konkrét megegye­zést, miután azt, ismerve az ellen­téteket, nem is lehetett kívánni, de útja közelebb hozta a szem­benálló feleket és módot adott, hogy mindenki a saját oldaláról megvilágítsa felfogását. Tisztán tes­t minden kívánságot, ez ma­gában véve is eredmény, mert könnyebben található meg a megegyezés útja. Franciaország és Olaszország között a spanyol kérdés a gát. Amíg a spanyol polgárháború be­fejezést nem nyer, közeledés kö­zöttük nem várható. A zsidókér­dést szerinte nemzetközi általános vonatkozásaival együttesen kell rendezni. Cseh-Szlovákia határait Anglia csak akkor garantálhatja, ha már ismeri annak belső alkot­mányát és semleges államnak nyilvánítják, végül pedig, ha ha­tárainak megvonását elintézték. Spanyolország nem fenyeget európai háborúval, éspedig azért, mert a be nem avatkozás elve dia­dalmaskodott. A római út csak megerősítette és nem gyengítette a békét Atlee őrnagy kérdésére vála­szolva, kijelentette Chamberlain, hogy Hitler beszéde nem keltette azt a benyomást, mintha újabb válságba kívánná sodorni Euró­pát, hanem szózat volt Németor­szág békeóhaja mellett, továbbá kívánság a fegyverkezés általá­nos korlátozására. Három szónok a zsidójavaslat ellen, kettő pedig mellette foglalt állást a Ház keddi együttes bizottsági ülésén Budapest, jan. 31.­­ A képvi­selőház együttes bizottságai kedden délelőtt P­é­c­h­y László elnökletével folytatták a zsidók közéleti és gaz­dasági térfoglalásának korlátozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A kormányt Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter és Antal István államtitkár képviselte. Knobh Sándor szerint már az első zsidójavaslat is mesz­­szemenő elkanyarodást jelent a katolikus felfogástól és bizonyos gazdaságpolitikai elvektől, amelyek a gazdasági élet működésé­nek legfontosabb törvényei voltak, de nem bolygatta a törvényszerűsé­get olyan mértékben, hogy a gazda­sági életben mélyreható nagy zavarok is állhattak volna elő. A második ja­vaslattal kapcsolatban azonban a gaz­dasági politikus nem helyezkedhetik arra az álláspontra, mert a javaslat nyolc-kilencszázezer ember sorsához nyúl hozzá. Tudja, hogy a miniszter­­elnök személyétől, múltjától, művelt­ségétől és felelősségérzetétől a de­magógia messze áll, de állítja, hogy a javaslat előterjesztésével közel engedte magához a demagógiát, aminek súlyos gazdasági követ­kezményei lesznek. H­a­á­m Artur, a következő szónok természetesnek tartja, hogy Knoch Sándor a javaslat ellen be­szél, mert a liberális világ egyik exponense. A javaslatot még akkor is efogadná, ha csak egy hajszállal menne tovább az első törvénynél, mert mindez a nép újabb honfoglalását jelenti. G­r­a­t­z Gusztáv nem ért egyet a javaslattal, mert elszakad a magyar történelmi múlt legszebb hagyomá­nyaitól és mind politikai, mind pedig gazdasági viszonyunk szempontjából súlyos következményekkel fog járni. A javaslat hamis úton keresi azok­nak a kérdéseknek a megoldását, amelyeket dűlőre akar vinni. Kérte a kormányt, vegye revízió alá álláspontját. Rajniss Ferenc, a következő szónok kijelentette, hogy azokat a katolikusokat és keresztényeket, akik elfogadják a javaslatot, ugyanolyan jó katolikusoknak és keresztényeknek tartja, mint azokat, akik a javaslat ellen beszélnek. Lehet, hogy válság követi a javaslatot, ha törvényerőre emelkedik, ennek előre való hangsú­lyozása azonban nem a nemzet érde­kében való. A javaslatot elfogadja. Ezután D­u­­­­­n Jenő nyilatkozatot olvasott fel, amely a Független Kis­gazdapárt álláspontját szögezi le. A Független Kisgazdapárt megütközés­sel állapítja meg, hogy a kormány napokon át tárgyal­tatja a javaslatot, anélkül, hogy ismertetné a tervezett módosítá­sokat. A párt szerint ez taktikai célt szolgál, ezért a vitában mindaddig nem vesz részt, amíg a kormány saját módosí­tásait nem terjeszti elő. Az együttes bizottság a vitát szer­­dán délelőtt 11 órakor folytatja.

Next