Új Dunántúl, 1946. július (3. évfolyam, 145-170. szám)

1946-07-02 / 145. szám

Többet termeltél? m­p ruhát - Kapsz:­­ Megnyílt a bányászok prémiumszövetkezete Elsőnek számolt be az Új Du­nántúl arról az országos jelentő­ségű újításról, amellyel Tatabánya bányászainak könnyebb megélhe­tését a bányaüzem vezetősége biz­tosította Osztrovszky elvtársal, aki Tatabánya egész technikai és műszaki ügyeinek vezetésével van megbízva — az az elgondolás ve­zette, hogy meg kell teremteni a mai gazdasági viszonyok mellett is azt a viszonylagos jobb helyze­tet, amely lehetővé teszi a dolgo­zók számára mindennemű élelmi­szer, ruházati anyag s általában közszükségleti cikkek akadály­­mentes úton történő beszerzését. Osztro­vszky mérnök elvtárs kidol­gozott tehát egy prémium-terveze­tet, melynek alapján a bányászok több teljesítményükért prémium-el­számolásban részesülnek. Ezzel egyidejűleg az élelemtártól egé­szen függetlenül egy úgynevezett „prémium-szövetkezetet” létesített, ahol az elképzelhető legcsekélyebb értékű árutól a legelsőrendűbb cik­kek is beszerezhetők. A szövetkez­­eben található min­dennemű cikk ára szénben van megállapítva és az üzletkötések illetve vásárlások „szénalapon" történnek. A tatabányai példára felfigyelt elsősorban a pécsi Szakszervezet és Lakatos József megyei titkár elvtárs vezetésével háromtagú bi­zottságot küldött ki Tatabányára helyszíni tanulmányozás céljából, majd a szövetkezet gyakorlati meg­valósítását egy műszaki csoport­ba-Az asszonyok, akik mindenkor leg­nagyobb befolyással bírnak a bá­nyamunka menetére, most lelkesen kardoskodnak a többtermelés mel­nulmányozta, hogy helyi viszonya­, lett és vallják, hogy minden nyo­­muknak megfelelően a pécsi szén-i­morúság ellenére is hűségesen ki­medence valamennyi üzemi helyén­­ tartanak ezekben a nehéz idők megindíthassák a szövetkezeti­­ munkát. Az elgondolást rövid idő múlva tett követte s mint értesültünk, egymásután nyíltak meg a pré­mium-szövetkezetek Mecseksza­­bolcson, a környéki helyeken. A tegnapi nap folyamán pedig Pécs­­bányatelepen, Pécsbányatelepen a „megnyitót" ugyan már lekéstük, de Sásdi szak­­szervezeti titkár elv­társ, valamint Recski elvtárs, központi kiküldöt­tel, együtt érdeklődéssel igyek­szünk a szövetkezeti székházba, hogy a helyszínen győződjünk meg arról, hozott-e és milyen mér-­ tékű megelégedést ,bizakodást bá-­ nyászaink életébe a nagy kínnal, nagy fáradsággal megindított pré­mium-szövetkezet. Az árnyas, gesztenyefákkal sze­gett udvaron éppen szembejön ve­lünk egyik bányász elvtársunk fe­lesége, aki „bevásárolt". Csupa mosoly az arca s némi büszkeség villog a szemében, amint a hóna alá szorított csomag tartalma után érdeklődünk. Készséggel bontja ki a papírba csomagolt drága holmit, egy férfikabátra való gyapjúanya­­got. • -­ — Mennyibe került? — érdek­lődtünk a boldog tulajdonostól, aki hosszú évek után első szerzemé­nyét viszi hazafelé­­ben, mert most már nyilvánvaló lett előttük, mennyire a szívükön viselik vezetőik a bányászok sor­sát. Amit lehet, megtesznek sor­suk jobbrafordulása érdekében.­­ — Ha ezek után megjavul kicsit­­"az élelmezésünk is, aminek biz­tató jeleit már most kezdjük ta­pasztalni ,akkor nem lesz itt soha semmi baj — mondja egy igen értelmes arcú, listai bányászasi­­­szony. Tudjuk azt, — folytatja, hogy ma mindenkinek nehéz, — hiszen ezt a pár hetet majd csak átvészeljük valamennyien, — de — Métere 3.70 g szén. Megkönnyebbülő sóhaj szakad fel belőle. — Hát csakhogy meg­értük már ezt is. Nem mondom, — válik hangja bizalmasabbá, amint tovább beszélgetünk és látja, hogy érdekeiket képviseljük — nekünk, asszonyoknak is jó lenne már va­lami, de elsők az emberek. Ők dol­goznak, nekik van van elsősorban szükségük ruhára, lábbelire, min­denre. Majd lassan lesz minden. Ez, amit most lehet kapni, igen szép eredmény a múlthoz képest. Dolgozunk, aztán majd segítünk magunkon. Sietünk befelé a szövetkezetbe, hogy ott fogjunk még néhány vá­sárlót. Tizentét-húsz főből álló asszonycsoport tárgyalja a nagy eseményt, a hihetetlennek tűnő valóságot. 12 | UJ DUNÁNTÚL Lehet vásárolni. Nagy csomag szövetek feküsznek a polcokon, cipődobozok sorakoznak egymás mellett és halombarakott gyapjú­harisnyák, szvetterek és gyerek­ruhák csábítják az asszonysze­meket Az egyik sarokban kész kabátot próbál egy izmos. ..jól megtermett fiatal bányász. Egy-két asszony körülnézdegéli, latolgatják, hogyan és miként, a végén egyezséget köt­nek. A bányász átnyújtja az üzem­vezetőnek kartotéklapocskáját, amelyen fel van tüntetve, mennyi prémium­ szén felett rendelkezik, az árát 14 %-át leírják az üzletben névszerint nyilvántartott kartoték­nem rettenünk meg, mert dolgozni akarunk, hogy talpraálljon az or­szág. És ha dolgozunk, megvan az eredmény a magunk számára is. apót nézeget az egyik csoport Idősebb bányászfeleség mutogatja a vásárolt portékát. Szakértelem­mel magyarázzák neki, hogy nem baj az, ha a hátsó része impreg­nált szövetből készült is, mert az­előtt ilyen sem volt és mégis lenni kellett, mezítláb kellett munkába járni. Általában nyugodt, megbékélt a helyzet. Úgy tudjuk, hogy a szö­vetkezet áldásos hatását máris érezteti s még a „hitetlenkedők" is kénytelenek belátni, hogy gon­doskodnak róluk és mindent el lapján s már viszi is magával a követnek illetékesek abban az ér­in­ntí Ti s f ! 4. T?­­­" megvásárolt kabátot. Egyszerű az egész, nem kell hozzá semmiféle nyakatekert pénzügyi művelet. Mi minden kapható ebben az üzletben? Találomra néhány fon­tosabb dolgot jegyzünk meg ma­gunknak: férfi ruhaszövet háromféle minő­s­­elemben, hogy megkönnyítsék a­­ bányászság helyzetét. Bizakodással néznek a jövő elé­be és mi tudjuk, hogy erre a bi­zakodásra meg is van minden okuk, hiszen a műszaki veze­tők, élén Kusnyer mérnök, valamint Pataki üzemi bizottsági tag és Radnai széntermelési bizottsági , mch­ajt­i/nyi­psayi­ségben és árban méterenként­ kiküldött elvtársakkal, akik Tata- 3.70, 3.50 és 3.30-as mázsa-árban,­­ bányán tett szemleútjuk után­­?t- Nili ruhaanyag métere 2.10 g, csak hozzá a szövetkezet gyakorlati zokni 47 kg, férficipő 12.35 g,­­ megvalósításához, legfőbb gond­női cipő 10 g, munkazubbony R ,­juk továbbra is a minél tökélete­­s, kötött gyermekruha 70 kg, nőie­sebb és minden igényt kielégítő nadrág 60 kg, s mint már embr-i szövetkezeti munka kiépítése lettül­, egy kész férfikabát 14 g ! Hisszük, hogy ezzel a lépéssel szénért, máris hozzájárultak a bánya ve­zetői a többtermelés intenzívebb megvalósításához és ha elértük azt a célt, hogy bányamunkásainknak nem kell naponként megújuló har­cot folytatni a létminimumért, mert intézményesen gondoskodnak ar­ról, hogy szükségleteit, a viszo­nyokhoz mérten teljes mértékben beszerezhesse, ezzel egyidejűleg máris biztosítottuk az ország újjá­építéséhez annyira nélkülözhetet­len pécsi szén megkívánt mennyi­ségét. örömmel és büszkeséggel tött el bennünket a tudat, hogy a pécsi bányászság is beállott a többter­­m­elésért vívott küzdelem csata­sorába, mert tudja azt, hogy az ország jóléte és az újjáépítés si­kere mellett munkája saját jóléte és saját családja existenci­ális problémájának megoldását is biz­tosítja. Felhívás Pécs város közönségéhez 1946 július 4-vel kapcsolatban Két esztendővel ezelőtt 1944 maga gyászának is tekinti, hissz július 4-én este 6 órakor indult olyan pécsi polgárokat hurcolt el , * . r.. .. . ."a halálvonat, ak*Vet évtized­ben­t a Pécs, főpályaudvarról a* a. keresztül a város becsü­letes ét ér_ .Alii------*-----1— A2SJI------- _x--.il -halálvonat, amely többezer pécsi polgárt a gázkamrába és a német koncentrációs táborok poklába juttatott. Ezt az évfordulót a pé­csi izraelita hitközség, amelynek­­ tagjai súlyos mély gyászt ütnek annak az emlékműnek alapkő tételével kívánja egybekötni, amelynek az a hivatása, hogy a fasizmus áldozatainak emlékét az utókor számára kegyeletesen megőrizze és egyúttal a város kö­zönsége­ számára örök mementóul szolgáljon és emlékeztessen arra­, hogy hova vezetett az ádáz gyű­lölet és az emberi gonoszság. A város közönsége osztozni kí­ván az izraelita hitközség gyászá­ban. A pécsi izraelita templom­ban július hó 4-én tartandó gyász­istentisztelet délután fél 5 órakor kezdődik és az istentisztelet után az emlékmű alapkőletételének gyászünnepsége este 6 órakor az izraelita temetőben.­­ Ezekre a gyászünnepségekre az izraelita hitközség meghívja a város ható­ságait, közintézményeit, társadal­mi egyesületeit és testületeit, vala­mint azok vezetőit és kéri, hogy azon minál nagyobb számban ve­gyenek részt. A város a pécsi ma­radék zsidóság ezen gyászát ar nemes polgárai gyanánt tisztel­tünk. Felkérem a háztulajdonoso­kat hogy gyászlobogóikat háza­u­kon helyezzék el, a kereskedőket, hogy tegyenek kirakataikba gyász­szalagokat és fejezze ki a város közönsége külső jelekkel is, hogy mennyire elítéli azt a gaztettet, amelyet ezen a napon két évvel ezelőtt a magyarság érdekei el­len elkövettek Izraelita vallású polgártársaink ezen a napon mélységes gyászt ülnek és arra kérem a különféle hatóságokat, hogy a gyászolók tá­volmaradását tekintsék igazolt­nak és ne alkalmazzák a mulasz­tás következményeit. A város közönségét tájékozta­tom hogy a gyászoló kereskedők üzletei e napon zárva m­aradnak és azok a dolgozók, akiknek hoz­zátartozói a végzetes útról nem tértek vissza, távolmaradnak mun­kahelyeikről. Legyen ezúttal ez a szomorú nap­i emlékezés­nap­ja és emlékezzünk meg mindazok­ról a csapásokról, amelyet a né­met megszállás és a megszállók ki­szolgálói országunkra zúdítottak. Tolnai József polgármester. | Megbeszélést tartanak a Magyar-Szar­*» Művelődési Társaság országos kongresszusának pécsi delegáltjai A Magyar—Szovjet Művelődési Társaság július 6-tól 9-ig rendezi országos kongresszusát Budapes­ten. — A kongresszus nagy je­lentőségű politikai, társadalmi és kulturális eseménynek ígérkezik. Július 6-án este a magyar kor­mány rendezz fogadást a küldöt­tek tiszteletére. Július 7-én dél­előtt díszülés lesz, amelyen Nagy Ferenc miniszterelnök, Szakasits Árpád miniszterelnök helyettes, Gyöngyösi János külügyminisz­ter, Keresztúry Dezső vallás- és közoktatásügyi miniszter, Révai József és Zilahy Lajos, valamint a budapesti és vidéki küldöttek szólalnak fel. A kongress­zus további folya­mán sor kerül a Társaság közgyű­lésére, valamint egyes szakosztá­lyok díszülésére. 1­7-én este a Zeneakadémia nagytermében hang­­verseny lesz, amelyen bevezetőt dr. Kodály Zoltán mond. Közre­működik a Székesfővárosi Zene­kar.­­ Előzőleg délután Orvosi Szakosztály tart diszntést Elő­adó: dr. Gertvay György egyet. tanár. Július 8-án a kongresszus munkaértekezletet tart, délben a Nemzeti Múzeum „Magyar-orosz történelmi kapcsolatok” című ki­állítását nyitják meg, míg délután a Zeneakadémia nagytermében az írói szakosztály díszülésén Lukács György dr. egyetemi tanár beszél és ugyanakkor a kamaraterem­ben a szellemtudományi szakosz­tály díszülésén dr. Zsiray Miklós és Ortutay Gyula egyet, tanárok beszélnek. A M. Sz. M. T. pécsi csoportja felkéri a budapestre utazó küldöt­teit, hogy ma este 8 órakor előze­tes megbeszélésre a Társaság hi­vatalos helyiségében megjelenni szíveskedjenek. Ugyancsak kéri azok megjelenését, akik a kon­gresszuson való részvételre már jelentkeztek, vagy pedig az eset­leg megüresedő helyeket igénybe venni óhajtják. árdrágítást és adópengőinflációt okoz az arany spekuláció Biztonságot kérnek az adópengő betétesek Nem lehet elképzelni, hogy adó­pengő betéteseit a pénzügyi kormányzat cserbenhagyja és épp azokat károsítja meg, egy esetleges rossz átértékeléssel, akik bíztak az adópengőben. Ettől függetlenül felmerül a kér­dés, hogy az áraknak adópengőben történt emelkedése milyen árszabályo­zási rendelet alapján történhe­tett meg. Ki kellene vizsgálni, joguk volt-e a nagy vállalatok­nak, gyáraknak az eddigi adó­pengő kalkulációjukat az adó­pengő alapárakat, oly mérték­ben felemelni, mint ahogy a tört arany adópengő ára emel­kedett csak azért, mert annak­idején akár, mert nyersanya­gaikat törtaranyban kalkulálták, akár pedig gazdasági okokból az arany kalkulációjában talál­tak biztonságot. Nem szabad elfelejteni, hogy az eddig hozott árszabályozási ren­­delkezések teljes egészükben fenn­állanak, azokat betartani éppen úgy kötelező, mint ahogy eddig és az alapárak emelése nem tör­­ténhetet önkényesen. Villanykör­tétől a kozmetikai cikkek ár­­kalkulációjáig mindenütt jelentős emelkedést hajtottak végre a gyá­rak és olyan árakkal lepték meg a kereskedelmet, amelyek mind a fogyasztó, mind a kereskedő vá­sárlási képességét meghaladta oly­annyira, hogy az üzletekben alig van forgalom és a kereskedelem igen gyakran olcsóbban adja az árut, mint ahogy a gyárban utána szerezni tudja csak azért, hogy kétség­beejtő pénztelenségén enyhít­sen és önmagát mobillá tegye. Bele kell nyúlni végre az ár­kalkuláció boszorkánykonyhájába már a termelőhelyen, a gyáraknál, mert az ottani alapkalkuláció dönti el, hogy a közönség meg­felelő áron, vásárlóképességének arányában áruhoz juthasson. E nélkül drágán vásárol a kereske­dő, drágán az iparos és az áru természetszerűleg ennek megfele­lően juthat el ft, közönséghez még - - - - *- ■ -IX ‘ WOUUOVgitvo­­r legalább olyan vásárló értéket , akkor is, ha a közvetítő kereske­­kapnak forintban, mint amilyent i­delem létminimum alatti kereset­betétjük adópengőben képvisel illetve képviselt az adópengő inflációjának megindulása előtt, amikor mintegy hónapja egy gram törtarany értéke 500 ezer adópengő volt, Jól megelégszik. Az áru születé­sénél kell tehát rendet csinálni, textíliában, cipőben háztartási cikkekben és minden szükséglet cikkben egyaránt. F. Gyr. Azzal kapcsolatban, hogy Nemzeti Bank pécsi fiókja tech­nikai okok miatt nem jutott a szükséges pénzellátmányhoz és ezért a bankokat nem tudván kellő mennyiségű bankjeggyel el­látni, úgy a gazdasági élet, mint a nagyközönség nem tudta adó­pengő betétjét felvenni, alaptalan hírek keltek lábra az adópengő­ről. Megnyugtató nyilatkozatok hangzottak el illetékes helyről, hogy az adópengő betétekkel kap­csolatban aggodalomra nincs sem­mi ok és a megjelenő ezerbilliós címletek biztosítják a zavartalan pénzellátást. Ilyen irányban véleményünk szerint felesleges is minden aggo­dalom. Kétségbeesve tapasztalja azonban az egyszerű polgár, de a gazdasági életben otthonosan moz­gó minden tényező, hogy ismeretlen erők aranyspekulá­ciója következtében megindult az adópengő infláció és ma már ott tartunk, hogy az eddig adópengőben biztosnak hitt alapárak 50—200 esetleg 500 szá­zalékkal is megnőttek és növek­vőben vannak ,így az árak drá­gulását nemcsak az adópengő jel­zőszám naponkénti változása idé­zi elő, ami most már nagyobb bajt nem is okozna, hiszen a mun­kabérek is adópengő­ben vannak megállapítva és simapengő érték­ben kifejezve párhuzamosan ha­ladnak a jelzőszám okozta ár­emelkedéssel, hanem emelkednek az árak adópengő­ben is, igen szertelenül és rapszodikusan. Azzal kezdődött, hogy a forint hírére a spekuláció nem merte betétjét adópengőben tartani, hanem kisebb-nagyobb tételekben aranyat vásárolt, tőkéjét a biz­tosnak hitt aranyban akarja át­menteni és a pénztől szabadulni. Nagy hiba, hogy a pénzügyi kor­mány még nem nyilatkozott arra nézve, hogy az adópengő betéte­sek a forintra való áttérésnél­­ megkapják a kellő forint ellen-­ értékét adópengő betétjükért és

Next