Új Dunántúl, 1946. augusztus (3. évfolyam, 171-195. szám)
1946-08-01 / 171. szám
Egyetüljek! DUHHNTUL Beiktatják dr Boros István főispánt — A kereskedemi és vagánalalmazottak részletes kollektiv szerződése — A forint első hatásai Pécsett A MAGYAR KOMMUNISTA PART DEtDUNANTL'L! L A P .1 A PÉCS, 1946 AUGUSZTUS 1. CSCTÜfiTOK FOLYAM, UOI SZÁM.Ara 40 ttjler Közzétették a magyar békeszerződés tervezetét [* 1938-as határok maradnak — A megszállás a békeszerződés érvénybelépte után 0 nappal megszűnik — A hadifoglyokat a legsürgősebben hazaszállítják — Az emberi szabadságjogok biztosítása a béketervezet szerves részét alkotja Wmiból jelenti a Magyar Táv- Ki Iroda. A külügyminiszterek tanácsa álelfogadott, július 18-tól kelt*tt magyar békeszerződés kerete nyolc részből és 37 cikkből áll. A mellékletek száma * békeszerződéstervezet bövetőül leszögezi, hogy Magyarország szövetkezett a h Itleri Németországgal és részt. Jött a Szovjetunió, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok is más egyesült nemzetek elleni háborúban. Ezért a háborúért a felelősség reá eső jászét viseli.inthogy Magyarország 1944 derber 28-án megszakította kapolatait Németországgal, hadat Nemt.dotaijunk Ci 1910 nyár 20-án fegyverszünetet kötött a Szovjetunióval, Nagybritanával és az Egyesült Államokkal minthogy a szövetkezett hataiak, másrészt Magyarországbé- Szerződést kívánnak kötni, mely köztük leendő békeálláspontok fog szolgálni és a fentebb események következtében ltrejött még rendezendő békeérdéseket fogja rendezni, leheté téve azt, hogy a szövetkezeti hatalmak támogassák Magyarország ama kérését, hogy tagja lehessen az Egyesült Nemzeteknek , csatlakozhassák minden olyan megállapodáshoz, amelyet az ■Sjesiüt Nemzetek keretében kötnek meg, megállapodtak abban hogy deklarálják a hadiállapot megszűnését és megkötik a jelen, békeszerződést. 1938-as határok Az I. rész Magyarország határira vonatkozik. Megállapítja, hogy Magyarorság, Ausztria, és Jugoszlávia hadrai ugyanazok maradnak, amelyek 1938 január 1-én voltak. Az '(M0 augusztus 30-án közölt bér 3) döntés rendelkezései semmisek nyilváníttatnak. Ezáltal a magyar—román határ az 1938 január állapotnak megfelelően visszajuttatik. A Magyarország és a Sovjetunió közti határ eme két ország és Románia közös határpontától kiindulólag a Magyarország, a Szovjetunió, valamint Csehszlovákia által alkotott közös határpontig a Magyarország és Csehszlovákia közötti határvonal mentén az 1938 január 1-i helysíttnek megfelelően állíttatikvissza. Jelen szöveg csak kísérleti meg-P isnak tekintendő mindaddig, g Csehszlovákia és Magyarég kormányainak alkalma nyia békeértekezleten vagy pc,% a külügyminiszterek tanácsa Írott álláspontjukat e tárgybanfejteni. politikai záradékok * A 0. rész politikai záradékot f*ttalmraz. Rendelkezik az alapról emberi ésdalságjogokról, amelyeket Magyarországnak a közigazgatása alatt álló személyek számára biztosítania kell. Intézkedik a szövetségesek ellen irányuló tevékenység megakadályozásáról, a háborús bűnösök felelősségrevonásáról, majd megállapítja, hogy Magyarország teljes érvényűnek tekinti az Olaszországgal, Bulgáriával, Romániával és Finnországgal kötött békeszerződéseket, valamint a szövetségesek részéről osztrák, német és japán viszonylatban elért egyezségeket. Magyarország és Románia között a háborús állapot megszűnik a szövetségesekkel kötött békeszerződések életbelépésével. Minden szövetséges hatalom fedén KJH irodát, J'Utoccpio után hat hónappal közölni fogja Magyarországgal, hogy a háború előtt kötött melyik kétoldalú szerződést óhajtja életben tartani vagy megújítani. Katonai vitakettősek és a megszálló csapatok kivonása v Aett rész a katonai záradékokat tartalmazza. A már eddig ismert és hiteles adatokon túlmenően megállapítja, hogy a magyar légi és szárazföldi erőkhöz nem tartozó személyzet semminemű katonai kiképzésben nem részesülhet. A magyar hadifoglyokat a lehető leghamarabb hazaszállítják a Magyarország és a magyarokat hadifogolyként fogva tartó egyes hatalmak közötti megállapodásnak megfelelően. A hazaszállítás költségeit a magyar kormány viseli A IV. rész a szövetséges haderő kivonulásáról intézkedik. E szerint a jelen szerződés életbeléptetésétől számított 90 napon belül valamennyi szövetséges haderőt kivonják Magyarországból, de a Szovjetuniónak, jogában áll Magyarország területén annyi fegyveres erőt tartani amennyi szükséges ahhoz hogy az ausztriai szovjet megszállási övezettel a Vörös Hadsereg közlekedési vonalait fenntarthassa. Magyarország kötelezi magát, hogy a közlekedési vonalak fenntartásához szükséges könnyítéseket biztosítja, amiért a magyar kormány térítést kap. Jóvátétel és gazdasági intézkedések Az V. rész a jóvátételnek és a javak kiszolgáltatásáról intézkedik. Az Egyesült Államok delegációja fenntartja magának a jogot, hogy ezt a kérdést a békekonferencián újra felvethesse. A VI. rész a gazdasági feltételekkel foglalkozik. Intézkedik arról, hogy amennyiben Magyarország azt még nem tette meg, vissza kell adni az Egyesült Nemzeteknek és azok állampolgárainak összes törvényes jogait és érdekeltségeit az 1941. április hó HM állapot szerint azok mai állapotában. Magyarország elismeri annak szükségességét, hogy az Egyesült Nemzetek vagy azok állampolgárai kártérítést kapnak olyan tulajdonokért, amelyek a háború alatt elvesztek, vagy megsérültek. A magyar kormány megszünteti ezeknek a javaknak az és érdekeltségeknek minden felügyeletét és hatálytalanítja mindazokat a jogügyleteket, amelyeket a tengelyhatalmak vagy azok ügynökei az Egyesült Nemzetek állampolgárainak javaival kényszer vagy erőszak alkalmazásával létrehoztak. Magyarország elismeri, hogy a Szovjetuniónak joga van a minden magyarországi német képviseletekre, amelyeket a németországi ellenőrző bizottság átruházott a Szovjetunióra és kötelezi magát arra, hogy minden olyan intézkedést meg óhajt tenni, mely ezeket az átruházásokat megkönnyíti. Magyarország lemond a szövetségesekkel szemben minden olyan követelésről, amely 1939 szeptembárisból jelentik. A jóvátételfizetési kötelezettségekre vonatkozó rendelkezésen kívül, amelyek már ismeretesek, a békeszerződések tervezete különböző gazdasági rendelkezéseket is tartalmaz. Ezek szövege megegyezik az eredeti szöveggel. Az AFP a gazdasági rendelkezéseket a következőkben ismerteti: A Balkán-államok és Finnország visszaadják az Egyesült Nemzeteknek és ezek polgárainak mindennemű törvényes érdekeltségeiket és jogaikat, valamint a területeiken lévő javaikat. A külföldön lévő román, magyar és bolgár javak tekintetében két egymástól eltérő javaslat fekszik a békeértekezlet előtt. Északamerika, Nagybritannia, és Franciaország javaslatához képest az ellenséges országok mindennemű javát, jogát és érdekeltségét szövetséges hatalmak valamelyikének területén található, az illető hatalom lefoglalhatja, vagy felszámolhatja, de kivételt tesznek Finnországgal. A Szovjet azt kívánja, hogy Magyarországot, Bulgáriát ugyanúgy kezeljék, mint Finnországot, úgyhogy ezeknek az országoknak a kormánya és polgárai szintén visszakapják a szövetségesek területein lévő minden javukra és követelésükre vonatkozó jogaikat. A Szovjet javasolja továbbá, hogy a négy ország visszakapja mindazokat a javait, amelyek bebizonyítottan Németországban vannak és amelyeketerőszakkal vettek eltőlünk. A francia, brit és északamerikai küldöttség ezzel szemben azt kívánja, hogy ezek az országok mondjanak le Németországgal szemben minden ber 1-e után egyenesen a háború következtében támadt. Magyarország beváltja a területén kibocsátott szövetséges katonai fizetési eszközöket és kötelezi magát arra, hogy addig is,lámig kereskedj.lmi szerződéseket köt, az Egyesült Nemzetek a legtöbb kedvezmény, elvében részesülnek. Gazdasági tekintetben a vitás Páriából jelenti a Reuter. Valamennyi békeszerződéstervezet tartalmazza azt a záradékot, amely szerint az illető országnak biztosítania kell a területeiken élő valamennyi személy számára fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat, beleértve a sajtószabadság, a vallásszabadság, a politikai véleménynyilvánítás szabadságának és a gyűlés szabadságának jogát, igényükről. A Balkán-államok és Finnország másfelől lemondanak arról, hogy a szövetséges hatalmakkal szemben bárminő követelésüket érvényesítsék, tekintet Párisból jelenti a Reuter. Párisban közzétették a békeszerződéstervezetnek azokat a pontjait, amelyekben a négy nagyhatalom külügyminiszterei még nem egyeztek meg. Az elintézetlen kérdések egy része az olasz-jugoszláv határ megvonására és Triesztre vonatkozik. További elintézetlen kérdések még a következők: Az Egyesült Államok azt javasolta, hogy bármely állam, melyhez területet csatolnak, a területén élő valamennyi személynek függetlenül annak fajától, nemétől, vagy vallásától, biztosítsa az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok élvezését. Néhány vitatott békepont azonos mind az öt vagy legalábbis a legtöbb békeszerződésben. Nagybritannia és azEgyesült Államok azt javasolta, hogy Olaszország Románia, Magyarország és Bulgária az Egyesült Nemzetek valamennyi tagjának szolgáltasson egyenlő alkalmat a területén való belföldi kereskedelmi repülésben szerzendő jogok megszerzése tekintetében. A Szovjetunió azonban egyik esetkérdések eldöntése paritásos békéltető bizottság elé tartozik. A VII. rész a dunai problémára vonatkozik. A Vili. résza befejező záradék, amely megállapítja, hogy a szerződések hivatalos szövege az orosz és angol. A szerződés a szövetséges hatalmak és Magyarország által történt ratifikálás után lép hatályba. Valamennyi szerződés tartalmazza továbbá azokat a cikkelyeket is, amelyek megállapítják, hogy a békeszerződés érvénybelépésétől számítóik lejtéveljebb 10 hónapig terjedő időszak alatt a nagyhatalmaknak az is'fővárosban lévő nagykövetség, ' egy misszióvezetői képviselik ma'/ a szövetséges és társult hatalmi/, érdekeit minden olyan ügyben amely a szerződések végrehajtáséval vagy értelmezésével kapcsolatos, nélkül arra, hogy ezek a követelések közvetlenül a háborúból származnak vagy pedig az európai hadiállapot következtében hozott rendszabályokból. (MTI) ben sem látja alkát annak, hogy ezt kiegészítésképpen vegyék bele a békeszerződésbe. Nagybritannia és az Egyesült Államok hat pontból álló javaslatot terjesztettek elő a Duna kérdésével kapcsolatban a magyar ,román és bolgár békeszerződésbe való feltétele ügyében. A szovjet álláspont az, hogy a dunai kérdés nem oldható meg a Romániával, Magyarországgal és Bulgáriával kötendő békeszerződés keretén belül, tekintve, hogy ezt a kérdést a dunai államok, beleértve az olyan szövetséges áramokat mint Csehszlovákia és Jugoszlávia, részvételével kell rendezni. A Szovjetunió ennek következtében azt javasolta, hogy a Dunára vonatkozó feltételeket hagyják ki a három balkáni békeszerződésből. Mindazokban az esetekben amelyekben Nagybritannia és Egyesült Államok a békeszerződés magyarázata körüli vitákat a nemzetközi bírósághoz utalja, a Szovjetunió azt javasolta, hogy a viták ne haladjanak túl a helyi szövetséges missziók vezetőinek jurisdictioján. (MTI) Az emberi szabadságjogod minden béketerv b* 4 Iosifja A Lovel Magyarország számára is biztosítani kívánja a finneknek nyújtott kedvezményeket A béketervek vitás kérdései A csatlósállamok béketervezetének részletei Párisból jelentik: Az Olaszor- írásokkal. Az olasz és a franciaszággal kötendő békeszerződéster-j határon, valamint az olasz-jugovezet szerint Olaszország határai I szláv határ mentén, Triesztet sze az 1938 január 1-én fennállott ha-1 hadterületnek nyilvánítják. A tárok lesznek egyes határmódok-1 codekanéosa-szigetek Görögő