Új Dunántúl, 1947. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1947-01-01 / 1. szám

ras?­jaatua* 1 É3 DV&ÁWTPT, Basás és ellenfél Pap és rámáé? Politikus és művész Béró és tanár Az év utolsó napján minden ember mérleget csinál az elmúlt esztendőről. Mi volt jó, mi volt rossz­? Az 194®. év Magyarország történetébe,­ a hőskorszak ideje. Tavaly ilyenkor alig hittük volna, hogy ez az ország ennyire t­ilpraáll, n­ytve gyorsan magához tér. Az év utolsó napján a leg­rosszabb indulatú reakciós is megállapíthatja,­ hogy az újjáépítő­nem szólam, hanem az Met valósága Menetrendszerűen szágulda­nak a vénátok, zakatolnak a gépek a gyárakban, ennivaló kínál­­gatja magát az üzletek kirakataiban. Béke van, ha ez a béke még küzdelmes is. Eredmény van, melynek az áldásait ha nem is min­denki egyformán, de már mindenki élvezi. Mit­ szűrt le 1946-ból? Mi volt jó, mi volt rossz? Ezt a kérdést tettük fel politikusoknak és városiunk vezető embereinek. Apolitikusáéi: /francia Pál képviselő a K­. V. iants, megyei titkár ( ■— lót') küzdelmes esztendejé­ben legkiemelkedőbb volt az in­­flációs­ idők alatt folytatott har­­cil­k. A bányászok elhatározták, h­ogy augusztus 1-ig azon lesznek,­­ioac, a széntermelés fokozásával .A stabilizáció egyik alapját meg­teremtsék A bányászok ebben a megyében fokozatosan vették ki részüket az ország általános ne­héz helyzetéből. Elhatározták, hogy ki fognak tartani. Ugyanígy a megye különböző részein a te­lepesek vállalták a nehézségeket, hogy úgy termeljenek, mint a bá­nyászok és ők is alátámasszák a stabilizációt. Ez a megye kivette s részét a kemény harcokból. Mégis később jutott el hozzájuk a jó forint A legjobb volt ebben az évben augusztus 1-én a jó forint meg­teremtése. A dolgozók ettől vár­ták az életszínvonal emelkedését, erre reális alapot adott a munká­juk terméke és a legosszabb, hogy erre szeptember, október, nove­ctmberben az­ árak emelkedése következett. A pécs-baranyai bá­nyászok több szenet termeltek, baranyában kisebb volt az­ aszály­­veszély, mégis itt is nőtt a drá­gaság. Ez a rossz 1048-ban. Hajdú Gyula képviselő úr­ Ha visszanézek a nehéz 1946-os eztendőre, nagy megelé­gedéssel látom azt a munkát, amit mindenki elvégzett. Az előrehala­dás mérlegét a két Szilveszter közti differencia mutatja Közrend van, jav­ult a közélelmezés A fo­rint értékének megingatására való kísérlet erélyes közbelépésre meg­szűnt, ma már veszély nincs a fo­rint értékének megingatására. Eredményeket lemérni ,gy lehet és így szabad. Hossz az, hogy nincs a pártok De eredményezte ez az év­ között teljes megbékélést De az bányák, erőművek államosítását az érzésem, hogy ez is komoly is a nehézipar állami kezelésbe úton halad, mert a tömegek közt­­vételét Ezzel megteremtette a ellentét korán­tsem akkora, mint demokrácia ipari és szociális ki-ja koalíciós tárgyalásoknál láttuk, építésének az alapját. • Irtó nagy eredményű év, mert Of. IfatUSSIX Wtthl » ru M « POP vezetője .ernten De még nem teremtettej _ A, e)mau év legkimagaslóbb e­Mo!? «ztoi»ágához c- CS(smé«yo kétségkívül « stabilisé- •­­1 .élet em., szükséges ponti- di(y vojj a munkás áldozatos kép­, ' !,A°r ' •................. lalása, a portál csekély tőkéjének !, gazdasági, pénzügyi, ter- -,-remtette a szükségszerű —, nat,,s fejlődés lehetőségeinek . , , . teljes elvesztése sok szenvedést , ahhoz meg tudjuk terem- okoz.„. Sajnálattal kell .„egállá­: „ demokr.icia politikai alap- h­a­r emre, ^ ,e. is , bor gyors u,önben fog eredményező inflációnak he-.yi )..mi az­ ország és gyors jjonjunktúralovagjai ellen semmi­féle olyan kormányúti intézkedés nem történt, • mely a köztudomá­súlag illegálisan szerzett, máról­­holnapra jelentkező nagy­­agyo-ü'cmnben érhetik el a dolgozók a hábor­ú előtti életszínvonalat,* me- 1; * a/.'kn rövidesen túl fognak szárnyaim. Ez a felad­at vár 1947-re* és a kommunista öntudaton, a dolgozók munkakészségén, de egyben az ország lakosságán, hazafias és öntudatos m­unkálkodásán múlik az, htvjv ez a'feladat tényleg Ug is t he^i v ez a töltés-sok. Miután 1945 megteremtette a földreformot és ezzel megvetette az ország demokráciájának gazda­­sági alapját, 1940 megteremtette ti­j- pénzt, a kiegyensúlyozott ál­lami költségvetést. Megteremtette ezzel a demokrácia pénzügyi alap­ka Tolna J Józscf síol­iárm­ester Dr. Kertész Endre t r* •­0 mtspan árakhoz, viszonyítva a‘ forint­rá - Az '1946. esztendő elejét köz.­­sárlóerejében a mai napig 'kétség­­ellátási gondok jellemezték.. A jelenl­­és büntetlenül fennáll, fellelhető élelmiszereket nehézsé. - Sajnálattal látom munkaadóra gok árán tudok csak behozni­ a áthárított túlzott­ közterheket Szö­­városba. Csak a jól mű­ködő köz­­vetkezetek favorizálását, mely ellátásnak és a pécsi lakosság le- egyrészt az egyenlő és igazságos elosztás rovására esik, másrészt vége, kiuzeorázása akció volt, a kereseti lehetőséget csíkiscenti akkor az 1946 év mindennek reak anélkül, hogy a kereskedő és ipa- daja­­rás csökkent adóképességét figye­lemre méltatná. A munkaadó és a munkás sorsközösségben élnek és minden olyan intézkedés, mely a munkaadó anyagi romlásának előidézésére alkalmas, a munkást Az inga lengése érzésem szerint nyugodtabb, mint egy é­vvel ez­­előtt, a tisztulás folyamatban van éspedig a gazdasági kiegyensúlyo­­zódás által. Mondjuk meg cezin­­tén: a demokratikus berendezke­d r a munkanélküliség egyre fokozódó désünkkel Természetes módon jó rémével fenyegeti.­­ A munkanélküliség kérdése a legsúlyosabb gazdasági problé­mánk, mely sok mondva csinált gye­rmezett magatartásának volt belpolitikai válságnál jelentősebb, köszönhető, hogy a múlt ősztén­ a kormányzatnak első és leg­­dőt szerencsésen átvészeltük, fontosabb kötelessége a hitel kér-Az elmúlt. esztendőben azonbag .Résének megoldása, mely nélkül nem a közellátási nehézségek, ha­ komoly* termelő munka neni re­­ne*u a* infláció okolta a b­ana­­nt élhet n.­gyobb veszteségeket. A pérrzbó-­­ gazdasági kérdések megoldá-' ”e‘e“l ‘l'^y ,, *abb alalakulásokon paff­tottá. Ebbe­n e korsz­akban, a mun- ugyancsak d­­emok­­­aikus törekvé­­babér­es és fixemeléses dolgozók se­ ,és nem látni minden jogos hozlak a legnagyobb áldozatot. kritikában „reakciósnak" vélt A két munkáspárt és a szak- „megnyilvánulást. szervezet közreműködésével sike­rült augusztus 1-ig sok egyéni ál. j­ szakszervezet ■ hozat vállalása mellett a nyugat- ¡ _ _ _ , £ mat és a biztonságot fenntartani, j ■ LQRUffOS JOZSCI ami kétségtelenül biztosítéka volt kár —­ Meggyőződésem­, hogy 1948-­­ ban az öntudatos munkaurréteg megértette az id­ők szavát és észtvett az újjáépítésben. Hogy nagyobb eredményt nem tudtunk felmutatni, oka az, hogy most a későb­b bekövetkezett stabilizá­ciónak­ öröm és jó az, hogy augusztus 1-től a város költségvetés szerint dolgozik és az elkészített tervek reálisak A város adófizető pol­­gárainak készsége és üzemeinek rentabilitása lehetővé tette, hogy az elmúlt 15 hónapban a legszük­ségesebb beruházásokat eszközöl­hettük, sőt elesettjeinkről, szegé­nyeinkről szűkös viszonyaink kö­zött is gondoskodhatunk a nép­konyhákkal. A­ len­tkező, egem is aggasztó kez­deti jelenségek után. A legnagyobb reformokon és legszükségesebb átalakulás­ok­on túl vagyunk, nyugodt fejlődésnek kell jönni. Mint egyházi férfi, sőt azok között is a főpapság egyik tagja, ebből a szempontból és a társadalmi á­la­pfikul­ás s­zempontjáá­bón úgy ítélem, hogy a legfonto­­tú t­estünk, a földreform. Kisemberek még nemcsak a gazdasági értéke- miin kívül az újévnek legnagyobb ... kel­tette lünkre, hanem tipikusan politikai vívmánta az volna, ha . * kereskedő és ipar;­városunk ön- mindegyik demokratikus politikai !,ill lí°nYSflnt "'Iti ellátását is súlyos proba élet állt­ );sírt fettételez­né a másiknak fagybirt­okokat, örülünk nek; nem a fkuk hogy simult a nagy­birtok, hanem hogy a szegény em­ber földet kapott. “ * Félve vigyázzunk arra, hogy ez a történelmi szükségesség bén­átok, és az általunk irányítottak­ban ne kelljen­ új reakciót. A rendőr: Laki István rendőrök ezre­des hajtották végre. A közhivatalnak: Dr. Botos I­fián főispán Kcim'csv István itanoitofe • I noknak csupán töredékét is a­ köz­­szervezets­éggel szemben, melyet céljaira az államkincstárba ful­ a demokratikus erők fel tudnak tállá volna. A forint értékállóságát, az augo­l­i árnívót kell biztosítani.­­ . . » ! Ha m­a sem a munkaadó, serulAZ egyúttal a munkás nem elégedett a gazda-­ sági helyzettel, ennek kizárólag f­oka az a dolgozók terhére eső el­­i­s tolódás, mely az. augusztus M A né­vtelen hős: a DOLGOZÓ Az 1946. év inflációba volt olyan sólyom, mint a háború. Még min­dig küzdünk és nélkülözünk sok­­ban, de az 1946 elhozta azt, amit hosszú éveken át nélkülöztünk: a biztonságot. A stabilizáció és a lelki szabadság erőt ad és most , 21 hónappal eze­lőtt alakul­tunk meg. Az akkori vezető Vö­rös lászló főkapitány nagyon érezzük a 25 éves helytelen nő- sok nehézséggel küzdött, mert a verés eredményét. Azok, akik ál- rendőrlegénység Úi emberekbel már bírják azt is, ami nehéz, mert len­dó an­ szítnak e demokrácia el­­tevődött, a tisztikar is olyanokból­ az eredményes 1948 után minden len, azt mondják: .nem csinál sem- akik soha rendőri munkát nem téren javulásnak kell jönnie, mi* a szakszervezet. Azok mond­ végeztek. Hogy Anilyeu nehéz volt j­­gy. r.f izték azelőtt a szer. az akkori vezető helyzete, azt én. „„„„„niunn iL!,v....j,iatVmz^L,iux___nn tudom, aki akkor már a mohácsi­­ kapitányságot ve/ette ki és láttam, — Óráját Javíttass* HsnU ják, akik üldöz vezet* mun­kásságot, Ezeknek azt üzenjük, ha a maroknyi szerve­zett munkást támogatták volna 3 múltban, hogy tanulhasson, merem áilita­ni, a demokráciánk eredmé­­nye­ lett volna idáig is. Ebben az évben a stabilizáció volt a legjobb, de igen rossz, milyen nehézségekkel kell meg-, óvásnál, minden márkás órához küzdeni. 1946-ban a rendőrség so- eredeti * , »'részt haszná­l­lat fejlődött. Szellemileg, szolga- — Omnibusz járat Pécsett, latban is, mert a megyében rend- Képzelhető a pécsiek csodáitozs­­eri nyomozói tanfolyamon képez- sa: omnibusz járat Pécsett­­ íz­ték ki őket és megnyílt a tan- autó és repülőgép korában? Vagy, hogy bár megjelent a forintvédel- osztályunk. A rendőrtiszteket Bu­­tricikli a motorkerékpár és luo­­nii törvény, gyakorlatilag nem és a­pesten képezték ki. Ma már elem­ kerékpár idejében? Posta­baranyai viszonylatban a rendőr­­kocsin utazni­k Budapestre, még jól dolgozik és az 1947. esi amikor gyorsvonat és háló­rendőben országos viszonylatban kocsi röpíti az embereket * fővi­­-*» j első helyen fog állni. rosba? Éppen így csodálkoznak Ez évben legjobb a stabilizáció majd rövidesen azon, hogy vala­­volt, a gazdasági élet­ biztonsága k,­j­avult tollat használ, »mi­kor és büszkén válaljuk, hogy a fo- feltalálták az Akron örökíró tök­­­int véd­eumében a rendőrség vé­­tőtorát, amely töltés nélkül négy­­ezte a legnagyobb munkát. Ír garanciával. A haladás­, . . . „ sai lépést tartó Blancz cég áru­nepostaság : Vi­mn, Kossuth utca és Kazinczy Kocsis Wihsity elnök * utca sarkiin­1946 )eredménye, hogy a kisem­ber, a dolgozó érezhette a ked­vező fordulatot Szomorú azonban, hogy a gazdasági fronton a reak­ció vissza­mazab­b és helyükről el nem mozdított spekulánsai és önző tőkései elsősorban ipari vonalon megindították a­, ellentámadást, mert féltek, hogy a gazdasági erő­södéssel a demokrácia erősödése jár és * eUcineUielik álmaikat a. látásnak nagyobb'tere mutatkozik, j langy-meleg polgár! demokratikus a biráskodás rend visszaállítására. . jorji Jelleme határozott naczyjej­A dolgozók türelme azonban vé­­megszervezett akcióval szervezett akcióval vála­.. __, lödést. mutat. Ez a tró az elmúlt get ért, megszervezett akcióval . / szemben szollalt és elindult a harc, mely jelenleg is folyik és melynek eredménye abban nyilvánul meg, hogy az árak legalább név. etru'l- kednek, sőt egyes­ inarcikkek ára esik. A további harcok kimenetele elé bizakodással nézek. Avval a­z 1946-ban az általános iskola kibontakozik. A középiskolák mutatni, minden reakciós -kitold- rendbejöttek, haladunk és fojló­­lista kísérlet csődöt fog mondani, dünk. A szellemi, politikai átállí­tása a pedagógusoknak simábban­­ menne, ha súlyos anyagi gondok­­ nem nyomnák őket ! Rossz volt ebben az évben,­­ hogy szóvágással, általánosítások­ka­ nyugtalanították az ifjúságot melynek semmi célja, oka nem "-tott. És jó, hogy mindezek elle­­nére hatáarosan kellő magaslatra i­elyezkedett a tanárság és. Az ifjú­ság és az evolúció szépen megy­eikre. 1946 látom a pirkadást. Az Iszapos hul­lém­ok elülnek, a szo­ciális átalakulás­ban történelmi szük­szetességgel elérkeztek nem­ az evetició útjárn, hanem a reak­ciónak reakciói lettek Ha a ka­pitaliszikus jogállam kimeletlen­. A bíró azt szűri le, hogy a­­ fasiszta bűnök enyhültek 1946-ban,­­ az emberek kezdenek eszheztérni , és a dem­okratikus rend iránti be-­­ évben és bírói szeanporrtból semmi rosszat nem szűrtem le, ha hibák­­ vannak is. 1­­ A pedagógus:­­ Masszy Ferenc ft. főigazgató ér i A művé*2: Martyn Ferenc festőművész \ b — Az* elmúlt év a hidak, a vasút­, a hajók, a forint története, de szellemi lendületről alig lehet szó. 1946-ban a magyar művészek sorsa­­ rendkívül rossz volt. M­űvés­ze­i ok * n y­ous o r­ús i­g­u­k­b­a­n sokat előlegeztek a köznek. A megöregedett hidat újjal ki­cserélik, a jó kép megöregedve többet jelent, de sokkal kevesebb képet­­ festeni, mint hidat épí­teni . . .? Nagy alkotások nem szü­lettek 1946 ban, de nem kell ag­gódni, mert rengeteg az új tehet­ség. Az állam, a városok tegyék kötelességgé a művészek munkái­val való ellátását, az egyén pe­dig követve a haladó művészetet, akarja magának az európai szel­lem gazdagságát. Egy olyan kicsiny és szeren­csétlen múltú ország, mi itt a mi­enk kultúrájának és művészeté­nek súlya és tisztasága szerint szerezhet hitelt túl határain. Pécsett 2 holdas termő szőlő 300 termi gyümölcsfával termésré­tesedésre ki Bővebbet a­d­ó: Várkőcz-út 68 ÚJÉVET KIVAN ▼eudégíiiuek, BOLDOG ked­vos t­e jóbaráta.ivajk­ és ismerőseunek János CSALADJA. „Kossatti“ vendéglő, Mojláth utca 4. sz. BOLDOG ÚJÉVET KIVAN Kedros T­udóseinak, illetve barátainak ifj. Kraupa Józsefné korc­smáros ifj. Kraupa József

Next