Dunántúl, 1940. szeptember (30. évfolyam, 198-222. szám)

1940-09-01 / 198. szám

­ lovai Martyn Arthur A századforduló képviselője volt •— egy fáji, immár a messze múlt egyik utolsó katonája ment el kö­zülünk. Valóban, katona volt: kimű­velt és szerény ember, aki kerülte a nyilvánosságot és félt a sikertől. Szolgálta hazáját, végezte köteles­ségét és amilyen visszavonult volt egész életében, úgy, szinte észrevét­lenül tűnik el Pécs életéből. Martyn Arthur­­országi szárma­zású volt; családja, mely a 11. szá­zadig vezeti eredetét, főkép katonák­ból állt­ — egyik előde Richard ki­rállyal részt vesz a keresztes hábo­rúkban és ott különös érdemeket sze­rez. Katonákat és papokat adott ez a család; őrnagy Martyn Arthur nagy­atyja is, aki két fivérével elhagyja az Írországi Galway-t és 1801-ben Pé­csett állampolgárságot szerez. Ké­sőbb, magyar nőt vesz feleségül, G­a­á­l Antóniát és a somogymegyei Kazsokban rendezi be új életét. Fia, Martyn Arthur atyja már a magyarok mellett küzdi végig a szabadság­­harcot. De a valamikor nagyszámú család idők során mindegyre fogy, kihal az írországi ág és most, Martyn Arthurral utolsó képvise­lője tűnik el idehaza. Katonának in­dult ő is,­­ mint a szabadkai hu­szárok hadnagya, a legjobb lovasok egyikévé lesz, nemzetközi versenye­ken szerepel, nyugatra, Német és Franciaországba hívják meg. De aztán, egészségi okokból meg kell válnia a hadseregtől és megváltozó, második életét az állam szolgálatá­ban tölti. A könyveket, de min­denekelőtt a természetet szerette — kint, a baranyai tájban lepi meg a be­tegség és a katona nyugalmával me­netel a halál elé. Halála reggelén megmondja: ,,Ma délután következik a vég." És most Martyn Arthur koporsója előtt állunk, úgy tűnik, mintha vala­mi régi kastély régi lovagja nyugod­nék itt nyúlánk, rendkívül sovány alakjával, éles fejtartással. Mély szo­morúsággal intünk egy eltűnt kor utolsó, elvonuló katonája után. * Windsori lovag Martyn Arthur ny. pénzügyigazgatósági számvevő­ségi főtanácsos temetése szept. 1-én, vasárnap délután fél három órakor lesz. Az engesztelő szentmiseáldo­zatot szeptember 2-án, hétfőn reggel 4 0 DIÁKNAK JÓ RUHÁT Schön Tivadar és Tsa Kft.-nél Széchenyi-tér 8. sz. alatt vásárolhat. DUNÁNTÚL Vasárnap, 1940 szeptember 1 «*■>»# Csávázzunk higanyos ABAVIT-tal Részletes felvilágosítást ad a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete BUDAPEST, V., Alkotmány­ utca 29. és kirendeltségei fél 8 órakor mutatják be érte a fe­­l a Szalaváry, Villányi, Radenich, báró rencrendi plébániatemplomban. Halá- Wimmersperg, Bogyay, Rónai, örgróf láz özvegye, 6 gyermeke köztük Marenci családok gyászolják a tisz- Martyn Ferenc festőművész, továbbá a telek nagy számával. A visszatért erdélyi területek természeti kincsei A 2905 méteres Nagy Péter Magyarország legmagasabb hegycsúcsa — Visszakaptuk a híres Kovászna, Tusnád és Szováta fürdőket Pécs, aug. 30. — Tegnap áttekintet­tük a visszatért magyar területek né­pességi viszonyait. Ma már újból a tér­kép fölé hajlunk­­ lelkes kíváncsisággal tanulmányozzuk, milyen értékek kerül­tek ismét vissza az ezeréves Haza vér­rel áztatott rögeiből. Hegyek, folyók Ha a domborzati viszonyokat tekint­jük, kitűnik, hogy majdnem az egész te­rület hegyvidék, melynek legmagasabb csúcsai a Radnai havasokban, Márma­­ros déli csücskén találhatók. A Nagy Péter 2305 méteres magas­ságával az új Magyarország legma­gasabb csúcsa, az Ünőkő is megkö­zelíti a 2280 métert. Besztercétől keletre a Kelemen havasok csúcsai is számos helyen 2000 méter fö­lé emelkednek, székely­földön a Nagy- Hagymás, Mezőhavas és Hargita meg­közelíti az 1800 méter.­ A magyar turisták gyönyörűségére a havasok számos tengerszemet őriznek. Csak a Nagy Sára, Szent Anna és Gyil­kos tó csodás szépségeire emlékezte­tünk! Lapályos területek csak a Nagyvárad felé kitárult szűk Kőrös-völgyben és a Szatmárnémetire nyíló Szamosvölgy mentén található. Az erdélyi medencék közül a Mezőségnek csak északi és északkeleti része, továbbá a székely­medencék kerültek vissza. Újra magyar folyó a Szamos, majd­nem egész forrásvidékével, továbbá a Maros és Olt legfelsőbb folyása, de. Kolozsvár mellett közvetlenül Sza­­mosfalva sós, kénes, rádiumos hévvíze nyújt gyógyulást. Háromszékben van Kovászna vasas, szénsavas fürdő, a Hargita tövében Szováta régóta hí­res fürdőhely, Sós-tó fürdővel. A gyergyói havasokban Borszék szénsa­vas „borvize" fenyőkoszorúzta gyönyö­rű világhírű fürdője található. Mindmegannyi kincs a beteg emberi­ség részére a megnagyobbodott Magyar­­ország élén. Közlekedés A közlekedési lehetőségek szempont­jából ellenben elég hátrányos az anya­országhoz visszacsatolt terület helyzete. Ez természetes is, hiszen a volt ország­határtól 500 km. mélységben nyúlik be az új terület s Beszterce magasságában alig 70 km széles s ennek a 70 kilomé­ternek nagy részét is a 2000 méter ma­gas Kelemen havasok zárják le. Ennek eredménye az is, hogy a székely megyéket jelen pillanat­ban vasúton nem is lehet megkö­zelíteni, hisz a Marosvásárhely—Bethleni vas­utat a sármási határkiszögeltén ketté vágja. Lényegeset javult azonban Kárpátal­ja közlekedése, melyet most a déli ré­szekhez is hozzáköti a Békéscsaba— Nagyvárad—Szatmárnémeti — Királyhá­za—Mármarossziget—Kőrösmezői vasút. Budapestet Kolozsvárral Nagyvára­don és a híres Királyhágón keresztül fővonal kapcsolja össze. Sajnos, ez a fővonal se köthető össze a székely körvasúttal, mert Kolozs alatt az új román határ átszeli. A Szatmár—máramarosi bányavidé­ket, továbbá Szilágy, Szolnok-Doboka és Beszterce-Naszód vármegyéket há­rom vasútvonal köti a visszatért leg­nagyobb vasúti csomóponthoz, Szatmár­németihez s ezen keresztül Debrecen— Szolnokon át Budapesthez. Az országút hálózat megfelelő s a szé­kelyföldet is számos jó út köti a többi területhez. MENETDIJAK PÉCSRŐL A FEL­SZABADULÓ ERDÉLYI VONALAKRA. személy gyors III. II. ur. Kolozsvár (646 km.) 15.— 22.50 23.— Nagyvárad (494) 13.50 20.30 20.70 Sz.-németi (576) 14.40 21.60 22.— Nagykároly (540) 13.90 20.90 21.40 Beszterce (766) 16.20 24.30 24.90 Dés (706 km ) 15.60 23.40 24.— Bánfhunyad (596) 14.50 21.80 22.30 Boncida (676) 15.30 23.— 23.50 Nagybánya (637) 14.90 22.40 22.90 Nagyszalonta (530) 13.80 20.70 21.20 Királyhágó (555) MAO 21.30 21.60 Az Alcantara nevű angol cirkáló amelyet egy német csatahajó Délamerika­­ partjai elatt súlyosan megrongált Bányák A visszakerült hegyvidék kincseket is tartalmaz a mélyében. Újabb sóbányáink vannak Márama­­rossziget, Rónaszék, Aknasugatag, Parajd környékén. Nagybánya, Kap­­nikbánya a Gutin hegységben, Szat­­már keleti felében igen jelentős arany és ezüst bányászatával, az árctömeg jelentős része még nincs kiaknázva. Réz is bőven található a környéken. A kissármási földgázkutak ugyan kí­vül maradtak, de a környék olyan gaz­dag földgázban, hogy kellő befektetés­sel a hihetetlen értékű tüzelőt, világí­tást és energiát szolgáltató anyagot biztosítani lehet az erdélyi városok szá­mára. A Királyerdő egy része Hazánk terü­letére esik, ez a hegy különösen gazdag bauxitben, az alumínium ércben. Gyógyfürdők Rendkívül gazdagErdély gyógyfürdők­ben Nagyvárad tőszomszédságában, köz­vetlenül az új határon belül két roha­mosan fejlődő gyógyfürdő található. A rédiumos, iszapos Püspök­ *• Féli* Mr­ Az örökélet kapuján is bizonyosan olyan jóságos, boldog mosollyal az arcán, olyan csendes nyugodt lépé­sekkel haladt át, mint ahogy tíz éven át rótta a pécsi utcákat. Szinte el se akarjuk hinni, hogy áldott, jóságos lelke kiszállt porhüvelyéből, hogy örök hódolásra térjen alkotó Urához. Meghalt a jóságos, kedves Jorgits bácsi. És ez a néhány szó mérhetet­len fájdalmat jelent és súlyos vesz­teséget. Mindenki ismerte Baranyá­tól Tolnáig, minden állomáshelyén hódított kedves úri egyéniségével. Amerre járt, jóság, melegség, nyuga­lom áradt. A szeretet valósággal ár­nyékként követte. Nyolc és fél év­tized tapasztalataival és emlékeivel a vállán maga volt az aranyos derű, a szívesség. A lelke ifjú maradt s a jósága kifogyhatatlan. Vele Krisztus szándéka szerint élő főpap, a min­denkinek barátja költözött az üdvö­zöltek örök hazájába. J­o­r­g­i­t­s János dr. 1854. aug. 26-án született és 1877-ben szentel­ték áldozópappá. Tizenkét éves káp­­láni működése során volt Faddon, Kocsolán, Bátaszéken és Pécsett, ahol a belvárosban munkálkodott az Ur szőlőjében. Kilenc évig volt plébá­nos Mecsekjánosiban és 32 évig Bonyhádon. Ahol csak megfordult, mindenütt rajongásig szerették. Tíz évvel ezelőtt vonult nyugalomba és préposti címe mellé 1927-ben kapta meg a prelátusi méltóságot. Fél év­vel ezelőtt kezdett betegeskedni. Az idő koptatta el a szervezetét és lel­kének lángja, ma lobbantak utolsói. Temetése szeptember 2-án, hétfőn délelőtt 9 órakor lesz a központi te­mető Szent Mihály templomában, a lelki üdvéért bemutatott engesztelő szentmise után. A jó pap, jó ember nemes lelke, ha el is költözött, emléke tovább él, mert életének legszebb értékeit, a legnemesebb emberi tulajdonságokat hagyta vissza az utókor számára.

Next