Új Dunántúl, 1945. október (2. évfolyam, 219-243. szám)

1945-10-03 / 219. szám

peótdáAfal efgcs&faUk / UJ DUNHNT ■ Bj.Bii.vi'martnop n. ÉVFOLYAM, no SZÁM­­ÁRA: 4 PENGŐ Wemeei»­ Priinh én hanem a «gi gnl számára akar ah telepíteni az orszá­gát ! A MKP 3 éve» tervéből PÉCS, 1945. OKTÓBER 3. SZERDA. Apró és nagy •Wookban egyaránt napról-napra kihang­­súlyozottabban érezzük azt a segítő jó­indulatot amellye­l egy keleti szomszé­­dunk mellettünk ill és minden lehető módon megkönnyíteni igyekszik szá­munkra azt, hogy át tudjuk hidalni mind­azt a sok nehézséget, amelybe alig há­romnegyed évvel ezelőtt elűzött gonosz­tevők futtattak bennünket Hogy a szovjet elsőnek sietett elismerni Magyarországot, az kétségtelenül világraszóló nagy tett ▼olt Jelentőségét mi sem jellemzi job­ban, mint az, hogy nyomban utána Ame­­ika és Svédország is követték példa­mutatását és ezzel Magyarország teljes­­jogű részesévé vált a szabadságszerető nemzetek nagy együttesének. Emellett valóban apróságnak tűnt annak a néhány máz igáslónak kölcsönadása, amiről leg­utóbb beszámoltunk és mégis, ha job­ban utánnagondolunk, be kell látnunk, hogy más téren bár, de ez sem cseké­lyebb baráti gesztus az előbbinél. Magyarországnak nemcsak politikai, de gazdasági problémái is vannak és ha lehet, és utóbbiak még nyomasztóbbak és sürgősebb megoldást kívánnak, mint az előbbiek. Alig lehet elképzelni ma számunkra égetőbb kérdést mint közel­látásunk és ezzel kapcsolatban mezőgaz­dasági termelésünk kérdését Márpedig az ország egyik leg­­gazdagabban termő vidéke. Déldunántúl Igásállatok hiányában azzal a veszéllyel végett szembe, hogy földje parlagon marad és esze­ közellátási nehézségeink . Jövő évre is átterjednek majd. Ha ebből a szempontból nézzük tehát úgy az úz ötszáz igásállat amit a szovjet­ parancsnokság a Magyar Kommunista Párt területi titkárságának köz­benjárá­­sára a déldunántúli gazdák rendelk­ezé­sére bocsátott túlnő a helyi kereteken és országos jelentőségűvé válik. A győztes hatalom rendszerint csak megsarcolni, kifosztani szokta a leigázot­­tat, de nem megsegíteni. A Szovjet pe­dig nemcsak azzal törődik, hogy­ föld­jeink megművelés alá kerülhessenek, de azzal is, hogy városaink dolgozó mun­kássága nélkülözést ne szenvedjen. Ezt hirdeti az az öt teherautó is, amelyet a szovjet katonai hatóságok — ugyancsak a Kommunista Párt területi titkárságá­nak közbenjárására — a pécsi közeljárás rendelkezésére bocsátott. Olyan gesztusok ezek, amelyek mind­ennél ékesebben mutatják meg nekünk a szovjet nép igazi arculatát és a szov­jet hatóságoknak a magyarság iránt ér­zett rokonszenve. De nem mehetünk el szó nélkül amellett a tény mellett sem, hogy ismét a Magyar Kommunista Párt volt az, amely a dolgozó városi és fa­lusi munkásság érdekeiért előtérbe lé­pett. Könnyű kiplaká­tozni azt, hogy:­­A földet nem egy párt, hanem maga a nemzet adtai", de kérdjük megkapta voln­a-e a földet az a hétszázezer új gazda, ha nem a Kommunista Párt ig ar ■colja ki neki? Könnyű lesz ismét azt m­ondani, hogy az igáslovakat és teher­autókat nem a Kommunista Párt kapja hanem a nemzet, de kérdjük, ki járt kör­ben, ki gondoskodott róla, hogy a nem­zet ezt a segítséget megkapja? A Kommunista Párt nem más pártok által kivívott eredmények jelszavaival harcol, hanem azzal, hogy ezeket az eredményeket kivívja. — nem magának, hanem valóban az egész magy­ar nemzet­­■ék, fi* a magyar nemzet minden jelszó plakát dacára is tudni fogja, hogy ki­nek köszönheti ezeket ez eredince­y­eket ,a­melyik az a párt, amelyik nem hang­zatos frázisokkal, hanem pontosan ko­­rlátkozott tervvel mutatja­n­ a jövő felé vezető utat Károlyi Mihály a kisebbségi poétikáról és a Dunamedence demokratizálásáról Londonból jelentik. A Reuter iroda szerkesztője beszélgetést folyatott Károlyi Mihály elvtárssal. A beszélgetés során Károlyi örömmel üdvözölte Amerikának azt az elhatározását, hogy elismeri az új magyar kormányt és annak a reményének adott kifejezést, hogy Nagybritannia rövidesen követi ezt a példát. Az előző háború után Nagybritannia magyarországi külpolitikája rossz lóra ü­lt — mondotta Károlyi. A továbbiakban hangoz­tatta, hogy az egész Dunamedence demokratizálásának útjában csupán egy akadály áll és ez a kisebbségi kérdés. A Szovjet megoldotta ezt a kérdést. Romániában és Jugoszláviában a magyar kisebbség megfelelő bá­násmódban részesül. Egyedül Csehszlovákia akarja úgy megoldani a kér­dést, hogy erőszakosan kiűzi a nem cseh lakosságot. Csehszlovákiában 600 ezer magyar él Ezeknek kiűzése rendkívül nagy politikai problémát teremt Magyarország számára, nem is beszélve a gazdasági nehézségekről. Magyarország csak akkor élhet meg szűkített határai között, ha kölcsönös együttműködés áll fenn közötte szomszédai között. (MTI) Pécs dolgozóinak hálatüntetése a szovjet parancsnokság előtt „A Szovjetunió nem mint legyőzött fejet kezel bennünket* — Dr. Boros fo­spán elvtárs mondott köszönetet Pécs nevében a Szov­etnek Tegnap délután Pécs dolgozói nagy­szabású hálatüntetést rendeztek a szovjet parancsnokság előtt abból az alkalomból, hogy a Szovjetunió fel­vette Magyarországgal a diplomáciai kapcsolatot. A szovjet városparancs­nokság megbízottja előtt dr. Boros István főispán tolmácsolta a dolgozók köszönetét. A hivatalos szovjet külpolitika magatartása irányunkban már a há­ború előtti időkben a legbékésebb szándékú volt, — mondotta a főispán elvtárs — A 48-as zászlók visszaadása, majd Molotov külügyminiszter — közvetlenül a háborút megelőzőleg —­­ magyar követ előtt tett, de a ma­gyar kormány elé nem juttatott — nyilatkozata azt bizonyítják, hogy a szovjet birodalom Magyarorszá­got meg akarta kímélni a háború borzalmaitól. ■S hogy ez mégsem következett be és Magyarország népe egy még soha át nem élt szörnyű katasztrófa áldoza­tévá lett az nem a Szovjetunión mú­lott . Annak ellenére azonban, hogy mint ellenség álltunk vele szemben s utolsónak hagytuk ott az­ egész Eu­rópát letipró, minden emberiességből kivetkőzött német rablókat és gyilko­sokat, számtalan tanújelét láthattuk annak, hogy a Szovjetunió nem leigázni és nem mint legyőzött felet akar kezelni bennünket Molotov elv­társunk, a Szovjetunió külügyminisztere a vádaskodókkal és kételkedőkkel, a rosszindulatúakkal és gáncsoskodókkal szemben, akik azt merték állítani, hogy Magyarország jelenlegi kormánya nem demokrati­kus,­­ kijelentette, hogy Magyaror­szágon igenis demokratikus kormány van, amely az ország többségének a bizalmát bírja, hogy ennek a kor­mánynak a rend és nyugalom hely­reállítása terén nagy érdemei vannak és hogy ez a magyar kormány a fegy­verszüneti feltételeket a legbecsüle­tesebben betartani igyekszik.­­ S hogy Molotov kijelentései nem udvarias frázisokat jelentettek, hanem a legkomolyab megnyilatkozások vol­tak, bizonyítja a Szovjetunió kormá­nyának azon lépése, mely a diplo­máciai kapcsolatok felvételét jelen­tette be. A Szovjetuniónak ezen el­határozása több szempontból óriási jelentőségű. Jelenti elsősorban, hogy nem vagyunk egyedül, hogy ab­ban az Európában, melyben soha sem volt barátunk, a jelenben már rendelkezünk egy hatalmas ba­ráttal. Jelenti másodsorban, hogy az össze­ülő békekonferencián a békeszerződé­sek megkötésénél a végleges újjáren­­dezés során felmerülő összes kérdé­seknél számíthatunk ennek a nagy barátnak döntő befolyású segítségére. — De jelentősége van ezen megnyi­latkozásnak belpolitikai szempontból is. Belső ellenségeink, a reakciósok is érthetnek belőle s amennyiben nem értették volna még meg, — hát e helyről magyarázom meg, hogy mit jelentenek ezen irányunkban kifeje­zésre juttatott gesztusok: ne ábrándozzék arról senki, hogy Magyarországon még visszaállít­ják a reakció uralmát, a klikkek, a befolyásosak rendszerét! A magyar demokrácia eddigi ered­ményeinek a Szovjetunió részéről történt elismerése megerősít bennün­ket abban a hitünkben, hogy ez az ország a megkezdett után továbbha­ladhat s nagy barátunk támogatásá­val nemcsak magyar marad, de olyan értelemben demokrata is, mint ami­lyenben demokratává tenni azt mi. Magyarország dolgozói — akarjuk! Amidőn mindezt kifejezésre jutta­tom, azt hiszem mindnyájunk nevé­ben azt is kijelenthetem, — Pécs dol­gozó társadalma, — pártkülönbség nélkül — legmélyebb hálóját, leg-­­ őszintébb köszönetét tolmácsolja a Szovjetunió helybéli képviselőinek és­­ ígéri, hogy erre a barátságra min­denkor méltó akar maradni, a demokrácia zászlóját mindig fen­nen fogja lobogtatni és nem en­gedi ki a kezéből soha! Boros főispán szavait az orosz pa­rancsnokság részéről a városparancs­nok helyettese köszönte meg s biz­tosította Pécs dolgozóit kormánya ne­vében a magyar és szovjet nép kö­zött kifejlődött barátság további el­mélyüléséről. Az egybegyűlt dolgozók ezután elénekelték az Internacioná­­lét, majd rendezett sorokban elvonul­tak a Szociáldemokrata Párt Zrinyi­­utcai pártháza elé, ahol elénekelték az Internacionálét, utána pedig a Kommunista Párt Rákóczi-úti szék­­háza elé ,ahol a Magyar himnuszt és az Internacionálét énekelték el. A pártház előtt rövid beszéd hangzott el. A szociáldemokraták részéről Sc­huszer Zoltán, a kommunista párt részéről pedig Tömpe István területi titkár elvtárs beszélt a munkásegység jelentőségéről. A MKP választási tájékoztatója Budapestről jelentik: A Magyar Komm­unista Párt tájékoztatója sze­rint minden törvényhatósági jogú és megyei városban a polgármester, köz­ségekben pedig a járási főjegyző jo­gosult meghatározni az­ egyes össze­író körzetek határát úgy, hogy egy körzetre lehetőleg négyszáz szavazó­­■’,is több ne essék. Ezzel egyidejűleg ,­ nemzeti bizottságok minden össze­író körzetre kijelölni kötelesek az összeíró biztost. A Nemzeti Függet­lenségi Frontba tömörült öt párt he­lyi vezetősége pedig kijelölt 9­5 tag­jai, akik az összeírás folyamán az­ összeíró bizottság tagjaként, majd az összeírás befejeztével szavazatszedő tagként a kiküldött párt képviselője­ként szerepel. A politikai pártok ki­küldöttei választanak elnököt, helyet­­­tes elnököt és jegyzőt. Az összeíró biztosok szeptember 28-án már köte­­­lesek a számlálólapok kiosztását meg-­­kezdeni minden 1995. évben 20. szü­letési évét betöltött lakosnak. Ameny­­nyiben valamelyik összeírott egyénnel szemben hiteles bizonyítékok alapján a választásokból kizáró ok tapasztal­ható, azt az összeíró biztos a számlá­lólapra rájegyzi. Városokban és já­rási székhelyen a Nemzeti Független­ségi Frontba tömörült öt pártnak a helyinél magasabb fokú kiküldöttei­ből központi összeíró bizottságot kell alakítani. Megindult az üzleti levelezés és a távíró­­forg­om Anglia és Magyarország közön L­ondonból jelentik. Az angol fővárosban kedden közölték, hogy meg­indult Anglia és Magyarország között az üzleti levelezés. A magánkeres­­kedelem még nincs megengedve, de az angol és magyar vállalatok levele­zést folytathatnak jövendő üzleti kapcsolataik előkészítésére. A szemé­­yes levelezést ia megengedik, ha bizonyos előzetes feltételeket sikerült elrendezni. Viszont a táviróforgalom már megindult a két ország között

Next