Dunántúl, 1939. április (29. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-01 / 75. szám

2 bizonyos tanácskozások folynak más kormánnyal, hogy addig is, amíg ezek a tanácskozások véget nem érnek, teljes szavatossággal szögezzük le az angol kormány álláspontját, ezennel bejelentem a Háznak, hogy ez időszak alatt olyan cselekmény esetén, amely világosan fenyegetné a lengyel függetlenséget és amellyel szemben a lengyel kormány létérdekének tekintené a nemzeti haderejével való ellenállást, az angol kormány kötelezettnek érezné magát, hogy haladéktalanul adjon a lengyel kormánynak minden hatalmában álló segítséget. Az angol kormány ilyen irányú biztosítékot nyújtott a lengyel kormánynak. Hozzátehetem, hogy a francia kormány felhatalmaz annak világos kijelentésére, hogy Franciaország álláspontja ebben az ügyben ugyanaz, mint az angol kormányé. Greenwood: A Ház bizonyára felismeri a miniszterelnök nyilatkozatában előálló lehetőségeket. Meglehet, hogy következményei éppen olyan sorsdöntően fontosak lesznek, mint ama nyilatkozaté, amely egy negyedszázaddal előbb hangzott el ebben a házban. Kérdem a miniszterelnök urat, várjon az imént felolvasott nyilatkozata első lépésnek tekintendő-e a támadás elriasztására, vagy visszatartását célzó politika fejlesztése felé és ha igen, haladéktalanul tevékeny és erélyes lépéseket tesz-e a kormány, hogy más hatalmakat is az ehhez való csatlakozásra bírja, beleértve a szovjet köztársaságot a többi nagy és kishatalommal együtt? Chamberlain: Nyilatkozatom csak a megnevezett ideiglenes időszakra vonatkozik. Az angol kormány tanácskozásban áll különböző hatalmakkal, beleértve természetesen a szovjet kormányt is. Lord Halifax külügyminiszter ma délelőtt fogadta a szovjet nagykövetet, akivel nagyobb kimerítő megbeszélést folytatott. Az iránt nincs kétségem, hogy a szovjet kormány teljes mértékben megérti és nagyrabecsüli azokat az elveket, amelyeknek alapján cselekszünk. Amint a Ház tudja, a jövő héten Beck ezredes, lengyel külügyminiszter látogatását várjuk (Lelkes éljenzés a Ház minden oldalán.), akivel tanácskozni fogunk különböző rendszabályokról, amelyeket azért foganatosítunk, hogy az együttműködés lehető legnagyobb mértékét halmozzuk fel ama előfeltételek érdekében, amelyeknek célja egyszer s mindenkorra véget vetni a fegyveres támadásnak. Greenwood: Ami az értekezletet illeti, szívesen látná a miniszterelnök az összes hatalmak együttműködésének legnagyobb mértékét, beleértve Szovjetoroszországot is? Chamberlain: Igen. Örömmel üdvözöljük az együttműködés legnagyobb mértékét. Cranborne: A miniszterelnök nagyfontosságú nyilatkozatot mondott, amelyet a Ház összes pártjai megelégedéssel fogadtak. Javasolom, halassza el a Ház a nyilatkozat vitáját hétfőre, miután nagyon kétes, hogy addig újabb események merülnek fel. A jelen kényes körülményei között a vita többet árthat, mint használhat. A Ház ezzel a ülést elnapolta. Budapest, márc. 31. — A felsőház egyesített bizottsága pénteken délelőtt megkezdte a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az általános vita első szónoka Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás volt. Egész általánosságban kíván csak a javaslathoz szólni. Ha a javaslat a magyarországi zsidóság visszaszorítását állampolgárságuk tartamának és egyéni életük figyelembevételével tervezte volna, akkor csak mint joggal foglalkozó ember és felsőházi tag szólott volna hozzá, de mert a javaslat minden fázisába belevonja a kereszténységet is — mert hiszen különbséget tesz azok között a zsidók között, akik kereszténnyé lettek, de bizonyos határokon belül ők, vagy őseik még nem voltak azok —, mint egyháza képviselője is szól a javaslathoz, mert hiszen nemcsak magyar állampolgárokról, hanem híveiről, keresztény testvéreiről is szó van. Nemhelyesli, hogy a javaslat különbséget tesz keresztény és keresztény magyar állampolgár között. Helyesebb eljárás lett volna, ha a javaslat egészen más alapon épül fel. Azok közül a zsidók közül, akik a törvény hatálybalépésekor már magyar állampolgárok s az ő ivadékaik közül nem tartaná kiterjesztendőnek a javaslatot azokra, akik már keresztények lettek. Nem kellene kiterjeszteni azokra az izraelita vallásúakra sem, akik büntetlen előéletűek és a magyarsághoz asszimilálódni akarnak és ezt a szándékukat cselekedeteikkel már bebizonyították, vagy ez a szándékuk a törvény megállapítása szerint vélelmezhető. Minthogy az egész javaslatot represszáltának tartja, bizonyos körülmények között kiterjesztendőnek vélné azokra a zsidókra, akik izraeliták maradtak, de büntetett előéletűek, a magyarsághoz asszimilálódni nem akarnak, mert indokolatlanul volnának részesei olyan közösség jogainak,, amelyhez nem akarnak tartozni. Ki kellene terjeszteni azokra, akik izraeliták, vagy megkeresztelkedettek, de felekezetnélkülivé lettek, mert aki minden vallást megtagad, nem érdemli meg, hogy az állam olyan bizalommal legyen vele szemben, mint a vallásos állampolgárokkal szemben. Ki kellene terjeszteni a javaslatot azokra is, akik akár izraeliták maradtak, akár keresztények lettek, de kimutathatóan részük volt azokban a túlkapásokban, amelyeknek visszaszorítása miatt a javaslat szükségesnek mutatkozott. De nem elég törvénnyel visszaszorítani azokat a zsidókat, akik megérdemlik, szükséges volna megszüntetni azokat a jelenségeket is, amelyeket gazdasági, társadalmi és közéletünkben éppen a zsidó szellem vitt oda s amelyek miatt a javaslatot a kormány szükségesnek tartotta. Hangsúlyozta ezután, hogy észrevételeit a püspöki kar képviseletében is tette s hogy a püspöki kar az elvi kijelentéssel nem kíván a kormánynak, még kevésbbé a nemzetnek nehézségeket okozni. Serédi bíboros hercegprímás ma kifejtette álláspontját a zsilójavaslatról Kijelentette, hogy a püspöki kar az elvi kijelentésekkel nem kíván a kormánynak nehézségeket okozni . A felsőház együttes bizottságának ülése Dunántúl Szombat, 1939 április 1. m Szemüveget kell venni? ÉDEN DROGÉRIÁBA KELL MENNI! Glattfelder püspök a javaslatot az 1. § kivételével elfogadta Glattfelder Gyula szerint semmiképpen sem lehet elfogadni a javaslatnak azt a szándékát, hogy zsidónak kíván visszazsidósítani olyanokat ,akik a zsidóságot nem ismerték és szívvel-lélekkel keresztények. Olyan törvényes rendelkezés, amely a keresztelkedés joghatályát meghaladja, a keresztény magyar lelkűlét meggyőződésével össze nem egyeztethető. A visszazsidósítás szakítás a kétezer éves keresztény és az ezeréves magyar-keresztény hagyományokkal, egy idegen, a mi elgondolásunkat megérteni nem tudó mentalitásnak befészkelődése a mi jogalkotásunkba. Nem járulhat hozzá ahhoz, hogy a már évszázadok óta itt lakó és teljesen asszimilált családokból származó megkeresztelt zsidók sokkal súlyosabb helyzetbe kerüljenek, mint a beszivárgott galíciaiak, mert az utóbbiak bárhova mehet- nek és bárhol menedéket kereshetnek, de a megkeresztelkedetteket nem fogadják be sehol. A javaslatot, amely a keresztény társadalomnak tűrhetőbb egzisztenciáját kívánja biztosítani, elfogadja, mert szükség törvényt bont. A javaslat 1. §-át azonban, amely tagadása keresztény és ezeréves magyar keresztény mentalitásunknak, mai fogalmazásában, a miniszterelnök iránt érzett minden bizalma ellenére sem fogadja el MAS * 11 pican & I ,, Magyarka“ bemutatóval össztánc Ravasz László: A zsidókérdést meg kell oldani Ravasz László egyetért abban, hogy a javaslat különös politikai fontosságú, mert mérhetetlen sok érzelmi feszítőerő van felhalmozva benne. Szinte lehetetlen a kérdésről nyugodtan tárgyalni, olyan erőteljes ezen a téren a szélsőségek harca. Álláspontját már kifejtette az első zsidótörvény alkalmával. Zsidókérdés van, ezt meg kell oldani, mégpedig a keresztény magyarságnak minél kisebb sérelme nélkül. Ha a javaslat abban a formában került volna a bizottság elé, amelyben kibocsátották, nem tudná általánosságban elfogadni, a képviselőházi tárgyalás óta azonban lényeges változásokon ment át. Raffay Sándor azt hangoztatta, hogy a visszazsidósítást teljesen ki kellene zárni a javaslatból. Szálő Géza legalább a végrehajtásnál kér óvatosságot. Szilágyi Lajos szerint nem vitás, hogy a javaslat szükséges, de pártközi megállapodás után kellett volna a törvényhozás elé hozni. Wekerle Sándor után a délutáni ülésen Prónay György, Harrer Ferenc, Ludány Miklós, Hegedűs Lóránt, Szőke Gyula és Keszthelyi Gyula szólalt fel. A felszólalásokra Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter és Teleki Pál gróf miniszterelnök viaszolt. Utána a javaslatot általánosságban elfogadák. Ezután Wekerle Sándor indítványára 46 szavazattal 24 ellenében elhatározták, hogy szűkebb bizottságot küldenek ki a részletes tárgyalás előkészítésére. Ezzel az ülés végetért. Diadalmenet Madridban Éhínség pusztított Franco bevonulása előtt Madrid, március 31. — A spanyol fővárosban a nemzeti csapatok nagyszabású győzelmi bevonulást készítenek elő. A főváros katonai kormányzója már megtette a szükséges előkészületeket a nagyszabású katonai felvonulásra, amelyet követően a főváros különböző részeiben nagy népünnepségek lesznek. Spanyolország nagyobb városaiban egymásután követik az örömünnepségek Bilbao, Saragosa és Pamploma városokban csütörtökön este ujjongó lelkesedéssel ünnepelték a polgárháború végét. Az ideérkezett jelentések szerint a nemzetiek végleges győzelmének örömére a portugál főváros házait is fellobogózták. A lisszaboni spanyol nagykövet a portugál sajtó útján mondott köszönetet a főváros lakosságának. A madridi lakosság éhezéséről szörnyű részletek váltak ismeretessé. Például kiderült, hogy a felszabadulást megelőző napokban a spanyol fővárosban egy tojásért 12 pezetát fizettek, egy kiló szamárhús pedig 12 pezetába került. Madrid polgári kormányzójává Don Luis Algeron de la Lastra tábornokot nevezték ki, aki eddig a marokkói tüzérségi hadtest parancsnoka volt és akit Franco tábornok vitézségi éremmel tüntetett ki.