Dunántúl, 1940. szeptember (30. évfolyam, 198-222. szám)
1940-09-01 / 198. szám
XXX évfolyam 198. ***** Ára 20 fülén Pécs, 1940. szeptember 1. Vasárnap. ELŐFIZET HÁZHOZ! VAGY PC HÓRA 2-EGYES SZÁM ÁRA ||j FILLÉR. 16 OLDALAS' 20 FILLÉR, KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA SZERKESZTŐSÉG PERCZEL-UTCA 3. SZÁM TELEFONSZÁM: 29-49. KIADÓHIVATAL — ■"■»—'| I -ír . ■ | mai FERCZEL-UTCA 2. SZÁM TELEFONSZÁM: 29-50. HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT ÍAÍííí Petrin Ünnepet ül egész Magyarország, nem teljes az ünnep, de mégis ünnep, magyar ünnep. Vígan lengenek a szélben a pirosfehér-zöld színű lobogók, mintha Erdély felé integetnének, üzennének, hogy jövünk már a boldog viszontlátás meleg ölelésére. Harangok zengő hangja száll a jégen át, hogy zúgva, harsogva vigyék el az egész magyarság újongását a Kárpáti bércek alá, ahol a kis falukban feltámadást ünnepel ezer meg ezer megdermedt lélek. Mint valami szűnni nem akaró Himnusz, amely szavak nélkül, dallam nélkül szinte a földből csattan az ég felé, olyan ez az örömnap, amikor átadjuk magunkat a hangulatnak. Úgy mondogatjuk a húsz év alatt elidegenült régi szép történelmi neveket, hogy jóízével szinte nem tud betelni a szánk. Kolozsvár, Nagyvárad, Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Nagykároly, Zilah, Szatmár, Beszterce, Dés Mármarossziget és így tovább csemege a szájnak és csemege a léleknek, amely felkerekedve a képzelet szárnyán már ott röpdös ezek felett a városok felett és áhítattal veszi tudomásul, hogy ismét szabadon, büszkén és áldozat nélkül magyarok lehetnek." Ha a sok érzés, amely a millió és millió ember szívéből egy-egy lángnyelvként lobog, összeolvadna, felgyulladna a világ, piros lenne messze az ég alja és messze földön hirdetné, micsoda szent boldogság izzik minden magyarok szívében. Ünneplünk, mert testvérek térnek vissza, de bensőnkben ott ég a fájdalom a határon túlmaradottakért. A testvéri szeretet feléjük is sugárzik s bár nélkülük üljük az ünnepet, lélekben velük vagyunk. Azonban nekünk magyaroknak főként az örömben kell mértéket tartani. A lakodalom nem tarthat, sokáig. A lobogó zászlók alatt, az ünneplő arcok mögött, a kicsattanó öröm hangjai alján meg kell bújnia annak a nagy és erős elhatározásnak, hogy az öröm lázának elmúlásával, a ránk váró feladatokat azzal a készséggel vállaljuk, amilyen örömmel adtuk át magunkat az ujjongásnak. Az ünnepekre mindig hétköznapok következnek. S amint egy ember életrevalóságát az dönti el, hogyan áll szembe a hétköznapoknak szürke, de kemény és megalkuvást nem tűrő parancsaival, így a nemzet életrevalósága is ott mutatkozik meg, amikor tiszta aggyal meglátja a ráváró nagy feladatokat és teljes felkészültséggel elébük megy, hogy megbirkózzon velük, hogy az életet minden vonalon ezeknek a szürke hétköznapoknak követelményei szerint építse ki. Erdély egy részének visszatérése olyan megoldásra váró problémák tömegét zúdítja a magyar jövő érdekében a nemzet nyakába, aminek vállalásából semmélyen rendű ésftagú ember nem vonhatja ki magát. Ab ágits méretei még szinte fel® tehetetlenek. De a magyarság készen áll a nagy munkára, egy emberként áll a nemzet vezetői mögé. Ehhez a munkavállaláshoz, a lelkek felkészüléséhez és elszánásához esdenek az ország minden templomában a hálaadó istentiszteleteken az Egek Urától áldást és erőt. És a Teremtő, akinek szándékai úgy látszik ismét szép hajnalokat virrasztanak fel sokat szenvedett népünk fölé, ahogy megadta a segítséget és áldást a húszéves türelemhez, a meg nem roppanáshoz és az útról való le nem téréshez, reméljük megadja ahhoz is a kegyelmet és az áldást, hogy a nagy építést úgy kezdhessük meg, úgy folytathassuk, hogy a magyarság épülő vára biztos fundamentumon srrutfodjon, a farkasok ne találjanak szést falain és az új megnagyobbodott ' orszj,' szilárdan épüljön be a nemzetek rendjébe, biztosítékául egy új ezredévnek. A román koronatanács tudomásul vette a bécsi döntést Szeptember 2-án megkezdik a magyar honvédség fokozatos leszerelését Zürich, aug. 31. — Bukarestből jelentik . A román koronatanács 4 és fél óra hosszatt tárgyalta a bécsi döntőbírósági ítéletet. A koronatanács a tengelyhatalmak döntését elfogadta. Ezzel a román kormányválság kérdése is elintéződött. Román politikai körökben most azon fáradoznak, hogy az ország politikai egyensúlyát meg tudják őrizni. Károly román király állandóan tanácskozik munkatársaival, hogyan maradhat ura a helyzetnek, tekintettel arra, hogy a bécsi döntés Romániában nyomott hangulatot teremtett. Az első politikus, aki nyíltan felemelte szavát a döntéssel szemben a parasztvezér, Maniu volt. Maniu személye fontos, mert mögötte a román parasztok százezrei sorakoznak fel. A parasztvezér nem akar belemenni abba, hogy egy hüvelykujnyi román román területet is átadjanak. A román hadseregben is kedvetlenség uralkodik, pedig mindenki azt hitte, hogy a hadsereg hajlamos a kérdések békés elintézésére, úgy, mint ahogy az Besszarábia és Északbukovina átengedésekor történt. Maniu a döntést elfogató koronatanács ülésén erősen ellenzéki hangot ütött meg. (MTI) régi Magyarország területéből Így is 60.000 négyzetkilométer terület Romániának marad. A tengely békeműve a Duna terében Berlin, aug. 31. — (MTI) Ilyen cím és hasonló címek alatt számol be a némte sajtó feltűnő szedésben a bécsi döntésről, amelyről, mint a lapok egyöntetűen megállapítják, a román és a magyar kormány kérte fel a birodalmi és az olasz kormányt A Hamburgen Fremdenblatt berlini tudósítója is hangsúlyozza, hogy felbecsülhetetlen az általános politikai jelentősége annak a szolgálatnak, amelyet a tengelyhatalmak közvetlen közvetítésükkel az európai béke és Európa jövőjének érdekében tettek. A tengelyhatalmak cselekvésében újólag megnyilvánult az európai megbékélés szelleme, ellentétben az angol beavatkozási kedvvel és tervekkel a háború kiterjesztésére. Szlovákia rég bebizonyította életképességét, Besszarábiával egy régi orosz terület került most Oroszországhoz. Az 1940. augusztus 30-án hozott erdélyi megoldás pedig az utolsó revízió, amelyre a nyugati hatalmak 1919. önkényes békeparancsa után szükség volt. (MTI) Tárgyalások a bevonulásról A miniszterelnökségen ma megbeszélés volt, Teleki Pál gróf miniszterelnök elnöklésével, hogy a Magyarországnak visszatért erdélyi területekre miként történjék a bevonulás. Teleki Pál gróf miniszterelnök és Csáky István gróf külügyminiszter még a délelőtt folyamán együttesen megjelentek a kormányzónál, akinek beszámoltak a bécsi döntésről. (MTI) A m. kir. honvédség valószínűleg ajövő hét keddjén megkezdi Erdély megszállásét Fokozatosan leszerel a honvédség A római és német sajtó a bécsi döntésről Hivatalosan közült, hogy a m. kir. honvédség a rendkívüli fegyvergyakorlatra behívottak fokozatos leszerelését szeptember 2-án megkezdi. (MTI) Róma, aug. 31. — (MTI) A Popolo di Roma mai számában vezércikket közöl az erdélyi kérdés megoldásáról, főszerkesztőjének Guido Baroninek a tollából. A cikkíró hangoztatja, hogy a tengelyhatalmak külügyminiszterei Bécsben tabula rasát teremtettek a trianoni szerződés igazságtalanságainak helyén. Cano gróf és Ribbentrop közbelépésével sikerült megoldani a rendkívül tüskés és bonyolult erdélyi kérdést. A bécsi eredmény rendkívül szerencsés és elégtételt ad mindkét félnek. Magyarország és Románia immár, minis barátok működhetnek együtt. A trianoni szerződés, amely a legszégyenteljesebb volt a páriskörnyéki békéknek kimúlt, helyét azonban nem egy újabb parancsbéke, hanem a lojális, magyar—román megegyezés foglalja el. Róma, aug. 31. — (MTI) A Messaggero vezércikkében Francesko Maratea még ezeket írja: A román állam határozottan fájdalmas áldozatot vállal, de biztosak vagyunk benne, hogy az áldozat, amelyet hozott üdvösnek, sőt mondhatni gondviselésszerűnek fog bizonyulni. Mindenesetre elismeréssel kell szólni a román államférfiakról, akik olyan nagy engedékenységről és áldozatkészségről tettek tanúságot. Megállapítjuk viszont, hogy Nem a történelmi szempont volt irányadó Berlin, aug. 31. — (MTI) A Deutsche Allgemeinezeitung jog és szükségszerűségímmel cikket közöl Ullein-Revjiczky Antal szövetségi tanácsosnak, a magyar külügyminisztérium sajtó és kulturális osztályának vezetőjével folytatott beszélgetésről. A külügyminisztériumi sajtófőnök a lap tudósítója előtt ecsetelte a bécsi megbeszélés első napja óta szerzett benyomásait és többek között ezeket mondota: — A magyar küldötség • abban •