Dunántúl, 1943. július (33. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-01 / 145. szám
Megcsendül a kasza a mezőkön, hogy learassa az „élet"et, amellyel Isten a magyar földet és a magyar munkát megáldotta — ezzel kezdte Péter-Pál napi rádióbeszédét Szász Lajos közeli itásügyi miniszter, majd így folytatta: Minden évben elfogódott, szívvel várjuk ezt .A napot, az aratás hagyományos kezdetét. Péter és Pál apostolok napján a magyar mezőgazdaság népe azért megy templomba, hogy megköszönje az áldást és erőt kérjen Istentől az aratás szent, nehéz munkájához. Ez az ünnep határnapot jelent a mezőgazdaságban. Most dől el, hogy milyen eredménye van a gazda őszi és tavaszi munkájának, vájjon beteljesedik-e mindnyájunk reménysége s a termésben megkapjuk-e hosszú hónapok verejtékes munkájáért a jövő gazdasági évben a mindennapi kenyeret Péter-Pál ünnepe után a magyar föld, a kalászos mező egyetlen nagy hadiüzem. Ebben a hadiüzemben nincsenek hatalmas gépek, amelyek a hadianyagok ezreit gyártják futószalagokon, hanem ezernyi és ezernyi magyar arató lendületes munkája pótolja a gépek teljesítményét Ebben a hadiüzemben a gépek zaja helyett a marokszedő lányok éneke szól, s a gyár térem boltozata Isten szabad ege Ez a hadiüzem nem pusztulást és rombolást okozó harceszközöket gyárt, hanem az életet és kenyeret adó gabonaszemek milliárdjait fejti ki a kalászokból. És mégis hadiüzem, s minden munkása tudja, hogy mi a cél, miért dolgozik. Tudja azt is, hogy ebben a nagy hadiüzemben nincs munkaidő. Fáradhatatlan munkával kell a rendet vágni napkeltétől, napnyugtáig, mert a munkának nagy tétje van: Magyarország. — Soha szebb cél magyar gazda előtt nem lebegett, mint a mostani aratásnál. Míg a háború vihara meg nem bontotta az egész világot, addig a jó, vagy a rossz termés kérdése kevésbbé érintette a közérdeket. Földjén mindenki úgy gazdálkodhatott ahogy egyéni adottságai kívánták Ma azonban más a helyzet. Ha vállaljuk azt, hogy akié a föld, azé az ország, vállalnunk kell azt is, hogy akié a föld, annak kötelessége az ország fenntartása!— Csatasorba szólítom a termelők a kereskedőt és a fogyasztót egyaránt. A termelőtől, a földet megmunkáló gazdától azt kívánom, hogy minden gabonaszemet gyűjtsön össze , teljesítse pontosan beszolgáltatási kötelességét, mert ellenkező esetben nagyon nagy árat kell fizetnie azért a haszonért, amelyet számára a beszolgáltatási kötelesség elmulasztása jelenthet. A kereskedő pedig, aki a nemzet bizalmából hozza az árut a termelőtől a fogyasztóig, minden lépésnél ügyeljen az egyenes útra. Az áru átvételénél ne a termelőt lássa, hanem a honvédelmi kötelességét teljesítő magyar gazdát, aki termésének köteles részét, fajtája szeretetététől áthatva, bizalommal adja át magyar testvérének. Erről az egyenes útról elhárítok minden akadályt, de jaj annak, aki az egyenes útról letér és árokba téved! A fogyasztók milliói pedig a nehéz időkhöz méltó, példás fegyelemmel segítsék elő ezt a hatalmas munkát, amit ellátásuk érdekében végez a magyar gazda és kereskedő, s rekesszék ki soraikból azokat, akik a mostani viszonyok közepette — a közérdekről megfeledkezve — kizárólag csak egyéni érdekeiket néznék. — Megkezdődik a munka. Beköszönt az új gazdasági év, új rendet létesít a belső fronton, a közellátás sok ellenség fenyegette hadállásaiban. Új célt tűz ki a gazda elé. Az ország rendje fenntartásának tudatos munkájává teszi. Fegyvert ad kezébe, amelynek nyomán nem halál és pusztulás támad, hanem nehéz munkát végző magyarok testi egészsége, ereje és lelki nyugalma fakad. Új lelket önt mindenkibe, mert aki tudja, hogy kötelessége pontos teljesítésével védi meg családját és hazáját, az — ha véres harcra kerül a sor — akkor is szent meggyőződéssel veszi kezébe a fegyvert. — A magyar kötelességteljesítés ez újabb példája nyomán új imádság száll fel majd a magyarok Istenéhez. Az a könyörgés, amely a bizonytalan jövő miatt aggodalommal teli hangon esedezett a háborús nélkülözések között az életet adó mindennapi kenyérért, — h® mindenki teljesíti kötelességét, — háláimévá alakul át s az új gabonából sütött kenyér megszegésekor minden magyar lelkéből a diadalmas öröm hangja száll az ég felé: Hálát adunk Neked, Uram, a nagyobb darab kenyérért! Itt a fizetésrendezés A közalkalmazottak 20, a magántisztviselők 25—30°0-os fizetésemelést kapnak július 1-től Budapest, jún. 30 — A Budapesti Közlöny csütörtöki száma a rendeletek hosszú sorát tartalmazza, amelyek többek között az árakat és fizetéseket és a béreket újból szabályozzák. A kormány azért tette közzé egyidőben ezeket a rendeleteket, hogy az új ár, bér és fizetés színvonal kialakításával az összhang és egyenlőség biztosíttassék és megfelelő módon kifejezésre is jusson, mert csak ez nyújt lehetőséget az új árszínvonal állandósítására. A rendezés keretében a közalkalmazottak illetményei és családi pótlékai, valamint a nyugdíjasok, özvegyek és árvák járandóságai is szabályozhattak. A közalkalmazottaknak háborús külön munkaáltalánnyal összevont fizetése 20 százalékkal lesz nagyobb és a családi pótlék a fizetés javításának megfelelően emelkedett. Fenntartja a rendelet azt az eddigi rendelkezést, hogy az újszülött után első ízben a felemelt családi pótlék ötszörös összege folyósítandó-A jövőben az a közalkalmazott, vagy nyugdíjas, aki hadiárvát fogad örökbe, vagy hadiárva gyermek neveléséről háztartásában gondoskodik, s családi pótlékban részesül, illetőleg a pótlék engedélyezhető akkor is, ha a gyermekkel nincs vérrokon. Ságban. A családvédelem szempontjából nagy jelentőségű az az intézkedés, hogy az atyátlan árva után fizetett nevelési járulék a családi pótléknál kevesebb nem lehet. Ez az összeg a hősi halált halt alkalmazott árvánál a családi pótlék öszszegénél másfélszeresére, a születlen árvánál pedig kétszeresére emelkedik. A nyugellátás terén lényeges újítást, Hiont a rendelet, mert a közalkalmokok újonnan megállapított fizetését veszi a nyugellátás kiszámításának alapjául és egyben emeli a* nyugdíjasok* családi pótlékát is, mekben 60 százalék. Egyéb ütemben a munkaadó a bérpótlékot 50 százalékig emelheti fel. A munkabér általános rendezése kapcsán természetszerűen újból szabályozást nyernek a mezőgazdasági munkabérek is. A magánalkalmazottak nyugellátásának, valamint a munkások nyugbérének újabb szabályozására vonatkozó rendelkezések rövidesen szintén megjelennek. A magántisztviselők fizetésének rendezése A magánalkalmazottak fizetésének újabb szabályozásáról szóló rendelet kiterjed az ipari (kereskedelmi), a bánya és kohó üzemekben, üzletek- ben és a rendeletben felsorolt egyéb vállalatokban, úgyszintén általában a keresetszerűen folytatott vállalkozásoknál, foglalkozásokban és irodákban alkalmazott magántisztviselőkre. A rendelet a magánalkalmazottak járandóságát emeli és egyben rögzíti. A munkaadó köteles a rendelet hatálya alá eső munkavállalónak úgynevezett alapfizetését megállapítani. Az alapfizetés alapján kiszámított járandóság, úgyszintén a túlóradíj és az esetleges pótdíj után fizetési pótlékot kell fizeni. A fizetési Az ipari (kereskedelmi), bánya és kohó üzemekben, üzletekben és a rendeletben felsorolt egyéb vállalatokban foglalkoztatott iparos és kereskedő segédek, munkások, tanoncok és hasonló munkavállalók, munkabéreinek szabályozásáról kiadott rendelet értelmében a munkaadónak meg kell állapítani a munkavállaló úgynevezett alapbérét. Az alapbérpótlék mértéke az ország egész területén egységesen az alapfizetésnek megfelelően nyert megállapítást. A fizetési pótlék a korábbi rendeletekben már megállapított mintegy 30 százalék figyelembevételével az évi 4000 pengőig terjedő alapfizetések után 60 százalékot, 8000 pengőig a régi alapfizetések után pedig az 55 százalékot nem haladhatja meg. A 8000 pengő és a 24.000 P között mozgó fizetési csoportoknál a pótlék legfeljebb 4400 pengő lehet. Akinek évi 24.000 pengőnél több, de évi 28.400 pengőnél kevesebb az alapfizetése, annak pótlékát úgy kell megállapítani, hogy a pótlék az alapfizetést 28.400 pengőre egészítse ki, az eddigi törvényes bérpótlékot (általában 30 százalékot) is magában foglaló június 30-án érvényben volt járandóság 77 százaléka. Az alapbér kiszámított járandóság, úgyszintén a túlóradíj és az esetleges vasárnapi pótdíj után bérpótlékot kell üzetni. A bérpótlék a hadiüzemekben és a honvédelmi törvény alapján előkészületi intézkedésre kötelezett üze m munkások új munkabére XXXIII- évfolyam M² Ara 12 fölé** Pécs, 1943 mftrm 1. CsfilSrtSk SZERKESZT0410 PERCZEL-UTCA 2. SZÁM TELEFONSZÁMOT-4% KIADÓ HIVATAL, PERCZEL-UTCA 2. SZÁM, TELEFONSZÁM: 29-30. HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT ELŐFIZETÉS! ÁRAK HÁZHOZ SZÁLLÍTVA VAGY POSTÁN EGY HÓRA 3.20 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA 12 FILLÉR, 12 OLDALAS 20 FILLÉR. KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Rendeletek a közszükségleti cikkek árának tetemetéséről A Budapesti Közlöny csütörtöki számában rendeletek jelennek meg, amelyek intézkednek aziránt, hogy azok az adók, amelyek létesem, tehát nem százalékszerűen állapíttatnak meg, valamint az állami szolgáltállásokért járó díjak, tarifák és egyes egyéb állami, illetőleg közületi bevételek összhangba hozassanak az új árszínvonallal. Az új árszínvonal kialakítása a közbevételek eme újabb szabályozása figyelembevételével jött létre. A bevételek fokozásánál a kormány elsősorban a fényűzést, illetőleg a sz élvezeti cikkeket kívánta megterhelni. Ezeknek a szempontoknak megfelelően emelkedik a mozijegyadó terhe, a szesz és ennek következtében az ecet, az ecetsav és az élesztő eladási ára. Úgyszintén emelkedik a dohánygyártmányok ára is. A dohánygyártmányok áremelkedése az olcsóbb fajtáknál kisebb, mint a jobb minőségű gyártmányoknál. Növekedik az ásványolaj, az izzólámpa, valamint a szivarkapapír fogyasztási adója. A jövőben a propán-bután gázok után is kell fizetni fogyasztási adót és megszűnik a totalizátor forgalmiadómentesség. A legtöbb vendéglátó üzemben július 15-től a vendégek által fizetett összegről számlálólapot kell kiállítani. E számlálólapra a rendelet értelmében járó illetéket le kell voni. Emelte a kormány a bor és kisebb mértékben a hús fogyasztási adóját. A borfogyasztási adó felemelése nem érinti a szőlősgazdák által termelt