Dunántúl, 1942. május (32. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-17 / 111. szám

Vasárnap 1942 ««Ai«* 17. Széljegyzet egy füstbe ment tervhez P­i éa, máj. 16. — Meg kell töröl­nöm a szememet, vaj­­on jól látok? Nem álmodom? Avagy Wels időgé­pén visszafordultam egy évszázad­dal? Oly groteszkül hat, amikor a mai lángszórós, tankos világban egy kivénhedt ideológia elkopott fegy­verzetű rozsdamarta lándzsával és horpadt mellű páncélzattal felvonuló kisded csapatát látom a marxi szel­lemiség lobogója alatt menetelni. Hát lehet még a történelmi materializ­­mu­s hitét vesztett és vérszegény jelszavát valakivel is elhitetni? Hi­szen mi a történelmet nem könyvből, hanem a húsúnkba vágó tapasztala­tokból tanultuk meg. Mi ott voltunk és láttuk, amikor egy katonanemzet fiainak kezéből ütötték ki a hazát védő nacionalizmus fegyvereit. Lát­tuk, hogy az őszirózsás, halott szavú forradalom patkányhada hogyan ved­lett át szabadkőműves vakolóból szociáldemokratává, majd pár hó­nappal később kommunista prole­tárvezérré. És mind a három fázisban ugyanazok a nevek álltak az élen, ugyanazok a nevek megjegyezték a mozgalmakat az őszi rózsától kezdve a sarló és kalapácsig. Végigélveztük a vörös ,,Szociális termelésből faka­dó jólét" gerstlis vívmányait. Az ál­lamcsődöt, amibe a szovjet barátság Lenin korában vezetett bennünket. Ma mulatságosan hat, hogy egy párt, amely 23 évvel ezelőtt automa­tikusan átalakult magyarországi szov­jetté, idejön és mondani akar ne­­künk valamit. Avagy talán nem tud­ják ezek a tisztelt elvtársak és elv­társnők, hogy a magyar honvédség ma dicsőséges harcát vívja az új Európa egyetlen ellenségével, Sztá­lin tovaris vörös katonáival? Ide, a püspöki városba, a krisztusi hit őtegyházából torony rengeteggé bástyázott erősségébe a keresztény­ségnek akarják az antikrisztus hitet­lenségének fertőjét becsempészni? Mi jól emlékezünk a lemészárolt, megcsúfolt apácák és papok vérta­­núságára. Mi láttuk azt a jelenetet, amikor a Krisztina téri templomnál a legfelségesebb Oltáriszentségre rá­lőtt a jampecok fegyvere! Spanyol­­ország, Mexikó kínjainak hangja idáig üvöltött! Láttunk,­ tanultunk és nem felejtünk. Nem felejtünk pártokat, tényeket és neveket! De mi nem borzadunk a vérsze­gény eszmék zörgő csontvázainak felvonulásától. Nem borzadunk, mert borzadni csak attól lehet, ami félel­metes. Márpedig ezek a papírmassé fegyverek legfeljebb kacagásra inge­relnek. Politikában nem lehet besszre spekulálni. Nem lehet a feledékeny­­séget megjátszani. A régi érték­alapokon új eszmék diadalmas harso­naszavát halljuk. E mellett halk si­­pitássá válik a judeo marxista jeri­­kói kürt vékony hangocskája. Elvtársak! Késik az órátok, iga­zítsátok azt egy negyed évszázaddal előre. A szociáldemokrata csipkeró­zsika ébredjen fel álmából. Itt ke­resztény katolikus hit van, itt Ár­pád, Rákóczi, Széchenyi magyarjai élnek, — itt nem lehet Békefi pó­dium kabaréjának szellemében szól­ni. A magyar nyelv ritmusa itt nem csendülhet össze idegen, magyarta­lan érzéssel. A szociáldemokrata el­vek elnyűtt kintornáján hiába nyeke­reg itt kopott lemez.­­ Itt csak a kereszt és a haza örök­­érvénye jegyében lehet győzni. Sz­enter János. Szobrot helyeznek a Ferenciek előtti térre Kedden délután lesz a helyszíni szemle Pécs, máj. 16. — Annak idején beszámoltunk arról, hogy a város ál­dozatkészségéből két új szobor ké­szült Pécs számára. Az egyik Szent Ferenc szobra, amely úgy figurális, mint építészeti részében pécsiek al­kotása. A kitűnően sikerült szobrot eredetileg az Aranyos kút térre, az ott álló terebélyes fa alá kívánták elhelyezni. Később megállapították, hogy a szobor egyáltalában nem való a szűk kis térre, mert nincs meg a kellő rálátás, de az ott levő fa alatt nem is volna szerencsés­ elhelyezé­sű. A szobornak így más helyet ke­resnek. Nemrégiben mozgalom indult meg, hogy ezt a szobrot a ferenciek temploma előtt, téren helyezzék el Az Agy már annyira előrehaladt, hogy május 19-én, kedden délután, 4 órakor már helyszíni szemlét­­hívott össze a térre dr. Eszter­­gár Lajos polgármester. A­­szép szobornak ide való elhelye­zése nagy örömet fog kelteni a vá­rosban, mert a tér kiválóan alkalmas szobormű elhelyezésére és Szent Fe­renc szobra valóban oda való, ahol éppen a ferencesek végzik lankadat­lan munkáinkat a hitélet elmélyítése terén. Egy másik szobor elhelyezése is időszerűvé lett. Ez Keresztelő Szent János szobra, amelyet Budapesten vásárolt a város. Úgy halljuk, hogy ennek a szobornak helyéül az alsó sétateret választják. A Pius új oltára Pécs, máj. 16. — A pécsi je­zsuiták Jézus Szíve templomában az eddigi ideiglenes mellékoltárok kö­zül a Szűz Mária oltár az eredeti tervek szerint, az Urak Mária kon­gregációjának a több, mint 5000 pen­gős, nagylelkű adományából teljesen elkészült. Ez alkalomból a kongre­gáció május 18-án, hétfőn délután 6 órakor a Pius templomának ennél az új oltáránál fogja ünnepélyes társulati gyűlését­ megtartani. Az oltár és a művészi Madonna szobormű Krasznai Lajos szob­rászművész alkotása. Pécsett az ő nevét dicséri a karmeliták Kis Szent Teréz szobra és a gyárvárosi temp­lom újszerű Madonnája. A kalocsai székesegyházban elhelyezett stáció, az új keszthelyi temmlom oltárai, a kulai kát. templomnak a Délvidék visszatérésének az emlékére állított főoltára mind páratlanul harmonikus szintézisei az egyházművészeti ha­gyományok megszentelt talajából a legmerészebb újszerűség légkörébe vezető plasztikai elemeinek. Hosszú elmélyedő stúdium egyensúlyba hoz­ta a korszerűség és a tradíció ellen­tétesnek érzett igényeit. Ahol csak lehet a legnemesebb anyagba önti egyházművészeti elgondolásait. Sze­rencsére a mostoha körülmények el­lenére is szinte korlátlanul hozzá­férhet: éppen a carrarai márvány. Ebből készült az új oltár és maga a Szeplőtelen Fogantatást ábrázoló szobormű. A templomfülke térbeli adottságaival jól számolt a művész a szobor méretezésekor, mely így túl­emelkedve a puszta ember számára elérhetőn, kegyes leereszkedéssel, a finom kifejezés áhitatos közvetlensé­gével hangolja a hívőt imára. A gyer­tyapadok alatti előkelő dhíoszi már­­ványdíszítések ünnepiességet, a her­cegprímás piszkei bányájából való vörös márványoszlopok és az oszlop­­közöket mélység­távlatba­­toló fény­telen­­ hamuszíne­ márványbetétek nagyszerűséget kölcsönöznek a mű­vészi alkotásnak. Történetesen az oltárfü­lke két színes ablaka is az Urak Kongregációjának, sőt a közép­ső is egyik tagjának a nagylelkűsé­gét örökítette meg. Az új májusi ol­tár máris meghódította a hívek sze­­retetét. Ezzel magyarázható részben az is, hogy egy egyszerű, magát megnevezni nem akaró Jézus Szíve Szövetségi tag a következő mellék­oltár megépítésére 2000 pengőt ado­mányozott. A Pécs-Baranyai Ifjúsági Vöröskereszt nagyszabású műsoros előadást rendez pünkösd másnapján a színházban Pécs, máj. 16. — Az Ifjúsági Vörös­­kereszt Pécs-Baranyai Kerületének 14 csoportja május hó 25-én, pünkösd hét­főjén délelőtt fél 11 órakor nagyszabású műsoros előadást rendez a pécsi Nemzeti Színházban. Fodor Ferenc tanker, kir. főigazgató, egy. ny. rk. tanár, ker. elnök távollé­tében Paraszkai Gábor tan­ügyi tanácsos, tanker, szakelőadó elnök­lete alatt a közreműködő csoportok ve­zetői előkészítő értekezletet tartottak, amely alkalommal a minden tekintetben nagysikerűnek ígérkező előadás műsorát véglegesen összeállították az alábbi mű­sor szerint: 1. Kodály: Kit kéne elvenni? Énekli a Püspöki Tanítóképző 2. Népi játékok és székely lakodalmas. Mecsekaljai Közs. El. Népiskola. 3. Táncjelendt Pécsi Fiume u. Áll. El. Népiskola. 4. Bokrétás táncok. Kétszólam­ú ének. Mecsekszabol­­csi- Rk. El. Népiskola. 5. Erdélyi tapsos tánc. Pécsbányatelepi DGT El. Nép­iskola. 6. Táncjelenet Mecsekszabolcsi DGT El. Népiskola. 7. „Magyar tapsos". Németbolyi M. Kir. Áll. Polgári Iskola. 8. Arató lányok tánca. Pécsi Bártfa u. Áll. El. Népiskola. 9­. Élőkép. Pécsi Vá­rosi Polgári Leányiskola. 10. Szavalat. Pécs Városi Női Keres­kedelmi Iskola. 11. Gazdaasszony-jelenet. Pécsi Ukankvti AB. El. Népiskola. » n FONTOS Mindenkit érdekel, akinek pénzre van szüksége, hogy jfr­lius 5.-iTt esik a Magyar kirilfl jótékanyeilv állami saulái­­­k húzása, amikor kihúzásra kerül a 4 0.0­0­0­0.-es főnyeremény és több szép nyereményösszeg is. Il sorsjegy kapható az összes sorsjegy­­föárusítóknál ás dohányt­őzsdékben. Megkezdődött a köztisztviselő gyer­­mekek arcképes igazolványainak nyári idényre szóló kiállítása Pécs, máj. 16. — A Magyar Királyi Államvasutak pécsi üzletvezetősége érte­síti a tényleges és nyugdíjas közszolgá­lati alkalmazottakat, hogy a gyermekeik nyári idényre szóló arcképes igazolvá­nyainak kiállítása május hó 16-ával kezdetét veszi Az arcképes igazolvány csak az abban feltüntetett időtartamon belül történő, utazásokra érvényes, te­hát a határidő előtt és után nem hasz­nálható. Az igényjogosult családi pótlékot, il­letve nevelési járulékot élvező, vagy ál­lami illetőleg egyéb költségen intézetek­ben elhelyezett gyermekek nyári idényre szóló arcképes igazolványai után csak 4 pengő térítési díjat kell leróni E térítési díjból azonban a szorös ér­telemben vett állami és­­ állami üzemű alkalmazottaknak a sajátukból csak 2 pengő összeget kell leróniok, mert a má­sik 2 pengő összeget a kimutatáshoz, il­letve a vonatkozó kérvényhez az illetmé­nyeket folyósító számvevőség, illetve nyugdíjat számfejtő számfejtőség által kiállított ellenőrzési szelvénnyel az ille­tékes tárca viseli. 1942. évre általánosságban a gyerme­kek részére­­ is új igazolványokat állí­tunk ki, a kiállítási illeték igazolványon­ként 2 , 50 fillér. Az igazolványok ki­állításához 6x6 méretű legújabb keletű, puhapapiroson készült fényképet kell beküldeni A térítési díj, illetve kiállítási illeték lerovására nézve kéri az Üzletvezetőség, hogy azok befizetése ne tételenként (sze­mélyenként), hanem az egyes kérvények­ben feltüntetett összes igényjogosultak után egy összegben történjék meg a pé­csi Üzletvezetőség 34.230 sz. csekkszám­la javára. A befizetők a postatakarékpénztári be­fizetési lap hátlapján „Igazolvány" meg­jelölést alkalmazzanak és tüntessék ki, hogy a befizetett összegből mennyi a té­rítési díj és mennyi a kiállítási illeték. A vonatkozó átiratok, illetve kérvé­nyek a Magyar Királyi Államvasutak Üzletvezetőség III. oszt. menetkedvez­ményi ügyek Pécs címre küldendők. A pécsi üzletvezetőség a Bács-Bod­­rog Baranya, Somogy és Tolna várme­gyék területén lakó közszolgálati alkal­mazottak és azok gyermekei részére igé­nyelt vasúti arcképes igazolványokat ál­lítja ki, illetve érvényesíti, beleértve Délmagyarország felszabadításával Bara­nya és Bács-Bodrog vármegyék vissza­csatolt részét is.

Next