Új Dunántúl, 1945. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1945-01-02 / 1. szám

Kedd. 1945 január 2, UJDUNÁNTÚL Pécs város társadalma nagy érdek­lődéssel várta már az ideiglenes nemzetgyűlésbe kiküldött képviselői­nek beszámolóját a debreceni nem­zetgyűlésről. A beszámoló népgyűlést vasárnap délelőtt 10 órakor tartották meg a Nemzeti Színházban Az elnöklő Perr Viktor megnyitó szavaiban kijelentette, hogy a kikül­döttek igyekeztek megfelelni a biza­lomnak . Kérte a megjelenteket, hall­gassák meg a beszámolót, melyből a demokratikus új Magyarország képe fog kibontakozni. Bobánovics Jenő, a szociáldemo­krata párt képviselője beszámolójá­ban elmondotta, hogyan alakult a helyzet odáig, hogy a pártok képvi­selői eljuthattak az ideiglenes nem­zetgyűlésre. Rámutatott arra, hogy az a szabadság, melyet a Magyar­­országon harcoló orosz vörös had­sereg biztosított a magyar nép vá­lasztott képviselőinek, legélénkebb bizonyítéka annak, hogy a német fasiszta propaganda minden olyan állítása, mely szerint a vörös had­sereg el fogja pusztítani a magyar nép politikai életét és szabadságul, gyalázatos hazugság. A nemzet­gyűlés döntő bizonyíték arra, hogy a Szovjet Unió nem Magyarország ellen, hanem a fasiszmus ellen har­col. Bizonyíték a nemzetgyűlés arra is, hogy a Szovjet­unió nemcsak elismeri egy demokratikus és függet­les Magyarország élethez való jogát, hanem annak megteremtését a maga ré­széről támogatni is hajlandó. Magyar Kommunista Párt ré­széről dr. Boros István, a párt pécsi titkára, ismertette a pártnak az ideiglene­s­ írembergyűltéleti­g kifejtett munkásságát és vázolta azokart.­­célkitűzéseket, amelyeket a Magyar Kommunista Párt latt maga elölt. Rámutatott arra, hogy az utolsó 25 esztendőben a feudális és reakciós politikai körök kedvenc szólama az volt, hogy a magyar nép politikailag éretlen. Ebből a megállapításból ve­zették be azután azt a politikai gyakorlatot, mely teljesen megfosz­totta a magyar nép fiait attól, hogy saját sorsuk intézésébe beleszólhas­sanak. Az u. n. történelmi osztályok az ország alkotmányából a magyar népet kizárták és német igába haj­tották . A Rajniss, Szálasi, Jaross­­féle brigantizmus szolgálatába haj­tották az országot. A magyar nép politikai érettségét a mostani első felelős népi magyar kormány meg­alakulása bizonyította be a legjob­ban. A magyar nép olyan politikai érettségről tett most tanúságot, amely bizonyosságot nyújt arra, hogy ez a nép a kiváltságosak nélkül is kezébe tudja venni sorsa intézé­sét. A magyar nép a demokrácia útján akar haladni és azok mellé a nemzetek mellé akar álla­ni, amelyek a demokrácia alapján állanak. Nagy tények ezek és olyanok, amelyek a magyar nép politikai érettségéről tanúskodnak. A nagy hatást elért megnyilatko­zást azzal zárta le, hogy a Magyar Kommunista Párt támogatni fog­a a demokratikus magyar kormányt cél­kitűzéseinek megvalósításá­nan­. A Polgári Demokrata Párt nevé­ben dr. Balassa Miklós nemze­tyű­lési képviselő mondott beszédet . Hangsúlyozta, hogy feltétlenül szük­ségesnek tartja, hogy a fele­­sségre­­vonás az egész vonalon végrehaj­tassák. A hivatalokban nem marad­hatnak meg a régi rendszer szelle­mének kép­vise­li. Általános igazol­tatásra vacsh szükség- A felelősségre­­vonás .(békének másnak kell lenni a vezetők és a vezetettek esetében. Vizsgálat tárgyává kell tenni, hogy váljon a közalkalma­zottak hivatásukat a nép szereteté­­től áthalva gyakorolják e, vagy sem? — Felelősségre kell vonni a hadsereg vezetőit, amiért megszeg­ték az államfőnek tett esküinket és sok tízezer magyar katonával is megszegették. Szólt ezután a háború egyik leg­többet ostorozott jelenségéről, a hadigazdagokról, akik a háborús­ nyomorúságok lelketlen vámszedői. Ezeket felelősségre kell vonni és az általuk összeharácsolt vagyono­kat a háború okozta nyomorúságok enyhítésére kell majd fordítani. Meg kell szüntetni az eg­ykér rendszert és a munkanélküli jövedelmet biz­tostól álla­m jogosítványok erköcs­­telen rendszerét. Ostorozta az Or­szágos T­ársadalombiztosító Intézet agy­ont­­ür­ok­ratizált rendszerét, amelyben a tisztviselők illetmé­nyeire fordított összeg több, mint a biztosítottak szükségleteire for­dított. Dr Molnár Kálmán pártonkívüli képviselő beszédében erőteljes kri­tikát gyakorol a leffitt politikai vo­nalvezetés fölött, mely Magyaror­szágot az összeomlás szélére sodor­ta.­­ Az elferdült „szegedi gondo­latról“ és annak következményeiről szólva rámutatott arra, hogy Göm­bös Gyula a magyar nemzet sírásója lett. , , A nemzetgyű­lés lefolyásáról el­mondotta, hogy­­a nemzetgyűlés minden orosz befolyástól, mentésen teljes szabadsággal folyt be. Az­­­j kormány programja az 1948­49 folytatása, erre mint szilárd alapra alapra építhetjük fel az új Magyar­­országot.­­ A továbbiakban rámutatott arra, hogy mostantól fo­gva sokkal inkább beszélhetünk majd „debreceni gon­dolatról". Vas Zoltán képviselő beszédében többek között a következőket mon­dotta: « — Két hete mindössze, hogy Pécs város közönsége küldötteiként erősí­­tet meg bennünket az ideiglenes nemzetgyűlésben és mi Pécs város kis­dőltei talán éppen a­ól végzett munka tudatában ismét Önök előtt állunk, hogy beszámoljunk küldeté­sünkről. Van már kormánya az országnak, vannak férfiai, akik kezükbe vet­ték a szenvedésektől megkínzott nemzet vezetését és hisszük, valljuk, hogy jobb idők felé vezetik Hiszen már maga a reménység is éltető elem, mert valljuk be őszintén, nem kevesen akadtak magyarok akik még­­hetekkel ezelőtt is kilátástalannak, reménytelennek látták a nemzet sor­sát. Azt hitték, hogy nincs és nem is lesz többé a gyár feltámadás. Megértjük azokat, akik így véle­kedtek Vesztett háború kellős köze­pébe jutot­unk. Elvesztettünk egy háborút, amelyet teljesen idegen ér­dekekért vívott a magyarság. Har­coltunk egy nagy nép, a Szovjet­unió népe ellen, amely nekünk soha sem vétett. S mégis valljuk be őszintén, az a magyar föld, amelyet sokszor lát­­tak ellenséges hadak, még nem lá­tott ily nagylelkű ellenfelet. Elbukás helyett a felszabadulás nagyszerű lehetőségét hozta a magyar nép szá­mára a vörös hadsereg. Mélybe zuhant nemzetünk és hogy onnan kikerüljünk, sokat kell dolgoznunk. S tényleg annak az egységes magyar szellemnek, amely­­betöltötte a nemzetgyűlést, le kell hatolni a nép minden rétegéig. Csak h­a valamennyien dolgozunk a program megvalósításáért, csak ha valamennyien résen vagyunk, hogy az megvalósuljon, csak ha harcolunk a programért, akkor lesz­ abból a magyar nép számára na­gyobb darab kenyér, akkor lesz abból építő munka és akkor való­sul meg a magyar nép ezeréves álma, hogy végre földhöz jusson a magyar paraszt. Földhöz, amely az övé, földhöz, amelyet maga munkál meg és amely te ekközig­i­lieg az ő nevén van Egyik központi kérdése a magyar újjászületésnek a földre­form. Ez­ az alapja az­ új Magyar­­országnak. Ugyanakkor azonban hazánk gaz­dasági önállóságának m­egszilárdí­tása és fokozása érdekében erőtel­jes ipar és kereskedelemfejlesztő politikát kell folytatni. Meg kell szüntetni a népet fojtogató e­gykéz­­vállalatokat. Állami ellenőrzés alá kell he­lyezni a karteleket és a nagyban­kokat, államo­­­ítani kell a villany­telepeket, a kőolajon ásókat, a bá­nyákat, a biztosítást. Meg kell való­sítani és megvalósítjuk a munkás­ság évtizedes szociálpolitikai köve­teléseit. Mindezeket azonban csak egy szabad nép, szabad fiai való­síthatják meg és biztosítani kell ezért a szabad, egyén­i és titkos,­­nőkre is kiterjedő vá­lsztásokat. Törvényhozó lelk­i elitek kell létre jönnie, amely a népből és a népért van. A fasiszták ellen Népbíróságot és Nemzeti Bizottságot ! Sietős a munkánk, sietős a programos meg­­valósitása, de még háború dúl kö­­rü­lött hírre, az országnak még nin­csen fővárosa. Kemény szavakkal emlékezett meg arról a felháborító tényről, hogy a né­metek visszautasították az oroszok Budapest feladására vonatkozó nagy­lelkű ajánlatát és ezzel Budapestet a legsúlyosabb harcok színterévé tették. „Ott akarunk mi is lenni, amikor a szabadságszerető népek Sztálin ez év november 7-én mondott nyilatkozata szerint rövidesen kitűzik Berlinben a szabadságszerető népek győzelmi lobo­góját. S mi igenis valljuk és állítjuk, hogy ott leszünk ezen a napon Ber­linben. Örömünnepe lesz ez a nap a magyar népnek. Magyar nemzeti hadseregre van ehhez szükség. Olyan katonák kellenek ehhez, akiket áthat a magyar szabadság esz­méje , olyan tisztekre van ehhez szük­ség kik hitet tettek a szabad és demo­­kr­­ikus Magyarország mellett, így tudunk megvalósítani a Magyar Kommunista Párt programját, a magyar újjászületés programját. Nem szigorúan vett pártprogram ez, a magyar néph­ez bogjunk ennek érdekében össze, egy legyen a cél, egy legyen a szán­dék. Itt Pécsett is, az ország többi vá­rosaiban is és magán a nemzetgyűlé­sein is ennek érdekében fogott össze a Magyar Kommunista Párt a többi pártokkal, szervezte meg a magyar függetlenségi frontot, amelynek tagja lehet és tagja kell, hogy legyen min­den igaz szándékú magyar. Mert a haza megmentéséről van szó, a haza újjáépítéséről van szó és mindez csak akkor következhetik el, ha egységes erő­vel leszámolunk a fa­izmussal és annak minden válfajával." KV­b még arról a szerepről, melyet Pécs város képviselői a nemzetgyűlé­sen betöltöttek és megállapította, hogy a nemzetgyűlés azzal is méltányol­ szerepüket, hogy közülük ketten Pozs­­gay Gyula a szocdem, és Kovács Béla kisgazda államtitkári megbízást kaptak Utolsónak Perr Viktor a Kisgazda­párt vezetője emlékezett meg a db­­receni ideiglenes országgyűlésen lefoly­ó eseményekről és a debreceni úti élmé­nyeket hangulatos elbeszélés formájá­ban mondotta el. Az érdeklődéssel fogadott színes beszámoló után felkérte Pécs város közönsége nevében Vas­s.oltárt kép­viselőt, hogy tolmácsolja majd a ma­gyar kormánynál Pécs lakosságának tántoríthatatlan bizalmai és ragaszko­dásai. Az indítványt a népgyűlés kö­zönsége egyhangú helyesléssel tudo­másul vette. A nemzetgyűlési képviselők beszá­moló népgyűlését a Himnusz elének­lése fejezte be. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front beszámoló nagygyűlése tt k­eltai *örmény hónai uzsni h­omemnah Debrecenből jelentise : Magyaror­­szágot, szag ideiglenes kormánya­­december szagba 28-án Debrecenben tartok ülésén hozott egyhangú határozat alapján hadat üzent Hitler­ Németországá­nak. A határozat így szól: A magyar néf« kezdettől •!«“.H­a elítélte a háborút, amelyet annak­ idején a Bárdossy-kormány kezdett a Szovjetunió és más demokratikus államok ellen Ez a háború, amely­ben sok százezer magyar katona vesztette életét, kiáltó ellentéte a magyar nép hagyományainak és ki­­z­árólag né­mi­ érdeket szolgál. 1944 március 19-én Németország álnokul megtámadta és megszállta Magyar­­országot. Németország azzal a cél­zattal hajtotta végre aljas támadá­sát hazánk ellen, hogy 1944 októ­ber 15-én fegyveres erőszakkal h­­­tahimra juttassa a hazaáruló Szá­lasit és ezzel megakadályozza, hogy Magyarország fegyverszünetet köl­­­hessen a demokratikus hatalmakkal A németek megfosztották Magyar­­országot függetlenségétől. Magyar hazafiakat ezrével szállítottak bör­tönbe és koncentrációs táborokba. Elrabolták a magyar nemzet kin­cseit. Kifosztották, letarolták az Öt-Magyar ifjakat Németül­­hurcoltak, magyar nőket arra kényszerítettek, hogy árkokat ássanak. Arra kényszerítették a ma­gyar katonákat, hogy német érde­kekért ontsák vérüket. Mindezt tekintetbe véve az Ide­ig *11 Nenyzeti Kormány az ide­­iglen- - országgyűléstől nyert hatal­­ht­iából kifolyólag, programjának meg­­fele­lően és a­ magyar nép akaratá­ból is emyjiánek nyilvánítja a Német­­ország­gal fölött szerződést. Minden kapcsolatot megszakít Németország­­­ i­­eli b.­­űrt üzen Németországnak. A­z Idhlight­es Nemzeti Kormány ki­jelenti,’, hogy minden erőforrását mozgóivá harcolni fog a Szovjet­un­i é­s szövetségeseinek oldalán mind­a­­dig, amíg a szövetségesek nem gy­őzedelmeskednek Németor­szág­be­l (­ mert csak az ilyen győ­­ze­lm k­ihajt* vissza Magyarország függetlenségét ■ V­­­IRI.fol.O-4 HI­H ij|Z.TOPEHR VIKTOR K'.CDJA : 'oj mjfcAffiut KO .1 \ NYOMDA ,ÉS KÖNYVKIKIADÓ itS I SZEKK 1­ / , ír, f.­. '^ADÓHIVATAL: rt.o»h­imatL-mu 2.

Next