Dunántúl, 1941. június (31. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-20 / 139. szám

4 1777-ben csak 57 utcája volt Pécsnek Ha az 1777. évi Duplattra János ura­dalmi mérnök által készített térképét nézzük, azon mindössze 57 utcát számol­hatunk meg. Ezeknek mintegy fele máig is megtartotta elnevezését, míg másik felének nevét vagy új utcák vették át másutt, vagy pedig sajnálatosan teljesen eltűntek, magukkal vive fontos város­történelmet idéző emlékeket. A térképen a mai Széchenyi tér Fő tér néven sze­repel, amit a török óta Piactér, Szenthá­romság-tér nevek előztek meg. Balokány, Puturluk változatlanok s névszármazá­sukat legutóbb Klemm Antal magya­rázta. Részletes utca és házszámjegyzéket szerkesztettek 1864. évben. A város még a négy negyedből (Belváros, Budai, Szi­geti és Siklósi külváros) és az ekkor ki­alakuló Coloniából (Bányatelepből) ál­lott. A házak számtáblái városrészek sze­rint más-más színűek voltak: Belváros­ban fehér, a Budai részen zöld, Szigetin kék és Siklósin piros. A városnak 117 utcája volt (tereket is beleszámítva), 2475 lakházzal és 145 üres telekkel. Az utcák számának megoszlása: Belvárosban 42, Budáin ugyanannyi, Szigetin 22 s a Siklósin még mindössze 8 utca. Bányatelepen (Colonián), ahol még nem folyt ekkor külön anyakönyvezés, mindössze 123 ház volt, ideszámítva a bányaművekhez tartozó 68 munkás lakó­házát is. A telekösszeállításból gondol­hatunk arra, hogy a Littke, Katles, Kall­­coarser és Ruzsinszky családok voltak az első telepítők. A továbbiakban azok a családnevek említetnek, amik egy utcában többször vagy több házzal szerepeltek, vagy a ki­alakuló utca első lakói voltak. A léte­zett családnevek nem említése tehát nem jelenti azt, hogy azok nem voltak régi s a város életében szerepet nem vivő aaalédok, hanem csak annyit, hogy a szétszárma­zással nem hatottak jelleg­­zetesen a kialakulásra. DUNÁNTÚL % Seombat, 1941 Hmm 21. Régi pécsi utcák és családok is.) Az tr­­meszestelepi kiépülés ismét módosítani fogja Pécs településének mor­­fológiai sajátságait és segít visszatérni Pécs agy oly ősi formájára, ami ma már csak a régészetet foglalkoztatja. Csodála­tos az a szoros kapcsolat, ami a termé­szet és az ember között fennáll , ami egyformán érvényesül ugyanazon a he­lyen, tekintet nélkül az egymást felváltó fajokra. Amikor a rómaiak átveszik a kelta Sopianae nevet vagy amikor ké­sőbb átalakul Quinque­ ecclesiae nevére, mindkét esetben megtartja a városnév a többesszámot, ami csak arra emlékeztet bennünket, hogy ez a város szétterjedő és független csoportok összeségéből alkotta a közigazgatási egységét. Pécs környéké­nek rendkívüli változatos, apró tájegysé­­geih­z alkalmazkodó települési gócai alkották a szétterjedő határral bíró vá­rost, aminek csak polgári vezetése volt egységes. Amit a kelta és római tett, meglepő azonossággal ugyanazt teszi a mai pécsi polgárság a város­fejlesztés külső kialakításánál. Csak a magyar kö­zépkor szorította falak mögé a térben el­szigetelt települést, érthetően védelmi okokból. Ma a keleti Meszespuszta, a rél Kertváros, az északi hegyi villavá­ros, a fejlődő városokra emlékeztető pe­riferikus széttagoltságának miniatúra képét adta egykor a római város. Amíg a város kerületein legyezőszerű­en folynak a gyors változások, ugyan­akkor a már lezárt határral rögzített városmag, a belváros arcvonásai sokkal lassúbb méretben alakulnak át. Nem a telekváltozásokról szólok, amikkel Babics András és Gosztonyi Gyula sokat foglal­koztak, hanem az utcák hálózatának, sietve azok elnevezésének némi módosu­lásával. E változásnak fontosabb vonásait, amennyire ezt egy napilap kerete meg­engedheti, az alábbiakban adom. A Rácvárosból 78 tartó is a városhoz tartozott, Dollinger, Zsidó, Pompát, Vaj­ka, stb. családok birtokában. Az 1864. évi összeírás óta eltűntek a következő régi és jelentőséggel bírt utcanevek: Belvárosban: ó-posta (mai Munkácsy), Országút, Új-tér, Kis-tér, Kert, Iskola, Petrezsil utcák. A Kis-tér a mai Jókai tér volt, a Petrezsil pedig a mai Petrezselem utca, másfél évtized előtt még heves vitákra késztető utca­névvel. A Széchenyi-téren már ekkor itt volt a Takarék Pénztár , a Nádor vendéglő. Király utcában az Állami pénztár, a Nemzeti Casino, Katonai Kóroda (mai színház helyén), Thaller örökösök, a va­gyonát jótékony célokra hagyó Farkas- Ratkó család. A Mária­­utcában a Szín­ház, a Nemzeti Casino Egylet s a híres Helezl család. Anna utcában laktak egymás mellett Hölbling Teréz és Amt­■tarn Karolina, Dinas Gizella tollára kívánkozó biedermeierek életükkel. Me­gye -utcában a Gangl, Ne­gerle, Zavaros, Matatta , Langer családok; János­ utcá­ban a Weber a a legelső pécsi órás, Thaller családja; 6-posta utcában a Schaurik, Dornbaehee, Grandi­er családi Nepomuk utcában a Nendtoich örökösök; Kisfaludy utcában Szakváryék; Ország­úton híres szobrászunk, Bartalits Mihály lakott; Kigyó utcából származott szét a Höffler család; Kálvária utcában a török alatt is itt lakott Hetináczok; Ferenciek utcájában a Rihmerek, a Sipőcz, Bede­­kovics, Lazsevics, Strázsay családok; a mai Jókai téren a város életében neve­zetes szerepet vitt Tallián család; Zrí­nyi utcában a Czirer és Mazali család; Teréz utcában a Hebenstreit, Thurn, Gyár utcában a Siptár; a Klimó utcában a Johan, Gempeelt családok. A pécsi történetíró Haasz Mihály a Radonay ut­cában lakott, míg Hölbling Miksa az Apácza utcában. A Szcitovszky téren la­kott a Littke, Erreth, Mtjtényi család. (Folytatjuk.) Főlevéltárnok. Hetven esztendő a tevékeny jótékonyság szolgálatában Pénteken jubileumi közgyűlést tartott a Pécsi Jótékony Nőegylet Közfelkiáltással újra a régi tisztikart választották meg Pécs, jan. 20.­­ Pénteken dél­után 5 órai kezdettel tartotta 70. ju­biláns közgyűlését Mór utcai szék­házéban a Pécsi Jótékony Nőegylet. A közgyűlésen dr. Faluhelyi Fe­­rencné elnökölt. Magas színvonalú megnyitójában visszapillantást adott az egyesület nagy múltjáról. A Pécsi Jótékony Nőegylet a sajátos szociá­lis gondoskodás nem lekicsinylendő gondolatával született korszakalko­tó munkát végzett, amikor már 70 esztendővel ezelőtt a szegények, elesettek felkarolá­sára ráirányította a figyelmet. A ma szerte elterjedt és hirdetett szociális gondolat akkor még egye­nesen forradalmi volt s Pécsről in­dult hódító útjára. Az asszonyi lélek mélységes örö­mével emlékezett meg Bácska visz­­szatéréséről. A baranyai háromszög új munkát, új feladatokat jelent az egyesületre nézve is. A nagy tetszéssel és ünnepi együtt­érzéssel­ fogadott elnöki megnyitó után D­e­c­­­e­v­a Ilona főtitkárnő ol­vasta fel gondosan összeállított tit­kári jelentését, amelyből egy mon­datban összefoglalva kitűnik, hogy a Pécsi Jótékony Nőegylet ál­landóan jót cselekedett az el­múlt 70 esztendő alatt. Hálával emlékezett az Egyesület alapítóiról és régi munkásairól, ered­ményekben gazdag működésükről, a jótékonysághoz szükséges anyagiak előteremtéséről. Az Egyesület min­denütt ott volt, ahol felütötte fejét a szükség. A MANSz bekapcsolásá­val rendezett fényes estélyének 900 pengős bevételét az erdélyieknek juttatta, az árvízkárosultak részére is szép összeget gyűjtött össze. Működésük és jótékonykodásuk főterülete természetesen Pécs volt, ahol úgy pénzbeli, mint természet­beni adományokat juttattak a szű­­kösködőknek. Gyorssegélyre kifizet­tek 524 pengőt. A háziasszonyok 700 pengős adománya és a farsangi est jövedelme nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesület kitűzött céljának megfelelően a svemerys errotin-retróf, í-l-ni szegények** ás a gyorssegélyre szorulókat egyformán felkarol­hassa. 1940 karácsonyán 500 pengőt osz­tottak ki. 56 személy kapott havon­ta 175 pengőtől 260 pengőig, 1940- ben összesen 2276 pengőt A kimerítő, értékes titkári jelen­tés elhangzása után Till Sándorné gondos és részletes felolvasása a pénzorvosi működést tárta a köz­gyűlés elé. Több mint 13.000 pengő volt az Egyesület múltévi bevétele. A számvizsgáló bizottság működé­séről szóló bejelentés tudomásulvé­tele s a pénztáros felmentése után került volna sor az új­­ti­sztikar meg­választására. Dr. F­a­l­u h­e­l­y­i­n­é bejelenti ugyanis, hogy a Tisztikar 3 éves mandátuma lejárt s átadja he­lyét az új választáson kijelölendők­­nek. Szavai elhangzása után élénk taps és éljenzés közepette közfelkiáltással a régi kipróbált, kitűnő gárdát választja meg a közgyűlés. Csupán a titkári állásban történt változás. Dr. Góbér Emil megvált titkári tisztétől, amelyet annyi oda­adással, kitűnő érzékkel töltött be több eszendeig. Helyébe Crettier Károlyné került szintén egyhangú választás során. A jövő terveiről beszélt még dr. Faluhelyi Ferencné elnök rámu­tatva arra, hogy mint a múltban is, önerejéből szeretné kibővíteni, modernizálni székházát az Egye­sület, hogy teljesen megfelelő legyen a kor igényeinek. Szóba került a nők ön­kéntes munkaszolgálata is, amely­nek tervei rövidesen elkészülnek. Szűkkörű vigalmi bizottság kije­lölése után, mivel indítvány nem volt, dr. Faluhelyi Ferencné elnök 6 óra után néhány perccel berekesz­tette a nívós és mindvégig érdekesen pezsgő jubiláris közgyűlést. A Pécsi Jótékony Nőegylet szép, történelmi múltjához híven mindig megtalálja az utat a szociális bajok enyhítésére. A rendkívül finom női lélek gyengédségével a szemérmes szegények szeméről is letörli a fájó könnyeket Kisiklott egy olasz vonat, két utas meghalt Róma, júl. 20. (Stefan!) — A Róma—bolzanói vonat pénteken dél­után kisiklott a Bologna közelében fekvő szakaszon, Giovanni in Persi­­ceto állomáson. Két utas meghalt, többen meg­sebesültek. A mozdonyvezető is megsebesült. Ugyanezen a vonaton utazott P­a­­v­o­l­i­n­i népnevelésügyi miniszter is, de sértetlen maradt. (MTI) I VISSZATÉRI DÉLBARAKYAA ÉS A 20 ÉV ALATTI ESEMÉNYEK 1927. MÁJUS 1. Hatalmas jégeső pusztí­tott Pécsett. — Fedák Sári látoga­tást tett Harkányfürdőn. MÁJUS 5. Dr. Schaurek Bódog, a pécsi jogakadémia tr­. igazgatója meghalt Pécsett. — Pécs város köz­gyűlése Katica Antalt főjegyzővé, dr. Tichy Ferencet árvaszéki elnökké és dr. Sebestyén Lajost pénzügyi tanács­­nokká választotta. MÁJUS 9. Hirtelen meghalt Pé­csett Lovrics Antal elemi iskolai igazgató. MÁJUS IX Sztrájkba lép­­ek a pécsi vas- és fémmunkások. MÁJUS 13. Majorossy Imre Pécs város rtg. polgármestere elhúnyt. MÁJUS 16. A honvédelmi minisz­ter elismerését fejezte ki Szabó Gé­zának, a Dunántúl munkatársinak a hősi sírok kőkereszttel való ellátá­sára kifejtett működéséért. MÁJUS 21. Dr. Werner Adolf zá­ri apát hivatalos látogatásra Pét érkezik. MÁJUS 23. A pécsi kereszt községi párt alakuló ülésén bel­tet mond Wolff Károly. JÚNIUS 4. A pécsi egyetem jog­kara dr. Winkler Jánost dékánná vá­lasztja. JÚNIUS 8. A pécsi ítélőtábla ma bűnösnek mondja ki dr. Hajdú Gyu­lát . A pécsi egyetem dr. Vasvári Ferencet rektorrá választja. JÚNIUS 12. Virág Ferenc megyés­­püspök felszenteli a Dunagőzhajózá­­si Társaság gróf Széchenyi Istvánról elnevezett új aknáját. Az ünnepélyen résztvesz Herrmann Miksa kereske­delmi miniszter is. — Kassádi Sán­dor 57 éves siklósnagyfalui lakos elmetszette két unokájának a nya­kát és azután­­elakasztotta magát — A pécsi járás leventeversenye, első Martonfa lett JÚNIUS 13. Mándy Sámuel le­mondott vármegyei felsőházi tagsá­gáról. JÚNIUS 19. A pécsi postatisztvi­­selők dalárdájának zászlószentelése. — A siklósi járás leventeversenye Harkányban, első Kisharsány lett JÚNIUS 25. A pécsi nőipariskola első vizsgája. — Meghalt Pécset! Ptacsek Viktor, a Magyar Nemzeti Bank pécsi fiókjának főnöke. JÚNIUS 30. A Magyar Nemzeti Bank pécsi fiókjának főnökévé Re­­hioz József felügyelőt nevezték ki. — Jótékonyság. Az Egészségvé­delmi (Stefánia) Szövetség részére a következő adományok érkeztek: Tóth Klárika 50, N. N. 48, N. N. 10, Vértesi Zoltán 2 pengő. A nagylelkű adakozóknak ezúton is hálás köszö­netet mond Martinovits Ernőné el­nöknő. — Fémipari—Bányászati szakisko­lák válogatott labdarúgó mérkőzése. Szombaton délután 5 órai kezdettel kerül lejátszásra a Tüzér utcai sport­telepen a Fémipari—Bányászati szak­iskolák barátságos labdarúgó mér­kőzése, amely iránt városszerte nagy érdeklődés nyilvánul meg.

Next