Dunántúl, 1941. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-01 / 1. szám

XXXI. évfolyam I. Iaáni Ára 12 fillér. Pécsf­iatmár 1, Szerda« Az apokaliptikus év kapujában a keresztény életideálok­a­t érző lélek mélységes aggodalommal és minden élő ember felé áradó tiszta szeretettel áll a rohanó idő sodrában s komor sejtelmekkel telten teszi fel önmagának s a szenvedő világnak a kérdést: vájjon meghozza-e az em­beriségnek a vágyva­ vágyott békét az újesztendő? Európa füstölgő romok­kal van tele. Sivita gránátok rob­bannak Szent Pál büszke katedrái«» mellett s minden órában ezer és ezer csodálatosan megalkotott, de borzal­masan megcsonkított emberi test but az enyészetbe. Óvóhelyeken és luxus­­gőzösökön, hómezőkön és a sivatag égő porában a félelem és szenvedés jajong. Anyák sírnak, és árvák zo­kognak és a félelmes felvonulás egy utolsó jelenetre sorakoztatja a törté­nelmi dráma sokmillió szereplőjét. Az új katalauni csata előestéjén szelíd, fehér hótakaró borítja a szenvedő Európát­ Néhány napja még itt járt fölötte a betlehemi Jézusban az örök és elmúlhatatlan szeretet, a megváltó emberjóság üzenete. És a minden szán­dék felett való isteni parancs két boldog napra elhallgattatta a gyűlö­­lé­s szavait. Kés­zen hullottak bambák Londonra, két napig nyugod­tan.­ Isten békéjében elszenderülve aludt Berlin. Aztán­ az isteni paran­csot­­ emberi kommandó vette át is­mét. S most újra véresnek hegyek és völgyek, omlanak hatalmas gyártele­pek és süllyednek a tenger megmér­­ketetlen mélyére az emberi civilizá­ció büszke alkotásai. Mars Imperator nyargal büszkén és gőgösen elpusz­tult falvak és rombadőlt városok fe­lett s a tűzcsóva, amely felperzselte Európát, most már ott lobog más vi­lágrészek kapui alatt. Vájjon lángra gyúl-e az egész világ, hogy a pusztu­lás után csak romok, korom és per­nye, ledőlt templomok és­­ füstölgő felhőkarcolók hirdessék egy önmagá­val meghasonl­ott, büszke, de Krisztus­tól eltávolodott civilizáció emlékét? A katolikus világ ennek az évnek ka­pujában komor sejtelmektől gyötörtem hull térdre és minden órájában hivő imádkozással esdi le a szenvedő vi­lágra a békesség kegyelmét. A pécsi dómban és Szent Péter bazilikájában, Szent Pál katedrálisában és a Stephans Kirche-ben ugyanaz a kó­rus zeng­i fel az égi trón felé: Add vissza lírám a világnak elveszett bé­kességét. Minden szemben hunyjon el a gyűlölet, az ökölbe szorított ke­zek nyíljanak ki testvéri szorításra és a kar, amely ma tízmázsás bombákat old ki ellenséges terület felett, ölelje tiszta szeretettel magához azt, aki szintén Isten ajándékának, az életnek hordozója. Világosítsd meg Uram az emberi értelmet és töltsd meg azt az igazságosság, a méltányosság és az emberiesség princípiumaival. Szelíd kezeddel vond el az emberiséget a akadék széléről. Mutasd meg né­­künk gyermekeink tiszta pillantást­ email és értesd meg velünk­, min­­denkivel, az egész világ minden nem­­vetségével, az a feltétlen és ártatlan vizalom, amely, e szemekből felénk árad, kikerülhetetlenül csak egyre kötelez bennünket, hogy széppé, r*ro.z,soljuk egész életünket. Minden bombára száz bombával felelünk hangoztatta újévi felhívásában Hitler kancellár .A harc azért folyik, hogy egy kapitalista réteg uralmát megtörjük" Berlin, dec. 31. (MTI) ■— A Führer az évforduló alkalmával felhívást bocsátott ki: Nemzeti szociali­s­­ták! Nemzeti szocialista nők és párttagok! A német történelemnek eseményekben gazdag esztendeje ér véget. Csak későbbi nemzedékek fogják teljes mértékben megérteni, ezeknek, a hatalmas eseményeknek jelentőséget• Az emberiség jövő fejlődése szempontjából. Mi azonban, akik saját magunk éljük át ennek az időnek a törté­nelmét, nem szabadulhatunk meg attól a benyomástól, hogy a Gondviselés erősebb, mint az ember szándéka, akarata, az istenek­ nemcsak vaksággal sújtják a pusztulásra kiszemelteket, hanem arra kényszerítik a Gond­viseléstől arra hivatottakat, hogy oly célokra törekedjenek, amelyek eleinte gyakran távol állanak saját ere­deti kívánságuktól. Mikor a német ti­ppet hosszú évekig tartó összeomlás után erkölcsileg a legnagyobb mér­tékben megalázták, gazdaságilag nyomorúságba döntöttek, a nemzeti szocializmus egyesítette, és megtalálta a megújhodás útját. Akkor a vezetőség és a nép elhatározta, hogy a nemzet jövőjét a békés munka eszközeivel, valamint a többiek ldkiismeretére való hivatkozással alakítja ki. Azonban a birodalom ellenségei már a hata­lomnak 1933-ban történt átvétele előtt is számtalan iratban és beszédben hirdették azt az elhatározásukat hogy minden eszközzel meg akarják akadályozni a német, nép bármilyen feltámadását. Ezután történelmi visszapillantást vetett az elmúlt évek eseményeire és­ rámutatott arra, hogy a plutok­rata demokrata államok fegyver és hadigyárainak részvényesei mennyire óhajtották a minél hosszabb háborút, hogy ezáltal minél nagyobb nyereségre tegyenek szert és nem törődtek azzal, hogy ezáltal minden ok nélkül milliók életébe és egészségébe kerülhet és hogy virágzó területeket romlásba döntsenek Rágalomhadfjárat Németország ellen Szólt ezután arról a rágalom­had­járatról, amelyet a demokrata or­szágért sajtója intézett Németország és annak vezetői ellen,. Hangoztatta, hogy Németország sem Franciaor­szággal, sem Angliával s­zemben a legkisebb követelést sem állította fel. Még 1939. október 6-án felkér­tem Franciaországot és Angliát, hogy Németországgal együtt tegye le a fegyvert, Hiába való volt. Ez év június elej őt* oldalunkon b írt a fascist* Olaszország. Olaszor­szág barel­e mi harcunk is, reményei a mi reményeink. Most már ezt a háborút végső követkesményekig viseljük, vagyis addig, «míg ezért a felelős gonosztevőket fel nem küszö­böljük te ez sem szóvirág, hanem -V - ';¡? r1- do!¡'» ,‹­­ mond ■Jeu bombáért tíz, íz bombával fizetünk. A iguodajaval szemben e¡ 'g ^-okn­ vk a népek­nek áll, amelyek lénye­get, t harcolnak és a létért vivőt ezeket a népeket a ri­lágtól.. leghatalmasabb tet­teire sár­. "dl*. Nemzeti Szociálist­a Németország és a fascista Olaszország s a velünk szövetséges Japán tudja, hogy ebben s háborúban nem egy állam­formáért folyik a harc, nem e jövő valamilyen nemzetközi államszervezetéért, ha­nem kizárólag csak azért, hogy ez a föld ne csak egyeseknek teremjen .?«amelf.fföt. F.„ a litre nem­ támadás­ más népek jogai ellen, bánéra csak arról van szó, hogy a kapitalista ré­teg uralmát megtörjük. Ez a felisme­rés adott szárnyakat az elmúlt, év­ben a nemzeti szocialis­t seregek­nek és ezek a seregek a jövőben is győzelmet hoznak. Miközben harco­lunk a népek javáért, hisszük, hogy mielőbb rászolgálunk a Gondviselés áldására, az. Ur Isten eddig is helye­selte a mi küzdelmünket, ha hív« és bátran teljesítjük kötelességünk feet, * jövőben sem fog bennünket elhagyni és ebben a hitben kezdjük meg az 1941. évet Hitler válaszolt Rooseveltnek Az amerikai elnök a hadianyagszállításról tárgyalt Morgentau pénzügyminiszterrel — A tengelyhatalmak nem fenyegetik az Egyesült Államok szabadságát Róma, dec. 31. — A Popot© di Roma azt m­a, hogy Hitler válaszolni fog Rooseveltnek, de még nem­­ tudni­­milyen formában, hivatalos nyilatkozat vagy beszéd formájában, Washingtonból jelentik. Roosevelt­éktől tegnap Morgentau pénzügyminiszterrel, az angol bevásárlási bizott­ság elnökével vitásjegyet lett, utána kijelentette, hogy a hadianyagszállítás kérdéseiről beszéltek. Morgentau pénzügyminiszter egyébként a legutóbbi sajtóértekezleten kijelentette, hogy Roosevelt javaslata értelmében min­dez­ állam számára lehet hadianyagot késnem, bérbeadni, vagy kölcsönözni. Ezt a kijelentést a pénzügyminiszter válaszképpen adta arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok nyújtanak hadianyag kölcsönt Görögországnak és Kínának. Morgentau hozzáfűzte még, hogy Roosevelt javaslatának elfogadása a kongresszustól függ. (MTI). A londoni propaganda nem tudta elérni hogy Amerika egyhangúlag mellé álljon Rómából jelentik. Az olasz­­ sajtó továbbra is hosszasan és vezér­cikkben foglalkozik Roosewelt elnöki beszédével. A Messaggero azt írja, hogy Roosewelt elnök semmi újat nem mondott. A Popolo di Roma azt írja, hogy­ Roosevelt olyan játszmára kötelezte magát, amelynek során az Egyesült Államok legfontosabb érdekei ké­pezhetik a tételt. A játszmát balkéz­zel játszó Roosevelt elnök. A Camera Della Sere ránantó arra, hogy Amerika az európai há­borús viszály tekintetében mon­dia olyan magatartást tanúsított, amely­­ivel eleotuszodott önmagának. Az egyesül­el­amok belső ellen­tmon­dása na nagyobb, mint valaha. Min­dm­ellett az angol propa­ganda rem tudta elérni, hogy Ame­rika egyhangúlag Anglia mellett foglaljal állást. Az amerikai sajtó megtéveszti az amerikai népet, ami­kor úgy mutatja be Amerikának a dffutális­­álamokat, mintha ezek egyre­­ jobban fenyegetnék az Egyesült Ál­­lam­ok szabadságát és biztonságát. Roosevelt elnök is ezt fejtegeti­ Anglia támogatása érdekében, bár jól tudja, hogy Olaszország és Né­­­­met­ország nem gondol Amerika meg­támadására. Az olasz lap megjegyzi hogy Amerika segtsége ma már va­lójában egyik tényleges formája az angol oldalon való beavatkozásnak. (MTI)

Next