Dunántúl, 1942. szeptember (32. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-01 / 197. szám

*■. fmm mnvvTFm Egy magyar páncélos honvéd hostette Szinte bravúros leleményességgel zsákmányoltak orosz harci eszközö­­ket is. A magyar csapatok teljesítmén­­­nye igen kitű­nő és német jelentés ál­lapította meg, hogy „a támogatás, amit a magyar páncélos csapatok, ál­talában a magyar kötelékek nyújtot­tak, kiválók.“ — Ezzel kapcsolatban — folytatta — el kell mondanom egy esetet. Egy magasrangú német tiszt a magyar páncélosok parancsnokságát kereste. E közben egy Istentől elhagyott, szinte a hadak útjából kiesett szög­letben mozgásképtelenné tett magyar páncélkocsit talált, mellette két honvédet, az egyik közülük se­besült volt. Mint kiderült, öt héttel korábban üt­közet folyt le ezen a terepen és a szovjet ezt a páncélos gépkocsit ki­lőtte. A szovjet visszavonult, a mieink üldözték őket és a mozgásképtelenné tett páncélgépkocsi elakadt. Az egyik honvéd sebesülten, a másik sértetle­nül tovább őrizte gépkocsiját. Ek­kor már öt hete várták, hogy majd csak arra jön egy másik páncélos alakulat, amely elvontatja őket. Az öt hét alatt az egészséges honvéd ápolta sebesült bajtársát, élelmet szerzett neki és magának is, közben pedig arra is volt ide­je, hogy épen maradt géppuská­jával két gátát lelőjjön és meg­semmisítsen. A magasrangú német tiszt elképedve hallgatta a jelentést, amelyet igazolt a néhány méterrel odébb fekvő­­előtt szovjet repülőgép roncsa. magyar hányért falja, hogy miért harcn­ a Bea paffén­ vábbiakban így folytatta nyj­­át a vezérezredes E­lységes emberi jóság van a honvédben. legsúlyosabb harcok után is bék­ módon bánt az elfogot­tkal, megosztotta vele kenyé­rét napi hat cigarettáját. Míg rá nem jött, hogy az nem ér­demli meg. Már az első napokban meg kellett tanulnia, hogy nem buz­­hat a szovjet katonában. Előfordult, hogy kiszálltak szovjet csillagos pán­célosaikból, mintha megadnák magu­kat, azután hátulról lőtték ki a mi páncélosainkat és honvédeinket. Ezenkívül ahhoz a megtévesztő fo­gáshoz folyamodtak, hogy a honvédek egyenruhájához hasonló ruhában fér­kőztek a honvédek közelébe és köz­vetlen közelről akarták megölni őket. Ez azután alaposan megkemé­nyítette a magyar honvéd öklét. — Befejezésül egy beszélgetést akarok elmondani. Derék, polgári életben földműves honvédet szólí­tottam meg a múltkor, kérdezve, tudja-e, miért kell a magyar határo­kon túl, ilyen messze, itt a Don part­ján harcolnia? Azért, kaptam a vá­laszt, mert jobb ha mi vagyunk itt, mintha ők volnának Debrecen­ben. —• Igen — fejezte be vitéz Jány vezérezredes — hála Istennek a ma­gyar honvéd jól tudja, hogy a Don mentén a maga falujáért, a maga földjéért harcol, amikor magyaros lendülettel távoltartja a Szovjetet a Kárpátoktól. FERENC JÓZSEF KESERŰVÍZ /I DUNÁNTÚl Kedd, 1942 szeptember 1. brandísi BLAUHORN GYÖRGYI MOZIoUTMÖtÉSZETI ISKOllM szeptember 15-én MEGNYÍL­I­K! TORNA! — TÁNC! — RITMIKA! Gyermskey 3 éves kornél! Beiratkozás: szeptember 1—8-ig naponta ti­­tt. ________4—6 éréig Káptalan-utca 2. szám alatt. __________ 15 éves a pécs­­gyárvárosi plébánia Pécs, aug. 31. — Csendes, néma kis jubileuma van Pécs város legjobban fej­lődött újabb városrészének, a Gyárváros­­nak. 1927 szeptember 1-én alakította meg Virág Ferenc pécsi püspök a plébániát és nevezte ki ugyanekkor ennek ideigle­nes adminisztrátorává a jelenlegi plébá­nost. E városrész addigi rohamos fejlő­dése, s ezzel kapcsolatban a hívek szá­mának emelkedése és főképpen az ez év­ben elkészült új iskolaépület már nagyon is szükségessé tette a plébánia létesítését. Ezt különösen érezték a hívek, akik több­ször fordultak kérésükkel az egyházme­gyei hatósághoz, főképpen annak új, lel­kes főpásztorához és nem hiába, mert en­nek egyik legelső nagyszerű ténykedése v­olt a plébánia megalakítása. E célból a városi hatóság képviselőivel, élükön dr. Nendtvich Andor polgármesterrel, már ez év tavaszán a helyszínen, a gyár­városi új iskolában, tárgyalásra jöttek össze, ahol az ügynek nagy fontosságát megértve és legnagyobb jóindulattal mél­tányolva, a plébánia létesítésével kapcso­latos főbb elvekben meg is állapodtak, ezeket írásba foglalva, a városi törvény­­hatósági bizottság elé terjesztették, amely azokat elfogadta és jóváhagyta. A meg­állapodás legfőbb pontja az volt, hogy a város a létesítendő plébánia kegyuraságát elvállalja, azonban az ezzel járó kötele­zettségeknek egyelőre csak egyharmadát viseli. Ez alapon megindulhatott és meg is in­dult a plébánia ideiglenes megszervezése. A templom és a plébániaépület­ részére szükséges telket az egyházmegye ható­­sága ekkor mér megszerezte. A templom őítése 1928 április 30-án kezdődött és csaknem pontosan másfél év múlva be is fejeződött, s azt Virág Ferenc püspök 1929 október 6-án szentelte fel, a plébániaépület azonban csak 4 évvel később, 1933-ban készült el, s ugyanezen évben történt meg a plébánia végleges megszervezése, az első plébános megvá­lasztása és ünnepélyes beiktatása is. Elfogultság nélkül megállapítható, hogy a Gyárváros igazi rendes fejlődése a plé­bánia megalakításával vette kezdetét. Addig ugyanis az ugyanazon évben léte­sült iskolán kívül semmi más közintéz­ménye nem volt. A plébánia működésének megkezdése után azonban, bár nehezen, de elég hamarosan kapott postahivatalt, orvost, gyógyszertárt, rendőr őrszobát, városi szükséglakásokat stb. Egymás­után, szinte gombamódra nőttek ki a föld­ből az új házak, keletkeztek új utcák, tűntek el a régi téglagyárak 6—8 méte­res mélységű gödrei és a plébánia hívei­nek száma a kezdetkori ötezer és néhány százról mostanáig kilencezerre növeke­dett. Az igen nagyarányú fejlődése azon­ban a Gyárvárosnak most van meginduló­­ban éspedig egyrészről a templommal közvetlenül szemben fekvő Meszes pusz­tának a város által történt megvásárlá­sával és ugyanennek mintegy 700 ház ré­szére történendő parcellázásával, más­részről pedig a már 100 új házzal bíró, de még további beépítés előtt álló Horthy-telep fejlesztésével. Olyan fejlő­dési lehetőségek ezek, amelyek — ha dr. Esztergár Lajos polgármester nagy­szabású tervei megvalósulnak, amihez kétség nem fér, s a jelenlegi háború be­fejezése után a Gyárvárost Pécs legjelen­tékenyebb és leglakottabb külvárosává teszik. • Sajnos, azonban a Gyárváros e most megrajzolt szép képének vannak erős árnyoldalai is, amelyek ez alkalommal szintén papírra kívánkoznak. Főutcája, a városnak legforgalmasabb és minden ön­tözés­­hiánya miatt legporosabb útja, a Pécsvárodi országút, macskafejes kocka­kőburkolatával, rendezetlen emelkedé­sei és ennek folytán a mellette régebben és újabban épült házak előtti járdák sza­bályozatlan szintvonalai, árkai, a város­­szépészet legelemibb követelményeivel is ellenkeznek, annak ellenére, hogy egy, már körülbelül tíz évvel ezelőtt hozott polgármesteri határozat elrendelte­­ ez út­szakasznak kiskockakőburkolattal leen­dő átépítését. A legkirívóbb városszépészeti hibája a Gyárvárosnak azonban mégsem ez. A Pécsváradi országútnak a templom tor­nyával pontosan szembenfekvő részén végződő u. n. magaslati útnak földmun­kája már 2 évvel ezelőtt csaknem egészen elkészült, úgy hogy gyalogosan és jár­művekkel lehet rajta járni és járnak is. Ha ez úton a Pécsváradi országúttól mintegy 100 méternyire megállunk és a templom felé fordulunk, egy gyönyörű, szép, architektikus kép áll előttünk, amelyet ezelőtt mintegy 18 évvel nem ki­sebb műépítészek, mint Schwab Gyula kultuszminiszteri tanácsos és P­u­­­c­h An­dor egyházmegyei mérnök terveztek meg, s ami azóta meg is valósult. Ez impozáns képet egy különféle rendeltetésű, eltérő stílusú, de azért mégis harmonikus egész­be olvadó épületsor alkotja, éspedig jobb­ról kezdve: az óvoda, az iskola, Pécs város legszebb külsejű temploma és plé­bániaépülete. Olyan ez az épületcsoport a várváros apró, kis egyszerű munkás­­lakóházai között, mint egy szép, magas pálmákkal benőtt oázis, a sivár homok­sivatagban. Ez a képes hasonlat pedig sajnos, annál találóbb, mert ha odame­­gyünk e szép épületek tövébe, ott csak­­­ugyan még a sivár homoksivatagnál is szomorúbb képet találunk. Pécs minden legkisebb templomának és iskolájának környékét a város szépen gyepesítette kertesítette, öntözte, gondozta, a Gyár­­városnak ez egyetlen kis tere, kultúrhelyt azonban úgyszólván teljesen rendezetlen elhanyagolt, csaknem semmi gondozásban sem részesül, annak ellenére, hogy itt van a legszentebb hely: az Isten háza és amellett közvetlenül — a kultúrának és a jövő nemzedék lelkének művelésére szolgáló — teploma: az iskola. De ezért nem akarjuk ezzel a szomorú akorddal zárni a jobb elbánásra érdemes Gyárváros kicsiny jubileumára írt soro­kat, s ezért örömmel közöljük, hogy ép­pen a plébánia 15 éves fennállásának napjára készült el a templom fűtőberen­dezése 7000 pengő költséggel, amibe a templomhoz épített kis fűtőház és az eb­ben elhelyezett két, furarendszert Express Haeting kályha kerül, amelyek a tél folyamán két órai fűtés után, —10 fok C. külső hideg mellett, a templom levegőjét legalább 8 fok C. melegen fog­ják tartani, nagy örömére a 15 éves gyárvárosi plébánia templomba járó hí­veinek. — Kerékpárlopás. N­é­m­e­t Ilona Megyealja utca 29. szám alatti lakos aki a Hoffmann László pécsi cég­nél alkalmazott, jelentette a rend­őrségen, hogy cégfőnöke kerékpár­ján a főpostára kerekezett. Pár perces dolga végeztével, meglepetve tapasztalta, hogy a 150 pengő értékű kerékpárt ismeretlen tolvaj ellopta A nyomozás folyik. ®TNTI’ZFTI és férfi, női szövetek 1 ** ^ selymek, paplanok. : ■ i mintás és sima divat- Híggősyök, kelengye­árak, ágy- és sezlonteritök, bélésáruk. Torontáli szőnyegek. Olcsó árak ! Sok maradék ért !! Jó minőségek ! Benedek Károly CéSHÓS Pécs, Ferenciek­ utca 8 Bizalom tag! Telefon: 38-29. Maeterlinck nyolcvanadik szüle­tésnapját érte el augusztus 28-án. Az utolsó években a Riviérán élt. Most önéletrajzán dolgozik. — Wilkie Roosevelt külön megbízottja Brazí­liába utazott. — A genovai herceg, Göbbels és Pavolini miniszterek je­lenlétében megnyílt a velencei film­­kiállítás. — Kormányfőtanácsos lett Spielmann Ervin ny. kassai bank­­igazgató. — Kormánytanácsos lett vitéz Tóth Béla nagykanizsai keres­kedő. — A 37. zágrábi nemzetközi árumintavásár szeptember 5-én nyílik meg. A vásáron Magyarország is részt vesz. — Hősi halált halt Olgyay (Hannig) Antal őrnagy, Pósfai Ede százados, Mujzer László önkéntes tizedes, dr. Kajtár József t. zászlós, dr. Csányi András főhadnagy. — Elhúnytak; özv. dr. Szentpéteri Jánosné Patrubány Katalin Bpesten, dr. Resovszky Emil ny. főgyógysze­rész Miskolcon, Menczer Mihályné Haber Havas Gyöngyi operaénekes­­nő Bpesten, id. Hartyányi Lajos ny. Máv. főművezető Székesfehérváron, Vargha Istvánná Simon Erzsébet Bpesten, Jóna Gyula ipartestületi jegyző Magyarkanizsán, dr. Hevesi Artúr nőorvos Bpesten, özv. Háry­ Árpádné Kolozsváron, Balázs Samu gyáros Bpesten, Süle Károly lakatos­­mester Veszprémben, Fédor Sándor­­né Rácz Edit Bpesten, Németh István műkertész Kecskeméten, id. Schaffer Gusztáv textilkereskedő Bpesten, özv. Nemes Kálmánná Babos Kara­lm Szombathelyen, Klein Gyula vál­lalati igazgató Bpesten, özv. Jány Jó­­zsefné Lugovits Teréz Székesfehérvá­ron, Müller Jakab magánzó Bpesten Szepesi András kereskedő Debrecen­ben, özv. Frank Lászlóné Neumann Mária Bpesten, Vogel Tibor ny. ezre­des Szegeden, Versing (Várnay) Já­nos színész Bpesten, Steiner Károly magánzó Sopronban. — Újabb tünte­tésekre került sor Damaszkuszban, a drágaság és élelmiszerhiány miatt. Egyes gyárüzemekben is zavargások törtek ki. — Lefegyvereztek a török hatóságok egy szovjet tengeralattjá­rót, amely befutott Trapezund török kikötőbe. — A prágai német, felső­bíróság hétfőn ítélkezett 11 ember felett, akik nagymennyiségű élelmi­szerjegyet loptak el és azokat magas összegért eladták. A három zsidó fő­bűnöst halálra ítélték, a többi 8 vád­lott súlyos fegyházbüntetést kapott. A Fegyenchadosztály alakítása érde­kében javaslatot terjesztettek az­­amerikai kormány elé. A fegyenc hadosztályt az amerikai hadsereg kebelén belül létesítenék. — Erdőtűz volt Óbudán, amelyet sikerült elol­tani. Valószínű eldobott égő gyufa gyújtotta meg a száraz avart. — Öt­évi kényszermunkára és a hadsereg­ből való kitaszításra ítélt az Izland­­ban működő amerikai hadbíróság két északamerikai katonát, mert Reykja­vik egyik kávéházában egy izlandit agyonlőttek. — Tűz ütött ki a gib­­raltári kikötőben horgonyzó egyik an­gol hajón, de a tüzet sikerült elolta­ni. — Fürdés közben a Tiszába ful­ladt Cégény Gábor 4 éves abádsza­­lóki kisfiú, a Murába fulladt Kustos Károly volt kotori községi tisztviselő Pál nevű fia. — Felmentette az új­delhii bíróság Gandhi fiát, a Hindus­­tan Times szerkesztőjét, akit az in­diai zavargásokkal kapcsolatban írott cikkei miatt helyeztek vád alá. — Megszűnik a rádiótávbeszélő kapcso­­l­­at Amerika és Európa között. Az­­ amerikai hatóságok csak az Angliá­val való kapcsolatokat mentesít­i­k korlátozás alól.­­ Viharok pusztítot­tak Spanyolországban, ahol különö­sen az ültetvényekben igen felmér a káb­­­i. i n

Next