Dunántúl, 1942. április (32. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-05 / 77. szám
oolimaw minn MILASSINHL a Hömletben MA délután össztánc a leventék és a Diákkaptár olajcsatája Pécsett Kijelölte és szétosztotta a város a bevetésre kijelölt területeket Teremnie kell minden talpalatnyi magyar földnek Pécs, &pt. 4. — Az új Világrend kialakításáért folyó gigászi küzdelmek idején, amikor nemzetek létének, vagy nemlétének kérdései forognak kockán, kivétel nélkül mindenkinek a frontokon kell lennie. A külső front katonái a harctereken, a belső front katonái pedig a végsőkig felfokozott termelőmunka terén maják nagy küzdelmüket. A belső frontnak meg kell értenie, hogy többet kell dolgoznia és főleg többet kell termelnie, mint azelőtt a békés esztendőkben. Többet kell termelni az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt, mert most igazán jó harcot kell harcolnunk. A rendkívüli viszonyok azt követelik, hogy ne heverjen parlagon egy talpalatnyi föld sem ebben az országban. Az a földtulajdonos, aki még ma sem érti meg a szükségesség komoly intőszavát, nem érdemli meg azt a termésrethes magyar rögöt, amelyet magáénak mond. Egy olyan ipari város, mint Pécs, amelynek alig van mezőgazdasági határa, természetesen nem válhat önellátóvá, nem termelhet meg mindent a maga számára, hanem behozatalra szórni.. Tudjuk mit jelent ez a mai ínséges időkben. Hol burgonyában, hol hagymában, hol meg más veteményfajtában van hiány. A város hatósága a többtermelés szükségességét nemcsak hangoztatja, hanem ezen a téren jelentős gyakorlati lépéseket is tesz. Elsősorban is számbavették mindazokat a mezőgazdaságilag kihasználható területeket, amelyek a város közönségének tulajdonában vannak. A számbavételnél nem kerülték el a figyelmet még a park és erdőterületek sem. Azután ezeknek a területeknek megművelését biztosította, aszerint, hogy melyik mire alkalmas. A város közönsége tulajdonában levő számbavett területek nagysága összesen 24 katasztrális hold és 1054 négyszögöl. Ezek a területek a következőképpen kerülnek megművelésre. A Diákkaptár műveli meg a Majláth utcától délre fekvő, a város által megvásárolt Engel-féle területet, a Leventék olajcsatája részére utalta ki a város polgármestere a Szabadság teret, a Maurinum előtti teret, az Alsótettye teret, a Meszespuszta parcellázandó részét, a budai gyermekjátszótér szegélyét, a Tüzér utcai sporttelep és a rabkertészet melletti utak mentén fekvő megművelhető területsávokat. A Szabadság tér déli részén fekvő területeket, a régi sertéshizlalda telkét és a gyakorlótér északkeleti részét konyhakertek céljára osztja ki a város kisexisztenciák részére. A Kisbalokány dűlőben fekvő, u. n. Soltz-féle ingatlannak szeméttel feltölt ktt részét, a szennyvíztelep és komposztelep környékét a házigazdaság veszi megművelés alá. Ezeknek , az ingatlanoknak a tulajdonosait a város polgármestere egyénileg szólította fel ingatlanaiknak megmunkálására, egyben bejelentést kért minden ingatlantulajdonostól arra vonatkozóan, hogy parlagon heverő földingatlanát milyen módon szándékozik hasznosítani. A felhívás úgy látszik felrázta az érdekelteket. Az első megmozdulások már megtörténtek, amiből remélhető, hogy a magáningatlan tulajdonosok is ki fogják venni részüket a többtermelés munkájából. Sajnos, a bejelentések egy részéből még most is az tűnik ki, hogy a földtulajdonosok egy része még most sem igen törődik azzal, hogy a tulajdonában levő és így a gondjára bízott magyar földet a haza és a magyar testvérek érdekében saját sírága kellőképpen hasznosítsa. Gyakoriak az olyan bejelentések, amelyek parlagon heverő ingatlanokat megművelésre a köznek ajánlják fel A város hatósága ezeket a felajánlásokat is ki fogja használni, bár a köz által való munkáltatás nagy nehézségekbe ütközik. A város példaadása, a hatósági intézkedések és az esetleges kényszereszközök minden bizonnyal el fogják érni céljukat a több termelésre irányuló összefogásban. Ha azonban ez az összefogás mégsem következnék be, az államhatalomnak kell erős kézzel belenyúlnia a kérdésbe. Kímélet nélkül el kell venni azt a földet, amelynek tulajdonosai nemtörődömségük miatt arra méltatlanokká váltak, mert a mai világégésben mindenkinek a frontokon kell lennie és most teremnie kell minden talpalatnyi magyar földnek. Olajos magvakat termelnek a parkokban is A város erdőterületén levő Remete rét kb. 2 és fél holdnyi részét az erdőhivatal burgonyával veti be, míg az erdei műútpuszta mentén napraforgónak fészkes megművelésében való termesztését fogja megkísérelni. A kozári, lakicsi és Moticska őrházaknál fekvő kertek szegélyén is olajos magvak termesztésével kísérletezik. A nyilvános parkokban az idén ugyancsak meg fognak jelenni az olajos magvakat termő és egyéb hasznot hajtó növények is. A második ténykedése az volt a város hatóságának, hogy összeitatta a Város északi (szőlő) területein, valamint a déli határban magánkézben levő megműveletlenül, parlagon heverő ingatlant. Az északi határban mintegy 40 ház, holdnyi megmunkálatlan ingatlant ittak ösze a hegyközség hegyőrei, a déli hasárban pedig az összeírt parlagterületek terjedelmű mintegy 9., kat. hold nufv ^ WTlfiT V:i 'iflíip Só!2 április 5. »iirr tiWMMvMm'iSMmwsimaMrtaaa Férfi- és női szövetek, tavaszi sinus és mintás selyemek, PAPLANOK, olcsó "ARAK*! dús választékban Benedek Károly Cégnél. *■ "! Hóman Bálint nyilatkozata a szegény magyar tehetségek megsegítéséről díjak és tanulmányi segélyek újabb sora, elsősorban a Horthy ■ Miklós ösztöndíjalap. Ebből kifejezetten a szegénysorsú földműves és kisiparos gyermekeket támogatják. A harmadik pillér a diákjóléti intézmények különböző formái: diákotthonok, menzák. Teljes kiépítésük folyamatban van. A negyedik pillér pedig a diáksegélyezés megszervezése. Ezután ismertette a miniszter a tavaly megindult tehetségmentő munkát. A helyes kiválasztódás keresztülvitele céljából a nép széles rétegeiből képességvizsgálat útján veszik fel a középiskolákba a tehetséges szegénysorsú gyermekeket. A rendszer kiválóan bevált, mert a képességvizsgákon keresztül ment diákok 80—90 százaléka kiváló eredménynyel végezte iskoláit. Itt hangsúlyozta a miniszter, hogy mindig különös gondot fordított a kormány, hogy a tanulási költségeket arányba hozzák annak a társadalmi rétegnek teherbíró képességével. A magyar közoktatásügy legfőbb őre, s ahonnan a tanulók származnak. Mint Hóman Bálint miniszter közölte ezeket az eredményeket az elmúlt napokban a sajtó képviselőivel. Elmondotta, hogy az egyetemi és főiskolás diákság jóléti támogatása négy alappilléren épül fel. Az első a degresszív tandíjrendszer, amely a szegény tehetséges és jó diákokat a lehető legnagyobb kedvezményben részesíti. A második alappillér az új ösztöntörténész, hivatkozott arra, hogy miért van szükség a helyes szelekció előmozdítására: a magyar történelemben a nemesség utánpótlása mindig az alsóbb néprétegekből történt. 80—100 év óta ez az utánpótlási folyamat megszűnt. Fontos magyar érdek tehát, hogy a kiválasztódásnak ez a helyes rendje ismét Visszaállíttassák. Budapest, ápr. 4. — A világháború utáni éveknek, de még napjainknak is rendkívül sokat vitatott kérdése volt magyar társadalom- és neveléstudománynak a „kiválasztódás" problémája. A viták során az a röviden és világosan következőképen fogalmazható megállapítás alakult ki, hogy Magyarországon a tanulás olyan drága, hogy a széles néprétegek nem tudnak hozzáférkőzni, így az értelmiségi középosztály utánpótlása nem aszerint történik, hogy ki tehetséges és ki nem, hanem aszerint, hogy van-e pénze a szülőnek a taníttatásra, vagy sem, tehát lassanként tehetségtelenekkel hígul fel a vezető társadalmi osztály. Természetesen a magyar kormányzat is figyelemmel kísérte ezt a vitát és figyelembe véve tanulságait, igyekezett gondoskodni az orvoslásról. Már eddig is több intézkedés történt, most azonban rendkívül nagy jelentőségű gondoskodás eredményeiről számolhatunk be. Évente 833 tehetséges, szegény diákot taníttat az állam Hóman miniszter nagy tetszéssel fogadott nyilatkozata után dr. Szombatfalvy György és dr. Budai Rezső miniszteri osztálytanácsosok ismertették a sajtó képviselői előtt azokat a számadatokat, amelyek beszédesen igazolják a máris elért eredményeket. A kormány arra hivatott szerveinek először is azt kellett megállapítaniuk, hogy mekkora lehet a nehéz anyagi viszonyok miatt elkallódott tehetséges falusi magyar gyermekek tömege. Az alapos körültekintéssel történt becslésekkel kiszámították, hogy ezeknek a száma évjáratonként megközelíti a 800—1000 főt. A múlt év augusztusában kiadott miniszteri rendelet félmillió pengő évi bért biztosított ezeknek a falusi tehetségeknek megmentésére. Ez az összeg, 600 pengő iskoláztatási költségét véve alapul, évenként 833 tanuló iskoláztatását teszi lehetővé. Mivel nyilvánvaló, hogy ez a szám a vezető réteg felfrissítése szempontjából nem jelentős, gondoskodnak majd az összegnek évenkinti negyedmillió pengővel való felemeléséről. Ez a művelet nyolc év múlva 4000 tehetséges falusi szegény fiú középiskolai taníttatását teszi lehetővé . A továbbiakban azután gondoskodtak a tehetségmentő munkáknak az állami, községi és felekezeti iskolák közti felosztásáról. Állami középiskolákban 330 katolikus középiskolákban 160, reformátusban 90, evangélikusban 12, unitáriusban pedig 5 diákot helyeznek el. Természetesen a felekezeti iskolákban a megfelelő vallású diákokat küldik. A legfőbb probléma az volt, hogy a falusi gyermekek nagy tömegeiből váljon miképen válasszák ki azokat, akik valóban tehetségesek és valóban megérdemlik az iskoláztatást és a társadalom vezető rétegébe való felemelést. Itt a sárospataki gimnáziumban évek óta kipróbált képességvizsgálat alapján indultak el. Mindennél fontosabb, hogy a tanulók kiválasztásánál a protekció és minden idegen szempont tökéletesen kiküszöböltessék. Ezért többszörös „szűrőn“ jut keresztül a falusi gyermek, amíg diák lesz belőle. A „Néptanítók Lapjáéban ad a minisztérium felvilágosítást a tanítóknak arról, hogy hogyan válasszák ki a tehetséges középiskolás diákoknak való elemista fiúkat. A tanító felad nekik egy fogalmazási és számolási tételt. Jelenlétében kell a gyerekeknek a feladatot elvégezni, idegen segítség nélkül. Ezután a feladatokat beküldi a „területileg illetékes középiskolához“. Jellemrajzot csatol hozzá és pontos tanulmányt arról, hogy a szülők milyen anyagi és erkölcsi helyzetben élnek. Ez utóbbit különben a községi elöljáróság is köteles igazolni. Az internátussal összekötött gimnázium hat tagú tanári vizsgabizottsága rostálja azután a tanítók által beküldött ,,tehetség-jelölteket". A legjobbak kerülnek majd be a gimnázium első osztályába. Ez az egész rendszer különben speciálisan magyar dolog, külföldi példák után ami is érdeklődtek. KOVÁCSNÁL a ma este a Nőegyletben össztánc A Kormányzó Ur és a Kormányzó- helyettes Ur Őfőméltósága nagypénteken a Kálvin téri templomban résztvettek a nagypénteki istentiszteleten és mindketten az Ur asztalához járultak. Osima tábornok berlini japán nagykövet húsvéthétfőn a délutáni órákban Berlinből Budapestre érkezik. A japán nagykövet egészen rövid időt fog, mint magánember Magyarországon tölteni . Gróf Teleki Pál halálának első évfordulóján az egész nemzet kegyelettel emlékezett meg a nagy magyar államférfiúról. A legközelebbi minisztertanács Után a kormány tagjai testületileg vonulnak ki Teleki Pál sírjához, hogy leróják kegyeletüket. A MÉP küldöttsége nagypénteken rótta le kegyeletét Teleki Pál sírjánál. — Cartin ausztráliai miniszterelnök és Fadden volt miniszterelnököt, az angol hírszolgálat közleménye szerint, az angol koronatanács tagjává nevezték ki. — Papén német nagykövet Berlinből Törökországba ataztában szombaton Ankarába érkezett. — El hu n y t a k: dr. Bényi Károly ny. postaföigazgató Bpesten, Bikfalvi Kovács Jolán Kolozsváron, Jankó János vendéglős Bpesten, örv. Olchváry Józsefné Bartóffy Júlia Pálócon, Citter Jenő órás és ékszeres Bpesten, dr. Kaczvinszky József Gyulán, Richard Rostoczil Artúr ny. altábornagy Budapesten, Szabó Olga Debrecenben, Becsey Károly ny. ezredes Bpesten, özv. Szabó Józsefné Roser Hermina Kaposvásárhelyen, Simay Ferenc magánzó Bpesten, Renner Vilmos művezető Szatmárnémetiben, Stemnberg Albert ny. gyárigazgató Bpesten, Scholtz Ernő MÉP titkár Sátoraljaújhelyen, Mandula Ernő magánzó Budapesten, Holló Nándor ny. MÁV s. ellenőr Öcsán, Hegyi Bertalanná Hartmann Jozefin Kassán, Gál Zoltán tanítóképzős növendék Debrecenben, özv. Kovalovszky Józsefné Schmidt Apolónia Zomborban, dr. Toldy Imre zalaegerszegi kereskedő Bpesten, dr. Perényi Manó orvos Szombathelyen, Lavotha Béla tüzérzászlós Debrecenben. — Az iráni kurd törzsek között teheráni jelentés szerint, lázadás tört ki és több ütközet folyt a hadsereg és a lázadók között. A lázadást még nem verték le teljesen. — Leugrott a 111. emeletről és szörnyethalt Budapesten dr. Korda Gyula nőorvos 36 éves felesége. — A Budapesti Közlöny vasárnapi száma közli a belügyminiszter rendeletét, amely szerint a közegészségügyi intézetek orvosi és egyéb alkalmazottai veszélyességi pótlékot kapnak, amennyiben hivatásuk folytatásakor akár fertőzés, akárr valamely más okból életük, vagy egészségük veszélyben foroghat. Egy török vitorlásmotoros úszóaknát szedett fel a Fekete tengeren és Surmene-be szállította. Az akna felrobbant a rakparton. Hat ember életét vesztette, hat pedig megsebesült. — Haparanda északsvéd határváros közelében történt bombatámadással kapcsolatban, amelyet már jelentettünk, közölték, hogy a támadó gép szovjetorosz gép volt. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma közölte, mint az angol hírszolgálat jelenti, hogy az Egyesült Államok kormányai elismerté a D* Gaulle is a francia AfrikAL