Dunántúl, 1940. április (30. évfolyam, 73-97. szám)
1940-04-02 / 73. szám
Kedd, 1940 április 2, DUNÁNTÚL 'telefon: 1 ®(3) 1» • Kedd-Imda-csütörtök, ápr. 23-4. ROBERT DONATA .Réztábla a kapu alatti főszereplőjének páratlan világsikere. a mai generáció életének csodálatosan finom és őszinte képe. ISTEN VELE, TANÁR ÚR Elő, beszélő emlék a „Tanár Úr''-ról. egy melegszívű jóságos ember életének története. ROBERT DONAT. GREER GARSON. T'nRRY KILBURN felejthetetlen alakításával! Világhíredé. Figyelem! Az előadások rendkívüli kezdete: ISSf* 6, V. 8 és V. 10 órakor'"^B(§ 1 Telefon: Urállia 28 : 00. Kedd-szerda-csütörtök, április 2-3 4. Hunyady Sándor legszebb műve, mélyértelmü, mélyzengésű, e gyönyörű medvész film ! Erdélyi kastély A székelyföldi magyarság problémáinak drámai filmje. Főszerepeiben a magyar színjátszás elit-gárdája: Páger Antal, Tasnády Mária, Greguss Zoltán: Bihari. Mezey Mária Timár József, Vaszary Piri, Gázon. Péther Tintahalak, Tengerek mélyének csodái színes filmen. • Világhíred 6. Előadások : ’/a 5» Vs V, ás V» 9 órakor A jövőért dolgozik a Mansz pécsi tanügyi csoportja Hétfő délután vol Pécs, ápr. 1. — A városház közgyűlési terme ma délután színes képet mutatott. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének pécsi tanügyi csoportja tartotta meg alakuló ülését ünnepi keretek között. A nagyszámban megjelent pécsi hölgytanerők sorában ott voltak a Mansz pécsi csoportjának hölgyei is, de jelentőséget adott az alakulásnak a hatóságok képviselőinek megjelenése is. Megjelentek a közgyűlésen Virág Ferenc megyés főpásztor, Pataky Mária a Mansz kulturális szakosztályának országos elnöke, Horváth László tábornok, hadtestparancsnok, Blaskovich Iván dr. és Nikolits Mihály főispánok, Komócsy István , az alakuló ülés prelátus és Lajos Gyula kanonokok, Vasváry Ferenc dr. egyetemi tanár, Fodor Ferenc dr. tankerületi főigazgató, Péchy Kálmán ny. altábornagy, Vörös Mihály dr. h. polgármester, Nendtvich Andor dr. ny. polgármester, a középisk. igazgatói, a kir. főigazgatóság és tanfelügyelőség képviselői, és felsorolhatatlanul sokan, a tanügy barátai. Az alakuló ülést a magyar Hiszekegy nyitotta meg, amelyet a leánygimnázium, tanítónőképző és női felső kereskedelmi iskola egyesített énekkara adott elő, Tóth Aladár karnagy vezetésével. Gyuris Gizella dr. nyitotta meg az alakuló közgyűlést Gyuris Gizella dr. megnyitója — Szeretettel köszöntöm nagy számban megjelent pedagógus társaimat és kedves vendégeinket. Örömmel állapítom meg, hogy a szövetség körén kívül álló vezető egyéniségek is nagy számmal tisztelték meg megjelenésükkel alakulógyűlésünket. Hálás köszönetet mondok dr. Stolpa Józsefné Őméltóságának, a Mansz kulturális szakosztály országos elnökének, aki fáradságot nem ismerve leutazott közénk, hogy segítségünkre legyen s irányt mutasson, melyen haladnunk kell. Mély tisztelettel köszöntöm az Erzsébet tudományegyetem, a honvéd tisztikar, a törvényhatóságok és városunk képviselőit. — Elfogadva teszem meg az első lépést. Annak a feladatnak, melyet vállaltam, egész erkölcsi felelősségét érzem ebben a pillanatban. De erőt ad az a tudat, hogy nem vagyok egyedül; mellettem áll egy képzett, intelligens gárda. Itt vannak velem a magyar művelődés harcosai, akiket ma egy komoly munkára s talán komoly küzdelemre hívok. Ennek a munkának és küzdelemnek eredménye azonban csak akkor lesz biztos, ha egymást támogatva, megértve és buzdítva indulunk a közös cél felé. Különösen egymásra utalnak bennünket a komoly idők s a megváltozott viszonyok. Meggyőződésem azonban, hogy egyesült erővel, nagy zárt seregben még járatlan utakon is utat törünk és előbbre jutunk. — Mert nekünk, a magyar nevelőknek kezében van a legfinomabb s egyszersmind a leghathatósabb fegyver. Mi formáljuk az ifjúság lelkét s ne felejtsük el, hogy ez ma egy országban a jövő szempontjából egyik legnagyobb erkölcsi hatalom, de egyben a legnagyobb felelősség is. A mi feladatunk elsősorban magunkat olyan lelki felkészültséggel ellátni, hogyha az új honvédelmi törvény munkába szólít bennünket, mindnyájan megálljuk helyünket ott, ahol a haza szent ügyének szüksége van ránk. De ezek a végső célok. Közelebbiek mindannak segítése s ápolása, ami magyarságunkat, erkölcsi és anyagi fölényünket emeli . És ne felejtsük el, hogy a megszámlálhatatlan egyesület között a mi kis csoportunknak csak akkor lesz létjogosultsága, ha tényleg dolgozunk s pozitív eredményeket tudunk felmutatni. S ez nem fog elmaradni, ha hazánk sorsát alakító munkánkba belevisszük szívünknek szent tüzet, lelkesedését és szeretetét. • A nagy tetszéssel fogadott beszéd után dr. Stolpa Józsefné a Mansz tanügyi csoportjának országos elnöke az alábbi szép beszéddel vázolta fel a tanügyi csoport céljait: Dr. Stolpa Józsefné ünnepi beszéde — 1616 őszén, amikor hazánk felett sötét fellegek takarták el a világító és melegítő napsugarat, amikor a lelkeken lassan úrrá lett a teljes reménytelenség, álmodni kezdett egy ihletett lelkű magyar asszony. Álomlátásai egyre tisztábbak lettek, egyre határozottabb formát kaptak, mert lelkében a szunnyadó szikra lángra lobbant. Ezt a szikrát az ő tántoríthatatlan izzó hazaszeretete gyújtotta lángra, amellyel vándorútra indult. Vándorbottal, kis pislogó mécsessel a kezében járni kezdte a magyar utakat. Nem sok öröme felett ebben a vándorlásban. Mindenütt prstulás, mindenütt a halál, a csüggedés és kétségbeesés nyomait kellett látnia. De ő csak járta tovább fáradhatatlanul az utat, amelyen egy felsőbb hatalom vezette és nem hiába járta. Talán akkor szolgálta imádott hazáját a legjobban, amikor a véres feommün szörnyűségei között bujdosott. Csendben, titokban gyűjtögette maga köré az asszonyokat, mert érezte, hogy meleg, puha, szerető asszonykezekre van szükség, hogy a haza sorsán kétségbeesett, a hosszú háborúban kimerült férfi gondterhelt homlokáról a bánat redőit elsimíthassa és a maga bízó, reménykedő hitét észre vétlenül átplántálhassa a meggyötört férj lelkekbe. Sikerült Neki. Megengedte a Mindenható hogy a sok titokban elsírt asszonykönny lassan-lassan mosollyá, hitté, bizalommá változzon a férfiarcokon. Ez az asszonysereg, melyet Tormay Cecile ily módon kovácsolt össze, pihenés nélkül dolgozik. Az ő táborához csak olyan magyar nők csatlakoztak, akiknek nem divatos jelszavuk volt a hazaszeretet, a hazáért való munka, hanem szent meggyőződésük. Ennk a munkának a szolgálatába állították egész életüket és dolgoztak szövetségük áldott lelkű alapítójával halálukig. De a jó Isten rendelése szerint egyetlen munkahely sem maradt elárvulva. Mindig többen és többen jöttek, mert érezték, milyen nagy szükség van segítő kezekre. Annyi volt országszerte a bánat, a nyomorúság, a kétségbesés, hogy alig győzte a munkát a buzgó asszonysereg. Pihennünk azonban még ma sem lehet. Fokozni kell a munkát, mert fokozottabb teljesítményt követel tőlünk a jelen, de még inkább az ország jövője. Ebből a munkából ki kell vennie a maga nagy részét a magyar nőnek is. — Szövetségünk azonban mindig elsősorban küzdött ott, ahol a Haza javáért kellett dolgoznia. Ez indította most is arra, hogy munkáját szélesebb keretek közé helyezze. Ezért határozott úgy az országos elnökség, hogy új szakosztályok megszervezésével munkáját teljesebbé tegye, mert hivatás szerinti csoportosítása a magyar nőknek egyrészt könnyebb, másrészt sokkal több és jobb eredménynyel biztat. Meg kell szervezni a magyar női társadalmat úgy, hogy a szervezett női munka tényleges hasznot jelentsen a hazának. Annyi a megművelésre váró terület, ahol eredményesen lehet dolgozni, ha tervszerűen, előre megfontoltan és nem ötletszerűen dolgozunk. Lángokban Apollóban Isten vele, Tanár Úr előadásainak rendkivüli kezdete: 54. Vs órakor. áll körülöttünk a világ, ha a jó Isten irgalma távoltartja is tőlünk a közvetlen veszélyt, fel kell készülnünk minden eshetőségre. Alaposan, becsületesen és gondosan ki kell választania mindenkinek a képességeinek és visonyainak legmegfelelőbb munkaterületét, hogy ott minden erejét megfeszítve, helyt is tudjon állani. Ez a nemzetvédelmi munka, melyből mindenkinek ki kell vennie a részét társadalmi különbség nélkül, ma még önkéntes, de ha a szükség parancsolja, kötelezővé válik. Nekünk a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének ebben a munkában is elől kell járnunk, mert szövetségünk áldott lelkű Alapítójának emléke kötelez bennünket. Ezért folynak országszerte nemzetvédelmi tanfolyamaink, ahol szakavatott előadók ismertetnek meg bennünket mukánk mikéntjével. — Ez a ma munkája, nekünk azonban a jövőért kell dolgoznunk. Ez a tulajdonképpeni célja a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége Tanügyi Csoportjai megalakulásának. Hogy eredményesen tudjunk dolgozni, közel kell jutnunk a gyermeklélekhez. Már a zsenge gyermekkorban kell a jövő nemzedékbe beleoltani a haza, önzetlen és önfeláldozó szolgálatára való készséget. Ezért vár reánk igen nagy feladat. — A jövő magyar anyáit nekünk kell nevelni, irányítani, útnak indítani, hogy amikor óvó kezünkkel nem egyengethetjük már útjukat, ők maguk valljanak a következő nemzedék irányítóivá. — Szakosztályunk Tormay Cecile nevét és szellemét kívánja megörökíteni, amikor az iskolák végzett keresztény növendékeinek egyesülését „Tormay Cecile Kör" névvel ruházza fel. Az így megalakult kör növendékei is, akiket így már az iskolai életük alatt bevonnánk Alapítónk szellemében végzett munkánkba, hogy mire elhagyják az iskola padjait, a nemzeti gondolat mérhetetlen fontosságát megismerve, értékes munkásai lehessenek a szebb és jobb magyar jövőnek. A „Tormay Cecile Kör" programja igen bőséges. Meg kell tanulnia minden magyar leánynak, hogy a magyar nép értékei: a népművészet, a népzene, a népszokások, a magyar erkölcs, a Haza egyedülálló fogalma és szeretete csak úgy menthető meg az utókornak, a magyarságnak, ha ezek szeretetére, ismeretére és megbecsülésére neveljük a következő nemzedéket. Azt hiszem, ezzel teljes munkatervet adtam a tanügyi csoportoknak. Ezt a programot kitölteni a nemeslelkű, magyarérzésű vezetők feladata. — Hálás szívvel mondunk köszönetet az igen tisztelt tankerületi Királyi Főigazgató Uraknak, akik mellénk állva átsegítettek bennünket a szervező munka kezdeti nehézségein. Kérem őket, ne vonják meg ezután sem értékes támogatásukat munkánktól. — Az országos elnökség nevében örömmel és szeretettel köszöntöm a most megalakuló új csoportunkat. Adja a jó Isten, hogy a lelkes odaadó munkakészség, mellyel az elindulás nehézségeit leküzdötték, mindig több és értékesebb munkát eredményezzen. Legyen a pécsi tanügyi csoport a Dunántúl egyik védővára, ahonnan éber szemmel őrködnek a magyar asszonyok a magyar nemzeti élet tisztasága felett. Percekig ünnepelte a hallgatóság a szép gondolatokért és közvetlen előadásért a kedves országos elnöklőt. Következett a tisztikar megválasztása. Egyhangú lelkesedéssel elnök lett Gyuris Gizella, díszelnökök dr. Stolpa Józsefné és Fodor Ferencné. Társelnökök lettek Decseva Ilona, Gedeon Mátyásné, Gymessy Margit, Horváth Viktorné, Magyar Dezsőné, Mojzisovich Margit, Schindler Arturné, Szőkéné Zánkay Kornélia, és Vad Erzsébet. Titkár Mayerhoffer Julia, jegyzők: Békési Jánosné és Boér Ilona, pénztáros vitéz Dombay Miklósné, ellenőrök: Kanizsai Lászlóné, Stayer Erzsébet, háznagyok Bende Marietta, Beöthy Éva, Feketéné Opritia Mária. Számvizsgáló bizottság: báró Mirbach Julia elnök, Nany Etelka, Hómér Hanna. Szociális szakosztályi elnökök lettek: Z. Farkas Lenke, a kulturális Kürschner Emánuelné, népművészeti Zinnemanné Geyer Erzsébet, jótékonysági Lahmanné Szepessy Mária, gyermekvédelmi Nagy Erzsébet, és kulturális Linderné Braun Mária. Megválasztották ezután még a választmányi és tiszteletbeli tagokat, akiknek névsorát legközelebb ismertetjük. Gyuris Gizella dr. elnök meleg szavakkal mondott köszönetet az előlegezett bizalomért. Majd vázolta a csoport munkatervét. Az első helyen áll a nemzetvédelmi előadások tartása tudós előadókkal. További terv cserenyaraltatás a Kárpátalja vidékével. A város szociális és gyermekvédelmi munkáinak, valamint a falu nevelésügyének segítése. Köszönetet mond a Városi Zeneiskolának, a hangverseny jövedelmével nyújtott anyagi támogatásért. Beszédét ezzel zárta: — És most ismételten munkára hívom, munkába szólítom a magyar kultúra harcosait. Mert nagy és messze kiható programunkat csak úgy tudjuk megvalósítani, ha kedves kartársaim nemcsak tagoknak léptek be, hanem adni is fognak csoportunknak gondolataikból, munkájukból és szeretetükből. Adni fognak oda, ahol arra a legnagyobb szükség lesz Há- 5