Új Dunántúl, 1946. április (3. évfolyam, 75-96. szám)
1946-04-02 / 75. szám
* ugyanakkor kívánnunk kell * parasztegységet is A magyar munkásság számtalan esetben adta tanújelét annak hogy teljes mértékben átérzi a demokráciában reáháruló feladatokat A szénbányák termelésének állandó emelkedése —és itt hadd mondjak köszönetete pácsvidéki bányászoknak — [éljenzés! elérte a termelés békebeli színvonalát és mértékét. Az egyes fizetnek békebeli eredményei, aKossuth-híd megépítése mind a magyar munkásság hazai áldozatait mutat). Azonban it is meg kell mondanom amit a párásságnál megjegyeztem hogy sokhelyütt nagy szükség van még a munkafegyelem erősödésére Ezután arra mutatott rá Nagy Ferenc, hogy a fokozott munka mellett az újjáépülő haza folozott divatokat is kivált mindenkitől, semutatott az adómorál fejnvításának szükségességére és kilátásba helyezte hogy nem sokára elérkezik az idő, azokkor súlyos megbélyegzés vár azokra, akik önzőek az ország érdekeivel szemben, viszont nagy elismerés vár a kötelességüket híven teljesítőkre. Ezután tért át a kormány feladatainak és problémáinak részletes ismertetésére. Rámutatott hogy magyar kormány elé még soha olyan súlyos és nagyömegű feladathalmaz nem tornyosult mint a mai kormányzat elé. A kormányzat első feladataként a politikai vezetés biztosítását jelölte meg és ezzel kapcsolatosan megemlékezett a politikai életben legutóbb lezajlott válságról. Ez aválságot mint politikai életünk nagy teherpróbáját jelölte meg, aminek oka az volt, hogy a kormányzati elfoglaltság folytán vezető nélkül maradt Kisgazda Pártban nagyon megerősödött a reakció reménysége. A Kisgazda Párt azonban a válságban megtalálta önmagát és radikális módszerek alkalmazásával elérte hogy demokratikus felfogásban és egységben megerősödve teljesíti tovább kötelességét Elismeréssel szólott a fiatal demokrácia vezető politikusairól is, akiknek harcos ellenzéki múltjuk révén könnyebb lett volna kemény küzdelemre elhatározni magukat mint békés megegyezésre és mérnis mindannyiukban is józan mértéktartás és felelősségérzet győzött A magyar külpolitika trmészetszerűleg elsősorban a Szovjetunió felé fordul Az ország külpolitikai helyzetéről Nagy Ferenc miniszterelnök a következőket mondta Magyarország külpolitikai helyzete gyökeresen megváltozott A háború előtt ilyan volt a magyar külpolitika mint a féloldalra nőtt fa, csak nyugati irányba nyújthatta ágait mert kelet felé teljesen el volt zárva Maazonban felszabadultunk ennek az egyoldalú külpolitikának hatása alól. Április 4-én lesz egy éve, hogy a Vörös Hadsereg végképp kiverte hazánk földjéről az ellenéletüket adták a szabadságért, a mi magyar szabadságunkért is (lelkes taps) - A magyar külpolitika természetszerűleg elsősorban fordul a Szovjetunió felé amelynek szomszédai lettünk. Kevés lenne annyit mondani, hogy érdekünk a vele való jó viszony, de kevés lenne a hivatalos barátság is. Arra van szükség, hogy népünk lelkében is erősödjék állandóan a vágy az igazi barátság iránt. A reakciós Magyarország oktalan háborút kezdett a Szovjetséget isszantartó lelke«a»«, unióval A demokratikus Magyar- Tnneplé•esekkel várjuk ezt az ország saját jövője érdekében is vtordul* hogy Örömünknek ki-i kötelességének ismeri, hogy 'óváfejezést adjunk és a megenyéke-l tegye ezt a történelmi hibát hfi.5és virágaival díszítsük azoknak seggel szolgálja a baráti viszony orosz katonáknak a sírját akik ’ megerősítését. örömünkre szolgál hogy a gazdasági kapcsolatok kimélyítésének útján továbbhaladhatunk a Szovjetunióval. Ennek jele a most megkötött oroszmagyar repülés és hajózási szerződés is (éljenzés) Természetesen mély hálóval fordulunk a nagy angolteáz demokráciák felé is, elismerve a világfasizmus legyőzésében szerzett érdemeit őszinte hálával köszönjük az USA-nak döntését, amellyel elhurcolt javaink egy részét visszaadtákEnnek a szenvedő, de felemelkedésre váró népnek az a kérése, hogy ugyanilyen nemes gesztussal adják vissza a korábban elhurcolt értékekben nagyobb javainkat is. Őssznte vonzalmunk és iseretettünk Jugoszlávia íróul A magyar nép mindig őszinte vonzalmat és barátságot érzett a déli szomszédnépek iránt A második világháború alatt semmit sem, üdvözölt népünk olyan őszinte melegséggel mint a Jugoszláviávál kötött örökbarátsági szerződés. Tisztában vagyunk azzal hogy a reakciós magyar politika súlyosan vétkezett meg támadott Jugoszlávia elleni szilárd elhatároznsunk, hogy ezt a keserűi emléket el fogjuk feledtetni Gazdaságilag is vannak közös értékeink Magyarországnak az lenne az érdeke hogy az Adriára egyetlen jószomszédi ország félül létén jusson ki Ezért látnánk szívesen, ha Jugoszlávia tengerparti igényét jóindulattal intéződnének el Ezután Romániával fennálló ügyarátságosabb jóviszonyunkról beszélt és elismeréssel* szólt Groza magyarbarát politikájáról. A román miniszterelnöknek a vámunió kérdéséről felvetett gondolatára azt válaszolhatom, hogy a békekötés után Magyarország keresni fogja a lehetőségét minél szorosabb keleteurópai gazdasági együttműködés megteremtésének és elképzelhető, hogy ennek alapja éppen a felvetett vámkapcsolat lesz Csehszlovákiáról szólva_ megértette, hogy ezzel az országgal vannak problémáink Mi mindenképpel őszintén és hátsó gondolatok nélkül szeretnénk tartós, békét teremetni Ennek egyik feltétele, hogy a tragyar demokrácia ne kényszerüljön elviselhetetlen terhek viselésére Ilyen elviselhetetlen teher lennne ha a Csehszlovákia területén élő 650 ezer magyar sorsa teljesen bizonytalanná válnék. Ezeknek sorsa természetes fokmérője lesz a két ország közötti viszony alakulásának. Néhány szóval megemlékezett Ausztriával való kapcsolatainkról is, majd rámutatott arra, hogy a Duna-medence békéje nem valósulhat meg az egymás iránti bizalmatlanság és gyűlölködés jegyében. — Mi levontuk a múlt tanulságait jól ezért végleg leszámolunk a sovinizmussel. Az ebből a tanulságból levont következtetések irányítják a magyar békecélokat is. igazságos és ésszerű európai és l inni békére törekszünk amelynek alapelve mi az.Atlantic-Charta és kelet két nagy államférfit Lenin és Sztálin foglaltak rendszerbe Csak ilyen béke nyújthat szilárd és biztos alapot a 'jövőre és a dunai államok gazdasági felvirágozására A pénzromlás megfékezése, az államosítási program és a jegyvendszer kitérvesztése A kormány gazdasági feladatai közül elsőnek a gazdasági és pénzügyi szanálás feladatát jelölte meg Elismeréssel szólt a dolgozók erveszítéseiről az újjáépítés érdekéén, de rámutatott, mennyire veszélyezteti ennek eredményeit az, hogy egységes terv és bizonyos állami irányítás hijján az elszegé-■ den ország szűkös készleteinek felhasználása nem történt mindig «- . ríaságosan és a közösség javára Méginkább súlyosbítja a helyzetet az egyre fokozódó pénzromlás amely a gazdagok javára és a dolgozók rovására csoportosítja át a vagyonokat és jövedelmeket, katasztrofálisan alacsonyra sülyeszti a dolgozók életszínvonalát ,s legfőbb akadályagazdasági alpraálásunknak és a demokrácia megszilárdításának is. A magyarormány nyilvánosságra hozza gazdasági és pénzügyi elgondolja a következőkben: A termelés terén a pártok meggyőzése szerint államosítjuk a szénbányavállala- tokon kívül a bauvlt és alumlium vállalatokat, a kőolaj terelő- és feldolgozó vállalatokat, ilamosítjuk, vagy községesítik a villamos erőmű telepeket. •z év közepéig állami kezelésbe esszük a főként jóvátételre dolgozó és az újjáépítés szempontjja ÚJ DUNAMTÚ-jából döntő jelentőségű Weiss Vlanfréd, Ganz és Rimamurányi vállalatokat a jóvátételi szállítások időtartamára Ezzel azonban a kormány államosítási programját le is zártuk A magángazdaság nyugodtan végezheti, de végezze is építő tevékenységét, hogy ne kelljen további rendszabályokhoz nyúlni Ez év végéig befejezzük a földreformot, az új gazdák tulajdonjogának telekkönyvezését. A földreform során elkövetett jogtalanságok tekintetében a kormány terve az hogy a földnek meg kell maradnia a kisemberek kezén, de ott, ahol jogtalanság történt kártérítést kell szolgáltatni. A magyar parasztság a városi fogyasztórétegek a kisiparosok, kiskereskedők érdekeinek előmozdítására, a feketekereskedelem leküzdésére, a közérdek törvénye sítésre támogatni fogjuk a nép szövetkezeteit. Még május 1-ig a nemzetgyűlés elé terjesszük az új szövetkezeti törvényt. Még ebben az esztendőben szemre fogjuk helyezni az ország valamenyi olvasztókemencéjét és Martyn kemencéjét. A kormányzat " szakszervezetekkel karöltve "ondoskodik arról, hogy a vas és kohóiparban, valamint a szénbányászatban rendelkezésre álljon a megfelelő munkaerő. Ezenkívül az egész ipari termelésben a munkafigyelem megszilárdításáról és a munkabér rendszer olyan átszemezéséről kell gondoskodni, amely az egyéni teljesítmény növelését, a munkásnak az elvégzett munkával és a termelés fokozásával szemben való érdekeltségét mozdítja el Ezután Nagy Ferenc a mezőgazdasági ipar fejlesztésének fontosságáról beszélt, majd mezőgazdasági termelésünk átállításáról amelynek szükségessége természetes folyománya annak, hogy a nagybirtokok megszűntek és parasztország lettünk. Bejelentette, hogy állatállományunk fokozására is megteszik a szükséges lépéseket Az anyaggazdálkodás és elosztás racionalizálása érdekében központi ,mvasi és árhivatalt álltanak fel • — A terménybeszolgáltatán rendeletet szigorúan fogjuk végre, hajtani hogy az állam biztosítani tudja az aratás után az élelmiszer fejadagok felemelését. Ugyanakkor azonban biztosítjuk azt is hogy a termelői beszolgáltatás után fennmaradó terményei felett teljesen szabadon rendelkezzék Ez azonban csak akkor valósítható meg, ha a mezőgazdaság megtermeli azt amit kérnek tőkés a közellátás céljaira becsületesen oda is adja Hb a beszolgáltatás eredménye kielégítő lesz, módunkban áll majd kiterjeszteni a jegyrendszer alapján történő ellátást véget vetünk annak az igazisztotalanságnak hogy a gazdag ember minden jóval jóllakhassék. szegény embernek pedig semmi sem jut. Ki fogjuk terjeszteni a jegyrendszert a közszükségleti cikkekre, ruházatra, lábbelire és elsősorban a dolgozók elírását fogjuk biztosítani A bankok ügyvitelének ellenőrzése és új adózási rendszer A kormány pénzügyi politikájáról szólva kihangsúlyozta a szükséges tervszerűséget és takarékoskodást, a köztisztviselők létszámának 1958-as létszám alá való apasztásának elengedhetetlen Seilkséget, a nyugdíj megvonását azoktól, akiknek biztosított megélhtésük van Ezzel kapcsolatosabejelentette hogy revízió alá veszik a kényszernyugdíjazásra ítélt és a demkrácia ellenségeinek nyugdíj kérdését is. A Magyar Nemzeti Bankot a pénzügyi kormányzat ellenőrzése alá rendeli 1i kormány és életbe lépteti a bankok egész ügyvttelének állami elenőrzését Az adócsalókat kérlelhetetlen szigorral sújtják és egy hónapon belül olyan új idórendsz-t dolgoznak ki amely mindenekelőtt a nagy és könynyen szerzett jövedelmeket és vagyonokat adóztatja meg erősen és progresszív alapon. Valuta és aranyüzérkedésre is drákói szigorral sújtanak le A kormány szilárd elhatározása az, hogy mielőbb értékálló pénzt ad ez országnak ehhez azonban a fenti feltétesi teljesítése kel! A gazdasági program végrehajtásához tiszta közéletre van szükség Éppen ezért a legrövidebb időn belül beterjesztik az összeférhetetlenségi törvényjavaslatot és kemény harcot indítunk a korrupció ellen. A magyar társadalomnak súlyos problémája a hadifogoly kérdés is. Hadifoglyaink hazahozatalára .A kormány mindent elkövet és ennek eredménye állandóan érezhető A sváb kitelepítések kérdéséről Nagy Ferenc miniszterelnök kijelentette, hogy a nemzethű svábokat nem telepítik ki, hanem laxative- fel fogják sorolni azokat ,kinek okvetlenül el kell hagynunk az országot. Nagy Ferenc beszéde végén bejelentette, hogy ez a nagyszabás-kormányprogram nagy energiát, következetességet kíván a kormánytól és a társadalomtól egyaránt, áldozatokat, fegyelmet és önmegterteztntést. Majd szavait a következőképpen folytatta: — Amiket itt elmondtam, nem tartalmaznak ígéreteket, hanem a társadalom kötelességeit és a kormány elhatározását arra, hogy együttes erővel az összes pártok minisztereinek és közfunkcionáriusainak, tehát valamennyi párt öszszevetett erejével megvalósítsuk a felsorolt tennivalókat Azért is hangsúlyozom ezt, mert az egyik pécsi lap — itt Nagy Ferenc miniszterelnök félreérthetetlenül az Új Dunántúl vasárnapi vezércikkéről beszélt — éppen ma reggel a'város ünepi hangulatában látja' idejét annak, hogy azt írja: korábban tett ígéreteimet, mint miniszterelnök nem tartottam be. Vállalt kötelezettségei elől nem térek ki, de a kormány nevében csak olyan kötelezettséget vállalok, amely az egész kormány, tehát az összes pártok feladata is. Azt a kötelezettséget, amelyet, mint pártvezér vártnban be is tartom, mert ez volt az érdeke pártomnak is. Ezután kifejezetten, mint a Kisgazda Párt elnöke mondott néhány szót az egybegyűltekhez, majd mint magánember beszélt, megköszönve a fogadtatást, a hitet, lelkesedést és bizalmat . Általam a magyar parasztság más minisztertársaim által a munkásság került az ország élére. Az a kötelességem hogy vigyázzak, hogy a nagy dolgozó rétegek soha többé alul ne szoruljanak. Éreze át a magyar nép a jövő nagyszerűségét, ez az érzés adjon neki erőt minden küzdelemre a jövőben. A miniszterelnök nagy tetszéssel fogadott Koszét Nándor, a Kisgazda Párt részéről záróbeszédet mondott, mijd a népgyűlés a Szózat hangjaival ért véget. Utána Nagy Ferenc miniszternök megnyitotta a Magyar— Szovjet Művelődési Társaság fénye'V"állítását. A Magyar—Szovjet Művelődési Társaság részéről dr. Boros István elvtársunk mondott a megnyitáson magyar és orosz nyelven beszédet, amelyre Nagy Ferenc a szovjet—magyar kuliúráik kapcsolatok kimélyítésének szükségességét kidomborító beszédében válaszolt, majd megtekintette a kiállítást. Ezután a Kisgazda Párt zártkörű díszebéden vett részt, majd délután 4 órakor a miniszterekkel, államtitkárokkal és egész kíséretével együtt különvonatán visszautazott Budapestre. • Románia vámszövetséget kivon a szomszédos államokkal Bukarest: Groza miniszterelnök a bukaresti világifjúséffi héten résztvevő jugoszlááv, bolgár, albán ifjúsági kiküldöttek előtt kangsúlyozta, hogy Románia arra törekszik, hogy a számszedoállamokkal vámszövetséget hozzon létre és eltörölje az útlevél intézményét. A Szakszervezeti Tanács segítséget nyújt a B-listások elhelyezkedésében Budapest. A Világosság értesülése szerint a B-lstára kerülő tisztviselőket a Szakszervezeti Tanács óhajtja elhelyezni Az elv az lesz, hogy minden dolgozó arra a helye kerül, melyrevaló. A Szakszervezeti Tanács munkaalkalmat fog nyújtaniazoknak a tisztviselőknek, akik a demokrácia és a szakszerűség szempontjából megfelelnek a követelményeknek. A többieké! :pedig megfelelő átépzés után az iparban és egyéb munkaterületeken helyezik el 200.000 magyar hadifogoly tért eddig haza szovjet területről Budapest. A Világosság írója: Miliók Sándor hazahozatali igormánybiztos a Világosság munkatársa előtt úgy nyilatkozott hogy a Szovjetunió területéről hazaérkezett hadifoglyok száriáre Biharkeresztesen, Lökösházán illetve Szegeden és Mátészalkán állítanak fel belépőálomásokat. Minden rendszeres szállítmánynak ezeken az állomásokon egészségügyi berendezésről és a hadifoglyok ellátásáról gondoskodnak. Az államtitkár nyilatkozata szerint Szegeden keresztül körülbeül 100000 hadh fogoly tért vissza és eddig 200 000,re tehető a szovjet területről hazaérkezettek száma. ht a 10 milliós! A MTI jelenti: A Magyar .Nemzeti Bank az 1945 november 16-i keltezéssel ellátott 10 millipengős címletű bankügyek kibocsátását április 2-án megkezdi