Dunántúl, 1942. július (32. évfolyam, 146-172. szám)
1942-07-21 / 163. szám
4 FÖLDJÉRŐL Tobruk elesett, Bardiá elesett, Marsa- Matruh is elesett és megnyílt az út Alexandria és Kairó felé. Alexandria és Kiíró,... Egyiptom szíve — lássuk tehát mi is van a fogalom mögött, hogy Egyiptom? Az 1939-es statisztika szerint Egyiptom területe 994 300 km, lakosainak száma 16 és fél millió. A lakosság legnagyobb része mohamedán és főfoglalkozása a földművelés. Az ország főbb terményei: 10—14 millió mm. búza, 14— 17 millió mm. tengeri, 7—10 millió mm rizs, valamint a cukornád évi másfélmillió mázsával. Legfontosabb kiviteli cikke a gyapot, utázta a búza, a cukor, a cigaretta (importált dohányból!), míg bevitele főleg készáruk, élelmiszerek, építőfa és dohány. Legfontosabb piaca Anglia volt állandóan, amely az egyiptomi kivitel felét fogadta be s az ország importjában is jelentős szerepet játszott. Az ország gazdasági és világkereskedelmi jelentőségét kedvező földrajzi fekvése határozta meg, mert Egyiptom ősidőktől fogva az Európából kelet felé vonuló kereskedelem főútvonalán feküdt. Régebben tevéskaraváttak bonyolították le ezt a forgalmat, míg a szuezi csatorna megnyitása óta a forgalom hatalmas arányúvá duzzadva a tengeri úton folyik át Legfontosabb kikötői: Port Said és AlexandriaAz ország fővárosa Kairó, a Nílus szétágazásánál. Vasútvonfala kevés van, az egyik Marsa Matritthtól vezet Alexandriába, míg a másik Alexandriából vezet a Nílus völgyében dél felé. Egyiptom legnagyobb értéke a Nilus, az egyetlen folyó az országban. A Nilus völgyében az áradások következtében, amelyek minden évben pontosan elkövetkeznek, igen termékeny talaj áll a földművelés rendelkezésére, de a Nílus völgyétől kívül eső területek jellemzője a terméketlen és sivár Homoksivatag. A Nílustól nyugatra terül el a világ legtitokzatosabb és legismeretlenebb sivatagja, amelynek feltárásában úttörő jelentősége volt a magyarAlmássy László grófnak, aki egyébként ma is az olasz és német vezérkar kötelékében vesz részt a harcokban. Egyiptom földje mindig nagy szerepet játszott az emberiség életében, — ez a jelentősége ma is fennáll. ÍRÓGÉP, AMELY EGYSZERRE ÍR HANGJEGYET ÉS SZÖVEGET Bach Sebestyénnek, a kiváló zeneszerzőnek, ha kottát akart sokszorosítani, saját magának kellett nagy fáradtságok árán kottáit hangjegyekkel és szöveggel együtt rétbe metszeni. Egyéb nagy zeneszerzők még ezt sem tudták megcsinálni, mert ez az eljárási mód is annyi pénzbe került, hogy számukra megfizethetetlen volt. Ma már ezen a téren is könnyű helyzetben vannak a zeneszerzők: a német Wanderer írógépgyár legifjabb találmánya lehetővé teszi azt, hogy hangjegyek és szöveg könnyű módszerrel és egyszerű utón kerülhessen sokszorosítás alá. A hangjegy és szövegírógép nem valami különös és nagyszaszabásó gépétet: egyszerű Wanderer írógép az egész. Négy sorban elhelyezett 45 billentyűje van a gépnek, amely hánm váltós rendszerű, tehát összesen 135-féle jelet lehet vele papírra, illetőleg viaszlemezre ütni. Különbözik még a rendes írógépektől annyiban is, hogy a hengerváltó kissé komplikáltabb: a hengert aszerint, ahogy azt a kotta természete megkívánja. Másik különlegessége az újonnan bemutatott írógépnek az, hogy a henger balra való váltása is külön billentyű leütésre történik minden egyes betű, illetőleg hangjegy leütéseután. Az írógép karmesterek, zeneszerzők és kiadók számára nélkülözhetetlen lesz, de éppúgy hasznosítják a Színházt és rádió zenekarok is, mert hiszen lényegesen kevesebb munkával történhetik a nehezen beszerezhető és drága kották másolása, mint ahogyan eddig történt. FERENC JÓZSEF KESERŰVÍZ OUNANTÓI Kedd, 1942 júlus 21. Ou&zMsS'záfy Mlrdi/tréfa Humdin&M tyuö.ööO, u&dy&él 55.000 dautA évi K4úk*ná*U} Aminthogy a hatalmas orosz terület a különböző néptörzsek, népcsoportok és fajták egész sorát mutatja fel, az orosz fauna is rendkívül tarka és sokoldalú, ami különben megfelel az ország földrajzi és éghajlati adottságainak is. A föld alakulatai az éghajlat és a növényi takaró voltak az előfeltételei az itten kialakult fajtákban igen gazdag és szerteágazó állatvilág kifejlődésének. Az archaikus és subtrópikus zónák a nyugateurópai és amerikai befolyások egymás mellett érvényesülnek. A Jeges-tengertől a Fekete-tenger napsütötte déli partjain az európai Oroszország végtelen síkságaitól és Szibéria steppéitől és tundráitól az Ural legmagasabb csúcsaiig a Kaukázusig minden feltétel megvan, ami ezeknek az állatoknak létét lehetővé teszi. Azonkívül igen sok olyan állatfajta van, amely a föld egyéb részeiben csak nagyon ritkán, vagy egyáltalában nem is fordul elő. Az archtikus világ emlősei között, amelyek a szárazföldet és a szigeteket egyaránt benépesítik, az első helyen a rénszarvas említendő, amely a sarkvidékek jeges pusztaságaiban pótolhatatlan segítője és bajtársa az embernek. Ő szolgáltatja az ember számára a húst és tejet táplálékul, a bőrt a ruházathoz és a fekvőhelyhez. Szőréből cérnát sodornak, csontjait és agancsát kések és egyéb szerszámokká dolgozzák fel, belsőrészkeivel az ablakokat ragasztják be üveg helyett. E mellett a rénszarvas a legerősebb és legfáradhatatlanabb igavonó és teherhordó állat, nélküle ezeken a vidékeken a közlekedés el sem volna képzelhető. JEGESMEDVE ÉS SARKI RÓKA A Jeges-tengeri szigetek kevés számú lakói közé tartozik a jegesmedve, amely néha a kontinens északi részein is megtalálható. Végül a sarki róka és a sarki nyúl tenyésznek az archtikus övezetben. Ezen kívül egy kis egérfajta is él itt, amely hatalmas csoportokban vándorol, ellentétben azonban a többi rágcsáló rokonaival, úgyszólván semmi kárt nem okoz. Mindezek az állataik rendkívül igénytelenek és megelégednek azzal, amit számukra a terméketlen és egészen alacsony archaikus növényvilág biztosít. A legészakibb zónához egy széles erdőövezet kapcsolódik, amelyben a medve és a farkas az uralkodó állatok. Ezekből az erdőkből tör ki a farkas, különösen télen nagy csoportokban, hogy a steppék csupasz világába állatra-emberre egyaránt veszedelmet jelentsen. Közép- és Észak-Ázsiában a legkülönbözőbb színekben található meg A cári Oroszországban évenként mintegy 25.000 farkasprémet dolgoztak fel, de a tunguzok és kalmükkök azonkívül a farkas busát is ízletesnek találják. Az európai és ázsiai Oroszország északi erdős zónája azonban mindenekelőtt a cobojnak és a hérfflolinnak a hazája. Mindkét állat a nyestek fajtájához tartozik. A hermelin, amely nyáron barna és a hasalja sárga, télen kifehéredik és a farka vége fekete lesz. 1914. előtt évenként mintegy 400.000 darabot pusztítottakel belőlük a páratlan értékű prémjük miatt, viszont a cobor fogása és értékesítése ezzel szemben orosz cári monopólium volt. Ebből az állatból kereken 130.000 darabot fogtak, míg a coboj kisebb fajtájából a nercből régebben 55.000 darab volt az évi zsákmány. A két utóbbi állatot egyébként Szibériában és Kamcsatkában csapdával ejtik el. ÉRDEKES ÁLLATOK A DON ÉS VOLGA KÖZÖTT____________ Tovább délre különösen a Volga és a Don közötti földszalagokon néhány Oroszországra különösen jellemző állat él, így itt található a tavakon a désman nevű vidra fajta. Ennek bundájával ruhákat és sapkákat bélelnek. Ugyancsak a Don és a Volga között él a vakegér. Az itteni különleges állatvilághoz tartozik egy különösen érdekes állat, az orosz Sündisznó, amely a Fekete-tenger partvidékén, továbbá a Kaukázus napsütött oldalaiban él. Jellemző a hosszú sörtékből álló bajusz és barnafehér gyűrűzésű tüskék a hátában. Ezt az állatot különösen ízletes húsáért keresik. Az őserdőkben inkább az északi vidékeken él a vaddisznó. Egy különleges juhfajtával is dicsekedhet az orosz föld, ez az argali juh. Fejlett, erős állat, amely mintegy 1.80 m hosszú és 1.10 m magas és szürke szőrzete van. Jellemzője a hatalmas szarvas, amelyek 2 háromoldalú széles és görcsös részből állanak. Az argali juh az altai hegység hegyvonulatain él kisebb nyájakban vagy egyenként. Felbukkanik azonkívül a mongol síkság déli szélein is. Szibéria hegységeiben a szibériai zerge él, amely rokonságban van az európai alpesi zerge fajtákkal. Egy antilopfajta is él az Altaji hegység és az egykori lengyel határ között elterülő hatalmas steppe vidéken, a sagai antilop. A madárvilág körében különösen az északi fajták lépnek előtérbe. A sarki tyúk, a sarki bagoly nevükkel utalnak a vidékre, ahol élnek. A bagolyfajták általában igen gazdag változatban vannak képviselve, de a többi közép és nagy ragadozómadár, mint amilyen a sólyom, a kövisas és a keselyű is képviselve vannak a hegységekben éppen úgy, mint Oroszország hatalmas őserdőiben. Hős pécsi törzsőrmester, aki harmadmagával rohamozta meg az ellenséget Levét a szovjet bonírót Pécs, júl. 20. — Valahonnat a szovjet frontról hozta a tábori posta az alábbi levelet: Nagy örömmel tudatjuk önökkel és a pécsiekkel, hogy a pécsi hadtestparancsnokság törzscsapatából elsőnek Sarkad! Géza ht, town, kapta meg a bronz vitézségi érmet. Sarkadi term, 12 fő legénységgel azt a parancsot kapta, hogy két autó rakományt az ellenség által erősen veszélyeztetett területen át szállítson biztonságba. Heves tűzharcok közben sikerült is az egyik gépkocsival célhoz érnie, a másik tehergépkocsi azonban lemaradt és azt néhány emberrel szívósan védte a kocsi parancsnoka, Németh csendőr tört. Sarkadi azonnal visszafordult néhány emberével, a szorongatott helyzetbe került bajtársait kivágta az ellenség gyűrűjéből, a gépkocsit biztonságba helyezték, majd Ciarrand magával öntevékenyen az ellenséget megrohamozta, megtisztította tőlük az átmentet, elfoglalta a legközelebbi falut, ahol az ellenség szívós védekezését csak úgy tudta megtörni, hogy felgyújtotta az egész falut. A nagyszámú és túszgépekkel is felszerelt ellenséget ügyes taktikázással állandó meglepetések elé állította és az éj beálltáig üldözte. Sarkadi törm. hőstettére nemcsak mi, bajtársai, de a pécsi leventék is büszkék kell legyenek, akiknek a hős törm. évek óta főoktatójuk. Hazafias köszöntéssel Lánczos Zoltán A jog, kard és a munka Apotheozisa a budapesti Szent István-ünnepségeken és a Nemzetközi Vásáron Pécs, júl. 20. — Régen volt Budapestnek oly nagyszabású propagandaeseménye, mint amilyennek a Nemzetközi Vásárral egy időbe eső budapesti Szent István hét ígérkezik. Az ünnepségekben a történelmi múltat, szent hagyományainkat a budavári Szent Jobb körüénet képviseli. A Szépművészeti Múzeumban kiállítják az ezeréves Szent Korona hű mását. Körülötte üveg alatt a magyar alkotmány, a magyar nemzeti szabadság legfontosabb jogalkotásai az Arany Bullától a kormányzóhelyettest választó törvényig, Ittthdmegannyi bizonyítéka annak az egyenes útnak, melyen a nemzet szabadságának védelmében, törvényeiben, jogalkotásaiban ezer éve jár. A Szépművészeti Múzeum termeiben történelmi képtárat állítanak ki. — Szemben, a Műcsarnokban, ,,Az ezeréves magyar kard" néven ezer év magyar hőseinek harca elevenedik meg a Hadimúzeum és a Vitézek Zrínyi tagozata kincseinek bemutatásában. A két kiállítás között a középpont: a Névtelen Katona sírja. A sírnál díszőrség és megújuló tisztelgő ünnepségek bizonyítják, hogy a nemzet nem felejti el, hősi halált halt fiait. Nem messze e nagy nemzeti demonstrációtól, a Városliget legszebb részén, a magyar ipar a ma erejét, a jövő jólét-ígéretét mutatja be példát adva minden magyar termelőnek és fogyasztónak, hogyan lehet alkalmazkodni a mához a szebb holnap érdekébem hdor. örm. Táb. post. 254/01. 1942. VII. 15. — A meghűlés. A Búvár júliusi száma írja: A Nansen-expedicióból — mint feljegyezték — senki sem halt meg ama három év alatt, amíg az örökség országában tartózkodtak. Ilyen és más forrásokból merítve, valamint a régebbi bakteriológiai tanításból az az általános nézet alakult ki, hogy minden meghűlés tulajdonképpen fertőzésen alapul. Valójában azonban ma sem tisztázódott a kérdés. Aufrecht vizsgálatai szerint kísérleti állatok vérében a lehűlés fibrinrögök kiválását, torkuk, gégéjük és légcsövük nyálkahártyáján pedig vérbőséget okoz. Ez a megállapítás egyelőre nem segít a megoldásban, úgyhogy ideiglenesen talán e képpett magyarázható a meghűlés. A Szervezet állandóan testhel a baktériumokkal szemben védőanyagot. Hűlés kövekeztében bizonyos részek életműködése meglassúdik, így kevesebb védőanyagot is termelnek, megbomlik az egyersúly és a baktériumok erőt vehetnek a szervezeten. Lehet, hogy a bőr egyike ezeknek a védőanyagot termelő szerveknek. Ha a hűlés folytán vérben szegényedő bőrben meleg italok, aszpirin stb. bevitelével, vagy izzasztással felfokozzuk a vérkeringést és vele az anyagcserét, megindul ismét az a ■feltételezett működés amely valamiféle védőanyagot termel.