Dunántúl, 1940. január (30. évfolyam, 1-24. szám)

1940-01-03 / 1. szám

X.XX- cv. o yuns I» safe*»* ELŐFIZETÉSI ÁRA KI HÁZHOZ SZÁLLÍTVA VAGY POSTÁN EGY HÓRA 3­50 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA II FILLÉR. 16 OLDALAS ao FU­J.ftR. KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Két év elevenedik­ meg Teleki­­Fal gróf mi­­niszterelnök újévi vezércikkében. A múlt.­utolsó és a jövő első esztende­jéről elmélkedve, a politikus és a tudós együttes bölcs szemléletével készíti el az eszmei zárószámadást és az előirányzatot. A zárószámadás rovataiban ott szerepel a visszatért Kárpátalja. Ehhez fűzi a miniszter­­elnök’ gondolatait: „Most becsüljük meg, amit Isten adott és műveljük a megerősödésünkre. Szent István ki­rályunk­ rendelése szerint. Mert saját portánkon és a magatok lelkében az­ ő törvénye a törvény. Az ő törvé­nye, rendelése, nem a kaland­, hanem a józanság, nem a hódítás, de az egybeforrasztottnak magatartása, nem az elnyomás, hanem a portáján élők­nek magához k ölelése, nem az egy nyelvre,­ egy szokásra kényszerített, hanem igazságban nevelt, vezetett és egyetértésben élő,­akárhány nyel­ven beszélő nép " De azt is kihang­súlyozza, hogy törvénye nem izgágá­­ké és türelmetleneké, hanem száza­dokra építőké. Vigasztaló a magyar premier meg­állapítása** a majdnem teljesen saját erőnkből való anyagi megerősödésről Az­ rmbák­'­ez. előirányzat oldalán már ott szerepel a sok tenni­való, a meg­oldásra váró feladat. A nemzetbe ve­tett bizalom nyilatkozik meg, amikor a­z európai helyzetre veti tekintetét: hiába forr Európa s fenyegetnek a veszélyei többfelől, hiába játszado­zunk a felszínei­ mindenféle eszmék­kel, rendszerekkel, szervezetekkel, nyugodtan járhatjuk a magunk ma­gyar útját. Európa tele van feszült­ségekkel és ellentétekkel, ilyen hely­zetben megnő a felelősség, amelyet mindenki visel, amely nemcsak poli­tiká, de erkölcsi is. A háborúkról szólva, azt a reményt csillogtatja­­meg,­hogy a­ józanodás új meglátások, jobb kompromisszumok és kiegyensúlyozottabb formák kere­­sését hozhatják meg, módot adhatnak arra,, hogy az európai emberiség kö­zelebb juthasson az­­igazsághoz. „De többet ennél nem tehet ”- állapítja meg Teleki Pál gróf, majd így fejezi be­ a két esztendőről elmélkedő so­rait. „A háború, a fegyver maga, nem döntheti el —­ és ezt az első világ­háború megmutatta — az emberi tár­­s­a­dalom minden érzését, érdekét, nyilvánulását, teljes, egész tartalmát átfogó, az emberi lélek mélységéig hatoló kríziseket. De éppen úgy nem oldhat meg oly nagyot, oly átfogót, mint amiről korunkban van szó, több százados múltú és bizonyára messze, jövő időkre kiható szellemi és erköl­csi átalakulást, mint mas korunk vajúdását, semmi olyan gondolat, cselekvés vagy eszme, amely a jele­nen épül fel, a mai helyzetből és álla­potokból merít, amely nem összekötő, messze múlt és távol jövő között is, amely nyers és büszke s nem konci­­fiáns és szerény az emberiség szerves fejlődésének szemléletében. Ez áll az államokon és társadalmaikon belüli életre és az államok, elsősorban az egységes európai élettérhez tartozó államok közti életre egyaránt. A kettő nem választható el élesen, fő­leg itt az ellentétes és mégis folyton összefonódó, változatos és mégis, egységes hagyományok hazájában — Európában. Ebből a közösségből­­ senki sem igazodhat ki, aki egyszer belekapcsolódott. Ez volt a mi első nagy királyunk felismerése is. Ezért külpolitika is, azaz európai politika, a mi belpolitikánk, a­ nagyobb élet­­egység eszmei szolgálata, keresztény­­­ségben és európaiasságban az, amit magunk portáján tettünk, rendez­tünk. Ezért t­ejesztettünk küldetést Európának egy­ meghatározott részé­ben, a Dunamedencében." A miniszterelnök fényt vetített az 1940-es évre s­em reménykedőn né­zünk eléje, merthez­­az­­ új esztendő meg kell, hogy hozza a­ józanságot és a békevágyat a megszenvedett, em­beriség jobb sorsa érdekében. ! Ára 12 fillér. Pécs, 1940 jattuár , Sietár, SZERKESZTŐSÉG FERCZEL-UTCA 1 SZÁM TELEFONSZÁM: 29-40 KIADÓHIVATAL FERCZEL-UTCA 2. SZÁM TELEFONSZÁM: 29-50. HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT Nyugodt újév a nyugati harctéren A németek újabb repülőtámadást intéztek a Shetland- és az Orkney-sadgetek ellen Csekély angol légitevékenység a karlsrude­freiburgi szakaszon Paris, jan. 2. (Havas.) — Az 1940-es év első napja nyugalom­mal telt el a harctéren, csupán a szokásos járőr és felderítő te­vékenység folyt. A Kis-Vogézek­től közvetlenül nyugatra elterülő vidéken a németek megközelí­tettek egy kislétszámú francia őrséget és gránátot dobáltak rá. A francia őrség visszaverte a támadást. A levegőben mind a bandák, mind pedig a németek csak igen csekély tevékenységet fejtettek ki az állások felett. (MTI) Angol repülőgépek Hollandia felett Berlin, jan. 2. — A Német Távirati­ Iroda jelenti. A véderő főparancsnoksága közli: Nyugaton fee­­vés tüzérségi zavaró tar­ volt. December 31-én a német északi partvidéket felderítő angol repülők a német öböl elhagyásakor holland terület fölé repültek. Újév napján a német légierő felderítő repüléseket hajtott végre a Shetland és Orkney szigetek ellen, a német felderítők értékes eredményekkel tértek vissza. Egy ré­szük 200 kilométerrel Skócia partjai előtt ellenséges túlerővel került érintkezésbe. Egy német gépnek, amely műszaki hiba következtében még a harc kezdete előtt veszített harci erejéből, le kellett szállnia a tengerre. Egy brit repülőgép, annyira megsérült, hogy valószínűleg nem érte el kikötőjét A keddi nap általában nagyon nyugodtan telt el a nyugati harctéren. A karlsruhe-i freiburgi szakaszon és Pirmasensnél csekély ellenséges légitevékenység volt megállapítható a határ közelében. A Rajna és Mo­sel közötti szakaszon német vadászrepülőket alkalmaztak a határ ellenőrzésére. A repülők azonban nem kerültek érintkezésbe az ellenséggel. A Shetland és Orkney szigetek ellen intézett fegyveres felderítő re­pülés kiegészítette a helyi felderítések eredményét. Az angol rádió szerint a karácsonyi ünnep idején 260 angol repülő teljesített járőrszolgálatot. Ezek a repülőgépek úgy látszik az angol szárazföld felett maradtak, mert csekély kivétellel nem jelentek meg az Északi tenger felett. (MTI) Negyvenfokos hideg a finn harctéren Az ütközetek kis járörh­arcokká csökkentek H e l­s­­ ti­k­i, jan. 1­2. (Havas.) — Finnország legészakibb részén der­mesztő hideg uralkodik. A hőmérő 40 fok alá süllyedt és az ütközetek kis járörh­arcokká­ csökkentek. Petsamó­­nál a rajvonal sokkal határozottabb, mint Sallánál és a finn csapatok bal­­szárnya egészen a norvég határig ér. Helsinki, jan. 2. — A Havas iroda külön tud­ósí­tója ellátogatott a tolvajáros harctérre és a finn csapa­tok nyomában 30 kilométeres utat tett meg a visszavonuló szovjetorosz csapatok nyomában. Mint jelenti, a szovjet csapatok az itt lefolyt harcokban kétezer embert vesz­tettek és a finnek ezenkívül hét­­száz foglyot ejtettek. A finnek a következő hadianyagot zsákmányolták: 1580 lőfegyver, 16 légelhárító üteg, 6 aknavető, 14 tá­bori ágyú, 214­­géppuska, 86 golyó­Ennek a vonalnak legkényesebb pontja a Reva,amitől a Jeges tengerig vezető út, mert itt, miként máshol is, az oroszok ritkán kala­ndozna­k el az utakról, vagy a csapásokról. Ezt az utat a finnek erősen aláaknázták, amivel súlyos veszteségeket okoztak ellenségeiknek. (MTI) szóró, 39 harckocsi (ezek közül 16 jó állapotban), 3 páncélkocsi és 200 te­hergépkocsi. Sok orosz fogolynak a lába és keze meg volt, fagyva. Egy film repülő a tudósító kérdésére­­ kijelentette, hogy kilenc szovjet­-­ repülőgépet lőtt le, amelyek közül a négy vadászrepülőgép minőségileg jobb volt, mint a finn repülő­gépe.­­ A halottak számából képet lehet nyerni arról, hogy az oroszok milyen nagyságú haderőket vetettek harcba ezen a helyen. A holttestek között főleg a kom­­szomolisták, a kommunista ifjú­ság soraiból toborzott elitcsaps­zokat lehet látni. Öltözékük jó, a lábbelijük kifogásta­lan, ami nem mindegyik szovjetet* - patnál van így. Valamennyiüknek gázálarca is volt. A Havas iroda tudósítója a, bejárt területen több mint harminc elpusz­tított szovjet harckocsit számlált meg. A finnek közös sírt ástak körülbelül ezer elesett szovjet katona számára, de nem kutathattak fel valamennyi holttestet, mert­ azokat a hó betakar­ta. A szovjetoroszok nagyszámú so­vány és elkínzott­ lovat, hagytak hát­ra. Sok ló a kocsi előtt befogva hul­lott el. A szovjet katonák kidöntötték a távbeszélő- és távíró-oszlopokat hogy száraz fához jussanak és így melegedjenek. (MTI) Helsinki, jan. 2. (Finn Távirati Iroda.) — Szilveszter napján a finn fővárosban minduntalan megszólaltak Óriási veszteségei voltak az orosz hadseregnek

Next