Dunántúl, 1943. augusztus (33. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-01 / 172. szám

Ám erőgyűjtés és a pihenés ideje a nyár, Apróbb­­nagyobb örömei itt kellemetesked­­nek valamnenyiünk számára, A ká­nikulái napsütésben gyógyulnak, eny­hülnek a betegségek, A fürdők kel­lemes vízében felüdü­l a test, A gyü­mölcsfák csak úgy ontják termésü­ket, Száz lehetőség nyiik a nyaralás­ra. Itt a, vadvirágos Mecsek, Amott a Balaton, a folyók mente, a csodá­san szép magyar hegyvidékek, feny­vesek, hívogatva várnak mindenkit. Programot készíthetünk, tervet terv­re halmozhatunk. A vonat, a hajó, az autóbuszok elvisznek mindenüvé. A közellátás rendjében mindenütt meg­találjuk a szükséges élelmicikkeket. A tisztviselő, kereskedő, iparos és munkás éppen úgy élhet a szabad­ság jogával, mint máskor és élvez­heti az erőgyűjtés és pihenés napjait. A Gondviselő Isten gazdag ajándéka az ilyen nyár a magyar nemzet szá­mára Mert ki gondol arra, vájjon hány földdarabja van még a világ­nak, miért ez a boldog magyar sziget, ahol ilyen szép, nyugodt, csendes mederben­­folyhat az élet? Ki gon­dol arra, van-e a földön olyan nem­zet, amely oly zavartalanul tud örül­ni a boldog nyárnak, mint a magyar? Ha van is, nagyon kevés. A nyári örömök során vájjon eszünkbe jut-e, hogy másutt a háború irtózatos ara­tása folyik? Békés otthonok omolnak porba, munkahelyek pusztulnak sor­ra, a bombák egész családokat irta­nak ki Hiába süt ott a nap, hiába kacag a napsugár és hívogatnak a ta­vak, folyók, patakok, hegyek és völgyek. Ott megdermedt az élet. Mert­­ minden nap új félelem, rette­gés, új pusztulás, új gyász, új vér és könny­tenger. A háború fúriái szá­guldanak végig mindenen, amit em­beri kéz alkotott az ember szolgá­latára, kényelmére. Hová is mehet­ne a háború forgószelében haláltán­cot járó ember, amikor mindenütt a pusztulás, a gyász és a siralom vár­ja. Ott, ahol a háború dúl, mi marad a nyárból a gyötrődő ember számá­ra? Gondolunk-e mindezekre, ami­kor itthon a boldog magyar nyárban mindettől megvéd minket e jóságos Isten áldó két keze? Igen, szüntelen gondolnunk kell minderre, hogy rá­döbbenjünk, ezért a szép magyar nyárért nagyon sokkal tartozunk az Istennek és a hazának, amelynek örök küldetése védelmében így teríti fölénk áldó szent palástját. Ha rá­döbbennénk arra, hogy a roppant vi­lágégésben talán mi vagyunk a föld megirígylésreméltóbb népe, mert biz­tonságbe­n élhetjük békés életünket és nyugodtan építgethetjük a jövőn­ket, akkor sok mindent másként ten­nénk. Eltűnne egy csapásra a fekete piac, senkit nem űzne, hajtana a nyerészkedési vágy és egymással ve­télkedve vállalnánk magunkra áldo­zatokat minden weifies célért. Meg­becsülnénk és szeretnénk egymást, kis dolgokat­­nem fújnánk fel nagy­ra, nem idegeskednénk, nem panasz­kodnánk olyan dolgokért, amelyek szóra sem érdemesek. Csupa áldozat­­' UMps" )«,„ne a?. életünk, minden ■' arai, f egy­behordanánk, hogy minden magyarnak egyformán meg­legyen az öröme. Rá kell, hogy döb­benjünk hibáinkra és vétkeinkre és arra, miért áld és véd minket mégis a jó Isten. Csak úgy lehet, hogy a Gondviselésnek tervei vannak a magyar nemzettel, mert, ha vétkein­ket tekintené, alig élhetnénk ilyen biztonságos, nyugodt, szép napokat.­­ Az Isten jóságával azonban nem él­hetünk vissza. Ennyi izgalmat meg kell hálálnunk. Ez a hála nyilvánul­jon meg abban, hogy mindenben zok­szó nélkül alávetjük magunkat azok­nak a rendelkezéseknek, intézkedé­seknek, amelyeket sorsunk felelős irányítói írnak elő számunkra és for­­­nódjunk össze egymás megbecsülésé-­­ ben és szeretetében. Gondoljunk ar­ra, hiába gyűjtjük a vagyont, hiába vagyunk gőgösek, önzők, gyűlölkö­­dők, mert jöhet a pusztulás és rom­­badől körülöttünk minden és mi ma­gunk is egymás mellé kerülhetünk a romok alá. Élvezzük hát a boldog, szép nyarat, de jusson eszünkbe,hogy mindezt ki is kell érdemelnünk. I­ KXKHÍ, évfolyam 17?- ssáfflL- Á19 3© Hué? , Pécs, 1943 au­guszttzs 1. Vasárnap ELŐFIZETÉSI Á RAK­HÁZHOZ SZÁLLÍTVA VAGY POSTÁN EGY HÓRA 4.30 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA 16 FILLÉR, 12 OLDALAS 30 fillér. Kéziratot NEM ADUNK VISSZA SZERKESZTŐSÉG PERCZEL-UTCA 2. SZÁM TELEFONSZÁM:- 29-49 KIAD­ÓHIVATAL PERCZEL­ UTCA 2. SZÁM TELEFONSZÁM: 29-50 HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT Rendkívüli sürgés-forgás észlelhető a Vatikánban Cáfolják a béketüntetések hírét — Korlátozták a lapok oldalszámát - Militarizálják a vasutat, postát és rádiót Tovább tart az átállítás Itáliában Clasto lemondott szentszéki nagy­követi megbízatásáról Ró«*, júl. 31. — Gróf Ga­­lesaro Ciaso, patikám nagy­követ, benyújtott? lemondását A király a lemondást elfogadta A Vatikán v­áros kancelláriájá­ban a Szentszéknél az credítáli és a Vatikán legmagasabb körei­­ben rendkívül sürgés-forgás és? lelhető. Nem kerülhető el as e­ benyomás, hogy a Szent Péter bazilika árnyékában élénk tevé­kenység folyik, amely a helyzet fejleményeivel függ össze, még ha nem is veszik figyelembe a különböző ellenőrizhetetlen hí­reszteléseket Változások az újjáalakuló olasz állami életben Róma» fél 31. — Hivatalos olasz helyről megcáfolják a külföldi rádiók­ban terjesztett azt a hírt, amely v­k­szerínt Olaszország több városé­ ’­­ban tüntetések folytak volna le, amelyeken békét követeltek. Az olasz hivatalos lapban megje­lent rendeletek az olasz vasutak, posta, távíró, távbeszélő és rádió személyzetét militarizálják, ezenkí­vül valamennyi fasiszta tartományi párttitkárt, helyettes párttitkárt és gyári megbízottat katonai szolgálat­ra h í­rvi a L­­ho Legközelebb királyi rendelet je­lenik meg, amely jóváhagyja a Ba­­doglio kormánynak a fasciók és tes­tületek kamarájának eltörlésére .(o­­­natkozó rendelkezését Az olasz lapok ezentúl heteként négyszer két oldalon és kétszer négy oldalon jelenhetnek meg. A ponsi olasz fasciót az olasz kor­mány képviselőjének jelenlétében feloszlatták. Hasonlóképpen felosz­latták a franciaországi több városban lévő fasciókat is. Berni hír szerint, illetékes svájci helyen kijelentették, hogy a külföldi híresztelésekkel ellentétben a né­met-olasz vasúti forgalomban sem­m féle fennakadás nem volt. Az olo­sz ifjúsági szervezetek élére di Benedetto tábornokot nevezték ki kormánybiztosi minőségben, Ferreri Emilio tengernagyot ne­vezték ki a haditengerészeti minisz­térium főtitkárává. A jelenlegi há­borúban 15 hónapig az egyesített ha­ditengerészeti erők vezérkari főnöke volt. Újabban a főhadiszálláson volt beosztva. P.Olaszország nem mond le szabadságáról és becsületéről Róma, júl, 31.­­ A félhivatalos Stefani-ügynökség pénteken este újabb közleményben szögezte le, hogy az olasz nép sem ma, sem máskor nem hajlandó lemondani szabadságá­ról és becsületéről. A közlemény részletesen válaszol az utóbbi napok­ban megjelent angolszász lapkom­mentárokra, s főleg a New York Ti­mes egyik cikkét idézi, amely azt ír­ta, hogy az angolszászok hadműveleti területté akarják kifejleszteni Olasz­országot Németországgal szemben. A Stefa­ni a következő választ adja: — Ilyen hangon csak azzal lehet beszélni, aki felajánlotta a kapitulá­ciót, de nem Olaszországgal. Ez a hang azt bizonyítja, hogy Angliában és az Egyesült Államokban még nem értették meg kellőképpen, mi törté­nik Olaszországban és nem vetettek számot azzal, hogy az olasz népet július 25-ike óta átható szellem és akarat minden eddiginél nagyobb mértékben el van tökélve a haza becsületének­ és szabadságának meg­­védelmezésére­Z­ü­r­i­c­hPTul 31. — A Neue Zür­cher Zeitung Istanbuli tudósítója azt írja, hogy Guariglia, új olasz külügy­miniszter természetszerűleg nem kezdhetett Törökországgal semmi­féle tárgyalást Rómába való utazása és az új kormánnyal való tárgyalása előtt. Törökország egyébként haj­landó, felajánlani közvetítő szolgála­tát, amennyiben mindkét fél erre fel­kérné. Guariglia külügyminiszter a beszélgetések során és a sajtónál adott nyilatkozataiban hangoztatta, hogy tevékenysége a jelenlegi hely­zet valóságaira támaszkodik. A Bud. Ért. londoni jelentése sze­rint Londonban hangoztatják, hogy a szövetségesek nem hajlandók olyan megegyezéses békére, amely őket megfosztaná a teljes győzelemtől.­ ­. Az iksz nemzet mi megpróbáltatások éráit éli Rómából közlik. Az Il Piccolo ,,Az óra parancsa” címmel a következő­ket írja: Minden oldalról türelmet­lenül várják a visszatérést vala­mennyi szabadsághoz. Néhány nap alatt leomlott a volt uralom több fel­építménye. Felesleges tehát, hogy olyan ajtó előtt tolongjanak, amely a háborús viszály végén tágasabbra nyílik. Akkor következik majd be a teljes szabadság alapja, a választá­sok, a pártok szervezkedése, a saj­tószabadság és az alkotmányhoz való teljes visszatérés. Ma azonban a nemzet a megpróbáltatások óráit éli és hogy ebből győztesen kike­rül-e, az elengedhetetlen feltétele az­ annyira óhajtott szabadságnak. Ha majd Olaszország leküzdi ezt a nagy megpróbáltatást, amiben biztosak vagyunk, akkor olyan korszakot nyit­hat meg a történelemben, amely min­den téren a haladást hozza magával

Next