Dunántúl, 1944. április (34. évfolyam, 74-97. szám)
1944-04-18 / 86. szám
R.N. 1944 április 18. / Budapest, ápr. 17. — Az Erzsébet királyné termésgőzös, — mint a hétfői lapok írják, — útban Apatin felé a Dunán, Kisapostag hajóállomás közelében mágneses aknára futott. A hajó személyzete, Hencz Ferenc kapitány vezetésével pillanatok alatt megkezdte a munkát, hogy a hajót 840 utasával és a tengernyi csomaggal a part felé vigyék. Az utasok fegyelmezettsége megmentette a helyzetet A termesgőzösnek ugyan csak az első része érte el a partot, a hátulsó rész alámerült. De a páratlan fegyelem győzött. Sikerült megfeszített munka után mind a 840 utast partra vinni. A hajókatasztrófa hírére Kisapostag és a szomszédos községek férfilakossága a helyszínére sietett és segített a mentési munkálatoknál. A később odaérkezett búvárok segítségével sikerült az utasok csomagjait is legnagyobbrészt megmenteni. A mentési munka egész vasárnap tartott. Az utasok legnagyobb része fővárosi volt és vidékre volt költözőben Dunaszekcső magasságában a Gróf Szapáry MFTR vontató mágneses aknára futott. 11 ember életét vesztette. Az aknaveszély és a Duna áradása miatt a személyforgalmat megszüntették. _ DUNÁNTÚL ____________ Mágneses aknára futott a Dunán az Erzsébet királyné termesgőzös A 840 főnyi utast sikerült megmenteni Újságíróból államtitkár Vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály pályafutása Pécs, ápr. 17. — Szombati számunkban jelentettük, hogy a sajó, rádió és könyvkiadás élére dr. vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály került kormánybiztosi minőségben államtitkári címmel Az új államtitkár újságírói asztal mellől került e jelentős pozícióba. Dr Kolosváry-Borcsa Mihály államtitkár, a sajtó és rádió kormánybiztosa 1896-ban született Kolozsváron, ősi magyar köznemesi székely és csángó eredetű családból. Református, miniszeri tanácsos, a „Függetlenség" felelős szerkesztője, az Országos Magyar Sajtókamara elnöke. Középiskoláit a kolozsvári református főgimnáziumban végezte, majd a Ferenc József Tudományegyetemen államtudományi doktorátust szerzett, a háború után pedig kereskedelmi akadémiai tanfolyamot végzett. A háború kitörésekor, 1914 októberében önként vonult be és mint tüzér megfigyelő tiszt, majd ütegparancsnokhelyettes az olasz és orosz fronton, Mackensen parancsnoksága alatt pedig Romániában és Dobrudzsában harcolt. Kétszer megsebesült és harctéri magatartásáért több kitüntetésben részesült. Többi között tulajdonosa a Signum Laudisnak a kardokkal, a nagy ezüst vitézségi éremnek és sebesülési éremnek is. A háborút mint tüzérfőhadnagy fejezte be. A Kormányzó Úr 1926-ban vitézzé avatta, később emléklapos tüzérszázadossá nevezte ki. A háború után mint a „Szózat“ című fajvédő napilap belső munkatársa kezdte meg pályáját és egyidőben a Magyar Távirati Iroda vidéki osztályának helyettes vezetője is volt. 1922-ben a „Debreceni Újság — Hajduföld" című lap élére került, mint felelős szerkesztő és annak idején egyedül követte lapjával a fajvédő ellenzékbe Gömbös Gyulát, akinek legközvetlenebb híveihez és környezetéhez tartozott. Debrecenben báró Vay László, akkori főispán oldalán, mint bizalmas híve és munkatársa vezető szerephez juttatta a jobboldali irányzatot a politikai életben. Nagy szerepe volt a Nemzeti Figység Pártja debreceni szervezete kiépítésében és a pártnak törvényhatósági titkára is volt. 1935-ben miniszteri osztálytanácsosi címmel a miniszterelnökség sajtóosztályára került és ismét hívta meg 1937 májusában a „Függetlenség“ főszerkesztőjéül. 1938 szeptemberéig állt a lap élén, amikor vitéz Imrédy Béla miniszterelnök, mint a keresztény jobboldali újságírás elismert és neves képviselőjét a miniszterelnökség sajtóosztályának vezetésére kérte fel A Kormányzó Úr ugyanekkor a miniszteri tanácsosi címet adományozta neki Mint az Imrédy-kormány sajtófőnöke, korszakalkotó munkát végzett a hetilapok revíziója során a zugsajtó kiirtásával és a Sajtókamara előkészítésével. 1938 őszén, mint a magyar delegáció tagja, részt vett az emlékezetes komáromi magyarszlovák tárgyalásokon és nagy odaadással és körültekintéssel oldotta meg a külföldi sajtó informálásának nehéz feladatát. Egyik kezdeményezője és vezetője a Magyar Élet mozgalomnak. A gyömrői választókerület 1939 januárjában időközi választásokon küldötte be az országgyűlésbe. 1939 februárjában vált meg a sajtóosztály vezetésétől, azóta ismét a „Függetlenség" felelős és főszerkesztője. Az Országos Magyar Sajtókamara 1939 júniusában tartott alakulásakor egyhangú lelkesedéssel választotta meg elnökévé és működésében azóta is egyre nagyobb sikerrel biztosítja a magyar újságírás társadalmi és szociális szempontjainak hatásos érvényesülését. Tulajdonosa többi között az Olasz Koronarend nagy tiszti keresztjének és a német Sasrend I. osztályának stb. A diákérben jelent meg Kolosváry-Borcsa Mihály könyve A zsidókérdés magyarországi irodalma címmel. Ez az első könyv, amely a zsidók irodalmi tevékenységét, destruáló munkáját adatszerűen egybegyűjtötte. Az új államtitkár és kormánybiztos már megkezdte munkáját egyes időszaki lapok betiltásával. Ezt a rendeletet rövidesen követni fogja a könyvtáraknak megtisztítása, amely elengedhetetlen a magyar szellemiség érvényesítéséhez és tisztaságához az eddigi bomlasztó törekvésekkel szemben. Vitéz Kolosváry-Borcsa Mihályival már a második vidéki újságíró került az államtitikári székbe. A közellátási minisztérium új államtitkára dr. Kiss Endre a Kecskeméti Közlöny napilapnak volt felelős szerkesztője. Válasz a terrortámadásra! A Dunántúl eddigi gyűjtése a bombakárosultaknak 17.270 P 66 fill* Pécs, ápr. 17. — Csak néhány nap előtt indult meg az adakozás és máris tekintélyes összeg gyűlt egybe a bombakárosultak javára. Az összekovácsolódott magyar nép nem hagyja el testvéreit. Adunk és adni fogunk, hogy eltüntessük az embertelen terrortámadásnak nyomait. A mai napon az alábbi adományokat nyugtathatjuk: 691 pengő: Vendéglős ipartársulat. 200 pengő: dr. Szemző Istvánná Benedek, Bánosi Kálmán húsiparosmester. 170 pengő: Eszterág és Katalin puszta ifjúságának előadásából. 100 pengő: Kaposi Ferenc. 50 pengő: Pécsi Tanárnők Egyesülete, Nebrebeczky Erzsébet 4« kom »g. igazgatónő, Savari család, Vad István esendőr alhadnagy. 40 pengő: Märcz Jánosné, a Braun Magdolna ravatalára szánt koszorú megváltásként, Zoltán Vilmos. 25 pengő: Hillebrand Lajos. 20 pengő: özv. Leiner Alajosné, Porrogi József, Lőcsei István ny. máv. főmozdonyvezető és neje, Rumszauer János, Kis Gyuláné, Joó Dávid, F. M. 12 pengő: Gálosi Sarolta. 10 P : özv. dr. Szemmelveisz Károlyné Standovár Pálné és családja, Kaszás István OMTK, Velényi László népisk. igazgató, Gasparits Jánosné. 7 pengő: Gaál Magdolna. 5 pengő: Nagy Vince, 2 pengő: Kiss Károlyné. A mai napig gyűjtött összeg 17.270 pengő 66 fillér. Nyolc év fogházra ítélt gyilkosságért a rögtönítélő bíróság egy fiatalkorút Pécs, ápr. 17. A pécsi törvényszék rögtönítélő bírósága hétfőn délelőtt Kiss György törvényszéki elnök elnökletével ismét összeült, hogy ítéletet hozzon abban a gyilkossági ügyben, amely ez év április 11-én este 10 órakor játszódott le Pécsudvardon s amelynek áldozatául esett Bosnyák János pécsudvardi legény. A rögtönítélő bíróság, amelyben dr. Búzás Árpád tanácselnök, valamint dr. Boda Géza, dr. Szendrődy Dezső tanácselnök és dr. Murányi Iván törvényszéki bírák foglaltak helyet, meghallgatta a vádhatóság képviselőjének, dr. Szabó Lajos ügyésznek szóbeli előterjesztését. Az ügyész előadta, hogy előállította a gyilkosság tettesét, egy 17 éves pécsudvardi földműveslegényt, aki április 11-én este, tehát az elsötétítés ideje alatt egy konyhakéssel agyonszúrta falubeli legénytársát, Bosnyák Jánost. Mivel az újabb rendelkezések a rögtönítélő bíróság hatáskörét kiterjesztették olyan gyilkosságra is, amelyet nemcsak lőfegyverrel követtek el, a bűncselekmény megítélésében a rögtönítélő bíróság illetékes. Ezután bejelentette, hogy a fiatalkorú ellen szándékos emberölés bűntettének vádját emelte s kéri a bíróságot, folytassa le a vizsgálatot. A tizenhét éves nagyorrú fiatalember, zöldes-fekete bársonykabátjában úgy áll a bírói emelvény elé, mintha nem tudná felérteni, mi vár rá. Csak a homloka ráncolásából lehet következtetni, nem érezheti éppen túlságosan jól magát. A tanácselnök kérdésére, elismeri-e a bűnösségét, azzal válaszol, hogy nem, mert Bosnyák az oka, amiért meghalt. Miért támadta őt meg négy pajtásával. Aztán lassan kibomlott a legény előadása során a helyzet. A fiatalkorú védekezése szerint még húsvétvasárnapján Bosnyákkal egy leány miatt összeszólalkozott, mire B o s i -■ ák és négy társa elkergette a korcsmából Másnap este, miután a kocsmában állítólag szintén megfenyegették, elindult hazafelé. A vasúti átjárónál összetalálkoztak s Bosnyák állítólag odaszólt neki: — Na te taknyos, megint itt vagy? — s azzal megragadta a kabátját Ekkor, attól való féltében, hogy megverik, előrántotta a nála lévő konyhakést és a nélkül, hogy célzott volna, szúrt, majd elszaladt. A bíróság több tanút hallgatott ki a szomorú ügyben, akik azonban semmivel sem igazolták a vádlottnak ezt az előadását. Ezek úgy vallottak, hogy a fiatalkorú szerepe egyre súlyosabbnak látszott. Kiderült, hogy a legény a vádbeli napon este, etetéstájt hazament, ott a konyhában magához vett egy hosszú konyhakést és egy töltött revolvert így állított be a kocsmába. Ott Bosnyák és társasága még csak szóváltásba sem keveredett vele, annál kevesbbé bántották Sőt az igazság az hogy a vádlott, bár másfelé lakott, előttük lement a vasúti átjáróhoz, mert tudta, hogy Bosnyáknak arra kell hazamennie. A gyilkosság villámgyors lefolyásának egyik tanúja, Bosnyák négytagú társaságának egyik tagja szerint igaz, hogy a sértett mikor este meglátta a sarkon álldogálni a vádlottat, oda- szólt neki,, "Na már megint itt vagy? — de nem ért rá, hogy megfogja, még ha akarta volna is, mert abban a pillanatban a vádlott hozzájuk ugrott, s mielőtt meg tudták volna akadályozni, olyan erővel szúrta bele Bosnyák János mellébe a kést, hogy annak pengéje beletörött a fiatalember testébe Levitték a vasútállomásra, hogy Pécsre szállítsák, de már az állomásra érkeztükkor Bosnyák meghalt. Előadásuk szerint a vádlott a gyilkosság elkövetése után elszaladt. Nem törődtek vele, mert a sebesült volt a gondjuk. Kihallgatta a bíróság dr. Entz Géza professzort és dr vitéz Jáky Kálmán főorvost, orvosszakértőket is, akik elmondották, hogy az elhalt Bosnyákot semmiféle orvosi beavatkozás sem tudta volna megmenteni az életnek, mert elvérzett. A vádlott szellemi állapotáról nyilatkozva kijelentették, hogy akarata szabad elhatározási képességének teljes birtokában volt. A vád- és védőbeszédek következtek ezután, majd rövid tanácskozás után kihirdette a rögtönítélő bíróság azonnal jogerőssé vált ítéletét Kiss György törvényszéki elnök. E szerint a statáriális bíróság szándékos emberölés vétségében marasztalta a fiatalkorút, akinek büntetését nyolc évi fogházban állapította meg Az ítélet indokolásában kifejtette Kiss György elnök hogy a bíróság nem honorálhatta a védelem álláspontját, az erős felindulást illetőleg, mert a vádlott minden cselekedetéből kiviláglik, hogy tervszerűen járt el, sőt megrögzötten tört vélt sérelmének megbosszulására. A fiatal legény arcán egy izom sem rándult meg, amikor elhangzott a súlyos szó: nyolc évi fogház. Mikor átadták a fogházőrnek, egykedvűen nézett körül s lassan, nyugodtan ment a sorsa elé: nyolc évig kirekesztettnek lenni a társadalomból, Ó elvakult harag, amely egyszerre két embert is követeltél magadnak áldozatul! HÍREK Április 18. — Kedd Bopollón az elsötétítés este 9 órától hajnali 5 óráig tart — A hűséges munka jutásm a Szép házi ünnepség színhelye volt vasárnap a székesegyházi uradalom Eszterág pusztája Tóth Imre majorgazdát a székesegyházi uradalom szolgálatában eltöltött 37 éves becsületes és hűséges munkájáért a földművelésügyi miniszter díszes oklevéllel és 100 pengő pénzjutalommal tüntette ki. Az ünnepséget a puszta különlegesen szép, Zsolnay fajanszból épített kápolnájában szent mise vezette be, melyet dr. Hanuy Ferenc püspöki helynök, a székesegyházi uradalom kormányzója mutatott be, dr. Gáspárich György németi esperes segédletével. A mise után tartott szentbeszédében utal a hűséges sáfárkodásra és a jól végzett munka után el nem maradható érdemre. Majd a főintézői lakás udvarán dr. Várady Ferenc tb. főszolgabíró adi át a földművelésügyi miniszte ajándékait, buzdító és elismerő szavak kíséretében, azután dr Hanuy Ferenc uradalmi kormányzó nyújtott át Tóth Imdrének az uradalom részéröl 200 pengő jutalmat. Az ünnepért, aki egyébként a megélhetését teljes mértékben biztosító nyugdíjat is kap az uradalomtól, feleségével együtt könnye '■ írmeghatva köszönte meg az ismerőseket és jutalmakat. Az ünnepségen képviseltettek íjat a m kir. gazdasági felycs*. ■' főség is. Barcsa József felügyelő által, és megjelented azon az uradalom gazdatisztjei az összes cselédséggel együtt A bensőséges ünnepség rendezéséért Lisztner Ferenc főintézőé az érdem. — NAGY ÉRDEKLŐDÉS előzi meg Provesan Sirio 21-i hangversenyét. — A pécsi egyházmegye gyásza. Április 13-án meghalt Kemény András aranymisés áldozópap, Iregsszemcse plébánosa. Életének 79-ik, áldozópapságának 56-ik évében érte a szomorú halál. 38 éven keresztül volt Iregszemcsének buzgó lelkipásztora. Ott temették el április 15-én, szeretői hívei körében . Dr. Stitz János keddi rádióelőadása. Vasárnapi számunkban már jeleztük, hogy dr. Stitz János egyetemi magántanár, országgyűlési képviselő, április 18-án, kedden délután előadást tart a rádióban Új Európa vagy rabszolgaság címmel. A Pécsett is nagy érdeklődéssel várt előadás nem délután 3 óra 50,hanem 5 óra 50 perckor lesz. — Az összefogó szeretet győzelme. A város népjóléti ügyosztálya által kiadott Szociális Értesítő most megjelent száma részletes kimutatást közöl arról az összefogó áldozatkészségről, amely az elmúlt karácsonykor a rászoruló szegények segítésére sietett. Eszerint a karácsonyi ünnepekre 2906 pécsi család kapott 182.188 pengő értékű támogatást. i