Dunántúl, 1942. július (32. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-21 / 163. szám

4 FÖLDJÉRŐL Tobruk elesett, Bardiá elesett, Marsa- Matruh is elesett és megnyílt az út Ale­xandria és Kairó felé. Alexandria és Kiíró,... Egyiptom szíve — lássuk tehát mi is van a fogalom mögött, hogy Egyip­tom? Az 1939-es statisztika szerint Egyiptom területe 994 300 km­, lakosai­nak száma 16 és fél millió. A lakosság legnagyobb része mohamedán és főfog­lalkozása a földművelés. Az ország főbb terményei: 10—14 millió mm. búza, 14— 17 millió mm. tengeri, 7—10 millió mm rizs, valamint a cukornád évi másfélmil­lió mázsával. Legfontosabb kiviteli cikke a gyapot, utázta a búza, a cukor, a ciga­retta (importált dohányból!), míg bevitele főleg készáruk, élelmiszerek, építőfa és dohány. Legfontosabb piaca Anglia volt állandóan, amely az egyiptomi kivitel fe­lét fogadta be s az ország importjában is jelentős szerepet játszott. Az ország gazdasági és világkereskedelmi jelentő­ségét kedvező földrajzi fekvése határoz­ta meg, mert Egyiptom ősidőktől fogva az Európából kelet felé vonuló kereske­delem főútvonalán feküdt. Régebben te­­véskaraváttak bonyolították le ezt a for­galmat, míg a szuezi csatorna megnyitása óta a forgalom hatalmas arányúvá duz­zadva a tengeri úton folyik át Legfonto­sabb kikötői: Port Said és Alexandria­­Az ország fővárosa Kairó, a Nílus szét­­ágazásánál. Vasútvonfala kevés van, az egyik Marsa Matritthtól vezet Alexand­riába, míg a másik Alexandriából vezet a Nílus völgyében dél felé. Egyiptom leg­nagyobb értéke a Nilus, az egyetlen fo­lyó az országban. A Nilus völgyében az áradások következtében, amelyek minden évben pontosan elkövetkeznek, igen ter­mékeny talaj áll a földművelés rendel­kezésére, de a Nílus völgyétől kívül eső területek jellemzője a terméketlen és sivár Homoksivatag. A Nílustól nyugatra terül el a világ legtitokzatosabb és legis­­meretlenebb sivatagja, amelynek feltárá­sában úttörő jelentősége volt a magyar­­Almássy László grófnak, aki egyébként ma is az olasz és német vezérkar köte­lékében vesz részt a harcokban. Egyip­tom földje mindig nagy szerepet játszott az emberiség életében, — ez a jelentő­sége ma is fennáll. ÍRÓGÉP, AMELY EGYSZERRE ÍR HANGJEGYET ÉS SZÖVEGET Bach Sebestyénnek, a kiváló zeneszer­zőnek, ha kottát akart sokszorosítani, saját magának kellett nagy fáradtságok árán kottáit hangjegyekkel és szöveggel együtt rétbe metszeni. Egyéb nagy zene­szerzők még ezt sem tudták megcsinál­ni, mert ez az eljárási mód is annyi pénzbe került, hogy számukra megfizet­hetetlen volt. Ma már ezen a téren is könnyű helyzetben vannak a zeneszer­zők: a német Wanderer írógépgyár leg­ifjabb találmánya lehetővé teszi azt, hogy hangjegyek és szöveg könnyű módszerrel és egyszerű utón kerülhessen sokszorosí­tás alá. A hangjegy és szövegírógép nem valami különös és nagyszaszabásó gépétet: egyszerű Wanderer írógép az egész. Négy sorban elhelyezett 45 bil­lentyűje van a gépnek, amely hánm­ váltós rendszerű, tehát összesen 135-féle jelet lehet vele papírra, illetőleg viaszle­mezre ütni. Különbözik még a rendes író­gépektől annyiban is, hogy a hengervál­­tó kissé komplikáltabb: a hengert aszerint, ahogy azt a kotta természete megkíván­ja. Másik különlegessége az újonnan be­mutatott írógépnek az, hogy a henger balra való váltása is külön billentyű le­ütésre történik minden egyes betű, illető­leg hangjegy leütése­­után. Az írógép karmesterek, zeneszerzők és kiadók szá­mára nélkülözhetetlen lesz, de éppúgy hasznosítják a Színházt és rádió zeneka­rok is, mert hiszen lényegesen kevesebb munkával történhetik a nehezen besze­rezhető és drága kották másolása, mint ahogyan eddig történt. FERENC JÓZSEF KESERŰVÍZ OUNANTÓI Kedd, 1942 júlus 21. Ou&zMsS­'záfy Mlrdi/tréfa Hum­din&M tyuö.ööO, u&dy&él 55.000 dautA évi K4úk*ná*U} Aminthogy a hatalmas orosz terület a különböző néptörzsek, népcsoportok és fajták egész sorát mutatja fel, az orosz fauna is rendkívül tarka és sokoldalú, ami különben megfelel az ország föld­rajzi és éghajlati adottságainak is. A föld alakulatai az éghajlat és a növényi takaró voltak az előfeltételei az itt­en kialakult fajtákban igen gazdag és szer­teágazó állatvilág kifejlődésének. Az archaikus és subtrópikus zónák a nyugat­európai és amerikai befolyások egymás mellett érvényesülnek. A Jeges-tengertől a Fekete-tenger napsütötte déli partjain az európai Oroszország végtelen síksá­gaitól és Szibéria steppéitől és tundráitól az Ural legmagasabb csúcsai­ig a Kauká­zusig minden feltétel meg­van, ami ezek­nek az állatoknak létét lehetővé teszi. Azonkívül igen sok olyan állatfajta van, amely a föld egyéb részeiben csak na­gyon ritkán, vagy egyáltalában nem is fordul elő. Az archtikus világ emlősei között, ame­lyek a szárazföldet és a szigeteket egy­aránt benépesítik, az első helyen a rén­szarvas említendő, amely a sarkvidékek jeges pusztaságaiban pótolhatatlan segí­tője és bajtársa az embernek. Ő szolgál­tatja az ember számára a húst és tejet táplálékul, a bőrt a ruházathoz és a fekvőhelyhez. Szőréből cérnát sodornak, csontjait és agancsát kések és egyéb szerszámokká dolgozzák fel, belsőrészkei­­vel az ablakokat ragasztják be üveg he­lyett. E mellett a rénszarvas a legerő­sebb és legfáradhatatlanabb igavonó és teherhordó állat, nélküle ezeken a vidé­keken a közlekedés el sem volna képzel­hető. JEGESMEDVE ÉS SARKI RÓKA A Jeges-tengeri szigetek kevés számú lakói közé tartozik a jegesmedve, amely néha a kontinens északi részein is meg­található. Végül a sarki róka és a sarki nyúl tenyésznek az archtikus övezetben. Ezen kívül egy kis egérfajta is él itt, amely hatalmas csoportokban vándorol, ellentétben azonban a többi rágcsáló rokonaival, úgyszólván semmi kárt nem okoz. Mindezek az állataik rendkívül igénytelenek és megelégednek azzal, amit számukra a terméketlen és egészen ala­csony archaikus növényvilág biztosít. A legészakibb zónához egy széles erdő­­övezet kapcsolódik, amelyben a medve és a farkas az uralkodó állatok. Ezekből az erdőkből tör ki a farkas, különösen télen nagy csoportokban, hogy a steppék csupasz világába állatra-emberre egy­aránt veszedelmet jelentsen. Közép- és Észak-Ázsiában a legkülönbözőbb színek­ben található meg A cári Oroszország­ban évenként mintegy 25.000 farkaspré­­met dolgoztak fel, de a tunguzok és kal­mükkök azonkívül a farkas busát is íz­letesnek találják. Az európai és ázsiai Oroszország északi erdős zónája azonban mindenekelőtt a cobojnak és a hérfflolinnak a hazája. Mindkét állat a nyestek fajtájához tar­tozik. A hermelin, amely nyáron barna és a hasalja sárga, télen kifehéredik és a farka vége fekete lesz. 1914. előtt évenként mintegy 400.000 darabot pusz­títottak­­el belőlük a páratlan értékű prémjük miatt, viszont a cobor fogása és értékesítése ezzel szemben orosz cári monopólium volt. Ebből az állatból kere­ken 130.000 darabot fogtak, míg a coboj kisebb fajtájából a nercből régebben 55.000 darab volt az évi zsákmány. A két utóbbi állatot egyébként Szibériában és Kamcsatkában csapdával ejtik el. ÉRDEKES ÁLLATOK A DON ÉS VOLGA KÖZÖTT____________ Tovább délre különösen a Volga és a Don közötti földszalagokon néhány Oroszországra különösen jellemző állat él, így itt található a tavakon a désman nevű vidra fajta. Ennek bundájával ru­hákat és sapkákat bélelnek. Ugyancsak a Don és a Volga között él a vakegér. Az itteni különleges állat­világhoz tartozik egy különösen érdekes állat, az orosz Sündisznó, amely a Fe­kete-tenger partvidékén, továbbá a Kau­kázus napsütött oldalaiban él. Jellemző a hosszú sörtékből álló bajusz és barna­fehér gyűrűzésű tüskék a hátában. Ezt az állatot különösen ízletes húsáért ke­resik. Az őserdőkben inkább az északi vidé­keken él a vaddisznó. Egy különleges juh­fajtával is dicsekedhet az orosz föld, ez az argali juh. Fejlett, erős állat, amely mintegy 1.80 m hosszú és 1.10 m magas és szürke szőrzete van. Jellemzője a ha­talmas szarvas, amelyek 2 háromoldalú széles és görcsös részből állanak. Az ar­gali juh az altai hegység hegyvonulatain él kisebb nyájakban vagy egyenként. Fel­­bukkanik azonkívül a mongol síkság déli szélein is. Szibéria hegységeiben a szi­bériai zerge él, amely rokonságban van az európai alpesi zerge fajtákkal. Egy antilopfajta is él az Altaji hegység és az egykori lengyel határ között elterülő hatalmas steppe vidéken, a sagai antilop. A madárvilág körében különösen az északi fajták lépnek előtérbe. A sarki tyúk, a sarki bagoly nevükkel utalnak a vidékre, ahol élnek. A bagolyfajták általában igen gazdag változatban van­nak képviselve, de a többi közép és nagy ragadozómadár, mint amilyen a sólyom, a kövisas és a keselyű is képviselve van­nak a hegységekben éppen úgy, mint Oroszország hatalmas őserdőiben. Hős pécsi törzsőrmester, aki harmad­magával rohamozta meg az ellenséget Levét a szovjet bonírót Pécs, júl. 20. — Valahonna­t a szovjet frontról hozta a tábori posta az alábbi levelet: Nagy örömmel tudatjuk önökkel és a pécsiekkel, hogy a pécsi hadtest­­parancsnokság törzscsapatából első­nek Sarkad! Géza ht, town, kapta meg a bronz vitézségi érmet. S­a­r­k­a­d­i term, 12 fő legénységgel azt a paran­csot kapta, hogy két autó rako­mányt az ellenség által erősen veszélyeztetett területen át szál­lítson biztonságba. Heves tűzharcok közben sikerült is az egyik gépkocsival célhoz érnie, a másik tehergépkocsi azonban le­maradt és azt néhány emberrel szí­vósan védte a kocsi parancsnoka, Né­meth csendőr tört. Sarkadi azonnal visszafordult néhány emberével, a szoronga­tott helyzetbe került bajtársait kivágta az ellenség gyűrűjéből, a gépkocsit biztonságba helyez­ték, majd Ciarrand magával önte­vékenyen az ellenséget megro­hamozta, megtisztította tőlük az átmentet, elfoglalta a legköze­lebbi falut, ahol az ellenség szívós védekezését csak úgy tudta megtörni, hogy fel­gyújtotta az egész falut. A nagyszá­mú és túszgépekkel is felszerelt ellen­séget ügyes taktikázással állandó meglepetések elé állította és az éj beálltáig üldözte. Sarkadi törm­. hőstettére nemcsak mi, bajtársai, de a pécsi leventék is büszkék kell legyenek, akiknek a hős törm. évek óta főoktatójuk. Hazafias köszöntéssel Lánczos Zoltán A jog, kard és a munka Apotheozisa a budapesti Szent István-ünnepségeken és a Nemzetközi Vásáron Pécs, júl. 20. — Régen volt Bu­­dapestnek oly nagyszabású propagan­daeseménye, mint amilyennek a Nem­zetközi Vásárral egy időbe eső buda­pesti Szent István hét ígérkezik. Az ünnepségekben a történelmi múltat, szent hagyományainkat a budavári Szent Jobb körü­­énet képviseli. A Szépművészeti Múzeumban ki­állítják az ezeréves Szent Korona hű mását. Körülötte üveg alatt a ma­gyar alkotmány, a magyar nemzeti szabadság legfontosabb jogalkotásai az Arany Bullától a kormányzóhe­­lyettest választó törvényig, Ittthd­­megannyi bizonyítéka annak az egye­nes útnak, melyen a nemzet szabad­ságának védelmében, törvényeiben, jogalkotásaiban ezer éve jár. A Szépművészeti Múzeum termeiben történelmi képtárat állítanak ki. — Szemben, a Műcsarnokban, ,,Az ezer­éves magyar kard" néven ezer év magyar hőseinek harca elevenedik meg a Hadimúzeum és a Vitézek Zrínyi tagozata kincseinek bemuta­tásában.­­ A két kiállítás között a középpont: a Névtelen Katona sírja. A sírnál díszőrség és megújuló tisz­telgő ünnepségek bizonyítják, hogy a nemzet nem felejti el, hősi halált halt fiait. Nem messze e nagy nemzeti de­monstrációtól, a Városliget legszebb részén, a magyar ipar a ma erejét, a jövő jólét-ígéretét mutatja be példát adva minden magyar termelőnek és fogyasztónak, hogyan lehet alkalmaz­kodni a mához a szebb holnap érde­kébem hdor. örm. Táb. post. 254/01. 1942. VII. 15. — A meghűlés. A Búvár júliusi szá­ma írja: A Nansen-expedicióból — mint feljegyezték — senki sem halt meg ama három év alatt, amíg az örök­ség országában tartózkodtak. Ilyen és más forrásokból merítve, valamint a régebbi bakteriológiai ta­nításból az az általános nézet alakult ki, hogy minden meghűlés tulajdon­képpen fertőzésen alapul. Valójában azonban ma sem tisztázódott a kér­dés. Aufrecht vizsgálatai szerint kí­sérleti állatok vérében a lehűlés fib­­rinrögök kiválását, torkuk, gégéjük és légcsövük nyálkahártyáján pedig vérbőséget okoz. Ez a megállapítás egyelőre nem segít a megoldásban, úgyhogy ideiglenesen talán e képpett magyarázható a meghűlés. A Szerve­zet állandóan testhel a baktériumok­kal szemben védőanyagot. Hűlés kö­­v­ekeztében bizonyos részek élet­működése meglassúdik, így kevesebb védőanyagot is termelnek, megbomlik az egyer­súly és a baktériumok erőt vehetnek a szervezeten. Lehet, hogy a bőr egyike ezeknek a védőanyagot termelő szerveknek. Ha a hűlés foly­tán vérben szegényedő bőrben me­leg italok, aszpirin stb. bevitelével, vagy izzasztással felfokozzuk a vér­keringést és vele az anyagcserét, megindul ismét az a ■feltételezett mű­­­­ködés amely valamiféle védőanyagot­­ termel.

Next