Új Dunántúl, 1946. április (3. évfolyam, 75-96. szám)
1946-04-02 / 75. szám
. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM. egyetä£ictek! iáim AI AI 50,080 JENCO Tito marsall a jugoszláv perlamentben meleg hangon nyilatkozott a Magyarország ás Jugoszlávia közötti tóviszony lelődéséről — »Vagy Ferenc miniszterelnök Pécsett megértő hagon beszél* Jugoszlávia tengerparti igényírói pra PsiCS, 1946 ÁPRILIS 2 KRDO NAGY FERENC minisztereinek teljes kormányprogramot adott Pécsett Vasárnapi «zárnunk ha a már W» , írtatoltrnitt Nagy Ferenc miniszterelnök és kíséretének érkezéséről. Az ebben a beszámolóban részletezett fogladás után a vendégek este" A sztoháai előadás talán a Belvárosi Katolikus Kör nagytermében egytálételes vacsora volt, amelyen több Mköszöntó is elhangzott. Elsőszek dr. Kertész Endre megyei főispán sirítetta poharát a VArtársrfszéd elnök egészségére, majd dr. Münnich Ferenc városi főispán mondott felköszöntőt a mintezt arelnök tiszteletére. Pen Viktor felköszőkítője után Nagy Ferenc miniszterelnök emelkedett szólásra emeerkensőtd* az* « meleg szeretetet, amellyel Baranya megye é* Mrs városa fogadták Megrázhat« «gyűrű, de «Rvből fakadó szavakkal vehatt visszapillantást arra «s útra, «Tnelven haladt * amely ebbé! * a megyéből indult W, Nem barest«., de vállalja aai* a Adatat, na?*iynél nehezebb, súlyosabb még alig vojt kormány aló*!. Ezt a feladatot «entti Önzetlenebből és heastlite*ehfe*n ne» vállalhatni mint a mai kormány. Ennek a megyének és ennek a városnak a lelkét, mindig megában hordozza és becsületesen, tisztán fogja szolgálni hazáját azon az úton amely az emelkedés felé vezet A jelenlevők szűnni nem akaró laposai fogadták a miniszterelnök szavait Balogh István miniszterelnökségi államtitkár derűs felszólalása után dr. Kazár Andor magyar, majd angol és francia nyelven köszöntötte a szövetséges sajtó jelenlévő képviselőit, amire egyik amerikai újságíró meleg szavakkal válaszolt, s kiemelte, mennyire elragadta részt vettét a Nemzeti Színházban részükre rendezett díszelőadáson. A Budai Narfy Antal került színre a társulat legjobjainak interpretálásában, őket a város szépsége. A vacsorán még egy felköszöntő hangzott el, amelyet különös örömmel és büszkeséggel jegyzünk fel az Új Dunántúl hasábjain. Ez a felköszöntő Rajk László elvtárs, belügyminiszter szájából hangzott el és legalább olyan sikere volt, mint a miniszterelnök beszédének. Rajk elvtárs beszédében az őszinte koalíció szükségességére mutatott rá s hangsúlyozta, hogy a mostani pécsi menyilvánuuláson is nem ok nélkül jelentek meg a kisgazdapárti miniszterelnök és miniszterek mellett a Nemzeti Parasztpárt, a Szociáldemokratapárt és a Magyar Kommunista Párt miniszterei. "Ebbe* az országban tehetnek "Mufint&fe deztetaratikus pártok — emltte fel hangját Rajk László »írtál* — de magyar nép t«ik egy vgn és ennek a magyar népnek egy a hazája. Rajk elvtárs beszéde további során rámutatott a közös demokratikus feladatok egységes végrehajtásának szükségességére, ami a koalíciót, az együttműködést anynyira szükségessé teszi. A miniszterelnök személyében garanciát lát arra, hogy ezeket a feladatokat a pártok egységben végre is fogják hajtani és az ő egészségére üríti poharát Rajk elvtárs beszéde után a zenekar a Himnuszt intonálta, a lelkesedés oly nagy volt, hogy a közönség nemcsak végighallgatta, hanem végigénekelte a nemzeti ■imát, megszabadult ország pedig ugyanazoknak a grófoknak, tábornoknak, kapitalistáknak és szolgabíráknak vezetése alá került, akik a monarchia idején parádéztak az élem. A nép pedig ugyanazt a szolgaságot nyögte tovább mint azelőtt. A miniszterelnök ezután azt a rengeteg bajt, szenvedést és a népnek azt a nyomorát ecsetelte, amely e reakció uralkodása idején a magyarságot sújtotta és amelyet most a reakció annyira igyekszik ölte rejteni. A reakciónak akkor elég gazdag volt az ország, ha a nép nyomorgott is. Elég demokratikus volt, ha a nép politikai szolgaságban élt is, elég művelt, ha a nép tudatlanságban vergődött is és elég szociális, ha a legelmaradottabb állapotban is élt a nép. Ezt az állapotot akarta állandósítani a reakció minden intézkedésével. Miközben a nép szegényedett és eladósodott, a tőke hízott és gyarapodott. Megvesztegette a parlamentet, a kormányzatot és az államapparátust is. Ezt az áganatot nem magyarázhatja meg a reakció soha, sem a trianoni helyzettel, sem a gazdasági válsággal ,mert bár mindkettő sújtott bennünket, mégis a magyar fejlődés igazi akadálya az volt, hogy után a nép kormányzóta nem volt demokrácia, e vezetőknél bővcsabb nép nem juthatott szóhoz. A minisztrftbbek ezután még bosawaje! «c.splaite irt a »Ülyc nyomort, amelyben a nép a reakció idején élt. Majd így folytatta: — Azért vetítettem ki a múlt képét, hogy mindenki tisztában legyen vele, hogy a demokrácia a második világháború után már ami lehet peli■ Hkal kísérlet, amelyet felválhat a régi rendszernek valamiyen javított formája, hanem örökös és végleges politikai életforma, amelyért élni, dolgozni és ha kell, meghalni isérdemes. Érdemes érette és benne élni, mert reményt nyújt a legszebb hármas politikai eszménynek, a szabadság, egyenlőség, testvériség eszményének megvalósulására. Hangsúlyozta a miniszterelnök, hogy a népnek gondosan kell vigyáznia a végre elnyert szabadságra , tehet arról is beszélni a demokráciában, hogy időről-időre melyik párt, milyen mértékben részesedjék a hatalomból a népakarat folytán, csak egyről nem lehet szó: hogy még egyszer kiadja a nép a kezéből a hatalmat (Úgy van, úgy van.) Ezután a harcos demokráciáról szólt a miniszterelnök Nekünk legalább olyan energiával kell harcolnunk a reakció ellen, mint ahogy a régi világ vezetői a demokrácia ellen harcoltak Ha ők önös érdekből féltették a maguk önkényes világát, akkor nekünk több erkölcsi jogunk van védeni a magyar nép felemelésének rendszerét A miniszterelnök a nép boldogulásának megteremtéséről beszélt. Ez a feladat kétirányú, egyrészt a társadalomé, másrészt, a kormányé. A társadalom feladatairól szólva kijelentette a miniszterelnök hogy a demokrácia éleformáját sok szenvedéssel, gonddal és teher hordásával kezdi élni a magyar nép. Legsúlyosabbak a gazdasági bajok. A reakció keresi az alkalmat hogy minden nehézségért a demokráciát tegye felelőssé. A demokratikus társadalom első A földreformot elsikkasztotta és a föld népének jobbágyállapotát meghonosította még adik század harmadik évtizedébenis. Tudta a reakció, hogy a politikalag jogtalan és gazdaságilag íriszegen vedett néppel szemben a hatalom megtartása csak esendőrkérdés A dolgozók nagy tömegei nyomorogtak és éheztek akkor, amikor a parasztasszony otthagyta •• pécsi piac kövezetén eladhatatter zöldségét és a kisgazda majdnem ingyen adta oda malacát. feladata tehát, hogy a demokrácia érdekében méltóságteljes türelemmel viselje a gazdasági nehézségeket Higgye el a magyar név hogy nincs olyan politikai rendszer a világon, amely a mai nehézségek között könnyebbé te vné a dolgozók társadalmi étt'-̋ A társadalom másik kötelesség , hogy ismerje el a demokrácia 2-3 digi eredményeit. Gondoljan k ki mindenki arra, mennyi meddő küzdelem folyt az elmúlt évtizedeiben a magyar nép földhözjuttatásáért, a titkos választó jaiért, s vezető réteg leváltásáért, a ahogy ezeket a vívmányokat a democráácia sorra megadta a magyar népínek. A demokratikus w««rv*’ er, bér büszke öntudattal tekintse»* -t demokrácia eddigi eredmény »ni* A társadalom következő feladata a dolgozók békéjének és az. eg-/más közti megértésnek a bizto* tása. Az első világháború ut-i.n azért bukott meg a demokrácia, mint a reakció éket tudott verni a két nagy dolgozó réteg, a rasztság és munkásság köré. S míg e két réteg egymás elnyomásától félt, jött a reakciós nyomnás, amely minden dolgozó rétegre egyforma súllyal nehezedett. Jelentős felszólalások a szombati vacsorán Baranya népe a pécsi Széchenyi-téren Vasárnap délelőtt az ünnepi ötest öltött Széchenyi-teret zsúfolásig megtöltötte a város lakossága. A szónoki emelvény körül tarka, népviseletbe öltözött faluezek sorakoztak. Eljöttek Baranya legkülönbözőbb pontjairól és magukkal hozták a falu üdvözletét ruhájukban és méltóságtól jelkomolyságukban. Negyedtizenkettőkor a Hymnusz hangjai mellett érkezett Nagy Ferenc, akit a pártok képviselői és a városi és megyei fukncionáriusok fogadtak Perr Victor a Független Kisgazdapárt pécsi elnöke rövid bevezetőjében üdvözölte a megjelenteket. Két kérdésre kért választ a miniszterelnöktől: Megvalósul-e a félelemmentes és nyomormentes Magyarországi Mi azt kívánjuk, — mondotta —, hogy ne féljen mindenki Féljenek a bűnösök, féltettek azok, akik nem akarják a deenokratikus Magyarország törvényeit megtartani. De ne féljen többé a demokratikus nép. A másik kérdés, a nyomormentesség kérdése. Azt akarják, hogy ne nyomorogjanak többé azok, akik a kenyeret termelik. Jólétet akarunk ebben az országban mindenkinek, aki dolgozik. Ha erre a két kérdésre megnyugtatást kapunk a miniszterelnök úrtól, akkor nyugodtan távozunk a nagyggyűlésről és hazavisszük magunkban a hitat és bizalmat ezuárdan és minden erőnkkel dolgozunk tovább a független, szabad, demokratikus Magyarországért. Pen Viktor üdvözlő szavai után Nagy Ferenc miniszterelnök lépett a szónoki emelvényre. A miiniszterelnök beszéde Mindenekelőtt visszapillantást vetett arra az időre, midőn 16 esztendővel ezelőtt itt Pécsett érződött , midőn a Kisgazdapárt követeléseit nem teljesítették, ellentétbe kerül a kormánnyal. Az elmúlt rezsimben, tálkor Magyarország vértre rtsssanyeste állmai ffinget- swrtyét *** nem s népszabadság. 5* támasztották alá, hanem ellenfeezőleg, próekör letörték a demokráciának a munkásaidéiról feltörő forradalmi megjelenését, azután szétzüleszletté* « pard-sztdesBokráciá és ruténné«vesítettA a világ leg'« üresebb. 1 ogtarUJjmiUanabb ›*, MftMbább jeteavénak. gondolatnak I így4b*« a,\3Ssf lörf-flíUa kötetekből jtÖzjogtUg' meáiv*, M. népei nyomorban és szolgaságban tartó reakció soha többé nem térhet vissza ■A Különbségtétel ez egyház egyes demokráciáéira©s tagjai és demokratikus felfogású képviselői között A miniszterelnök ezután a politikai együttműködés, a koalíció szükségességéről szólott, majd a társadalmi béke biztosításáról beszélt. Itt elsősorban kiemelte a vallás és a politika egymáshoz való viszonyát. A demokráciában nincsenek rendiségek, így a politikai, közéleti felszabadulás a rendiség nyomása alóli felsszabadulást is jelenti.Ezen az alapon tehát nincs meg a lehetőség a politikai életben való részvételre. Sajnálatos lenne, ha az egyház körein belül egyeseknek biztatására helyzetén vélemény alakulna ki a magyar demokrácia megítélésében. Viszont igaz örömmel látjuk a politikában az egyház demokratikus felfogású képviselőit és a demokrácia erősödésének tartjuk, ha abban a vallás erkölcs is kifejezésre jut. Éles szavakkal ítélte el a miniszterelnök a faji, vagy felekezeti gyűlölködést, amelyben a letűnt Jaszerta világ ösztöneit látjuk megújulni. — Figyelmeztetem a megyei társadalmat — emelte fel hangját a miniszterelnök — ne engedjen utat az antiszemitizmus indulatainak, mert egyrészről a vila a legantidemokratikusabb tömegh**'' ’diónak nincs helye a magv« *’•mokráciában, másrészt tűrhetetlen lenne, ha még kgrszer megpróbálnának tüzet gyájtani azok, akik most nem felelnak módot pecsenyéjük megsétlésére. Éppen ezért a kormány ii »*«, határozva arra, hogy a nemset baké jót befelé és tekintélyét kiraiá mindenképen meg fogja védeni az ártalmas kráterharcokkal és a fajt gyűlölködéssel szemben A magyar dolgozók és bányászok hősiessége A társadalom kötelességeiről szólva kiemelte a miniszterelnök a központi hatalom és törvény tekintélyének szükségességét is. A rendet csak erős kormányzás biztosíthatja, a törvény pedig még a központi katedómnak is felette álló hatalom. A demokráciát csek akkor lehet meggyökerezüttni, csak aj úgy kdurt termelni, a jólét 6 fokpapi, te rend és hi#o»»Aa lesz *r cwRégipa. fTV* om. dar nasi a ríten «ÉÉtetetÖMfcT*' «teli tette meg s kijelentette, hogy a magyar dolgozók a ■kötelességtaljeeítés legfelsőbb határán járnak a munka végzésében. A magyar paraszt és a magyar munkás is szinte legendás hősiességgel küzd a nehézségekkel és teljesíti örökké való kötelezettségét. Ebben a munkában nem is szabad ellankadnia. Midőn elismerte a főizlóvi' H úti csak hősies “neu 'H-hnti megi m ag‘.Hnte hogy vannak egyesek, akik nem hogy igyekszekátlzi a kapott gazdaságot gyarapítani, hanem a készet próbálják és megművelés helyett egyenesen megcsúfolják a földet Unák, nők a körmére fogunk nézni, s ha nem vállalják a mindenkire kötelező, áldozatos munkát, olyan közgazdákat ültetünk a helyikbe, akik nem tékozolnak, hanem szeretettel ölelik á* az életet adó földet. (Éljenzés és taps.) Nagyon helyeseljük a munkásegységet, a munkásság poétikai összefogását és a szakszervezetekben való gazdasági egysége, ha