Dunántúl, 1939.. július (29. évfolyam, 148-173. szám)
1939-07-01 / 148. szám
Ara 12 fillér. Pécs, 1939. julius 1. Szombat, XXIX. évfolyam 148. szám. ELŐFIZETÉSI A *.AKI HÁZHOZ SZÁLLOVA VAGY POSTÁN EGY HÓRA 350 PENGŐ EGYES SZÁM A...A 13 FILLÉR. 16 OLDALAS 20 FILLÉR, KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA SZERKESZTŐSÉG PERCZEL-UTCA 2. SZÁM TELEFONSZÁM: 29-49. KIADÓHIVATAL PERCZEL UTCA 2. SZÁM TELEFONSZÁM: 29-50. HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT Az új búza Az első számszerű termésbecslés szerint, hazánk mezőgazdasága búzában közel 28 millió méter mázsa hozamra számíthat. Ebben természetesen benne van már az anyaországhoz visszacsatolt területek búzatermése is. Nyilvánvaló tehát, hogy ebben az esztendőben is, mint megelőzően néhány év óta, jó termésre számíthatunk. A termésbecsléssel csaknem egyidőben megjelent a kormány rendelete az új termésértékesítésről. Nagyon helyes ez, mert már az aratás előtt két héttel tiszta képet kaptunk arról, hogy mezőgazdaságunk egy esztendei munkája után, Isten segítségével mit várhatunk, de arra is, hogy termésünkkel mihez kezdhetünk. Nem akarjuk most a magyar termelő és fogyasztó közönség szeme előtt elvonultatni azokat a szomorú képeket, amelyek néhány esztendővel ezelőtt, még a legjobb termés idején is — sőt talán akkor leginkább — milyen súlyos gondokat okoztak. Emlékezzünk csak a 8, 9, 10 pengős búzaárra, a balettás korszakra, mezőgazdaságunk akkori sanyarú körülményeire és akkor tisztán láthatjuk a mai jobb helyzetet. Éppen ezért nemcsak a termelő osztály, de a fogyasztó közönség is nagy örömmel és hálával fogadja a termésértékesítés új szabályozását. Ennek lényege az, hogy minden tekintetben fenntartja a tavalyi rendelkezéseket, sőt azokon túlmenően, más jogos igényeket is kielégít. Az új búza kezdeti ára 19 pengőtől 20,50 pengő lesz, ami körülbelül megfelel a tavalyi búzaárnak. Ezt az árnívót azonban a kormány most továbbfejlesztette azzal, hogy az értékesítési idény alatt a búza árát lépcsőzetesen tovább emeli. Kielégítést nyert tehát a gazdaközönség régi kívánsága, a prémiumrendszer. Általános gazdaérdek volt, de most már hozzátehetjük, országos értékesítési érdek is, hogy az aratás után hirtelen ne lépjen fel túlzott búzakínálat. Ez a nem kívánatos körülmény tudvalévően azért következett be a múltban, mert egyrészt a gazdának, különösen a kis egyedeknek pénzre lévén szükségük, termésüket igyekeztek mihamarabb piacra venni. Semmi érdekük sem fűződött ugyanis ahhoz, hogy termésüket későbbi időkre elraktározzák, az azzal való munkatöbbletet és gondoskodást vállalják, mert egyrészt számítaniuk kellett a beszáradási és zárolási költségekre, kamatveszteségekre, s ha mindezzel szembeállították azt a tényt, hogy a későbbi időkben eladott, talán hosszabb ideig elraktározott búzájukért, ugyanazt az árat kapták, amit a korai időben eladott búzáért elérni lehetett, valóban érthető, volt a gazdaközönség törekvése, hogy termésétől mihamarabb szabaduljon. Az új kormányintézkedés gyökeres m©gedást léptetett életbe a hirtelen bekövetkezhető nagy búzakínálat elhárítására. A kormány intézkedése folytán a búza ára az értékesítési idény alatt lépcsőzetesen tovább emelkedik a minőségi búza tekintetében és pedig az értékesítési időszak végéig egy pengővel. Nagyon helyes ez a kormányintézkedés, mert nem aiHHnaBmnnBMRflmi csak a gazdák jogos igényeit elégíti ki, de gondoskodott arról is, hogy veszély ne érje a fogyasztók szempontjait. Attól az időtől kezdve, hogy kormányaink a minőségi termelés érdekében a nemesített vetőmagvak kiosztásához, mint a legjobb eszközhöz folyamodtak, fokozatosan javult, sikértartalomban, búzánk értéke. Ezen az úton kell tovább haladnunk, amit a jelenlegi kormányintézkedés is szolgál azáltal, hogy a minőségi prémium bevezetésével métermázsánként 25 filléres jutalmat állapít meg a 80 kilónál nagyobb hektoliter súlyú búzákra. Nagy szeretésel és lelkesedéssel fogadták pénteken a képviselőházba bevonult felvidéki és kárpátaljai képviselőket Budapest, jún. 30. — A képviselőház ma délelőtt 11 órakor ült össze. A Ház mai ülésének elején ünnepélyesen bevonultak az ülésterembe a felvidéki és kárpátaljai képviselők. Jaross Andor vezette a huszonöt képviselőt, akik a következők: Demkó Mihály, Egry Ferenc, Fenczik István, Földesy Gyula, Füssy Kálmán, Güttler Dénes, Giller János, Haulik György, Holota János, Kadlec Antal, Király József, Korláth Endre, Ortutay Jenő, Pajor Miklós, Papp Mihály, Pintér Béla, Porubszky Géza, Prokopec József, Salkovszky Jenő, Szent-Iványi József, Szilassy Béla, Tost László, Turcsányi Imre, Virágh Béla, R. Vozáry Aladár. Lelkes éljenzés és taps fogadta a felvidéki képviselőket, akiknek nyomában a kárpátaljai képviselők vonultak be, számszerint tízen. Különösen nagy éljenzés és taps fogadta Bródy András volt ruszin miniszter-Király József mindenekelőtt köszönetet mondott a testvéri fogadtatásért. — Elsősorban imádságos lélekkel fordulok a magyarok Istenéhez — mondotta — akiben bíztunk akkor is, amikor már-már a csüggedés kapott lábra. Köszönetet mondok nagybányai vitéz Horthy Miklósnak, a legelső magyar férfiúnak (A Ház tagjai felállva, óriási lelkesedéssel ünnepelték a kormányzó, akit hosszú esztendőkön keresztül titokban szívünkbe és lelkünkbe zártunk, érte imádkoztunk és Isten áldását kértük rája. Köszönetet mondok az országgyűlés két házának azért az egyöntetűségért, amellyel a elnököt. A kárpátaljai képviselők a következők: Bencze György, Boksay János, Bródy András, Csuga Sándor, Hajovics Péter, Hupka Péter, Hokki Károly, Homecskó Vladimír, Spák Iván, Zsegori György. Az éljenzés és taps elültével Darányi Kálmán elnök üdvözölte a Felvidék és Kárpátalja képviselőit. — Az országgyűlés tagjai lettek azok a képviselők — mondotta —, akik húsz évi idegen uralom alól szabadultak fel és akiket akkor itt testvéreinkként üdvözölhettünk. Most már megnövekedett létszámmal jelentek meg közöttünk a visszacsatolt Felvidék, a magyar, ruszin, valamint a szlovák képviselők. Itt közöttünk vannak, hogy részt vegyenek a magyar törvényhozás munkájában. A nagy tapssal fogadott beszéd után Király József a felvidéki magyar képviselők nevében válaszolt, felszabadult területek képviselőit behívta. Haladó, jobboldali, keresztény, nemzeti irányú munkából kívánjuk kivenni részünket. Nem tekintünk személyi érdekekre, hanem a nemzeti építőmunkát keressük — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét. Utána Kadlec Antal szólalt fel a szlovák anyanyelvű képviselők nevében. , — Amikor először jelenünk meg e fényes palotában — mondotta —, fogadjuk, hogy abban a szellemben teljesítjük kötelességeinket, amelyet a hungarizmus szellemének szokás nevezni és amely ősidők óta összeforrasztotta testvérré a magyar és a szlovák népet. A történelemből számtalan példát idézhetnénk annak bizonyítására, hogy a magyar és a szlovák évszázadokon át közös sorsban élt, egymás mellett, a közös haza szeretetében. Mi, ennek a Háznak szlovák képviselői az első pillanattól kezdve hirdettünk, hogy a szlovák nemzet boldogulásának legbiztosabb alapja a szlovák—magyar testvériség. Meghurcoltak, börtönbe zártak ennek az igazságnak hirdetéséért, de a közelmúlt nagy történelmi eseményei a mi álláspontunkat igazolták, ami örömmel és elégtétellel tölt el bennünket. Hálát adunk a mindenható Istennek és hálát mondunk a főméltóságú kormányzó előrelátó országosáért. Fogadjuk, hogy nem leszünk méltatlanok erre a bizalomra. Isten minket úgy segéljen! Viharos éljenzés és taps fogadta a beszédet. Ezután Bródy András szólalt fel. — Ebben az ünnepélyes, nekem fenséges órában — mondotta —, amikor a magyarorosz nemzet képviseletében átléptem a magyar törvényhozás megszentelt csarnokának küszöbét, én, mint a magyarorosz nemzetnek, az egész magyarorosz törvényes képviselet által egyhangúlag választott feje, kötelességemnek tartom bejelenteni önöknek, a magyar nemzetnek, az egész világnak, barátainknak és ellenségeinknek, hogy a magyarorosz nemzet saját elhatározásból tért vissza a szentistváni birodalomba, otthonát, jövőjét, boldogságát itt akarja és fogja megépíteni, ősi testvéri egyetértésben a lovagias magyar nemzettel. — Mélységes hódolatomat fejezem ki a kormányzó úr őfőméltóságának (A Ház tagjai ismét felálltak helyükről.), hogy atyai gondoskodásával, államférfiúi bölcseségével és kemény A szlovák nemzet boldogulásának legbiztosabb alapja a szlovák-magyar testvériség