Dunántúl, 1942. november (32. évfolyam, 248-271. szám)

1942-11-03 / 248. szám

2 Kedden Makay Gusztáv előadásával kezdődül a Szabadtani Pécs, nov. 2. — Kedden délután 6 órakor, a városi székház közgyűlési ter­mében veszi kezdetét a Pécsi Szabad­­líceum 1942—43. évi gazdag előadásso­rozata, dr. M­a­k­a­y Gusztáv gyakorló gimnáziumi tanár, az egyesület érdemek­ben gazdag, volt ügyvezető igazgatójának előadásával. Dr. Makay Gusztáv ez alkalommal Kosztolányi Dezsőről beszél, a „Szegény kis gyermek panaszaidnak költőjéről fogja azt az elevenségig hű progrét meg­festeni, amely igazi egyéniségét adja a költőnek. Kosztolányi Dezső versben és prózában egyaránt szólt a közönséghez. Ám csak a szakmabeliek, az írótársak ismerték a versíró Kosztolányi mellett , a prózaírót is, aki ma már kivételes helyet foglal el a modern magyar szépprózában és a ma­gyar irodalom mesterei közé számít. Dr. Makay Gusztáv a szakmabeli te­kintetével mélyed Kosztolányi gazdag lélekről tanúskodó költészetébe és ava­tott kézzel fogja annak a költészetnek a kincseit kiemelni, hogy hallgatósága előtt nemes csengéssel megcsillogtassa az „örök költő" igaz szavait. Az előadást versbemutatás teszi még változatosabbá. Dr. Makay Gusztáv előadását a Sza­­badliceum 36. közgyűlése előzi meg. Itt említjük meg, hogy a Szabadliceum vezetőségének az idő rövidsége miatt még nem állott módjában a tagsági jegyek kézbesítése. Aki tagsági jegyét még nem kapta meg, szíveskedjék azt 3-án délután 6 órakor a közgyűlés és ez idei első elő­adás előtt Baranits Ilona pénztáros­tól a helyszínen átvenni. Lávait bizalmáról biztosította a nemzeti és népi összefogás mozgalmának kongresszusa Páris, nov. 2. — A nemzeti és népi összefogás mozgalmának kong­resszusán egyhangúlag elhatározták hogy Lavai kormányelnököt teljes bi­zalmunkról és hűséges támogatá­sukról biztosítják. A kongresszus javasolta a nemzeti forradalom híveinek erőteljes részvé­telét a nyomor elleni küzdelemben, a hadifoglyoknak munkásokkal való teljes felváltásának előkészí­tését, a Birodalom tényleges védelmét és a német erőkkel való együttműködést. Törökország továbbra is kitart semlegességi poétikája mellett Inönü­ nagy beszédet mondott az ankarai parlamentben Ankara, nov. 2. — Inönüi államelnök a török parlament hatodik törvényhozási időszakának megnyitása alkalmából a nagy nemzetgyűlés képviselői előtt a kor­mány és a diplomáciai testület tagjainak jelenlétében beszédet mondott. Abból in­dult ki, hogy ebben az esztendőben a parlament olyan körülmények között ül össze, amelyek különös elhatározottságot és kemény akaratot követelnek a nemzet sorsának vezetésében.­­ Az elkövetkező évben is lojálisan és szigorúan fogjuk betartani azokat az egész világon ismert irányvonalakat, amelyek■ nemzeti politikánkat mind be­felé, mind kifelé megszabják, — mon­dotta Inönü a többi közt. — Szerződéses kötelezettségeinkhez, szövetségeinkhez és barátságainkhoz híven, elkerülve minden hátsó gondolatot és színlelést, folytatjuk nemzett■ biztonságunk politikáját. —­ Tekintettel az ellenségeskedés egyre feszültebbé váló légkörére, a nemzetgyű­ 1ő minden bizonnyal belátja, hogy a tö­rök kormánynak fárasztó munkájába ke­rül a semlegességi politika betartása. Minthogy jellembeli sajátosságunk az, hogy nyíltan kifejezésre juttatjuk min­den államhoz fűződő kapcsolataink ter­mészetét, a jövőben sem fogunk vona­kodni politikánkat következetességgel to­vább folytatni. DUNfíNTÜL Kedd, 1942 november 3. Berlinben helyesléssel találkozott a török köztársaság elnökének beszéde Berlinből jelentik: illetékes német helyről közlik tájékoztatásul. A Wil- Helmstrassen a török köztársasági elnök beszédével kapcsolatban különös jelentő­séget tulajdonítanak Inönü ama meg­állapításának, amely szerint Törökország az 1943. esztendőre várható háborús bo­nyodalmakban is ragaszkodni kíván sem­legességi politikájához, nemzeti biztonsá­ga érdekében. Ugyan­e körökben figyel­met keltettek a köztársasági elnöknek a Törökország belső ellenségeiről tett ki­jelentései. „Már régóta — hangoztatták berlini körökben — nem hallottunk hiva­talos helyről ilyen élesen elítélő szava­kat az üzérkedők, a háborús nyerészke­dők és a spekulánsok ellen. Nincs ki­zárva, hogy a köztársasági elnök a múlt­ban történt komoly eseményekre célozott, amikor ostorozta ezeknek a sötétben iz­­gatóknak veszedelmes üzeleteit." A bolgár nemzeti ébredés hőseinek emlékünnepe Pécsett Pécs, nov. 2. — Szombaton a dél­utáni órákban az egyetem jogi karának egyik előadótermében, vasárnap délelőtt pedig a pécsi bolgár templomban ünnep­séget tartottak a Pécsett élő bolgárok. Az ünnepségen dr. Stefan V­a­­­c­s­e­v követségi lelkész, esperes és P­i­r­o­v­­szky Tonjo Dinev egyetemi hallgató mondottak beszédet. Az ünnepségek han­gulatát még bolgár nemzeti dalok és sza­valatok is emelték. Az ünnepség jelentő­ségét Pirovszky Tonjo bolgár egye­temi hallgató az alábbiakban ismertette: — Az egész bolgár nép minden év november 1-én egy szívvel és egy lélekkel ünnepli a nemzeti ébredés hőseinek az emléknapját. Tiszteletünket rójjuk le irántuk, ha szólunk néhány szót a bolgár nemzetnek ezekről a bátor és derék fiai­ról, mert nekik köszönhetjük, hogy ma szabadon élünk és dolgozunk. — A bolgár nép szám szerint kicsiny, de nagy múltú nép. Hogy meggyőződjünk erről, nem szükséges rámutatni a régi dicső és diadalmas történetre, amikor kis számú bolgár csapat elhagyta a széles ázsiai pusztákat, áthaladt a délorosz­országi steppéken, lejött a Balkán fél­szigetre és bátorságával legyőzte Bizánc büszke hatalmát és a VII. században (697-ben) megalapította a bolgár függet­len államot a Duna folyó és a Balkán helység között elterülő síkságon. Ez ál­lami keretek között ragyogott fel Simeon cár magas kultúrájú korszaka, amikor is Bulgária megalapította a IX. században azt a kultúrszférát, amely örök büszke­sége a bolgár népnek. De felesleges is a messze múltról beszélni, elég, ha meg­nézzük a közel történelmi múlt XIX. száza­dát, hogy meggyőződjünk arról, milyen kitűnő példát mutatott a saját szellemi és erkölcsi tulajdonságainak impozáns erej­éről. — Az 1396-ban elesik az utolsó bolgár vár, Vidin és kezdetét veszi a török rém­uralom Bulgáriában. 500 évig lebegett Bulgária felett a rabság fekete fátyola, 500 évig viselte a bolgár nép a nehéz rabbilincset. Nehéz időket élt át, azon­ban nemcsak nem pusztult el, mint nép a hosszú rabság alatt, hanem még erő­sebbé lett nemzeti érzésében a nehéz szen­vedések tisztítótűzében és a XIX. század­ban, a felébredés korszakában, amelyről szó van, nagy harcot kezdett politikai és egyházi elnyomói ellen. A harc első meg­indítója Otec Paiszi volt, a hilendári kolostor szerzetese, aki 1762. évben meg­írta az első bolgár történelmet. Ez kis könyvecske, de nagy jelentőségű munka, amellyel megadta az első szikrát ehhez az évszázados küzdelemhez, amely a bol­gár nép felszabadulásával szerencsés vé­get ért. — Otec Paiszi megjelölt útján indul­nak azután: Szofroni Vratcsanszki, aki 1806-ban adta ki az első bolgár nyomta­tott könyvet; Peter Beron, aki megírta az első ABC-t (1824-ben) és ezzel új kor­szakot nyitott a bolgár iskolaéletben; Vaszil Aprilov, aki megalapította az első bolgár gimnáziumot (1835-ben) Gabrov városában; azután Neofit Bozveli, Dimiter és Konstantin Miladinovi, Petko Szlavej­­kov, Neofit Riliszki és a többiek, akik a bolgár érdekekért küzdöttek. — Szava Rakovszki, Hadzsi Dimiter, Sepan Karadzsa, Vaszil Levszki, Hriszto Botev (bolgár Petőfi) és még sok, sok derék bolgár hazafi, akik egész életük­ben küzdöttek a török rabság alól való felszabadulásért és akik mindent, amit tudtak, még életüket is adták, hogy a bolgár nép szabad legyeit’ . Ezeket a bátor és nagy hazafiakat, a bolgár nemzet ébresztőit a mai napon az egész bolgár nép a cselides Dunától az Égei tengerig és a Fekete tengertől a kék Ohrida tó partjáig elterülő nagy Bulgáriában egy szívvel és egy lélekkel ünnepli. Keresztény szaküzletben szerezte be parcellán, üveg és díszmír szükségletét Dr. Urvölgyi Lovrics András Király­ utca 2. — Városházépület — Csillárok 1 — Telefon: 24—12. Kormányrendelet a mezőgazdák termelési és beszolgáltatási kötelezettségéről Az 1943. évi termésből egy-egy katasztrális hely után legfeljebb 200 kiló búzát, rozst, vagy kétszerest kell beszolgáltatni Budapest, nov. 2.­­. A hivatalos lap keddi száma közli a minisztérium rendeletét a mezőgazdasági termelők ter­melési és beszolgáltatási kötelezettségé­nek szabályozásáról. A rendelet értelmé­ben a közellátásügyi miniszter a közel­­látás biztosítása érdekében a termelőt arra kötelezheti, hogy 1943. évi termésé­ből a kataszteri tiszta jövedelem minden aranykoronája után különféle terménye­ket beszolgáltasson. A közellátásügyi miniszter ezt a beszolgáltatási kötele­zettséget a földművelésügyi miniszterrel egyetértve oly módon is szabályozhatja, hogy a termelő a közellátásügyi minisz­ter által meghatározott termények be­szolgáltatása­­között választhat. A be­szolgáltatási kötelezettség teljesítésének módját és idejét a közellátásügyi minisz­ter a földművelésügyi miniszterrel egyet­értőig szabályozza. A beszolgáltatott terménymennyiségek után a hatóság által megállapított árat kell fizetni. Az a termelő, aki a rendelet alapján megállapított beszolgáltatási kötelezettségen felül szolgáltat be mező­­gazdasági termékeket a megállapított áron felül külön térítést kap, amelynek mértékét és módját a közellátásügyi mi­niszter a pénzügyminiszterrel egyetértő­ig állapítja meg. Az a termelő ellenben, aki a beszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, bírságot fog fizetni, amelynek mértékét és befizetésének mód­ját a közellátásügyi miniszter ugyancsak a pénzügyminiszterrel egyetértőleg álla­pít meg. A bírság lefizetése azonban a termelőt a büntetőjogi felelősség alól nem mentesíti. A hivatalos lap továbbiakban közli a közellátásügyi miniszter rendeletét, amelyben a termelők 1943. évi kenyér-­­ gabona beszolgáltatási kötelezettségét i­s állapítja meg. A rendelet értelmében­ minden mezőgazdasági termelő köteles 1943. évi terméséből egész szántóföld te­rületének egy-egy aranykorona katasz­­trális tiszta jövedelme után 10-­­10 kilo­­grammnyi, egy-egy katasztrális hold után­­ azonban legfeljebb 200 kilogrammnyi bú­zát, rozsot, vagy kétszerest későbben megállapított módon és időben beszolgál­­­­tatni Horthy Miklós kormányzó a török nemzeti ünnep alkalmából üdvözlő­táviratot intézett Izmet Inöm­ihöz, a török köztársaság elnökéhez.­­— Eger város mandátumát 30 tagú küldött­ség hozza Budapestre és csütörtökön adja át Kállay Miklós miniszterelnök­nek. — Ludwig Siebert bajor minisz­terelnök és a Német Akadémia el­nöke, vasárnap reggel 6 óra 8 perc­kor meghalt. —* A Mölders vadász­ezred, Normann őrnagy tölgyfalomb­bal kitüntetett parancsnokának veze­tése mellett ezekben a napokban aratta négyezredik légigyőzelmét. — Hősi halált halt Balogh István gyógy­szerész, ifj. Csereklye Sándor tanító, dr. Nyitrai Gyula hdperm., Szabó Er­vin II. é. gazdász, Szabó László zrs. — Elhunytak: Haraszthy Gyula ny­­állampénztári főtanácsos Bpesten, Veress Józsefné Gömöry Katalin Kassán, Mel­­czer Soma ny. biztosítási vezértitkár Bpesten, Bedák Mátyás plébános Kon­doroson, özv. Viczenik Ferencné Früh­­wirth Lujza Bpesten, Szilágyi László ref. lelkész Nagyszeretván, Sem­ijtn József ffg. bankfőtisztviselő Bpesten, Baukovácz Alfrédné Pozsgay Mária Debrecenben, dr. Varró János ny. óbecsei községi orvos Bpesten, Kiss Tibor István főkönyvelő Kolozsváron, Bobula Lajos magánzó Bpesten, id. Vágsélei Viktor Géza víz­vezetékszerelő mester Kecskeméten, Le­derbauer Jenő kárpitosmester Bpesten, özv. Zatykó Pálné Siraky Gizella Bács­­földváron, Kircz Ernő magánzó Bpesten, Schmidt Ignác ny. pénzügyi szárny, taná­csos Zalaegerszegen, Mandel Gusztáv magánzó Bpesten, Mészáros Lászlóné Ra­­bóczky Erzsébet Debrecenben, Négy Ká­roly ny. Máv, kalauz Bpesten, dr. Förster Viktor ügyvéd Pozsonyban, Jaloveczky László Bpesten, özv. Fehér Ferencné Kaiser Erzsébet Debrecenben, Weidner Frigyes nyugállományú ezredes Bpesten.­­• Megindult hétfőn Marosvásárhely és Kolozsvár között a magyar légi­forgalom naponta kétszer közlekedő repülőingajárata. A repülőjárat beál­lítására azért volt szükség, hogy a Székelyfölddel való összeköttetést meggyorsítsák. A gép 35 perc alatt repüli be a Marosvásárhely—Kolozs­vár közti távolságot. — Megmérgezte magát Debrecenben Fekete Zoltán 21 éves tisztviselő. Állapota válságos. — Mellbelőtte magát Budapesten Mono­­ri-Kovács Tibor 34 éves magántiszt­viselő. Állapota súlyos. — A Stamos isztanbuli értesülése szerint az ango­lok Törökország határai mentén va­lamennyi stratégiailag fontos ponton erődítési munkálatokat végeznek, a helyi hatóságok minden tiltakozása dacára.­­— A francia gyarmatü­gyi mi­nisztérium közlése szerint a mada­­gaszkári Fianarancont, miután a fran­cia csapatok főszerkesztete elfogyott, az angolok megszálták. A város kör­nyékén tovább folyik a harc.­­ Meg­kezdődött a Szávától délre­­fekvő te­rületeken élő horvátországi németek hazatelepítése. Több ezer visszatele­pedő német már megérkezett­ a Bi­rodalomba. — Washingtonba rendel­ték Mac Arthur tábornokot, hogy je­lentést tegyen a Salamon szigetek­nél elszenvedett vereségről. — Lezu­hant egy négymotoros angol repülő­gép Gibraltárban. A szerencsétlenség­nek 26 halálos áldozata van. — Ha­lálos motorkerékpárszerencsétlenség érte dr. Varasdy László nagykanizsai piarista gimnáziumi tanárt, aki a te­metőből hazamenet gépével egy fának rohant. — Liftaknába ugrott és meg­halt Reisz Mórné 65 éves nyugdíjas bpesti tanítónő. Tettét idegrohammk­­ban követte el. — Kigyulladt a Ber­linből Budapestre befutó nemzetközi gyorsvonat villanymozdonya és a lán­gok átcsaptak 4 vagonra is. A súlyo­sabb szerencsétlenséget Mandula Vik­tor mozdonyvezető hősi magatartása akadályozta meg, ki élete kockázta­tásával kikapcsolta az áramvezeté­ket

Next