Új Dunántúl, 1946. június (3. évfolyam, 122-144. szám)

1946-06-01 / 122. szám

mmi l*ik««41-hétfőig, június 1­3. 1 P O L L O Buttyka Emmi kacagtató mó­tája Makacs Kata IRKOOZI A szerelem dala (Traviata) Maria Cebotari, Claudio Gora r Á N I A Szivcs film az Atlanti óceán hőseiről Hajótöröttek­­rt i­­ . k . hétköznap 5, 7 órakor vasárnap 1, 5, 7 órakor Megindul Nyíregyházára az első gyorsvonat Jájus 1-én Gerő Ernő elvtárs, fekedésü­gyi­­miniszter jelenléte.­­ ünnepél­yes keretek­­között ind­ult el Budapest Nyugati pálya,­­arról az első gyorsvonatot Nyír­­fezára. A gyorsvonat ettől éve naponként közlekedik. ff-Junius 2 ff­ ­y jelentőségű nap az ifjúság életében. A magyar történelem-­­ mély nyomot hagy majd ez a megmozdulás. Megmutatja erő­ségét a demokratikusan gondolkodók erejét, a munkás-paraszt­elm­iség egyöntetűségét. Reméljük,­­hogy a Független Ifjúság nem azonosítja majd ma­­vezetőségével, amely nem tette magáévá a demokratikus meg­oldást. Felkérjük a haladó FISz rétegét, hogy vegyen­ részt Szetten a ..Magyar If­júság _ Napján“. Az egésznapos inne­­yt Pécsújhegyen fogja megren­dezn­i a­­pécskörnyéki ifjúság. Reggel fél 10 órakor gyülekező a pécsbányai sporttelep előtt, onan 10 órakor felvonulást rendeznek az ifjúsági csoportok. *na ifjúsági nagygyűlés. Délután fél 2 órakor nagy sportbemu-­ó játékokkal, amire minden ifjú benevezhet (lepényevés, zsák­olás, stb.) 5 órakor szabadtéri előadás kb. 7 óráig, majd tánc. Éléről az ifjúsági szervezetek gondoskodnak. Mindenkit szeretettel vár a RENDEZŐSÉG. Exportálni fog a kisipar gyáriparunk a háború alatt se.“ Jós veszteségeket szenvedett.­­*‘ a bombázások nem tettek ide, azt kihurcolták Németor­­f°a­ A helyzet tehát ma az, jy gyáriparunk a munkásság e-­ildozása mellett is, mind­ig csökkentett teljesítők­épes­­sgel fog dolgozni, amíg az el­sütött­, illetve elhurcolt gépi idézéseket valamiképpen nem ölték. Ezeket pedig külföldről & kellő fedezettel rendelkező vért vagy áruért lehet megsze­di- Valószínű, hogy a közel­iben csak az utóbbi módon­­ lehetségessé a gyáripar el­­fejült gépi berendezéseinek álla. De nagy szerepe lesz a fokozásának más téren is, V többet termelünk kivitelre, V több, hazánkban fel nem lel­nyersanyagot, vagy valutát külföldről. .' van tehát országépitő nagy a kisiparnak, mely most J^ború után kevés nyersanyag­^nagyobb ipari gépek nélkül !v‘*'het, és ahol az áruérték na. jfbik felét a munkaerő alkotja. i.ísipar a felszabadulás után ^nyitotta leleményességét és jótékonyságát. Nem szabad le­­ni a külkereskedelemben |b, ei kuajvci eaiucui­iejiiucu jj Ezt mi sem bizonyítja jobban, ym­ely 13^2—43-ixin a nemzeti 10.11 milliárd volt, J.Vből a gyáripar 2.815 millió- Sll..a kézművesipar pedig 2.032 -val részesede­tt. Világosan tehát, hogy az állam­ 61 'főkkel, vámkedvezmények­­l»tám­ogatott gyáripar csak ejj .*1 haladja meg a semmivel m?ihogatott kisipar jövedelme. l^Viát, mikor valutára és cse­­loz­­tra szükség van, de a gyár-Ivö"®31» tud exportálni, kézen­át is,hogy az aránylag épen ma­te minőségi termékeinek kLJ^t találni külföldre. Ezt j, ft el lehet érni. ha azokat ír kötágakat, melyek kevés Sík­ kidolgozáséval nagymérvű bj^fkíru’.ntot eredményeznek, ll^Yagcr.l látják el. Ezért fel­mutatni azokat az államokat, Myrküt,, megfelelö nyersanyag-CO. v-VJ iv-lviw 41 jr ul ovii 1 bi feí®t é sn kisiparunk k^mtmké, adnak. Ezt annál meg kell tenni mert a «. Vabéreink a külföld’ mur­­krtek csak egyfuiszadiv [c­­■ ■ *gy lényegesen olcsóbbak ki­spárosaink, mint a küh-Ami a kisiparnak a külkereske­delemben való részvételét illeti, rá kell mutatni arra, hogy a pécsi kisipar számos ága is belekapcso­lódhat az exportba, s így egy­­csapásra megszűnik majd a nyers­­anyaghiány és a munkanélküliség. Áll ez elsősorban a ruházati ipa­rossághoz tartozó kisiparosokra. Pl. a szabóipar elvállalhatná a ma­gyarországi gyárakban feldolgozta­tott orosz méteráruk konfekció munkáját nyersanyag ellenében. Csupán a kisipari termelőszövet­kezeteken keresztül a munka egy­séges jellegét kellene biztosítani. De ne csak a Szovjetuniót vegyük. Itt van a szomszédos Jugoszlávia is, ahová talán még könnyebb exportálni. Ugyanez a helyzet az osztatosiparban is. Itt is elsősor­ban a Szovjetunió és Jugoszlávia jöhet ma számításba,­­de később bekapcsolható volna Európa úgy­szólván minden állama. Fontos szerepe lehet még a kisipari ex­portban a pécsi háziiparnak is. A helyzet tehát ma az, hogy a ma­gyar kisipart úgy országos, mint helyi viszonylatban át leh­et köny­­nyen állítani az exporttermelésig, mert szinte egész Európa felvevő piacul szolgál és bérmunkák fe­jében a nyersanyagot is biztosí­tani lehet. Pécsi viszonylatban fon­­tos, hogy elsősorban a legköze­lebb eső Jugoszláviával és­­ a Szovjetunióval induljon meg a ke­reskedelmi forgalom, mert a mai viszonyok között ez a két állam tudja a legtöbb iparágat foglal­koztatni és nyersanyaggal ellátni. Közölhetjük, hogy a pécsi kis­­­iparosok is rövidesen belekapcso­lódhatnak a kisipari exportba a Kisiparosok Országos Szabadszer­vezetén keresztül. Budapesti köz­pontunkban megalakult a kiviteli osztály. Eredményes munkájuk­nak köszönhető, hogy az Orosz K­ülkereskedelmi Intézet képvise­lői máris felkeresték a Szabadszer­vezetet és hajlandóknak mutatkoz­tak a ruházati iparosokkal, aszta­­losiparral a Kisiparos Szabadszer­­vezeten keresztül bérmunka alap­ján kereskedelmi szerződéseket kötni. Ezek a tárgyalások jelenleg még folyamatban vannak. Rövide­sen az exportforgalmat más ipar­ágakra és más országokra is ki­terjesztik s az exportba a pécsi kisipart is belekapcsolják. Mándi Ernő ■MBUwmmnNMUBMEaii Autóval a Senki földjén A svábok már nem dolgoznak a telepesek pedig emberéleti­ munkát végeznek a termelési csata megnyerésére . Panaszok áradata közben tisztul meg a mohácsi járás a a volksbundistáktól és válik magyar földdé Esőtől felázott, puha úton buk­dácsol az autónk. Igazi, vendégma­­rasztaló sár. Pedig mostanában nem nagyon tartóztatják errefelé a vendégeket. Sokkal fontosabb dolgokkal vannak elfoglalva. Gőz­erővel folyik a volksbundisták ki­telepítésének előkészítése. A ha­tóságok teljes felkészültséggel szállták meg a sváb falukat és amíg a mentesítő bizottság sorra­ veszi egyenként a kitelepítésre kerülőket, megvizsgálva gondosan, kik voltak bűnösök és­­kik azok, akik nemzethűségükért jogosultak az ittmaradásra, rendőrség és ka­tonaság vigyáz a falu csendjére, a­z unalmára. HERCEGTÖTTÖS az első állomásunk. Ide még nem jutott el a kitelepítési kormány­biztosság, de a falu máris olyan, mint a hangyaboly. A svábok csoportokba verődve álldogálnak a kapukban és össze­dugva fejüket, tárgyalják az es­hetőségeket. Bár az esőzések után megsza­porodott a mezei munka, kuko­­rica- és krumplikapálás ideje van, ők már nem dolgoznak. Úgyis minek? A­z néhány telepes család, ame­lyik már előre ideköltözött, igyek­szik megfogni a munka végét, de tele van panasszal. Az egyiknek szerszáma nincs, felszerelés és jó­szág nélkül kell megművelnie a földjét. A másik azon kesereg, hogy egyetlen tehénkéjét a tele­pesgazda egy másik telepesnek adta. Szudáni fűmagot szeretnének kapni takarmányozásra, de a ter­melési kormánybiztosság egyelőre csak kölest tud biztosítani. Kék­­gálicra is szükség volna, de ezt csak borért adnák. De honnan vegye a telepes a bort? Megpró­báltak borhitelt kérni, de az sem sikerült. És telne a panaszokból még órákig. A termelési kormány­biztos alig győzi biztatni, meg­nyugtatni őket. Amint elviszik a volksbundistá­­kat, az ittmaradt gazdasági fel­szerelést kiosztják a telepesek között, s ez­zel megszűnik a gond, hogy mivel műveljék a földet, éppen úgy, mint a többi falvakban arról panaszkodnak, hogy az el­hagyott sváb ingóságokat ismeret­­len mindenhonnan szivárgó csir­kefogók rohanják meg és széjjel­hordják. Védekezni nemigen lehet ellenük, mert ■ ., Szudáni fűmag nincs, de a bí­borhere, amit be lehet szerezni, éppen olyan jó takarmány Kék­­gálicát pedig most szereznek na­­gyobb mennyiségben, abból min­denki részesülni fog. Lassan, las­san minden panaszra kerül meg­nyugtató válasz. A telepesek gondjai megenyhülnek, s mire út­nak indulunk, bizakodó, derűlátó embereket hagyunk magunk mö­gött, hiába őrzik elől a rendőrök a házakat, hátul az megy be, aki akar. Annyi rendőr pedig nincs, hogy minden házhoz kettőt állít­sanak. Panaszok, mindenütt panaszok. De ahogy a hazafelé vezető úton vergődik a kocsi, a felénk mo­solygó, sárgulófejű búzatáblák, az emberfeletti munkával megkapált kukorica és krumpliföldek, szőlő­ültetvények biztatót üzennek, üze­nik, hogy hiába minden nehézség, munkaerő és felszereléshiány, jó­szág és vetőmaggondok, senki földje nem marad le a termelési csatában. Túlsegíti a nehézségeken a telepesek szívós akarása és az egész ország segítőkészsége. LIPPÓRA már csak igazoltatással jutunk be. Minden úton rendőrök áldanak, itt igazán csak a madarak és a jó igazolvánnyal rendelkezők kerül­­hetnek be. Ugyanaz a kép fogad, mint Her­­cegstöttösön. Ácsorgó, beszélgető emberekkel van teli az utca. Amikor azonban jobban odafigye­lünk, csodálkozva halljuk, hogy magyarul, mégpedig ízes, tiszta magyarsággal beszélnek. Érdeklő­désünkre furcsa választ kapunk. Telepesek ezek mind, akik most, a legnagyobb dologidőben itt ácso­­rognak. Hogy miért nem dolgoz­nak? Azért, mert a faluzárat úgy megszigorították, hogy még a telepeseket sem engedik ki a mezőre. Pedig ők biztosan nem szöknének meg és értéke­ket sem csempésznének ki a fa­­lnból. Nagy károkat okoznak ezzel az in­tézkedéssel. Nem kell különösebb számolási tudomány annak a meg­­állapítására, hogy hány ezer mun­kaóra megy így kárba. Reméljük, hogy a kitelepítési kormánybiztos azóta már tudomást szerzett a túl­zott gondosságról és intézkedett, hogy a telepeseket igazolvánnyal lássák el. BEZEDEKEN éppen most dolgozik a mentesítő bizottság. Tömegesen állanak a kocsma előtt derék volksbundistá­­ink, mindegyik készen a sírós mosakodásra. A plébános elmondja, hogy most egy ideig szabadságon lesz, mert híveit elviszik, a telepesek pedig előreláthatóan csak hetek múlva jö­nnek. — Addig senki földje lesz a ha­tár és a falu, én pedig senki pap­ja — sóhajt. Megnyugtatjuk, hogy mindenkit azért mégsem telepítenek ki, a be­csületes svábok háboríthatatlanul ittmaradnak. BORJÁDON r. k. OLVASSA AZ ..U. DUNÁNTÚL’*-t ! Áramai, finn a legmagasabb napjár­on nmeit­mi ékszerész, Városháza u. 2. Telefon: 23-91. HÍREK LÖÓJÁRÁSJELENTÉS Várható idő: .Mérsékelt délnyu­gati, nyugati, szombaton ismét déli szél, többfelé záporeső, zivatar. A hőmérséklet kissé emelkedik. ADÓPENGŐ: 160.000 P, 1000 ADÓPENGŐ EGYENLŐ ISO MILL PENGŐVEL Megérkezett az 550 millió adópengő a drávamenti újjáépítésre Jelentettük, hogy dr. Cserzy István miniszteri tanácsos, az új­jáépítési minisztérium megbízott­ja bejelentette pécsi látogatását, ami csütörtökön meg is történt. A miniszeri tanácsos a dráva­­menti újjáépítés ügyének tanul­mányozására jött Pécsre és ez­­alkalommal megbeszéléseket foly­tatott illetékes tényezőkkel az építkezéssel kapcsolatos kérdé­sekről. Ezeknek a megbeszéléseknek egyik eredményeképpen közöl­hetjük, hogy az újjáépítési minisztérium már június hóra is előirányozta a drávamenti újjáépítés költsé­geit 1500 millió adópengő ösz­­szegben, amit ugyancsak két részletben fognak a­z építkezést vezető bi­zottságoknak kiutalni. A bizott­ság korábban kérte annak a múlt évről fennmaradt 300 millió pen­gős adottságoknak a külön kiuta­­____________ a­­u...in m­á n évi ütést tettünk s amit a bizottság ugyan már kifizetett abból az összegből, amit az építkezésre má­jusi kontingensként már kiutaltak, azonban az még eddig más oldal­ról nem nyert megtérítést. Az új­jáépítési minisztérium most kö­zölte, hogy hogy ennek a 300 milliónak a kiegyenlítésére fel lehet hasz­nálni a június hóban Baranyá­ban befolyó közmunkaváltság egész bevételét és miután ez a bevétel aligha fogja fedezni azt az összeget, ezért a hiányzó részt majd más forrásból egyenlítik ki. Közölhetjük egyben hogy a drávamenti építkezés költségeinek a fedezésére május hóra kiutalt hi­telnek a második réseddé, az a bizonyos 550 millió adópengő is megérkezett végre Pécsre, úgy­hogy az építkezési költségek fo­lyósítása most már zavartalanul történhet. — A kétezeréves orgona. Ma, június 1-én délután 6 óraikor rend­kívül érdekes­­kultúrtörténelmi előadásban lesz részünk. A városi szabad­ művelődés megnyerte Antal Zoltán neves fővárosi műtörténésze, egy előadás megtartására, a két­­ezeréves orgonáról. A ciszter gim­názium dísztermében lesz a a mű­vészettörténelmi előadás számos vetített kép kíséretében. Az elő­adás teljesen díjtalan s arra min­denkit szeretettel meghív a sza­­badművelődés.­­ Beszüntették a házassági köl­csönök folyósítását. A népjóléti minisztérium arról értesítette Ba­­­ranya megye vezetőségét, hogy a mostani inflációs pénzügyi hely­zetre való tekintettel, az illetékes szervek a házassági kölcsönök fo­­lyósítását további intézkedésig be­szüntették.­­ A Természetbarátok Turista Egyesülete pécsi csoportja f. hó 2-án, vasárnap tartja juniálisát­ a csurgódülői menedékházában (Is­­ten-kút mellett). Egész nap tánc. Étel, ital. A vezetőség szeretettel várja az egyesület tagjait, hozzá, tartozóit, vendégeit. ügyletes: Rajkovits Dénes. — Kenőszappan, — Schmoll — Bison — Boxi cipőkrémek minden színben. Tangó parkettpaszta Kar­­lós-illatszertárban, Bajcsy Zsi­­linszky­ út 3. sz. Árverési hirdetmény. Pécs thj. város I. fokú rendőri büntető bírósága közhírré teszi, hogy a kihágost eljárások során jogerős ítéletei bükséiként elkobzott tár­gyakat (kosarak, zsákok, méjjek­ mosószóda, stb.) folyó évi június­ hó 1-én délután 4 órai kezdettel megtartandó nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek el fogja ár­­vereztetni Városháza, III. em. 97. sz. helyiségében.­­ Megjelent az új pécsi tele­­fonkönyv pótjegyzéke. A múlt hé­­ten megjelent Pécs és Vidéke táv­beszélő névsora pótlása is meg­jelent és azt a telefonkönyv elő­fizetői díjtalanul az Új Dunántúl könyvesboltjában átvehetik.­­ Fürdővonat indul Harkányba. A pécsi MÁV üzletigazgatóság ér­­tesíti az utazóközönséget, hogy a mai naptól kezdve naponta 7.40 órakor indul Pécsről Harkányba egy fürdővonat. Harkányba érke­zik 8.52 órakor és onnan vissza­indul 18.10 órakor. Pécsre érkezik 19.33 órakor. A fürdővonat első­sorban a fürdőtök miatt lett be­­állítva, de Siklósig közlekedik, te­hát a siklósi utazásokra is lehet használni. — Hegyközségi járulék június elsejétől. A Pécsi nagyközség el­nöksége értesíti tagjait, hogy­­a pénzünk romlása és a borá­rak­­ emelkedése szükségessé tette, hogy­­ a hegyközségi járulékot mérsékel­­­­ten felemelje. Tehát június hó el­­­­sejétől a hegyközségi járulékot “ holdankint és havonkint 130.000.000­ millió pengőre s így négyszögölen, kint 100.000 pengőre emeli fel. — Kereskedelmi alkamazottak fizetése. A Pécsi Kereskedők Tes­tülete közli, hogy a kollektív szer­­­­ződésben megállapított alapbérei­ -­­ re a következő szorzószám­oka­­­ kell alkalmazni: Kereskedősegédük­­­­nél, tisztviselőknél: 93.312, tanon­­­­coknál: 22.781.25, kereskedelmi se­­■ gépmunkásoknál (kifutók stb.) 54.128.25. Részletes, kiszámított bértáblázat a Testület titkári iro­­dájában megtekinthető. —■ Vásároljuk meg a soron lévő­­ hatósági lisztet. A Pécsi Kereske­­­­dők Testülete felhívja a vásárló­­­­közönséget, hogy a közellátási ügy­­­­osztály által időnként megfürd­í­­­­tésre kerülő soron lévő lisztmeny­­­­nyiséget a kereskedőknél minden­­­­kor haladék­talanul átvenni szíves­­­­kedjenek, nehogy a lisztellátás le-­­­bonyolításában zavar álljon be és­­ ezzel a későn jelentkezők a liszt­­­­kiutalásból kimaradjanak. ÚJ PUMfiNTÚl |3 |

Next