Dunántúl, 1940. április (30. évfolyam, 73-97. szám)

1940-04-02 / 73. szám

XXX. , v»o»y«sjot 7& Arm 12 «Dér, Pécs, 1940 április 2. Kedd, szerkesztősed PERCZEL-UTCA 1 SZÁM TELEFONSZÁM: 29-40 KIADÓHIVATAL PERCZEL-UTCA 2. SZÁM TELEFONSZÁM: 29-50. HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT ELŐFIZETÉSI SÍ HÁZHOZSZA VAGY POSTÁS? HÓRA 3SC ggy V EGYES SZÁM ÁRA FILLÉR. 16 OLDALAS 20 FILLÉR. KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Ez az egyenes s akik a magyar vagy nemzetközi politikai élet minden mozzanatát rémhírek portálására vagy „megbíz­ható forrásból" szerzett konstellációk népszerűsítésére használják fel, csu­pán tudatlanságot, súlyosabb esetben rosszindulatot árulnak el. Teleki Pál gróf miniszterelnök római útját a leg­zavarosabb kommentárok fekete fel­hője kavarogta körül napokig s ezek­ből a felhőgomolyokból percenként pattant ki a változatos álhirek egy­­egy vakító villáma. Négynapos, mes­terségesen felidézett feszültség után most itt áll előttünk nyugodtan és mosolyogva a magyar kormányelnök, aki nagyon egyszerű és frappírozóan világos szavakkal fejezte ki: az lett volna a világrengető szenzáció, ha nem tárgyaltam volna Mussolinivel. A magyar közvélemény mindig szí­vesen átengedi magát mások befo­lyásának. Vájjon miért nem engedi eluralkodni egész lelkiségén azt a bölcs optimizmust és komoly meg­­gondoltság­ot, amely a miniszterelnök lényéből árad? Teleki Pál gróf Róma felé utaztában kénytelen volt lehű­teni az I­ .Piccolo munkatársának szenzációéhségét is, mondván, „hát igen, figyelik az utamat. A szomszé­doknak általában szokásuk, hogy át­néznek a kerítésen .,A magyar ember mélységes bölcsessége és meg­­ronthatatlan, tiszta egyszerűsége rej­lik e szavakban. A magyar ember nem olvas a „sorok között", a fekete fogalmát nem magyarázza fehérre és ha valaki jön, nem óhajtja magát meggyőzni arról, hogy az nem is jön, hanem voltaképpen megy. Ma­gyarország közvéleménye nem vár, de ne is várjon szenzációkat. Nekünk , öröm állami biztonságunk, termelé­sünk zavartalansága, a társadalmat átható rend és fegyelmezettség, a kormányzás irányvonalának határo­zottsága, a magyarság életstandard­­jének lassú, de határozott emelkedé­se, a tudat, hogy az ipar és mező­­gazdaság prosperitása most már el­vitathatatlan. Magyarországon rend, békesség és nyugalom van. És leg­első közjogi méltóságát olyan férfiú tölti be, aki az árvízi hajós önfelál­dozó bátorságával, a született katona meg nem törhető hűségével és a bölccsé érett férfiú higgadt okossá­gával kormányozza az ősi gályát immár több, mint két évtized óta. Teleki Pál gróf kormánya a kiprób­­bált hűségű férfiak együttese, amely­­ mélységes felelősségérzettel és teljes­­ hozzáértéssel munkálkodik a nemzet értékeinek gyarapításán. A ma élő nemzedéknek egy kötelessége van, dolgozni és a pihenés csendes per­ceiben boldog szívvel adni hálát a Gondviselésnek azokért a férfiakért, akik ma, a fenyegető veszélyek ne­héz óráiban a hányatott magyar hajó parancsnoki hídján állanak s keresik a magyarság útját a boldogság felé. fi szövetségesek a semleges vizeken is megszigorítják a blokádot P­á­r­i­s, ápr. 1. — A legfelsőbb haditanács határozatai következtében a közvélemény fontos eseményeket vár a diplomáciai és katonai arcvo­nalon egyaránt. Jó forrásból közük, hogy a tengerzár szorosabbra fűzését gyakorlati és erélyes intézkedé­sekkel haladéktalanul megkezdik. A dráma új felvonása megkezdődik. A szövetségesek legutóbbi megnyi­latkozása és Roosevelt beszéde után minden megegyezéses békét végleg eltemetettnek tekintenek. A háború ki fog élesedni. Diplomáciai körökben azt mond­ják, hogy Észak-Európa válik új veszélyterületté. Számolnak a két flotta találkozásának lehe­tőségével­ A lapok részletesen tanulmányozzák a tengeri összecsapás feltételeit és hangsúlyozzák a szövetségesek fölé­nyét. A Petit Parisien felveti a kér­dést, váljon az összecsapás a Skager­­rakban lesz-e. Az Intransigeant sze­rint a tengeri háború alakulása el­kerülhetetlenné teszi a tengeri csa­tát. (MTI) London, ápr. 1. — Hétfőn több lapban hírek jelentek meg, amelyek­ szerint a szövetséges hatalmak Né-­­metország ostromzárát rövidesen szé­lesebb alapokra helyezik. A Reuter­s iroda értesülése szerint ezek a jelentések arra céloznak, hogy Anglia semleges vizekre nyo­mul be.­­Ezeken a vizeken őrszolgálatot állít­­ fel, de hogy bármiféle túlzott vagy törvénytelen vállalkozásba bocsátko­zik, határozottan megcáfolhatók. . Lehetséges, hogy hamarosan nagy mértékben megszigorítják az ostromzárat, az idevonatkozó részletes tervezetek azonban a szövetséges kormányok, vagy pedig a főhaditanács tulajdoná­ban vannak, ezek pedig még nem hozták nyilvánosságra a terveket. Ami Chamberlain keddi alsó­házi nyilatkozatát illeti, előre meg­állapítható, hogy a nyilatkozattól nem várhatók merőlen­ bejelenté­sek. (MTI) Újra­ a Dardanellák felé fordul a világ érdeklődése Törökország nem enged át szövetséges hajókat London, ápr. 11 (Reuters) — Tel­jesen alaptalannak minősítik azt a hírt, amely szerint Törökország hoz­zájárult volna ahhoz, hogy a szövet­ségesek tengeri hadereje keresztül­vonuljon a Dardanellákon és ilyen módon zár alá vegyék a Fekete ten­gert. Hivatalos helyen utalnak arra, hogy a montreux-i egyezmény értel­mében valamennyi aláíró hatalom kötelezte magát arra, hogy egy olyan háborúban, amelyben Törökország semleges, a háborút viselő államok nem küldhetik hadihajóikat a Dar­danellákon át. Ezzel szemben azon­ban ha olyan háború van, amelyben Törökország is részt vesz, jogában áll saját belátása szerint idegen nemze­tiségű hadihajókat átengedni. Isztanbulból jelenti ezzel kapcso­latban a Havas ügynökség. Jól érte­sült körökben alaptalannak mondják azokat a külföldön elterjedt híreket, melyek szerint Törökország meg­engedte a szövetségesek hajóhadá­nak a Dardanellákon való áthala­dást. (MTI) Budapest, ápr. 1. — Teleki Pál gróf, Magyarország miniszterel­nöke római útjáról ha­zaérkezve, fogadta a Magyar Távirati Iroda munkatársát, és tájé­koztatta a megbeszé­lésekről, amelyeket Mussolinival és Ciano gróffal folytatott. A miniszterelnök hang­súlyozta, hogy termé­szetesnek kell találnia mindenkinek, hogy ha Rómában tartózkodott, ezt az alkalmat felhasználta a Ducéval és Cianóval való megbeszélésekre, a­nélkül, hogy ezektől a megbeszé­lésektől szabad lenne új fordulatot arni. — Az olasz—magyar barátság — mondotta Teleki Pál gróf — nem lépett semmiféle új fázisba, mint ahogy egyes lapok írták, mert ez a barátság természetes adott­ság. A mi hosszú együ­ttmunkál­­kodáson és együttérzésen alapuló barátságunk feleslegessé tesz mindenféle különlege megálla­podást. A nemzetek és vezető férfiak szim­pátiáján egyaránt felépülő kapcsola­tok sokkal erősebbek mindenféle for­mai kapcsolatoknál és megkötöttsé­geknél. Majd az olasz és a magyar lélek hagyománytisztelő jellegét emelte ki a miniszterelnök, ebben a körül­ményben jelölve meg, miért jár azo­nos utakon a két ország politikája. Ezután a magyarság hivatásáról be­szélt a Dunamedencében: — Lelkileg mindig elég nagynak éreztük magunkat arra, hogy a Du­­namedencében magasabb hivatást töltsünk be. Ebből kifolyólag szol­gáljuk a Dunamedence békéjét, amit a róm­ai kommünikében kifejezésre is juttattunk. S itt kettőt kell szem előtt tartanunk: a pillanatnyi békét és azt a bé­­két, amelynek a nagy európai konfliktus végével kell létre­jönnie. A pillanatnyi békét fenntartjuk, mert sok mindenféle okból káros volna, az európai konfliktust kiterjeszteni. Ez Európa országainak ma közös érde­ke. A végső béke tekintetében vi­szont minden, az európai életközös­ségben hivatást érző nemzetnek oly békért kell törekednie, amely meg­szünteti az igazságtalanságokat és lehetővé teszi az európai népek fenntartás nélkül békés együttélését. — Ma nemcsak érdekes, de a leg­nagyobb mértékben felelősségteljes időket élünk. Az eseményeket nem pillanatnyi értékükben, hanem annak a nagy rendezésnek szempontjából Teleki Pál: Az olasz-magyar barátság természetes adottság

Next