Új Dunántúl, 1946. május (3. évfolyam, 98-121. szám)

1946-05-03 / 98. szám

L­L­O Pelitszk, május 3. ,vian Leigh és Robert Taylor gyönyörű filmje: W­iertoo Bridge A8KMOZ1 Izgalmas bűnügyi film: Az ördög konyhájaUr­ania Dalos, táncos vígjáték : VOLGA-VOLGA *­ *' @ a tU • o U t hétköznap 6, 7 órakor Otnak akár csak a színe elé is kerüljön ... A megnyitás után a Fekete Gyé- 1­1 m Int egy percre sem ürült ki es­este, amikor az ünneplők a Tettyé­­rőől visszaszivárogtak a városba, röviden reklámozás nélkül is ezt a helyett választották találkozókén­tyel. Éjfélig tartott a munkásság új szórakozóhelyén a május else­­jei hangulat. p­dr Sztálin május elsejei napiparancsa Moszkvából jelentik: Sztálin generalisszimusz, s a szovjet­­fegyveres erők minisztere május­­11-e alkalmából napiparancsot intézett a szovjet haderőkhöz. A napiparancs hangsúlyozza, hogy­­a Szovjetunió el­szánt küzdelmet­­folytat a­­béke és biztonság megszilárdítása érdeké­ben. A fasizmus alól felszabadított népek a­­Szovjetunió baráti támo­gatására számítanak. A I­zovjetúnió megkezdte a békés és szociá­lis újjápítését. A budapesti ünnepségek A MTI jelenti: Nagy Budapest hanem fegyelmezettségben és polt­dolgozó népe nagy lelkesedéssel és példás fegyelemmel ünnepelte meg a május 1 -ét. Hatalmas tömeg vonult­­el a Hősök terére, ahol Rákosi Mátyás, Szakasits Árpád elvtársak és Veres Péter intéztek rövid beszédet az össze­gyűlt tömeghez. Rákosi miniszterelnök-helyettes elvttárs az ünnepségről szólva meg­állapította, hogy a tavalyi­­ felvo­nuláshoz képest nemcsak számban, akár öntudatban is növekedett a tüntetőik hatalmas serege. Hangsú­lyozta a munkás-paraszt összefo­gás fontosságát, majd m­egállapí­totta, hogy a magyar demokrácia legbiztosabb oszlopa Nagy-Buda­pest dolgozó népe. Szakasits Árpád elvtárs beszédé­­ben rámutatott arra, hogy a dol­gozók útja a szocialista világhoz vezető út. A komlói bányászok májusa A megnyitót Pré­gel János, a szakszervezet elnöke tartotta. Az iskolások egy szép dalt énekeltek, úgyszintén a MaDISz­ is egy ének­számmal szerepelt. A Kommunista Párt szónoka Abelovszky Jó­­zsef elvtárs volt, a Szociáldemo­krata Párté Polácsi János elv­társ. A műsor keretében Péter Jánosné saját költeményét szaval­ta el május 1-től nagy tetszés kö­zepette. A bányászzenekar induló­kat játszott, Farkas Mária és Gyürke József iskolások szava­ 1500 ember vett részt lelkes és emelkedett hangulatban. A vármegyében Németpalkonya község volt legszebben feldíszítve és a község lakói Villányba vo­nultak fel a május 1-i ünnepségre. P­erem­enden dr. Tamás György, Ujpetrén dr. Hajdú Gyula, Mo­hácson Abelovszky Antónia, Vém­énden Kántor Lajos, Sze­derkényben és Máriakéménden Balogh István, Szászváron R­­­s­z­­ter elvtárs, Sásdott pedig dr. Szabó Pál Zoltán elvtársak, tár­latokkal szerepeltek. A gyűlésen toltak ünnepi beszédet. Népünnepély a Telly­én ahol önfeledt vidámságban, a szabadság mámorában forrt egybe pártállásra való tekintet nélkül Pécs dolgozó népe A május 1-i délelőtti nagy­gyűlés hitet tett a m­unkásügy­­m­ellett, a délutáni népünne­pély pedig bizonyságot szolgál­tatott mellette. A kavargó, éneklő, vidám tömegben a két m­unkáspárt jelvénye testvéri kavargásban elegyedett. Az él­­­luózsiásbódékon a kalapácsos ember és a csillagos zászló test­véri egy­etértés­in­n álldogáltak egymás mellett és vadidegen (hadke­rek így szólították meg egymást mosolyogva: elvtárs... A szabadtéri s­ínpadon egy­mást váltogatták a utósorszám­ok. Vörösinges pántiskolits elvtárs József Attilát szavalt, katona­­zenekar lelkes indulókat ját­szott, K­orszéky elvtárs májusi Hálákká, szórakoztatta a közön­­ségt,a népzenészek szakszerve­­zete teljes apparátussal legalább kat ítélvén húzta a talp alá va­lót. Legnagyobb sikerük azonban az élelm­­szeres sátraknak volt. A közönség még talán soha ilyet, híresen nem állt sorba. Igaz, hogy érdemes is volt, lágy mással fetékedeik­ olcsóságban a réget, nélkü­lözött vajas sajtos zsömle­­ sóskifli, a virsli és a sör. Nem volt olyan, aki ne majszolt vol­ta sós kiflit és aki ne próbált volna meg küzdj­etni a sörös­­hordóhoz. A gyepeit apró gyerekek szá­mlálták, ugrándoztak, a rájuk igyázó­­ nagyok pedig elheverve­­ bokrok nyújtotta árnyékban légedetten pihentek. A két munkáslap könyvessátra 5 forg­almas volt. Olvasnivalóra a hős munkások forgatták a ki­látón könyveket, belekóstolva sorokba. Könnyebben nyíltak á­áílásra a ti­rcák, hiszen erre a napra kedvezményt nyújtottak a könyvesboltok olvasóinak. NÉZELŐDÉS KÖZBEN a népünnepély kellős közepén ellegzetes színfoltra lettünk fi­­gyelm­es­ek. Orosz egyenruhákat int körül a közönség. Közeléül active ismertük fel Cvetkov t,i­­nt nokot, aki kísérőt­istijével ölt ki sétálni, szórakozni ü­nneplők közé. OROSZ KATONA :öeli egy gyerekkocsit. A kocsi a Lója azon­ban önállósította mun­kát, járműve mellett futkáro­­tt!), majd hirtelen elh­atár­ozás­­sal irányt változtatva hátat for­­dított a katonának és visszafelé kezdett szaladni. Persze a leg­esó kavicsban megbotlott és le­pottyant a földre. Mielőtt még sírás lett volna az ügyből, az o­nosz katona két hóA'v'il «öpéssel Mietic* tprmeU, hogy tenyerei­t. óvatosan felkapta, megló­­«Luta a levegőben, leporolta és k­oszul veszekedni kezdett vele, •“betett zordsággal. A kicsi ionban úgy látszik, már ismerte 1 katona' szigorúságát, ipeyt n •Mzekedő szavaikra Ijgyet sem éve, hangosan kacagva repde­zett felé. A kétésben állók rap. A SZABADTÉRI SZÍNPAD dobogóján a műsorok közti szin­­­teiben mezítlábas gyerekek ugrándoznak. E­gyikük harsá­nyan kiabálja, hogy most ők szerepü­lnek. Aztán gyakorlott mozdulatokkal, mint valami h­ad­­vez­ér, vagy legalábbis, mint a pec­u színház főrendezője, moz­gatja, irányítja kis csoportját. A comittedita dell arte legősibb formája elevenedik meg szemük előtt. Ősi, ösztönös mozdulatok­kal figurázzák ki az előbb látott műsor­számokat. Mulatságos fin­­torok­kal, hatalmas bakugrások­kal, kitekert tagokkal, m­űbör­­géssel, halálos komolyan játsza­nak. A közönség azonban hálát­lan. Nmni, hogy ne­m tapsol, de ■gyeilesen hátat fordít az, ambi­ciózus művészpalántáknak. Őket azonban nem keseríti el a si­lver teljesen hiánya. Játszanak lelkesen, szorgalmasan, míg a következő felnőtt szám le nem szorítja őket a dobogóról. MAGYARRUHÁS LÁNYOK v­.íne­s csoportja csalogatja a kö­zönségeit a­­Pettye felső részén, .vlájusfa táncot járnak egy fel­díszített májusfa körül. Karcsún h­ajlékony­an libegnek, szétbo­­tolva, majd újra összefonódva ■ e­ínyedén szépen. Keményített zoknyájuk liheg, pörög a zene ■iteméré. De van is sikerük. A közönség tombol, lelkesedik, alig akarja elengedni őket. A VALUTASZENEKAR a szívatyúház tetején játszik. Igazán fáradhatatlanok. A lom­bok összehajolnak ugyan a fe­jük fölött, de azért mégsem a­egal­kal­masabb az idő az állan­dó muzsikálásra. Nagyon meleg van. Nem­ szűnik, akkor fent, ha a nap elbújik a­, egyre sűrűsö­dő e­rle illők mögé. A va­su­la - elvtársakat azonban nem zavar­ja. Játszanak, játszanak, alig pihenve köztien. Városiak !­, érte hallgatóik. Az ünnepség végeide a szivattyúrház alatti usztu­lyon egyre jobban elszaporodnak a táncosok. Vannak, akik szé­gyelnek eleinte ilyen nagy nyil­vánosság előtt és a szabad ég alatt beállni a körbe. A példa perccel ezelőtt a leghatározottab­ban kijelentenék, hogy ők de­hogyis táncolnak, világért sem, azon veszik észre magukat, hogy ott csoszognak, forognak, ug­rándoznak, vagy andalognak a többiek között, solyogva nézték a képet,, sze-­ azonban ragadós. Akik még öt műkkel simogatva az idegen katonát, aki egy kis magyar da­dájának csapott fel. ÖREG, FOGATLAN NÉNIKE ü­lt az­ egyik padon. Mellé tele­pedtünk és szóba elegyedtünk vele. Csöndesen, meggondoltan adagolta a szavakat. — Hát bizony, én már nagyon öreg vagyok és sok mindent megértem­, sokszor szerettem vol­na, hogy­ ne érjek többet, de ma ,izit mondom, h­ogy érdemes volt idáig h­­oznom az életemet Jó ,útiti a fiatalokat, milyen vidá­mak és tudni azt, hogy ez, most már mindig így lesz, nincs a vi­dámságuk mögött többé baj és keserűség, a népünnepély hangulat­a, len­dülete. Kíváncsi polgáremberek, akik kisétáltak megnézni, ho­gyan szórakozik a munkásság, beállnak a virslirágcsálók, fű­­ben heverészők közé. Gondosan fésült, divatos, elegáns hölgyek együtt tapsolnak a munkásokkal a színpad előtt és közvetlenül élik át azt a megismerést, hogy a munkás is ember, derűt, vi­dámságot szerető ember. Késő este van már, amikor lejövünk a Pettyéről. Az ünnep­ség még mindig tart, a kivilá­gított park virágzó bokrai közöt táncosok keringenek, csoportok énekelnek, mamák terelgetik hazafelé csemetéiket. Lefelé jövet ismerősökkel ta­lálkozunk, akik kíváncsian ér­deklődnek, hogy mulattunk a népünnepélyen. Őszintén, szívből jön a válaszunk. Köszönjük a kérdésed, iga­zán nagyon jól. r. k. ÉS ÍGY SODOR MINDENKIT MAGÁVAL Dr. Fischer Gyula elvtársat Budapestre rendelték Dr. Fischer Gyula elvtársat, a Népügyészség vezetőjét magas pozícióba helyezték át a belügy­minisztériumba. Szomorúan búcsúzunk tőle. A város kiváló, igazságos jogászt, Pártunk vezetőségének egyik leg­jobb, leghasználhatóbb tagját, m­i pedig kedves jó barátunkat ve­szítjük el­ benne. Fischer elvtárs akkor vette át a Népügyészség vezetését amikor annak működési­ volt egyik legfontosabb feltétele a háborútól sújtott ország magához térésének, a demokrácia kialakulá­sának. A pécsi N­épügyészség jól dolgozik és ebben oroszlánrésze van dr. Fischer elvtársunknak. — Bízunk benne, hogy az ő szelle­mében működve az ügyészség to­vábbra is megmarad hivatása ma­gaslatán. Szomoruak vagyunk Fischer ■elvtárs távozása miatt, de egy­ben büszkék , is vagyunk arra, hogy a mi körünkből került ki az, akit a demokrácia alkalmasnak talál ara, hogy belügyminiszté­riumának egy fontos pozícióját rábízza. Biztosak vagyunk abban, hogy Fischer elvtárs éppen olyan jól fogja megoldani új feladatait, mint ahogy előző munkáját vé­gezte. Dr. Fischer Gyála elvtárs utó­dáról ezideig nem történt intéz­kedés, valószínűleg a napokban kerül rá sor. Május 1. — Szegeden Szegedről jelenti a MTT. A szegedi május 1-i ünnepség alkal­mából R­­­e­s­z István igazságügy­miniszter mondott ünnepi beszédet. Hangoztatta, hogy a május 1-e nem egyszerű tüntetés, hanem sereg, szemléje azoknak, akik a szabad­ságért harcolnak. A Magyar Kom­munista Párt nevében Révai Jó­zsef elvtárs mondott beszédet. A most következő b­értárgyalásokon — mondotta —­ évszázadokra dől el nemzetünk sorsa, éppen azért nem lehet közömbös számunkra, hogy­­ a béketárgyalásokon nagy keleti szomszédunk, a Szovjetunió mellénk áll-e vagy sem. Beszéde befejezésében a két­ munkáspárt szilárd egységét hangoztatta. murni ---------------------------­ Szabó Károly csendőrfőhadnagyot, a pécsi gettó vö­t parancsnokát őrizetbe venték Sokaknak, akiknek hazátartóit deportálták, és maguk is végig­szenvedték a Lakics-laktanya csendőrpribékjeinek brutalitását, szemet szúr­t, hogy Szabó Károly csendőrfőhadnagy, aki a depor­­tástakkal való kegyetlenkedései miatt a pécsi népbiróság egyévi börtönre ítélt, s­zabadon jár.­­ Ennek az állapotnak végre a pé­csi rendőrség, az országos főka­pitány utasítására most véget­­vetett és Szabó Károlyt letartóz­tatta és internáltatta. Három évre ítélte a népbíróság a csényoszrói körjegyzőt Dr. Szigeti Kálmán csényoszrói körjegyző ügyében tegnap hozott ítéletet­­a pécsi népbíróság. Há­borús bűntettben mondotta ki bű­­nösnek s ezért három évi börtön­­büntetésre ítélte. A­z ítélet ellen a népügyész fellebbezett. Dr. Barna Aladár ügye volt még a tegnapi nap folyamán tár­gyalásra kitűzve. A tárgyalást különféle akadályok miatt későb­bi időre elnapolták. A közmunkahivatal vezetőjének nyilat­kozata a bányabehívások csődjéről Ebben a városban senki sem akar bennünket segíteni, mindenki csak kritizál — mondja Szentirmai elvtárs Ma Pécsett a legtöbbet szidott hivatal a közmunkahivatal. Jog­gal vagy nem joggal, de mindenki ennek a ténykedéseit kritizálja. Meg kell állapítanunk, hogy a bá­nyába történő behívásoknál tény­leg történtek kirívó esetek, de a tárgyilagosságot nézve, azt is meg kell állapítanunk, hogy ebben a legkevésbé ép a közmunk­ahivatal vezetője a felelős. Beszélget­­ünk Szentirmay elvtárssal, aki el­mondotta, hogy eddig a bányában összesen nyolcvan ember dolgozik, bár ők több, mint ezer embert hív­tak be. A baj az, hogyha valakit behívnak, akkor az illető megmoz­dítja a protekciót és ha már semmi sem segít, akkor jön a tisztiorvosi hivatal, amely derűre-borura adja ki a beteg­ségekről a bizonyítványokat. Megmutatott ezek közül egynéhá­nyat, volt olyan közülük, amely­ben a tisztifőorvos azért nem java­solja a bányát, mert a bánya hu­zatos és egészségre káros. Hát bányászelvtársak, ti, akik egy életen át ebben a huzatos és egészségre káros bányákban dol­goztak, rieik a legnehezebb körül­mények között sokszor elégtelen élelemmel, mezítláb és rongyoklamn vívták meg a széncsatát, íme a te­­kelézeket, a fasisztákat így védi a pécsi tisztifőorvos úr. Az ő szá­mukra egészségtelen és huzatos a bánya! Bravó főorvos úr! • Elmondotta, hogy hiába kérte a rendőrséget a feketézők­ perm­o­­listájának kiadására, eddig csak ti­zenöt nevet kaptak, annak is nagy része iparigazolványos keres­­kedő, akinek érdekében a testü­let járt közben. Pedig Pécsett nem tizenöt feketéző van, bárcsak ennyi lenne. A nyugatos tisztek névsorából is csak töredéket kaptak meg, ezeknek­­is nagy részét különféle ürügyekkel kivonják a kü­nun­­kateljesítés alól. Pedig a bányától nem kell annyira félni, hisz annyit szidják a bányá­szokat, hogy nekik mennyit juttat a közellátási Hát tessék itt az al­kalom, ebben mindenkinek része leh­et, aki dolgozni akar. Szentirmay elvtárs szavaihoz nekünk csak annyi hozzátenni­­valónk van, hogy a rendőrség és a katonapolitikai osztály igenis adja meg a legnagyobb támogatást a köz­munkahivatalnak. Kerüljenek a bányába a feketé­­zek, de ne csak ez a tizenöt állí­tólagos feketéző, akiből csodák­­csodájára tizenhárom deportált kereskedő, egy pedig öt évet s ült, mert baloldali volt! Adják ki a jobboldali feketézőket is, a volt nyugatosokat, a Baross, szövetségi vezetőket, akik épp olyan feketézők, mint azok, akik emellett deportáltak voltak. Ne csináljanak kivételeket, de jobb­­oldalra se! Lapunk olvasóit pedig arra kér­­jük, hogy a feketézőkről, akik­ nem fizetnek adót, a volt nyugatosok­­ról és a fasisztákról, akik munka nélkül bujkálnak, értesítsék la­­punk szerkesztőségét, hogy mi ezeket a címeket eljuttassuk a közmunkahivatalnak. Addig pedig, amíg csak nyolc­van ember dolgozik a behívottak közül a bányában, ne a közmunka­­hivatalt, hanem azokat szidjuk, akik az újjáépítés munkáját így szabotálják. n­om­&mm­HJ /

Next