Dunántúl, 1939. február (29. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-14 / 36. szám

­ Február kezdődik a pápa temetésének első szertartása Százezrek vonultak el a ravatal előtt V­a­t­i­k­á­n­v­á­r­o­s, február 13.— A bíborosok szent kollégiuma ta­nácskozott XI. Pius pápa eltemetésének módjáról. A temetés kedden, feb­ruár 14-én 16 órakor kezdődik. A szertartásnak nem lesz nyilvános jellege, a bazilika ajtói zárva lesznek. Ma reggel folytatódott Róma lakos­ságának özönlése a halott pápa ra­vatala elé. Már a kora reggeli órák­ban hatalmas tömeg feketéllett a Szent Péter tér oszlopsorai között, várva a templom ajtajának megnyitá­sát. Reggel nyolc órakor nyilt ki a ba­zilika hatalmas bronzkapuja s a pá­pai csendőrök sorfala között megin­dult a tömeg befelé a templomba. A jobboldali hajóból nyíló szentség-ká­polna rácsa mögött magas fekete és bíbor ravatalán nyugszik a pápa, teljes főpapi dí­szében. Arca nyugodt, békés, a megszokott aranykeretes szemüveg hiánya teszi csak szokatlanná az egész világon oly jól ismert arcot. Összekulcsolt bíborkesztyűs­­kezé­ben egyszerű fakereszt, mellette bí­borpárnán a pápai hatalom jelvénye, a hármas korona. Kétoldalt kivont karddal nemesi testőrök állanak, kö­rülötte a bazilika káptalanjának tag­jai imádkoznak. Kétoldalt díszes, magas gyertya­tartókban viaszgyertyák égnek, lobo­gó fényük gyászos pompával veszi körül a halottat. A rács előtt szakadatlan sűrű sorokban vonul el Róma népe. Papok, katonák, feketeruhás asszo­nyok, gyermekek százezrei jönnek fe­kete folyamként s a máskor mozgal­mas bazilika, amelyből ma teljesen hiányoznak az érdeklődő, nézelődő turisták, most csendes, csak a lábujj­hegyen érkező és távozó tömeg halk csoszogása és egy-egy felcsukló zo­kogás hirdeti, hogy vannak a temp­lomban, sokezren élők, és egyedül a halott. Negyedóránként megkondul a harang. Hangja zúgva járja be az örök város tereit és utcáit, ahol félárbócra eresztett lobogók, égő gyertyák gyá­szolják a Püspököt. 4 Pécs városa tudta és tudja mit jelent az egészséges magyar nemzettestben a bacillushad, hogy mit jelentettek ezek a romboló eszmék, az akkor amúgy is elgyengült, vérvesztesége kö­vetkeztében elerőtlenedett magyar­ságra nézve. (Úgy van, úgy van, taps.) Ugyanez a baloldali szellemi­ség azt képzelte, hogy a világháború és a forradalmak után az összeomlás nagy ködében és zűrzavarában alka­lom nyílik arra, hogy a történelmi Magyarország végre megkapja a kegyelemdöfést és ezen a földön olyan politikai nö­vények viruljanak, amelyek nem valók a magyar talajba. Ezek az eszmék a Felvidéket is el­árasztották és a csehszlovák kormány volt az, amely tudatosan elősegítette, hogy a magyar sajtót a Budapestről megszökött bécsi emigránsok irányít­sák. A magyar felvidéki irodalmi élet azonban ezt a nehéz periódust is át­élte és lassan, de biztosan tért hódí­tott az ott élő magyarság körében. Nemcsak a vezérigazga­tóság és a nagybirtok jelenti a magyarság fogalmát­ ­— Bár végtelenül kicsik voltak azok az akarások, amelyek néhány magyar fej összehajlásából indultak ki, de ezekből mégis alkotások fa­kadtak, ezekből született meg az a felvidéki magyar felfogás, amely azt tanítja, hogy a magyar élet olyan egész, amelyen belül minden egyed, család társadalmi hivatásrend, falu, város és közület csak az osztatlan magyarság szemszögéből kaphat ér­téket és vonható ítélet alá. Miszerintünk a magyarság fogal­ma nem jól párnázott vezérigaz­gatói fotest, nem latifundiumon terpeszkedő kastélyt és jólétet, nem részvénytársasági igazgató­sági termet jelent, mert a mi ma­gyarság fogalmunk alá elsősorban a mezítlábas magyar gyermek és a falusi magyar nincstelenek tar­toznak . Mi tudjuk azt, nincs más mód arra, hogy a magyarság itt a Kárpá­tok medencéjében, a­ legkülönbözőbb külpolitikai áramlatoknak kitéve és a legkülönbözőbb hatalmi érdekeknek kereszttüzében megállhasson, mint csak úgy, ha ezt a tudatot belevisz­­szü­k minden egyes magyarba, ha magyar és magyar között nem a rang és mód, a szegénység és gazdagság, hanem a magyar fe­lelősségérzet mértékével szabunk irányt. Ezt akarjuk életre hívni, tekintet nélkül arra, hogy ez egyeseknek tetszik-e vagy sem. (Taps, éljenzés). — Mi azt is tudjuk — fejezte be nagyhatású beszédét Jaross Andor — hogy minden hivatásrenden belül vannak felelősen érző jó magyarok. Ezeknek a magyaroknak kell egymás­sal összefogniok, hogy meg tudjuk teremteni az új, szo­ciális felelősségtől áthatott mo­dern magyar társadalmat és en­nek a társadalomnak az új álla­mát, a modern magyar államot. — Azzal a meggyőződéssel jöttem el szellemi harcos bajtársaimmal együtt ide Pécs városába, hogy mi egymást már régen megértettük, egy­mással szellemileg már régen Szezet fogtunk a trianoni határok felett ,és az a láng, amely itt is kigyúlt nem­csak a miénk, hanem a tiétek is, va­­lamennyi magyaré, mint ahogyan­­ valamennyi magyaré az ezer év óta élő velünk együtt dolgozó szent magyar fanatizmus,­velláját. Szikl­ay Ferenc tankerü­leti főigazgató, a jeles poéta versei­ből adott elő, Öl­védi János felvi­déki miniszteri sajtóreferens pedig a felvidéki magyarság húsz esztendejé­ről tartott rendkívül érdekes elő­adást. F­a­l­u­h­e­­­y­i Ferenc egyetemi tanár leánya, a bájos hangú Falu­helyi Veronka Mécs László ver­seiből szavalt igen intelligensen nagy hatással, V­a­s­s László a felvidéki magyar irodalomról adott összefoglaló képet, Szombathy Viktor pedig katonanaplójából olvasott humoros részleteket. A közönség rendkívül nagy ér­deklődéssel hallgatta a felvidéki írók műveit és meleg szeretettel ünnepelte a szereplőket. A nagysikerű matiné után a ren­dezőség a Mecseki Üdülőszállóban­­ ebédet adott Jaross Andor és a­ felvidéki írók tiszteletére. A közebéd­­­ben B­i­r­k­á­s Géza dr. egyetemi rek­­­­tor mondott­­ pohárköszöntőt J­a-­­­ross Andorra, aki válaszában arra mutatott rá, hogy minden politikai gondolat, amely 1919-től kezdve­ vé­gigfodrozott és hullámokat vert a ma­gyar élet víztükrén, a szegedi programból táplálkozik. Poharát Magyarország kormányzójá­ra emelte és munkájára Isten áldá­sát kérte. A bankett résztvevői ezek­nél a szavaknál percekig ünnepelték a kormány­zót. Jaross Andor miniszter és a fel­vidéki írók délután 4 órakor vissza­utaztak Budapestre, jár ki kellőképen. Most arról az örvendetes hírről szá­molhatunk be, hogy az OTI nagyszabású tüdőszanatóriumot kíván létesíteni és ezért kiküldte képviselőit, hogy itt a Mecseken helyszíni szemlét tartsanak. Mint ahogy azt vasárnapi számunkban már megírtuk, az OTI részéről H­o­r­­v­á­t­h István dr. elnök vezetésével az önkormányzat részéről Farkas Elek, Szegő Pál és Zala Zsigmond a mun­kaadók, P­e­y­e­r Károly, L­i­l­v­i­n József és Gál Dezső a munkavállalók elnök­ségi tagjai, az OTI ügyvitele részéről pedig Joannovich Emil dr. aligaz­gató, az intézet ügyészségének vezetője, Ternovszky Jenő dr. orvosaligazga­tó és F­a­u­s­e­r Imre dr. aligazgató, a pénzügyi osztály vezetője, valamint a műszaki osztály részéről Selymessy Zsigmond mérnök érkezett szombaton délután Pécsre. Az OTI kiküldöttek és a város veze­tősége élén Makay István polgármes­terrel vasárnap délelőtt helyszíni szem­lét tartottak a Mecseken. Több helyet megtekintettek, amely egyáltalán alkalmasnak mutatkozik, a tüdőszanatórium helyéül. A helyszíni szemle után tárgyalások in­dultak meg a városházán. Végleges meg­állapodások nem történtek. Magánúton arról értesülünk, hogy az OTI 3—400 ágyas tüdőszanató­rium építését tervezi több millió pengős költséggel. A szanatórium céljaira ingyen telket kíván. Értesülésünk szerint a helyszíni szemle és a pécsi tárgyalások informatív jelle­gűek voltak. A pécsi tüdőszanatórium sorsa nem­­a Mecseken fog múlni. A Mecsek a ma­ga ózondús levegőjével, ezer szépségével és a városra való gyönyörű lelátással valósággal kínálkozik erre a célra. A vízkérdés se okozna nagyobb gondot, mert a vízvezetéket évekkel ezelőtt ép­pen az akkor tervezett tüdőszanatórium céljaira már felvezették a hegyre. Egé­szen bizonyos, hogy Pécs városa is kész örömmel szavazná meg az ingyen telket. Egyedül és kizárólag az OTI vezető­ségén múlik, hogy tervbe vett tüdősza­natóriumát Pécsett létesítse. . A kiküldöttek egyébként az OTI la­kóházak ügyében is megbeszéléseket folytattak a város vezetőségével.­­ Szegedi megemlékezés Angster Emilről­ Az egyik szegedi napilap hosszabb cikket közöl a szegedi fo­gadalmi templom orgonájáról abból a két alkalomból, hogy a világhíres or­gona tíz éves és hogy annak zseniális tervezője, Angster Emil a napok­ban elhunyt. A cikkíró megállapítja, hogy a dóm világhírű orgonája ide­genforgalmi szempontból egyik fő­vonzóereje Szegednek. Angster Emilről ezeket írja: A valóban mes­teri kivitelezést a pécsi Angster-gyár a legnagyobb szaktudással, körülte­kintéssel és nem utolsósorban lelke­sedéssel alkotta meg. A napokban elhunyt Angster Emil volt az orgona művészi kivitelének tervezője. Ang­ster Emil ezzel a mesteri alkotásával a külföldi orgonológusok és orgona­szakértők legmesszebbmenő elisme­rését vívta ki, nemcsak önmagának, hanem a magyar alkotóművészetnek is hírnevet, dicsőséget szerezve. Ang­ster Emil az orgona építési munkála­tait személyesen irányította, igen gyakran fordult meg Szegeden és a legapróbb részletekre­ is gondosan felügyelt. Az ő lelkes munkájának abban az időben legnagyobb elisme­­rője Klebelsberg Kunó volt, aki az építés ideje alatt a készülő orgonát számtalanszor megtekintette és bol­dog volt ,amikor az orgonán az első regiszterek megszólaltak. — Elfogtak három telefonbanditát cím­ alatt közölt híradásunkban az őrizetbe vett Palotás György sütő­munkás lakása nem Zerge-utca 12., hanem Zerge-utca 19. szám. Naggy sikert arattak a felvidéki írók Szűnni nem akaró lelkes éljenzés és taps fogadta Jaross Andor szavait, majd Szent-Ivány József or­szággyűlési képviselő, a kitűnő író olvasta fel egyik remekbe készült, magyar paraszti életből merített no­ DUNÁNTÚL Kedd, 1939 február 14. Gyülekeznek a bíborosok A világ minden részéből egymás­után érkeznek a pápaválasztó kon­­klávé tagjai, a bíborosok az olasz fő­városba. Megbízhatónak látszó hírek­­ szerint a pápaválasztó konklávét feb­ruár 28-ára hívják össze. A fennálló egyházi törvények értel­mében a pápa halála után,legkésőbb 18 nappal meg kell kezdeni a kon­klávét. A Rómába egymásután érkező bí­borosok a konklávé megkezdéséig is minden nap kongregációt tartanak, hogy a folyó ügyeket megtárgyalják. Ezidő szerint a bíborosok még saját lakásukban laknak és csak bejárnak a Vatikánba, a kon­klávé idejére azonban egészen a Va­tikánba kell költözniök. Serédi Jusztínián bíboros herceg­­prímás szerdán este indul el Rómába a pápaválasztásra. Tü­dőszanatórium létesítéséről tárgyaltak Pécsett az OTI kiküldöttek Vasárnap helyszíni szemle vall a Mecseken Pécs, febr. 13. — A vitéz Horthy Miklós tízéves kormányzását megörökí­tő törvény kimondotta egy tüdőszana­tórium létesítését is. A választás akkor a Mecsekre esett. A város kész öröm­mel ajánlott fel telket a Mecseken. A szanatórium helyét ki is jelölték és a város nagy áldozatkészséggel ki is épí­tette a vízvezetéket a helyszínig. A szanatórium építése akkor elmaradt az­zal az indokolással, hogy a Mátrában épített tüdőszanatóriumot sem használ­

Next