Dunántúl, 1939. február (29. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-14 / 36. szám
Február kezdődik a pápa temetésének első szertartása Százezrek vonultak el a ravatal előtt Vatikánváros, február 13.— A bíborosok szent kollégiuma tanácskozott XI. Pius pápa eltemetésének módjáról. A temetés kedden, február 14-én 16 órakor kezdődik. A szertartásnak nem lesz nyilvános jellege, a bazilika ajtói zárva lesznek. Ma reggel folytatódott Róma lakosságának özönlése a halott pápa ravatala elé. Már a kora reggeli órákban hatalmas tömeg feketéllett a Szent Péter tér oszlopsorai között, várva a templom ajtajának megnyitását. Reggel nyolc órakor nyilt ki a bazilika hatalmas bronzkapuja s a pápai csendőrök sorfala között megindult a tömeg befelé a templomba. A jobboldali hajóból nyíló szentség-kápolna rácsa mögött magas fekete és bíbor ravatalán nyugszik a pápa, teljes főpapi díszében. Arca nyugodt, békés, a megszokott aranykeretes szemüveg hiánya teszi csak szokatlanná az egész világon oly jól ismert arcot. Összekulcsolt bíborkesztyűskezében egyszerű fakereszt, mellette bíborpárnán a pápai hatalom jelvénye, a hármas korona. Kétoldalt kivont karddal nemesi testőrök állanak, körülötte a bazilika káptalanjának tagjai imádkoznak. Kétoldalt díszes, magas gyertyatartókban viaszgyertyák égnek, lobogó fényük gyászos pompával veszi körül a halottat. A rács előtt szakadatlan sűrű sorokban vonul el Róma népe. Papok, katonák, feketeruhás asszonyok, gyermekek százezrei jönnek fekete folyamként s a máskor mozgalmas bazilika, amelyből ma teljesen hiányoznak az érdeklődő, nézelődő turisták, most csendes, csak a lábujjhegyen érkező és távozó tömeg halk csoszogása és egy-egy felcsukló zokogás hirdeti, hogy vannak a templomban, sokezren élők, és egyedül a halott. Negyedóránként megkondul a harang. Hangja zúgva járja be az örök város tereit és utcáit, ahol félárbócra eresztett lobogók, égő gyertyák gyászolják a Püspököt. 4 Pécs városa tudta és tudja mit jelent az egészséges magyar nemzettestben a bacillushad, hogy mit jelentettek ezek a romboló eszmék, az akkor amúgy is elgyengült, vérvesztesége következtében elerőtlenedett magyarságra nézve. (Úgy van, úgy van, taps.) Ugyanez a baloldali szellemiség azt képzelte, hogy a világháború és a forradalmak után az összeomlás nagy ködében és zűrzavarában alkalom nyílik arra, hogy a történelmi Magyarország végre megkapja a kegyelemdöfést és ezen a földön olyan politikai növények viruljanak, amelyek nem valók a magyar talajba. Ezek az eszmék a Felvidéket is elárasztották és a csehszlovák kormány volt az, amely tudatosan elősegítette, hogy a magyar sajtót a Budapestről megszökött bécsi emigránsok irányítsák. A magyar felvidéki irodalmi élet azonban ezt a nehéz periódust is átélte és lassan, de biztosan tért hódított az ott élő magyarság körében. Nemcsak a vezérigazgatóság és a nagybirtok jelenti a magyarság fogalmát — Bár végtelenül kicsik voltak azok az akarások, amelyek néhány magyar fej összehajlásából indultak ki, de ezekből mégis alkotások fakadtak, ezekből született meg az a felvidéki magyar felfogás, amely azt tanítja, hogy a magyar élet olyan egész, amelyen belül minden egyed, család társadalmi hivatásrend, falu, város és közület csak az osztatlan magyarság szemszögéből kaphat értéket és vonható ítélet alá. Miszerintünk a magyarság fogalma nem jól párnázott vezérigazgatói fotest, nem latifundiumon terpeszkedő kastélyt és jólétet, nem részvénytársasági igazgatósági termet jelent, mert a mi magyarság fogalmunk alá elsősorban a mezítlábas magyar gyermek és a falusi magyar nincstelenek tartoznak . Mi tudjuk azt, nincs más mód arra, hogy a magyarság itt a Kárpátok medencéjében, a legkülönbözőbb külpolitikai áramlatoknak kitéve és a legkülönbözőbb hatalmi érdekeknek kereszttüzében megállhasson, mint csak úgy, ha ezt a tudatot beleviszszük minden egyes magyarba, ha magyar és magyar között nem a rang és mód, a szegénység és gazdagság, hanem a magyar felelősségérzet mértékével szabunk irányt. Ezt akarjuk életre hívni, tekintet nélkül arra, hogy ez egyeseknek tetszik-e vagy sem. (Taps, éljenzés). — Mi azt is tudjuk — fejezte be nagyhatású beszédét Jaross Andor — hogy minden hivatásrenden belül vannak felelősen érző jó magyarok. Ezeknek a magyaroknak kell egymással összefogniok, hogy meg tudjuk teremteni az új, szociális felelősségtől áthatott modern magyar társadalmat és ennek a társadalomnak az új államát, a modern magyar államot. — Azzal a meggyőződéssel jöttem el szellemi harcos bajtársaimmal együtt ide Pécs városába, hogy mi egymást már régen megértettük, egymással szellemileg már régen Szezet fogtunk a trianoni határok felett ,és az a láng, amely itt is kigyúlt nemcsak a miénk, hanem a tiétek is, valamennyi magyaré, mint ahogyan valamennyi magyaré az ezer év óta élő velünk együtt dolgozó szent magyar fanatizmus,velláját. Sziklay Ferenc tankerületi főigazgató, a jeles poéta verseiből adott elő, Ölvédi János felvidéki miniszteri sajtóreferens pedig a felvidéki magyarság húsz esztendejéről tartott rendkívül érdekes előadást. Faluheyi Ferenc egyetemi tanár leánya, a bájos hangú Faluhelyi Veronka Mécs László verseiből szavalt igen intelligensen nagy hatással, Vass László a felvidéki magyar irodalomról adott összefoglaló képet, Szombathy Viktor pedig katonanaplójából olvasott humoros részleteket. A közönség rendkívül nagy érdeklődéssel hallgatta a felvidéki írók műveit és meleg szeretettel ünnepelte a szereplőket. A nagysikerű matiné után a rendezőség a Mecseki Üdülőszállóban ebédet adott Jaross Andor és a felvidéki írók tiszteletére. A közebédben Birkás Géza dr. egyetemi rektor mondott pohárköszöntőt Ja-ross Andorra, aki válaszában arra mutatott rá, hogy minden politikai gondolat, amely 1919-től kezdve végigfodrozott és hullámokat vert a magyar élet víztükrén, a szegedi programból táplálkozik. Poharát Magyarország kormányzójára emelte és munkájára Isten áldását kérte. A bankett résztvevői ezeknél a szavaknál percekig ünnepelték a kormányzót. Jaross Andor miniszter és a felvidéki írók délután 4 órakor visszautaztak Budapestre, jár ki kellőképen. Most arról az örvendetes hírről számolhatunk be, hogy az OTI nagyszabású tüdőszanatóriumot kíván létesíteni és ezért kiküldte képviselőit, hogy itt a Mecseken helyszíni szemlét tartsanak. Mint ahogy azt vasárnapi számunkban már megírtuk, az OTI részéről Horváth István dr. elnök vezetésével az önkormányzat részéről Farkas Elek, Szegő Pál és Zala Zsigmond a munkaadók, Peyer Károly, Lilvin József és Gál Dezső a munkavállalók elnökségi tagjai, az OTI ügyvitele részéről pedig Joannovich Emil dr. aligazgató, az intézet ügyészségének vezetője, Ternovszky Jenő dr. orvosaligazgató és Fauser Imre dr. aligazgató, a pénzügyi osztály vezetője, valamint a műszaki osztály részéről Selymessy Zsigmond mérnök érkezett szombaton délután Pécsre. Az OTI kiküldöttek és a város vezetősége élén Makay István polgármesterrel vasárnap délelőtt helyszíni szemlét tartottak a Mecseken. Több helyet megtekintettek, amely egyáltalán alkalmasnak mutatkozik, a tüdőszanatórium helyéül. A helyszíni szemle után tárgyalások indultak meg a városházán. Végleges megállapodások nem történtek. Magánúton arról értesülünk, hogy az OTI 3—400 ágyas tüdőszanatórium építését tervezi több millió pengős költséggel. A szanatórium céljaira ingyen telket kíván. Értesülésünk szerint a helyszíni szemle és a pécsi tárgyalások informatív jellegűek voltak. A pécsi tüdőszanatórium sorsa nema Mecseken fog múlni. A Mecsek a maga ózondús levegőjével, ezer szépségével és a városra való gyönyörű lelátással valósággal kínálkozik erre a célra. A vízkérdés se okozna nagyobb gondot, mert a vízvezetéket évekkel ezelőtt éppen az akkor tervezett tüdőszanatórium céljaira már felvezették a hegyre. Egészen bizonyos, hogy Pécs városa is kész örömmel szavazná meg az ingyen telket. Egyedül és kizárólag az OTI vezetőségén múlik, hogy tervbe vett tüdőszanatóriumát Pécsett létesítse. . A kiküldöttek egyébként az OTI lakóházak ügyében is megbeszéléseket folytattak a város vezetőségével. Szegedi megemlékezés Angster Emilről Az egyik szegedi napilap hosszabb cikket közöl a szegedi fogadalmi templom orgonájáról abból a két alkalomból, hogy a világhíres orgona tíz éves és hogy annak zseniális tervezője, Angster Emil a napokban elhunyt. A cikkíró megállapítja, hogy a dóm világhírű orgonája idegenforgalmi szempontból egyik fővonzóereje Szegednek. Angster Emilről ezeket írja: A valóban mesteri kivitelezést a pécsi Angster-gyár a legnagyobb szaktudással, körültekintéssel és nem utolsósorban lelkesedéssel alkotta meg. A napokban elhunyt Angster Emil volt az orgona művészi kivitelének tervezője. Angster Emil ezzel a mesteri alkotásával a külföldi orgonológusok és orgonaszakértők legmesszebbmenő elismerését vívta ki, nemcsak önmagának, hanem a magyar alkotóművészetnek is hírnevet, dicsőséget szerezve. Angster Emil az orgona építési munkálatait személyesen irányította, igen gyakran fordult meg Szegeden és a legapróbb részletekre is gondosan felügyelt. Az ő lelkes munkájának abban az időben legnagyobb elismerője Klebelsberg Kunó volt, aki az építés ideje alatt a készülő orgonát számtalanszor megtekintette és boldog volt ,amikor az orgonán az első regiszterek megszólaltak. — Elfogtak három telefonbanditát cím alatt közölt híradásunkban az őrizetbe vett Palotás György sütőmunkás lakása nem Zerge-utca 12., hanem Zerge-utca 19. szám. Naggy sikert arattak a felvidéki írók Szűnni nem akaró lelkes éljenzés és taps fogadta Jaross Andor szavait, majd Szent-Ivány József országgyűlési képviselő, a kitűnő író olvasta fel egyik remekbe készült, magyar paraszti életből merített no DUNÁNTÚL Kedd, 1939 február 14. Gyülekeznek a bíborosok A világ minden részéből egymásután érkeznek a pápaválasztó konklávé tagjai, a bíborosok az olasz fővárosba. Megbízhatónak látszó hírek szerint a pápaválasztó konklávét február 28-ára hívják össze. A fennálló egyházi törvények értelmében a pápa halála után,legkésőbb 18 nappal meg kell kezdeni a konklávét. A Rómába egymásután érkező bíborosok a konklávé megkezdéséig is minden nap kongregációt tartanak, hogy a folyó ügyeket megtárgyalják. Ezidő szerint a bíborosok még saját lakásukban laknak és csak bejárnak a Vatikánba, a konklávé idejére azonban egészen a Vatikánba kell költözniök. Serédi Jusztínián bíboros hercegprímás szerdán este indul el Rómába a pápaválasztásra. Tüdőszanatórium létesítéséről tárgyaltak Pécsett az OTI kiküldöttek Vasárnap helyszíni szemle vall a Mecseken Pécs, febr. 13. — A vitéz Horthy Miklós tízéves kormányzását megörökítő törvény kimondotta egy tüdőszanatórium létesítését is. A választás akkor a Mecsekre esett. A város kész örömmel ajánlott fel telket a Mecseken. A szanatórium helyét ki is jelölték és a város nagy áldozatkészséggel ki is építette a vízvezetéket a helyszínig. A szanatórium építése akkor elmaradt azzal az indokolással, hogy a Mátrában épített tüdőszanatóriumot sem használ