Dunántúl, 1941. augusztus (31. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-01 / 174. szám

XXXV. évfolyam 17­. szám# Pécs* 1941 augisztus 1. Péntek, Ara 12 fillér* ianmMnmnmmmmMmmamnamnam SZERKESZTŐSÉG PERCZEL-UTCA 2. SZÁM TELEFONSZÁM: 29-49. KIADÓHIVATAL PERCZEL-UTCA 2. SZÁM TELEFONSZÁM: 29-50. HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT ELŐFIZETÉSI ÁRAK HÁZHOZ SZÁLLÍTVA VAGY POSTÁN EGY HÓRA 2.50 PENGŐ EGYES SZÁM­ÁRA 12 PILLÉR. 16 OLDALAS 10 FILLÉR, KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA A hadviselés legfőbb célja az ellenség megsemmi­sítése. Minden hadakozó fél, min­den korban arra törekedett, hogy ezt a célját lehetőleg a legkevesebb veszteséggel és a legrövidebb úton érje el. E törekvések következménye volt, hogy a felek az ellenségnek mindig a leggyengébb és legérzéke­nyebb pontját és felületét keresték. Ez nem lehet más, mint a felállított haderők oldala és háta. A világtörténelem döntő csatáiban az ellenséges haderő vagy teljesen megsemmisült, vagy fogságba került, vagy oly nagyarányú veszteségeket szenvedett, hogy a harc folytatására képtelenné vált. És ha e döntő csa­­tákat szemügyre vesszük, azt lát­juk, hogy ezek nagy része az ellen­ség átkarolásának vagy bekerítésé­nek az eredménye volt. A katonai vezetés mindenkor el­sősorban az ellenség bekerítésére törekedett. És ha ez nem is volt le­hetséges, akkor legalább a haderő szárnyát igyekezett támadni és azt átkarolni. Ezt az elvet látjuk érvé­nyesülni a Napóleon-i, valamint a Moltke-i vezetésnél, akik e művele­tek klasszikus mesterei voltak. Ha szemügyre vesszük a száza­dunk eleje óta lezajlott háborúkat, akkor a nagyhatalmak szembenálló milliós tömegeinek hadműveleteinél elsikkadni érezzük azt a rendkívül fontos törekvést, hogy az ellenfél erejét bekerítve, megsemmisítsék. Vájjon mi idézhette elő ezt a lát­­szati változást és mely körülmények hozták azt magukkal? Az 1904—1905-iki orosz—japán háború tömegekkel indult meg. Az orosz katonai vezetés ama hadászati alapelv mellett indította meg ezt a háborút, hogy a csaták alatti bi­zonytalanság és várható meglepeté­sek ellensúlyozására minél erősebb tartalék visszatartása szükséges. Ez­zel szemben a japán hadvezetés azt az alapelvet követte, hogy lehetőleg az összes alkalmazható erőt fel kell használni arra, hogy az ellenfél szár­nyai túlszárnyalhatók legyenek. En­nek a harcmódnak alkalmazásával el is érték, hogy az oroszok — szár­nyaikat féltve — mindig visszavonul­tak anélkül, hogy tartalékerejüket igénybe vették volna. Ebből a tény­ből Csicserics vk. ezredes, a Mo­narchia oroszországi katonai attasé­ja azt a következtetést vonta le, hogy milliós haderők alkalmazásánál az egész haderő bekerítése,­­ a ha­talmas kiterjedés és az ehhez vi­szonyított korlátolt mozgás követ­keztében — nem lehetséges, tehát a siker elérésére célravezető egyedül az ellenséges szárnyak túlszárnyalá­sa lehet. Hötzendorfi Konrád a Monarchia részéről magáévá tette Csicsericsnek megállapításait és" a Monarchia erőit a megállapításokból szűrt tapaszta­latok alapján vonultatta fel. Ezeket látjuk érvényesülni Conrád 1914-es terveinél, ahol a vezérgondolat min­dig abban a törekvésben csúcsoso­dott ki, hogy a haderő egyes részei­vel —­ a kedvező helyzetet és időt kihasználva —az ellenség részere­jét megverje, majd az ellenség má­sik részereje felé fordulva, azt szár­nyon találja és verje meg. Az erők egyenletes elosztása mellett ez a szárnyra való törekvés jutott mindig kifejezésre Conrád 1914-es mozgó hadműveletei alatt. Schlieffen német vezérkari főnök ezzel szemben a megsemmisítés klasszikus formája mellett tört lánd­zsát és a ,,Cannae“ c. munkájában az átkarolás és bekerítés megsemmi­sítő erejét emelte ki és tüntette fel, mint a döntő győzelem eszközét. Franciaország elleni tervét ennek megfelelően építette fel. Tervét ifj. Moltke azonban felhígította a Con­rád által követett egyenlő erőelosz­tás formája szerint s így abban a legfontosabb alapgondolat, a hatal­mas jobbszárnnyal végrehajtott be­­kerítő művelet leolvadt egyszerű elő­nyomulássá, ami természetszerűen döntő sikert nem eredményezhetett. Ezzel szemben a mai német had­vezetés visszatért az ősi elvhez és megteremtette a páncélos sereg­testekben azt a hatásos eszközt, amely a világháborús mozdulatlan­ság tehetetlenségét leküzdve, ha­talmas túlsúly képzésével áttörte és bekerítette az ellenfél erejét és azt megtörve, gyors megadásra kénysze­rítette. Ez a német hadvezetés leg­hatalmasabb sikere. Rohamosan folytatják előretörésüket a magyar gyorscsapatok Sok foglyot és nagymennyiségű hadianyagot zsákmányoltunk A magyar légiért osztozik az elért sikerekben Budapest, júl. 31. (MTI) — A honvéd gyorscsapatok az el­lenség ismételt ellentámadásait visszavetve, rohamosan folytat­ják előretörésüket. A szovjet csapatok egyik különösen heves ellentámadása során honvédeink rendkívül véres veszteséget okoztak az ellenségnek. Ezeknek a harcoknak sikerében méltó­képpen osztozik légierőnk né­hány bombázóköteléke is, ame­lyek ismételten megtámadták az ellenség visszavonuló oszlopait és jól célzott bombáikkal soroza­tos pánikot keltettek és nagy pusztításokat vittek véghez azok tömör soraiban. Rómából közlik, hogy az uk­rajnai csata tovább folyik. A német és magyar csapatok heves haníbrja .A­lanak a 18. szovjet hadsereg­­ egyes hadosztályaival, amelyek azonban már be vannak kerítve és aligha tudnak szaba­dulni az acélgyűrűből. A magyar lovasság igen fontos munkát vég­zett. A magyar lovasdandárok állandó harcban állanak az el­lenséges hátvédekkel. A magyar csapatok igen sok foglyot ejtet­tek és nagymennyiségű hadianya­got zsákmányoltak. Az Ukrajnában harcoló magyar gyorscsapatok kitűnő szellemé­nek elismerésre méltó bizonyí­tékát szolgáltatta egyik kerék­páros zászlóaljunk. Ez a zászlóalj rendkívül zilált közlekedési vi­szonyok között is fáradságot nem kímélve, éjjel-nappali menetek­kel követte a különösen nehéz terepszakaszon át­hatoló gépesí­tett seregtestet, noha útjának folytatása helyenként valóságos emberfölötti erőfeszítésekkel volt csak lehetséges. A lelkes kerék­párosok akaratereje azonban minden nehézséget leküzdött és a kiváló csapatok mindenütt idejé­ben érkezve hatásosan avatkoz­hattak bele a gépesített kötelé­kek harcába. Heves csata dúl a szmolenszk­­moszkvai útvonal­ ­ Délről Kiev­ felé törnek előre a szövetséges csapatok —" Német és szovjet-brit repülőgépek csatája Észak-Norvégia felett Vezér­ főhadiszállás, júl. 31. (MTI) — A véderő főparancs­noksága közli: Az Ukrajnában megvert szovjet hadseregek üldözése közben a német erők mélyen benyomultak a vissza­vonulási mozdulatokat végző ellenség közé. Szmolenszktől keletről szoro­sabbra vontuk az ellenség bekeríté­sét. Az Észtországban küzdő kötelé­keink észak felé visszaverték az el­lenséget. Harci repülőgépeink a csü­törtökre virradó éjszaka bombázták Moszkva katonai célpontjait és ha­tásosan bombákkal árasztották el Orel vasúti csomópontot. Zürichbe érkezett jelentés szerint a Leningrad—Szmolenszk—Kiev-i csa­ták hevessége egyre fokozódik. A leghevesebb küzdelem jelenleg a Szmolenszk—Moszkva-is útvonalon folyik, hol a németek friss motoros és gyalogsági erőket vetettek harc­ba. Déli irányból német és szövetsé­ges csapatok folytatják előretörésü­ket, hogy elérjék Kievet. Mint a NTI értesült, a német csa­patok július 30-án az északi had­színtéren befejezték több szovjet hadosztály körülzárását. Megsemmisí­tették két erősen megtizedelt szov­jet hadosztály részeit. Sokezer fog­lyot ejtettek és a felmorzsolt szovjet csapatoktól zsákmányoltak 50 löve­­get, 23 páncéltörő tarackot, 2 légel­hárító ágyút és 68 géppuskát. Ezen­kívül megsemmisítettek, illetve zsák­mányul ejtettek 78 tehergépkocsit, több páncélos harcikocsit, 7 légvé­delmi üteget, a hozzá tar­tozó lő­szerrel és egyéb hadiszert. A bolse­visták foglyul ejtésekor többezer puska került német kézre. B­e­r­l­n b­e­­­jelenti a NTI. Német harcirepülőgépek július 30-án rombo­lók védelme alatt megtámadtak Szmolenszktől keletre, a szovjet vo­nalak mögött egy repülőteret, ahol százával állottak a nehéz Martin bombázók, a vadászgépek és a Ma­xim Gorkij mintájú szállító repülőgé­pek. A német gépek a hosszú sorok közé dobták le bombáikat. A táma­dás eredményét szétzúzott szovjet gé­pek, égő csarnokok és mély bomba­tölcsérek zűrzavara jelezte. (MTI).

Next