Dunántúl, 1940. március (30. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-08 / 55. szám

Péntek, 19­10 március 8. Románia semleges marad Bukarest, mire. 7. (Stefani.) — Károly király a képviselőhöz új ülésszakának megnyitásán királyi kéziratot olvasott fel, mely többek között kijelenti, hogy Románia a jö­vőben is bármilyen körülmények kö­zött becsületesen ki akar tartani semleges viselkedése mellett, ami legjobban felel meg az­ ország saját érdekeinek és a béke érdekeinek is. A semlegesség szabályait követte és fogja követni a külkereskedelem­ben is. Hangoztatta ezután a Romániát szövetségeseihez fűző kapcsolatok megerősödését és a barátságos vi­szonyt a szomszédos államokkal. (MTI) Anakronizmus a modern ember világnézetében Szívós Donát második egyetemi konferencia beszéde Pécs, márc. 7. — Csütörtökön este két nagy és ünnepi szellemű konferen­cia beszéd hangzott el az Erzsébet tu­dományegyetem központi épületének dísztermében. Mindkettőn nagyszámú közönség vett részt. Az első beszédnek mély keresztény tartalma, de a mai időknek megfelelően modern szelleme mélyen hatott a lelkekbe. Különösen az ifjúságot ragadta meg mindaz, azait Szívós Donát bencés tanár előadott. A szónoki képesség előkelősége és a Szív mélységének teljes meggyőződése a mai ifjúsági problémák áldozgatásaiban Való jártasság és még egyéb tiszteletre­méltó jellemvonások mind igen előnyö­sen csoportosulnak a szónok egyénisé­gében és konferencia-beszédeiben. Va­lóban ma is igaz a nagy horatiusi mon­dás: Ha azt akarod, hogy lelkemhez szólj, telkedből kell szólanod. Szívós Donát konferencia beszédet a mélysé­gekben vizsgálódva, a szivek mélységei­r­e is ha­to­­­la­k. Alábbiakban közöljük a másik konfe­rencia-beszéd rövid tartalmát: A háború előtti generáció lelkivilága lelki jégkorszak, a komolytalan tudomány, a sajtó, a tiv ülésterem támadja az Egyházat — a színház, a művészet, az újság gúnyolódik rajta. Az egyén — a liberális és sza­­badkömíves eszmeáramlatok hatása alatt — nem mer nyíltan vallásos lenni, hanem alkalmazkodva a korszellemhez félelmesen közömbös Istennel, Egyház­ra!, vallással szemben. A Vallás számára csak családi tradíció, mit a szülők iránti kegyeletből nem, mer még a feledés DUNÁNTÚL Anakronizmus az a bohém, a szóra­kozást életcélnak tekintő mulatós világnézet, mely a pezsgőspoharaknak a tükörbe vagdosásában és színésznő-szerelemben látja az élet célját — és szolgáltat té­mát a zsidóktól gyártott magyar filmek számára. — Ugyanilyen anakronizmus a szexuális kiélés teóriája is, mely nem érti, hogy Krisztusnak teremtő tervei vannak a férfi és nő szexualitásával — és ezért férfivágyak rabszolgájává ala­­csonyítja a nőt. — Anakronizmus aztán a „civil becsületesség" életszemlélete is, mely csak arra törekszik, hogy a bün­­tetőtörvénykönyvet ne kerüljön össze­ütközésbe, de nem túlságosai­ izgatja, ha ellenkezésbe kerül az Istennel és a dekalógus örök törvényeivel ... Új világ van kialakulóban. De ez nem anakronizmusokra, nem külső ber­csületességen és belső rothadtságon épül fel, hanem a hősi Krisztus mellé állás konzekvenciájának 100 százalékos levonásán. Mindazok, akik az egyetemi lelki­gyakorlatokon részt vesznek és Szívós Donát lelkiatyánál kívánják életproblé­máikat megvitatni és nehézségeiken gyónással könnyíteni, ke­rssék fel a Szent Mór Kollégiumban: délelőtt fél 9- től 12-ig a hölgyeket fogadja a Mauri­­num kápolnájában, —­ délután fél 4—5-ig a férfiakat várja. A pécsi egyetemi ifjúság üdvözölte Esztergár Lajos polgármestert Pécs, márc. 7. — A m. kir. Erzsébet tudományegyetem egyesületekbe tömö­rült ifjúsága kereste ma fel népes kül­döttséggel Pécs szab. kir. város nemrég­­ egyhangú lelkesedéssel megválasztott­ polgármesterét, Esztergár Lajos dr.-t. A küldöttség felkért szónoka M­a­j­­tényi I. Géza dr., a Turul Szövetség pécsi kér. vezére köszöntötte a polgár­­mestert. Kiemelte, hogy az Erzsébet tu­dományegyetem mellett működő baj­társi egyesületek ifjúsága, a Turul, az Emericana, a DEFHE küldték el képvi­seletüket, hogy az említett ifjúság örö­mének és polgármester úr személyéhez való ragaszkodásának külsőleg is tanú­­jelét adja. Beszédében többek közt ezeket mondta: — Polgármester Úr! Ez az ifjúság tő­lem, mint érzelmének tolmá­csolójától kí­vánja, hogy az ő tiszta lelkének egysze­­­rűségével jelentsem k­i, hogy örül. Ez az ifjúság óhajtja, hogy fejezzem ki ragasz­kodását és nyilvánítsam az ebből folyó nagy értéket, a teljes eszmei harmóniát Ez az ifjúság most, amikor tiszteletét teszi azt is kívánja tőlem, hogy kérjek Polgármester Úrtól, kérjem törekvései­nek a keresztény magyar ideológiban mozgó harcának támogatását. Amikor most itt , tisztelgésen az öröm, a ra­gaszkodás és a kérelem hangzik el az ifjúság részéről, ennek alapja és erre felbátorít Polgármester Úr életének csil­logó tettekben megnyilvánult múltja, amely legbiztosabb záloga a jelennek és életének nemes, keresztény és magyar törekvésekben gazdag jelene, mely ígé­rete a magyar jövőnek. Esztergár Lajos dr. polgármestert láthatólag szíve mélyén érintette az if­júság ragaszkodása és az üdvözlő beszé­dére keresetlen szavakká­ válaszolt. Örömének adott kifejezést, hogy az ifjúsági egyesületek küldöttsége felke­reste, mert ebben azt látja, hogy az az ifjúság, mely fiatal kora ellenére nagy problémák megoldására törhetetlen, ko­moly akarattal törekszik, összeölelkezik azzal a korosztállyal, mely felett csak az évek tű­ntek tova, de lélekben és szívben fiatal maradt s ez tetteiben, al­kotásaiban nyilvánul meg. Beszélt arról, hogy ma, amikor az if­júság már a katedrákon, a közigazgatás­ I­ban is megtalálja a maga dinamikus, ke­resztény és magyar törekvéseinek híva-­ főtt vezetőit, és jóakaratú segítőtársait, s nem lesz nehéz az egyetemi polgárok és a város polgárai között a bensőséges,­ testvéri összhangot kimélyíteni. Végül kérte az ifjúságot, hogy fordul­­­jon hozzá bizalommal minden bajával,­­ óhajával, ahol nyitott szemekre, nyitott­­ fülekre, nyitott ajtóra talál. ■nmww.w.1­11 -------------------­A magyar gazdasági jog fejlődésének útja Bozóky professzor tartotta a XIII. Ad Astra előadást P ten. mire. 7. — Az egyidejűleg gyek és legszámosabbak a hiteljog kö­rendezett, egyéb pécsi előadások és kony­rb­e tartozó problémák, amelyeknek i­­erenciák dacára nagyszámú hallgatóság megoldását tartalmazó törvények, noha j gyült egybe szerdán este a jogi fakultás­o­k gazdasági jog természeténél fogva jó nagytermében pilismaróti Bozóky- részt nemzetközi jellegű, kecrszimctsze-­ Géza dr. egyetemi tanár nagy érdeklő­­tükben mégis a magyarság világszemlé­­déssel várt ,,A magyar gazdasági jog létét tükrözik. Az előadó gazdasági jó­­fejlődésének útja a "• *,• „ t • 1 • ..i­jainkig" cím­’ m­eghallgató­ gében lévő kérdéseinek várható megol­dására és 900 év történetének szintézi­séből azt a végső következtetést vonta le, hogy a magyarság mindig felismerte Középeurópa szívében a Gondviselés ál­tal kijelölt hivatását, s erejét mindig ennek a célnak szolgálatában iparkodott összpontosítani. Ezért tarthatta meg életerejét három nagy nemzeti ka­tasztrófa: a tatárjárás, a mohácsi vész és Trianon ellenére is, mert az opti­mista világszemlélet mely csak erkölcsi alapokon álló népek életforrása, mindig képesíteni tudta a nemzetet arra, hogy fennmaradásának anyagi feltételeit is ál­­landóan biztosíthassa és gazdasági jogát erkölcsi tartalommal tölthesse meg. A hatalmas tárgyat bámulatos egy­­ségbe tömörítő előadásért, mely ötne­­gyedórán át a figyelmet teljesen lekö­tötte, Somogyi Ferenc dr. adott vé­gül szívből jövő módon kifejezést a ren­dezőség és a hallgatóság együttes kö­szönetének. tyisztker Kormányzó Urunk és a Vöröskereszt Most, amikor Európában két he­lyen is fellángolt a háború pusztító tüze,­­ újra előtérbe került és is­mét elsőrendű jelentőséget nyert a Vörös Kereszt ügye. Visszaemlé­kezve arra a nagy horderejű és ál­dásos működésre, melyet az egye­sület a múlt háború idején kifej­tett, kell, hogy most a társadalom fokozottabban fordítsa felé figyel­mét és áldozatos szívvel, hatható­sabban támogassa. Kormányzó Urunk húszéves or­­száglásának fordulóján különösen időszerű feleleveníteni életének egy kedvessége mellett is lelkesítő epi­zódját, mely a Vörös Kereszttel szoros vonatkozásban van. Egyik életrajzírója (Rr. Dohl­­hal­) mondja el ezt a történetet Horthy Miklós sorhajókapitányról, aki a ..Habsburgi zászlóshajó pa­rancsnoka volt... Abban az idő­ben nagy lelkesedéssel gyűjtöttek a Vörös Kereszt javára s rövidesen kialakult az a szokás, hogy minden tiszt lemondott fizetésének bizo­, \ * t f * y

Next