Dunántúl, 1944. szeptember (34. évfolyam, 198-222. szám)

1944-09-01 / 198. szám

tt­­l megerősített angol-ameri­kai csapatok megtartották nyo­másukat Brest és Lorient el­len. Előretöréseik egy helyen sem jártak sikerrel. Délfrancia­­országban az angolszászok to­vábbra is zavarni igyekeznek a német csapatmozdulatokat. Valence­tól délre nem sikerült meggátolni a német utóvédek Berlinből közli a MTI. Alex Schmallus, a NTI haditudósító­ja jelenti: A franciaországi nagy csata, amely már hetek óta elkeseredetten dúl, a teljes összefüggéstől eltekintve há­­rom­, sőt négy különböző sza­kaszra tagolódik. A központ Páris városa, amelynek meg­­szállására az ellenség döntő súlyt helyezett. A De Gaulle tábornok elleni merénylet na­gyon élesen világít rá a Paris­ban mutatkozó ellentétekre. Az inváziós csata leglényegesebb pontja a mindkét részről beve­tett erőket tekintve, a Pár­ist­ól északnyugatra fekvő terület, ahol a német csapatoknak a Szajnán való kitörésével egy bi­zonyos szakasz befejezettnek tekinthető. Az arcvonalot most Rouen és Pontoise városok kö­zött a Szajnával párhuzamos vonalon húzódik. A második szakaszon Paristól keletre az ellenség erős páncélos kötelé­kekkel és gépesített gyalogos hadosztályokkal indított táma­átkelését a Droneon. Itt és Va­­lencetól északkeletre, ahol az Isere a hegységből kilép, a né-­­­met csapatok egész csomó pán­célkocsit és páncélos felderítőt semmisítettek meg és a felke­lők által átmenetileg megszállt támaszpontokat szereztek visz­­sza. (MTI). Mosz északi irányban és augusz­tus 30-án délután Soisson meg­szállása után Laontól északnyu­gatra előretört és elérte az Aisnet. A harmadik páncélos ék, amelyet ugyancsak erős gé­pesített gyalogsági kötelékek követnek, a Szajna kanyarulat­tól északkelet felé intézett tá­madást és Vitrynél keleti irány­ban átlépte a Marne folyót. Ezen a szakaszon még heves harcok vannak Berlinből jelenti a MTI. Né­met katonai körökben kiemelik, hogy a nyugati hadszintér­en mindenütt tervszerűen folynak az elszakadó mozdulatok és az ellenségnek, bár igen erős nyo­mást fejt ki sehol sem sikerült katlant alakítania. A német csa­patoknak kelet felől való meg­előzésére irányuló angolszász törekvéseket friss német erők érkezése hiúsította meg. A Rho­ne völgyében az angolszászok hasonlóképpen nem tudták ko­molyan akadályozni a német el­szakadást. Rouen és Pontoise városok közt húzódik az új arcvonal A cseh kommunista felkelést péntekre valószínűleg leverik Berlin, aug. 31. (MTI)­­ A Wilhelmstrasse szóvivőjének véleménye szerint az egyes csehorszgi városokban kitört kommunista felkelés leverésé­re küldött német katonai ala­kulatok, amelyek Tiso államel­nök kérésére vonultak be Szlo­vákiába, pénteken valószínűleg már véget is vetnek a kommu­nista garázdálkodásnak. Illetékes német helyről köz­­lik tájékoztatásul. A birodalmi főváros politikai köreiben a szlovákiai eseményekkel kap­csolatban rámutatnak a köz­ben megérkezett tájékoztatá­sokra és Tiso szlovák államfő rádióbeszédére. Mint ezekből kitűnik, most bizonyos politi­kai elemek az ország egyes ré­szeiben megkísérelték, hogy a szlovák nép körében nyugta­lanságot szítsanak és úgy lát­szik sikerült is nekik néhány helyőrséget elpártolásra bírni. Különböző helyeken felkelésre került sor, amelyek teljesen a bolsevista terror jellegét vise­lik magukon. Kezdve lelkészek meggyilkolásával, asszonyok bántalmazásával és a velük va­ló erőszakoskodással. Berlin­ben azt hiszik, most már ki le­het jelenteni, hogy a felkelés le­verése hamarosan bekövetke­zik. A Wilhelmstrassen csü­törtökön egy kérdésre vála­szolva kijelentették, hogy a fel­kelési mozgalom Közép- és Ke­­let-Szlovákia különböző részei­ben bizonyára Tito partizánok és ügynökök tevékenységére vezethető vissza. (MTI). Német álláspont a lengyel felkelők jogi helyzetével kapcsolatban B­e­r . a, aug. 31 (NTI) — A brit külügyminisztériumnak egy közlése szerint a brit kor­mány kijelentette hogy a fő­kormányzóságban most mozgó­sításban levő lengyel hazai hadsereg, mint a lengyel had­erők része,­­arcvonal egységet képez. Ilyen körülmények kö­zött a német katonai hatóságok a hadi törvényeket és szokáso­kat sértik meg, amikor a len­gyel honi hadsereg tagjait nem elismert harcosokként kezelik. Ezzel kapcsolatban a nemzet­közi jog szemponjából a követ­kezőket kell mondani: 1. A főkormányzóság az egy­kori Lengyelország leverése óta német közigazgatás alatt áll. Azokat tatál, akik a főkor­mányzóságban összeverődnek abból a célból, hogy erőszakos­kodásokat kövessenek el a né­­met véderő és a közigazgatás ellen, felkelőknek kell tekinteni és mint felkelőket lehet meg­büntetni. 2. A lengyel felkelők fent említett állását még az sem változtatná meg, ha a főkor­mányzóságot­ csak katonailag megszállt területnek tekintenélk. Egy az­­arcvonal mögött fekvő megszállt területek lakossága, amelyet a megszálló hatalom által pacifizáltnak lehet tekin­teni, nem jogosult arra, hogy bármilyen formában fegyveres ellenállást tanúsítson a meg­szálló hatalommal szemben. (MTI) Düüaülés Péntek, 1944. szeptember 1. ) BALOG I. TEKC'SKOLEJE szept. 6-án, szerdán este ’/s7-kor kezdődik a Polgári Kaszinóban. Tanórák­ Szerda-péntek */* 7—Vs 10-ig. Vasárnap V? 6—*/a 10-ig. Beiratások is ismerkedő láncéra szép 1­3-án, vasárnap 1/8­ órakor. hírek NÉHÁNY SORSAM Vitéz Lakatos Géza miniszterel­nök hivatalos látogatást tett vitéz Sztójay Döme volt miniszterelnök­nél, akit a szanatóriumban láto­gatott meg, majd Tasnádi Nagy András képviselőházi és báró Perényi Zsigmond felsőházi elnö­köt végül József főherceget ke­reste fel. — A görög emigráns kormány, köztük Venizelosz he­lyettes miniszterelnök is, mint Kairóból jelenti a brit hírszolgá­lat, lemondott. Feltételezik, hogy Papandreu visszatérése idézte elő az ellentéteket a Rómában kötött egyezmény kérdésében. — Kor­mányfőtanácsos lett dr. Csepela Lajos mezőkövesdi plébános, Fo­dor Bertalan kolozsvári és Kolos Ödön kassai bankigazgató. — A magyar érdemrend tisztikeresztjét kapta Vadai Béla élesdi ref. leír kész. — A magyar kormány má­sodik minisztertanácsát pénteken délelőtt tartja. — A bolgár hír­­szolgálat közli, hogy Bulgária vi­­chéi követét visszarendelték.­­ Rakovszky Iván vallás- és köz­­oktatásügyi miniszter csütörtökön délelőtt 11 órakor foglalta el hi­vatalát. A minisztert a miniszté­rium vezető tisztviselői fogadták, akiknek nevében Stolpa József ál­lamtitkár keresetlen szavakkal üd­vözölte a minisztert. — Elhunytak: Hemsitzky Hen­rik a földtani intézet ny. igazgatója Budapesten, Harmath Imréné Sü­veges Mária Székesfehérváron, Szitnyai Károly magánzó Buda­pesten özv­eültek Edéné Landt Szeréna Sepsiszentgyörgyön dr. Almásy József volt központi sze­mináriumi vicerektor Budapesten, Balló Ferenc magánzó Kassán, Özv. Tost Alajosné Prandtner Her­mina ny tanítónő Budapesten, Csontos Antal okf. működész Miskolcon, Hallósy Imre ny. alez­­redes Budapesten. — Német ten­geralattjárók a Csatornában és az Indiai óceánon kemény harcokban elsüllyesztettek 36 ezer bruttó regiszter tonna hajóteret kitevő 6 ellenséges ha­it továbbá egy rombolót, valamint egy őrhajót és lelőttek egy ellenséges repülőgé­pet.­­ A de gaullisták által letar­tóztatottak közt van a Nobel-díjas dr Alexis Carrel, Carcobino volt népnevelésügyi miniszter, a római történelem egyik legismertebb ku­tatója, továbbá Bussiere volt rend­őrfőnök, Pierre Taittinger Paris volt polgármestere, Pierricoult, az osztálysorsjáték igazgatója, a Ha­vas iroda vezető személyisége, Stefan Causanne, a Matin főszer­kesztője, Marget Bordeaux volt polgármestere és a francia közélet több száz vezető embere . Do­nald Nelson az Egyesült Államok hadifegyverkezési hivatalának fő­nöke, az angol hírszolgálat jelen­tése szerint Moszkvába érkezett. Nelson a Moszkvában folytatott megbeszélések után tovább utazik Kínába. — Coring Hellmuth had­nagy, a birodalmi tábornagy egyik unokaöccse a normandiai harcok­ban mint vadászrepülő légiharc­ban hőss halált halt. — Maurice Chevaliert, a világhírű filmszí­nészt hír szerint, a de gaulleist-ik gyilkolták meg. — A Berliner Bör­­zenezitung augusztus 31-én önálló lapként a háború idejére meg­szüntette megjelenését. Szeptem­­ber 1-től egyesült a Deutsche All­gemeine Zeitunggal — Berlinből jelentik. A NTI értesülése szerint Cecendrei német tengerparti ütem­­­get St. Majo előtt az angol-ameri­kaiak ismét eredménytelenül h°m­­­bázták. A német tengerészeti tü­­­zérség folytatta a harcot. (MTI) Egy hónapja tesz szeptember 5-én, hogy nem volt eső A kánikula megrabolja az utó­nyarat A gyümölcsfák, mint fá­radt anyák, az érzés kínja után megtörten hajlanak a száradás fe­lé Még azok a fák is amelyek­­ most ringatják érésre termésüket,­­ az almák, diók és szilvák, korán •­sáppadnak A kíméletlen nap egy­­egy hatalmas sárga fojtot éges a­­ lombjukba s jövő tavaszra azok az ágak talán el is halnak. A kis fák érzik legjobban ezt a perzselő melegzuhatagot amely napról­­napra ömlik az olvasztókemence forróságú, felhőtlen égről.­­ Mi lesz? A föld van hogy itt-ott már re­pedezik. Akkora nyílások tátogat­­­ak összeaszott felszínén ho­gy kényelmesen belefér az ember te­nyere Szenven szemmel láthatólag a forráságtól minden növényi élet, amelyet édesanyja, a szomjas föld nem tud táplálni Se a reggeli se az esteli harmat nem tud kicsa­pódni és olyan páratlan száraz a levegő, hogy fáj szinte beléleg­­zeni. A jószág kinyújtja epedve a nyelvét és keresi az árnyékot. Kín­ja elöl, amely lihegve jártatja égő horpaszát, hiába menekül a hüsre, a levegő árnyékban is éget Az ember a vízbe menekül a tik­kasztó forróság elől. Mi haszna? Mi lesz? A föld népe mohó szemmel l­si a legkisebb felhőt is az ég alján. Hátha? Hátha összegyülekezik a táj felett és leejti megváltó csepp­­jeit. De a szél is ellenségévé sze­gődött az embernek Ha estére össze is tereli a vékony, itt-ott gömbölyödő hasú felhőket, az éj­szaka messze űzi, mielőtt kinyit­hatták volna telt méhüket hogy megöntözzék, legalább a port elve­rőn a tájat Reménytelen a vára­kozás. Megcsalnak a régi jelek is Hiába hallik át esténként a ha­rangszó, a legtávolabbi faluból, hiába érkezik el hozzánk a vona­tok füttye, nem válik be a jól a forróság nem akar szűnni, az ég könyörtelenül borul a vidék fölé. Üresen, csak a melegség zuhog, zuhog kifogyhatatlanul alóla Minden teremtmény erősen síny­li már az egyhónapos esetlenséget. Nézd a kukoricát! Kínjában meg­érlelte csöveit Igaz, hogy a sze­mek, hiába érettsárgák, viszont nem duzzadnak és még frissübben sem eresztettek tejet Nézd a sző­lőt, hogy topped. Már magát emészti a bogyó és napról-napra ahelyett, hogy pufókabb tenne­ úszik össze. Még ha nem bántja betegség, akkor is Nóta az almát, hogyan zsugorodik, fonnyad méri hiába bújtatja gyökerén mélyen a talajba a fa, minden erőlködése ellenére sem talál már nedvessé­get. Mi lesz? , Alig vége a hónapnak de már törik a kukoricát, közeledik a szü­­ret. Ha így megy, szeptember kö­zepén meg kell szedni a tőkéket Apataiak a kutakban a vizek, minden nap lejjebb száll a víz­szint A patakok is megvékonyod­nak és alig csörgedez összeszűkült medrükben a lassú víz. Olyan az élet képe, mint a k° rgyén emberé, akinek arcára ezen védések rávésték ráncaikat, pedig még messze jár az öregség határá­tól. A levelek ijedten ereszkednek meg a száraikon és megadva ma-a­gukat sorsuknak, perrenve hullnak le a földre. Augusztus vége és már avar lepi itt-ott a talajt Mi lesz ? Talán megfordul az idő? Az öregek, akik a jelek tudói, ettől még jobban rettegnek, mint a mos­tani aszálytól. Azt tartják a „tu­dák’’, hogy ha megnyílnak az é, csatornái, akkor tőkén rothad a szőlő, mert nem lehet megszedni Nem lehessen tudni, mi igaz „természetlátók tudalmából,­­ ez a mostani baj a nyakunkban a bőrt kiszikkasztó kánikula it van, először ettől kellene valaho­gyan szabadulni, akkor is ráérnénk sopánkodni a sok eső miatt! Mindegy. A fű kiégett. A fa elúsznak A kukorica éri, szőlő szüretre vár ezen a mi tá­junkon. Meglódult a nyúg-Kánikula van! Pedig. .. Pedig közeledik az ősz. A ház, ökörnyál a levegőben már ennek jele Mi lesz, ha a nyár bete szeptemberbe is, és elrabolja nyárutót és hirtelen átmenet né­kül köszönt be a tét? Most még betakarítjuk, csorg verejtékkel a kintiévő életet és az­tán lesz, ami lesz. De addig, a haladó fák, az aszott növények, a tikkadt embe­rek , és állatok nevében, a meg­apadt vizű kutak, a kiszáradt pa­takok nevében, Uram, egy kis eső­ért csengünk! M­essze kószáló felhőcsorolt gyülekezetek, szélpásztorok hajtsá­tok erre a mi tájékunkra és segít­setek, mielőtt a könyörtelen nap megölné errefelé az élatat! SZÁRAZSÁG Ezer leventesebkész irányítja a leventeifjúság valláserkölcsi oktatását Világviszonylatban is egyedülálló a magyar ifjúság nevelése Pécs, aug. 31. — A Levente Hírközpont jelenti: A megújhor­­dott leventeintézmény a ma­gyar ifjúság vallásekölcsi ala­­pú álló hazafias nevelését égzi. A szilárd vallási alap lztosítására az intézmény szor­osan együttműködik az egy­­ázakkal. Az egyházi főhatósá­­ak a lelkészkedő papságot in­­tzményesen beszervezték a sventék valláserkölcsi nevelé­snek munkájába. A valláserkölcsi nevelés, a llkészkedő papság munkájá­­ak ellenőrzésére és irányításá­­t minden hadtest­, kiegészítő őrület és járás számára egy­­gy levente lelkészt neveztek­­. A katolikus és protestáns le­entelelkészek névsorát az Ifjú­ Országos Vezetője most k­üld­te el az egyes leventeparancs­nokságoknak. A névsorból ki­tűnik, hogy a római katolikus evangélikus egyházak részére összesen ezer leventelelkész bíztak meg azzal, hogy az ille­tékes járási, városi, kerületi p­­ahdteisz leventeparancsnoksá­gokon a parancsnokokká együttműködve a leventeifjú­ság valláserkölcsi oktatására­ felügyeljenek. A leventelelkészek kinevezé­sével világviszonylatban is egyedülálló módon sikerült meg­­­szervezni a leventeifjúság va­l­­láserkölcsi oktatását és bizto­­­sítani a valláserkölcsi alapon 40ó hazafias nevelés tervszer és céltudatos megvalósítását

Next