Új Dunántúl, 1946. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1946-02-01 / 27. szám

fi két f­él kamilen tárgyalása mar ezt döntött a biztonsági tanács , a perzsa kérdésben Londonból jelentik. Az eyes­ült nemzetek biztonsági ta­­riste csütörtökön ismét összeült a­­ göröögországi és indonéziai kér­dés megvitatására. A biztonsági tanács letárgyalta a perzsa kér­dést és ezzel megtörtént az első lépés iá megoldás felé. A tanács elfogadta Bevin ha­tározati javaslatát, hogy a két fél közvetlenül tárgyaljon a to­vábbiakban és tegyen jelentést a tanácsnak,­­ amelynek joga lesz felvilágosítást kérni. A döntést négyórás vita­­előzte meg. Bevin assz .javasolta, hogy a via maradjon továbbra is a tanács ügyrendjén. Vistnsddi ellenezte a javaslatot azzal az indoklással, hogy a szovjet kormány presztí­zsét sértené, ha az ügy a bizton­sági tanács ellenőrzése alatt raa­­rad­na. A Magyar Nemzeti Bank e­lnöke a pénzügyi helyzetről Budapestről jelenti a MTI. Oltványi Imre, a magyar Nem­ze­ti Bank elnöke a sajtó képviselői előtt ismertette az ország pénz­ügyi helyzetét. Kitért a nemzeti bankkal kapcsolatban terjesztett hí­resztelésekre is. Közölte, hogy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság kiküldött gazdasági szakértője a bankba tette át székheyét és mű­ködésének célja, hogy megállapítsa, milyen módon lehetne elejét venni az infláció további gyorsulásának. Ez a tevékenysége teljes mértékben megfelel a magyar kormány óhajának is. Az ellenőrző bizottsággal egyetértésben további intézkedésekre került sor, ame­lyek szigorúan megállapítják azt a hitelkeretet, amelyet a nemzeti b­ank a kormány rendelkezésére bocsáthat. A nemzeti bank mun­káját semmilyen irányban sem befolyásolják. Nem a pécsvidéki, hanem csak a komlói b­ánya céljaira szolgál a Délmagyarországi Bank kölcsöne tegnapi számunkban tudósí-s az alantjaidban készséggel adunk bist közöltünk arról, hogy aj helyt. Délmagyarországi Bank hitellel ! A Pécsi Bányaművek pénzel­hetett, a pécsvidéki bányák se- , látmányáról ezideig az Iparügy s­gítségére. Tudósításunkban sajá­t Minisztérium gondoskodott és múlatos sajtóhiba csúszott, ennek következtében mi a Dél­amennyiben 3.500 millióról volt szó a cikkben, holott a szóba­n­­forgó összeg „mindössze“ 350 millió pengő volt. A sajtóhibát, a gázszolgáltatás zavarai miatt nem volt már módunkban korri­­sálai. Itt ez alkalom­mal is is­mételten elnézést kérünk olva­sóinktól lapunk hasábjain az utóbbi napokban megjelent szá­­m­os sajtóhibáért. Ezeknek oka abban rejlik, hogy a gázművek bizonyos okokból naponta csak a minimális gázmennyiséget tudják rendelkezésre bocsátani, ami a szedéshez is csak szűken e­lég, a korrektúrákat végrehaj­tani azonban már nem elégsé­­ges. Ugyancsak téves volt cikkünk­ben az az értesülés, hogy a fen­­tm­lított összeget a pécsvidéki bányák kapták. A valóság az, hogy ez az összeg a komlói bá­nyászok elmaradt beszerzési se­gélyének kifizetését szolgálja. Az üggyel kapcsolatban egyéb­ként a DGT igazgatósága és együttes üzemi bizottsága felvi­lágosító közleményt küldött be szerkes­ztőségünkbe, amely­n­ek magyarországi Kereskedelmi Bank útján semmiféle pénzmű­veletet nem bonyolítottunk le. Tekintettel arra, hogy a fenti újságközlemény azon kitétele, mely szerint a Délmagyarországi Kereskedelmi Bank sietett a hatóságnak segítségére azzal, hogy a bányaművek munkássá­gának járó illetményhez szüksé­ges 3.500 milliónyi összeget utalta ki, azon téves beállításba kerül­hetünk bányamunkásságunk előtt, mintha mi a fenti bank út­ján 3.500 millió összeget kaptunk volna. _ Magánértesülésünk szerint a Dél­magyarországi Kereskedelmi Bank tényleg adott 350 millió pengőt kitevő összeget, azonban ezen összeget nem részünkre adta, hanem a komlói Állami Kőszénbánya rész­ére. Tekintettel arra, hogy közle­mény a munkásságunk által leg­inkább olvasott sajtó­orgánum­ban jelent meg, fontosnak tart­juk a munkásság megnyugtatása céljából, hogy ezen való hely­zetnek megfelelő helyreigazítás megtörténjék. A közlekedési miniszter elvtárs felhívása a járművek közérdekű igénybevételéről Budapestről jelenti a MTI. A köz­látás biztosítására, az új­jáépítés céljait szolgáló híd-, út-, vasútépítés és a bányászat előmozdítására, esetleg fellépő járvány, súlyosabb árvízveszély elhárítására megfelelő szám­ú személy- és tehergépkocsiknak kell rendelkezésre állni. A köz­­lekedésügyi miniszter ezzel­­ kapcsolatban felhívással fordult­­ minden m­agánszemélyhe­z, vál­­l­­alati üzemi bizottságokhoz és­­ igazgatóságokhoz, hogy azokat a gépjárműveket, amelyeket a tárcaközi bizottság a fenti cél­ra igénybevett ne próbálják kimenteni és ne keressenek ki­búvókat. Megállapították egy komlói bányászasszony igényjogosultságát a nemzeti gondozásra A nemzeti kormány mint ismeretes, kor­ábban elrendelte, hogy mindazok, akik a fasiszta ellenes magatartásukért vértanú­t vált ha­táv, hozzátart­ozóik élvezhessék a nemzet­gondo­zást. Baranya vármegye nem­zeti gondozó bizottsága dr. Kasza Sándor főjegyző e­nök­leje alatt csütörtökön­­ mét határozat­ot hozott egy ilyen ügyében és r­egalapíto­ta az igény­jogosultságot Özvegy Nagy Ferencné, Tó­h Júlia kom­ói bányász* pí­ ástt kére'me/fe- A­ bizottság megállapította, hogy ‘férjét a fa­­/.'ta rendszer 1942. júni­usában ba oldali magatartása miatt különleges munkásszázad­ba (büntetőszázad) osztotta be és kivittek Oroszországba, töb­bi társával együtt. Nagy Fe­renc aztán Kievben 1943. ja­nuár 23-án életét vesztette. A bizottság a beterjesztett bizonyítékok alapján megálla­pította, hogy özvegy Nagy Fe­rencné jogosult a nemzeti gon­dozásra és ezért számára a asszony volt a legutóbbi, aki a nemzeti gondozás megá­la­köztisztviselők számára megál­lapított XII. fizetési osztály­t. fokozatának megfelelő díjat ál­lapított meg 19413. január else­jei hatállyal, új DUNÁN ran. Hol lép fel legelőször a baromfipestis? Az országszerte pusztító ba­romfipestist délről, Olaszországból hurcolták be a háború zivatarával először a Balkánra és onnan pedig hazánkba. Mint tudjuk, a pes­tis mindig ott üti fel a fejét, ahol hanyagság, piszkiosság és nemtörődömség van a baromfiudvarban, vagy az egész községben, így nem nehéz meg­állapítani azt hogy­ miért mindjárt az olyan helyen hullanak a­z álla­tok, ahol a baktériumok millióit lehet megtalálni a hanyag udva­rokban­. Elején nálunk nem volt ilyen megbetegedés, csak későb­ben, amikor már a Balkán többi országaiban igen nagy mértékben hullottak az állatok az ismeretlen betegség folytán. Országutokban ilyenféle megbetegedést nem ta­láltak és így nem is ismerték a betegséget. Németországban lehe­tett pestises megbetegedést találni, szintén a múlt világháború után, de hazánk be nem jutott át. Most azonban nem kímélte meg hazánkat sem a betegség. Legelő­ször a baranyai háromszögben kezdte meg a pusztítást és elég gyorsan haladva, már maguk is hozzájárultak, mert­ a megbetege­dett álét tokaj egyik faluról a má­sikra, városokba hordták eladni, és nem gondol,tele arra, milyen kárt okoznak ezzel. Igaz, hogyha az embert kár éri, igyekszik még a hullából is pénzt csiráink csakhogy minél kevesebb legyen az vesztesége. Igen sok alkalmam volt látó, hogy a piacon árult beteg állatokat olcsón adták el csak­khogy kapjanak érte vala­mit Már a kézben meg is döglött ír? eladott á­ Vat és a piacon is sok e'hlékrtt közülük.. Ezeket hazafelé menet az útszéli gödrökbe, meg a folyókba dobták. Nincs talán olyan község, ahol i­lyen kis fo­lyócska vagy patakocska végig ne f­olyna. Ipett sok a vizenyős rét is a baranyai részben, és ezek mind- mind igen jó tahi a baromfipestis terjedésének. Az ilyen kis pata­kocskákban rendszerint vannak vízipackrok és e­rck a patakokba, do­bott hullákat ,"szétszedik megeszik, és utána pedi­g mennek és esznek­­ a baromfiakkal, mert rendszerint az ilyen helyen a vízszélén szok­­j­tak etetni orr­ áll­atokat. E­gy másik igen venséges helye­­ a községnek, ahonnan a peso’s megkezdi terjedését, a pásztorház. A közvécetm majdnem minden esetben itt lép fel elsőnek a be­tegség. Erre is több gond jának ke­l­ne lenni a községi elöljáró­ságnak, mert ha jobban utána néz­ne.. a páríztorház tisztántartásának, akkor kevesebb vendég fenye­getné a község állatállományát. A ciflányokat meg sem említem, mert az úgyis tudja mindenki, hogy a cigány n­em van mindig, ha minél több jószág elhullik, neki annál jobb, mert megkapja a dögöt és jó falatot eszik bel­őle. Arra pedig gondol, hogy máskor is legyen hulla, mert a baromfiak belét és jel­en esetben a fejét is bedobálja az udvarokba, ahol az­­után egy két nap múlva hullik a jószág. Vigyázzunk és óvakod­junk a cigányoktól és főleg, ha a jószágunk elhullik, ne adjuk a cigányoknak és ne dobjuk a pa­takba hanem ássuk el jó mélyen, avagy égessük el. Elfogadták a jugoszláv alkotmánytervezet végle­ges megszövegezését Belgrádból jelentik. A ju­goszláv nemzetgyűlés szerdai ülé­sén Tito marsza­ is részvett. Az ülésen megvitatták és elfogadták az új alkotmánytervezet végleges megsszövetezését. A tu­rvenyjavin­­­­at megszavazására a leifkezegebbi ülésen k­erül sor. Rendeletben szabályozzák a dolgozók természetbeni juttatásait B­u­d­a­p­e­s­t -­­ jelenti a MTI. A Magyar Közlöny pénteki száma közli a Gazdasági Főtanács fon­tos rendeletét a kollektív szerző­­dés hatálya alá tartozó munka­vállalók élemiszer ellátásáról. A rendelet szerint a szén-, és érc­bányákban, a föld­­alatt dolgozók, úgyszintén bármely más ipari üzemnél a nehéztesti munkás, ak­i huzamosabb időn át olyan mun­kahelyen dolgozók, ahol­ a 400 C. fokot elérő sugárzó hőnek van ki­téve vagy ahol 45­ C. fok hőmér­séklet van, hetenként 19.900, az összes többi testi munkavállalók és összes szellemi munkavállalók 17.320, családtagok pedig 8560 kalória mennyiségin­ele megfelelő élelmisert fognak kapni. Ezek az élelmiszerek a következők: ke­nyér, főzőtiszt, bab, borsó tojás, túró, burgonya, káposzta, hagym­a, gyümölcsíz, olaj és paprika. Amennyiben a munkáltató vala­melyik hűteni az élemiszereket, vagy azok­­k közül, valamelyiket­­ter­mészetben kiszolgálttatni nem tud­ná, ugyanolyan kalória mennyi­ségben más élelmiszereket kell adnia. E­zek az élelmiszerek a kö­vetkezők: kenyérliszt, kukorica­­liszt, lencse, szójabab, árpagyöngy kötesíkása, levestészta, disznózsír, margarin, libazsír, főzővaj, sovány sajt, belsőségeik, belsőségekből ké­szült hurka, nyúl, sárgarépa, lila- iszáhé, kelkáposzta, cukor, méz, csirke, kacsa és libahús. fia a munkáltató a fent felso­­rolt élelmiszereket kiszolgáltatni nem tudja, köteles pénzbeli el­lenértékét hetenként a bérfize­tés alkalmával megváltani A megváltás mértékét a Gazdasági Főtanács hetenként állapítja meg és teszi közzé A munkavállalót megillető ka­lória mennyiségbe beszámít az is kalória mennyiség is, amelyet a munkavállaló a vállalat átad nyúj­­tott élelmezés keretében kap, vi­szont ezért a munkáltató a m­un­­kavállaltól február 1-e utára sem­­­miféle térítést nem követelhet. A jegyre beszerezhető élelmi­sszer cik­kek a termés» - ben­ szolgáltat»!« -kötelezettségbe beszámítsanatc. Hfe 3. munkavállaló jegyét beváltia cél­jából a munkáltatónak Résa adja át, a munkáltató nem a ka­lóriának arra a hetére megállapí­tott megváltási értékét, hanem "a beszerezhető cikkek hatósági árát köteles a munkavállalónak Madid. A munkáltató a közellátási ható­ságoktól a mun­kavállók ellátá­sának céljaira kapott éleminizert teljes egészében köteles a munka­­vállalónak természetben kiadni. A rendelt február 1-é­n lép ha­tályba, tehát minden olyan élel­miszer juttatást amelyet a munka­­vállaló ettől az időtől kap, a kol­lektív szerződés értelmében járt élelmi­szermennyiségbe be k­ell számítani. X filföldi magyarért elővásárlást igénye sváb földekre Megindult a svábok kitele­­­ítése Magyarországról. A jelen­­tések szerint az amerikai zóná­ban félmillió, Magyarországról kitelepítésre kerülő sváb kerül úgynevezett átmeneti befogadó táborokba, Bajorországban, in­nen kerülnek aztán szétosztásra a Magyarországról kitelepített svábok. Természetesen megindult az érdeklődés bel- és külföldön egyaránt, hogy az elhagyott sváb településekbe magyarok kerüljenek. A külföldön élő magyarság kö­rében erős mozgalom van folya­matban a hadajövetel olyan for­mája iránt, hogy ezekbe a tele­pekbe költözzenek a hazatérő magyarok. A Magyarok Világszövetsége amerikai magyar szervezetei emlékiratot nyújtottak át a ma­gyar kormányn­ak és ebben elő­vásárlási jog biztosítását kérték a svábok kitelepítése folytán gazdátlanul maradt földekre. Az emlékirat hangoztatja, hogy a magyarság kivándorlásának egyik legfőbb oka a sváb faj­védő földpolitika elhatalmasodá­sa volt, amely egyes várme­gyékben szinte kizárólagosságot biztosított a svábság földszerző törekvéseinek. Amerikában, de más befogadó államokban is, főleg Belgium­ban, a háború után szükségkép­pen fellépő ipari átállítás követ­kezté­ben öregkorára előrelát­hatólag sok-sok ezer magyar vá­lik lassan kint munkanélkülivé. Ezek a magyarok az amerikai munkás-nyugdíjtörvények alap­ján havi 20­-50 dollár. Magyar­­országra is folyósítható, nyug­díjhoz jutnak. Ezek az igényjo­gosultak ottani kis vagyonkájuk értékesítésével idehaza komo­lyabb mezőgazdasági ingatlant és­ gondtalan öregséget szerez­hetnek maguknak. A hírek sze­rint 40—50 ezer ilyen hazatérő családról van szó, akiket az is vonz vissza hazájukba, hogy az ország demokratikus átalakulá­son megy át és megszűnt a feu­dális Magyarország szolgabíró és csendőruralma a falvakban. Ez az akció nem érintené a már kiosztott és tízéves elide­genítési tilalommal korlátozott földeket, komoly tőkebeözönlést jelenthet az országnak. Megin­díthatja falvainkban a gazdasá­gi és szellemi fellendülést, a sza­lárd államokban nevelődött és magas mezőgazdasági kultúrával n­édelkező, tőkeerős munkaszö­­­vegek hazatérésével. Minden­képpen kívánatos volna, ha a politikai és gazdasági okokból emigráltak hazatérnének. Megemlítésre érdemes-­, hogy a külföldi magyarság az elhagyott javak kormánybiztosának­­ ren­­delkezése alatt álló iparvállala­tok iránt is érdeklődés mutatko­­­­zik. A svábok kitelepítésével kap­csolatban megvalósul az a terv is, hogy az elkobzott ingatlanok­ból magyar írók és művé­yek házat és telket kapjanak. isutt drágul a posta Budapestről jelenti a MTI. Február elsején új posta díjsza­bás lép életbe. A levél díjszabá­sa 20 gr­a­míg helyben 2003 P, vidékre 3000 P, levelezőlap hely­ben 1500 P, vidékre 2000 P, kül­földre 10.000 P. Nyomtatványok 20 gramlg 5000 P, csomag 5 kg­ig 1.000 P, 10 kg-ig 15.000 P. A távirat szódíja 1000 P, helyi be­szélgetés vidéken 1000 P, távolsá­gi beszélgetés a távolságnak meg­felelően három percig 6000-30.000 P. A rádió előfizetés havi 30.000 P. Tíz hónapi börtönbe került három darab hal A pécsi törvényszék egyes bí­rája szerdán vonta felelősségree Hoffer János 24 éves pécsi MÁV - vonatfékezőt. A vasúton elhara­pózott lopások sorában múlt év december 13-án, Szentlőrincen való átutaztában észrevette, hogy egy halszállítmány is van a vo­naton. Három darab halat el­lo­pott a kocsiból, de rajtaérték és az államügyészség lopás bün­tette miatt vádiratot adott ki el­lene. A szerdai főtárgyak­­so*» Hoffer beismerte bűnösségét és a törvényszék lopás bűntett® miatt tíz hónapi börtönre ítélte- Az ítélet jogerős. —_—------»— — Zách János ma folytatja előadóestjét Zách János, a kiváló előadómű­vész ma, pénteken délután 6 óra1. kor közk­ivánság, meginni at" rendkívüli sikert aratott iroda­-­1" estjét. Az ízléssel és gonddal ösz­­szeválogatót műsoron hazai , helybeli lírikus nagyságaink .­,,éls lett 1 k­lasszikus danaba-szl^c!'j szerepelnek. Záchon ’kívül mássy Judit művésznő cs. I ring Zoltán csellóművész ték’ai az est újból sikeröte­gyek korlátolt mei'-nykséghe.k­ kallhatók az idegenforg-vhn1 * ben. v-kamntot az ételhas­­­­­tyűn, a Kisgazdapárt M Imre utcai székházában.

Next