Új Dunántúl, 1947. március (4. évfolyam, 50-71. szám)
1947-03-01 / 50. szám
r ]! ÉVFOLYAM 50. SZÁM proletárcd egyesÜljek! UJ DUNANTUL Ara 40 fillér Az Új Dunántúl harcos proletár üdvözlettel köszönti a Szabad Szakszerveze ek I. baranyamegyei Konferenciáját A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT DÉLDUNÁNTULI LAPJA PÉCS, 1947 MÁRCIUS 1. SZOMBAT rck. A szakszervezeti konferencia elé rte: LAKATOS JÓZSEF szakszervezeti megyei titkár , «d demokráciánkért a szeríj *' fizikai és szellemi muniV KN.l,atalmas áldozatokat hozz'feni kímélték erejüket és íijB.5evüket, csakhogy demokrán minél hamarabb megerősödni , azonban a dolgozók az ür>^-t építették, akadtak ebben olyanok, akik ezt a skarlit nem ,uflják és nem üti „ “^fiMokni, «kik a gyalái^_ot “orthy-rendszert, a munkás- JL’ ,arrorral elnyomni igyekvő "*5v2? akarták visszaállitani. Mei. “** a* öntudatos munkás ^ott CSa*< üldözés és szenvedés amikor Pécsett először ül io«. a Szabad Szakszervezetek ahol a s*akszervetek * ötesztendős munkáját fogadalítuid megvitatni és ebből a "saán . leszűrve, a tanulságokat aUaillapítani, amikor a dolgozó az ország érdekeiért ilg,. stozik, folyik egy tárgyalás, sötét 8f *arnyaláson az összeesküvők '*okr ■,elveiről rántják le a leplet, e„n. ?*, akik a parasztoktól és lailj .a5 ° któl akarták elvenni joilt, akik nem akarták elismerni Jót . ®gy ma már tanubizonysák is a magyar paraszt és műmien,fl.rról, hogy az ország és a ben fratikus államrend érdeké o?ni °'90zni tud és nemcsak dolls. y hanem vezetni és irányítani He/0*** az alattomos gazember kikn Vor>ják most felelősségre, Vofg V, *elvei közé tartozott a loj^ Hadsereg tisztjeinek és kah Äin.?k orvul való legyilkolása «ahh .ez* a tervüket a legaljabajta "j^don igyekeztek végre ts lek t Annak a Vörös Hadseregre„v a9lat ellen követtek el me>zjB e -ket, melynek az egész or*mn ́|v cs*k hálával tartozik és itt 1nek. köszönhetjük többek köze*« *s’ h ° íiy 3 Szabad Szakis i.Ze* megtarthatja Pécsett Sz^íwenenját. *e a múlt tanulságait. ****** arra, hogy ezek az IVqjj -s_küy<5 urak és elődjeik mi^kkailmé*etlenek voltak a dolgozó *z ® mben. Emlékezzünk erre Cs^ásunk félre minden megbo [UNK] a 'i hajlandóságot, számoljunk a< j, e9 kíméletlenebbül ezekkel kai · latiakkal, akik családjain** ui,’^tyéreinket akarják újra Ej k jármába hajtani. ** ári* ’árgyalás leszámolás lesz karan,izmosztevőkkel és politikaiakkal. vezetők fog tárgyalni a s/akszer- Első* konferenciája? S?ervP 0rban: le akarjuk fektetni H tökéletesebbé tételét(a*r»j Piait. Meg akarjuk sokszoeddigi oktató és felvilágosító munkánkat, mert a felvilágosítás a legerősebb fegyver a múltból ittmaradt kísértő árnyak ellen. A gazdasági jólét alapjait akarjuk megvetni, ezért megvitattuk a Magyar Kommunista Párt gazdasági fellendülést célzó hároméves tervét, megvitatjuk, hogy megyénkben mivel járulhatunk hozzá országunk megerősítéséhez és azonnal hozzáfogunk a terv végrehajtásának előkészítéséhez. A többtermelést tűzzük ki célul, s ennek alapján állandóan ányelünk arra, hogy a munkásság életszínvonala arányosan emelkedjék. Ezért szükséges lesz, hogy a jőben a szakszervezet még aktívabban vegyen részt az árak letörésében. Most már kíméletlenül kell eljárnunk az árdrágítókkal szemben, akik visszaéltek a munkásság áldozatos munkájával és türelmével. Nagy súlyt kell fektetnünk az értelmiségiek és a fizikai munkásság kapcsolatának szorosabbá tételére. Nem utolsó sorban: komolyan foglalkoznunk kell a mezőgazdasági problémákkal, megyénk rákfenéjével, a sváb kitelepítéssel, gyors és eredményes segítséget kell nyújtanunk a falu népének. Fel kell világosítanunk a parasztságot és egybe kell kovácsolnunk a dolgozó rétegeket, hogy egységesen vegyenek részt a demokrácia megerősítésében, de a demokrácia ellenségeinek felszámolásában is. Már eddig vázolt szándékainkból is megállapítható, hogy konferenciánk komoly munkát akar végezni. Itt, e konferencián kell a megye parasztságának és munkásságának tanúbizonyságot tenni arról, hogy nem tagadja meg önmagát és múltját és a demokráciáért kész minden áldozatot meghozni. A szervezett munkásság mindig osztályharcos alapon állt és éppen ezért különös jelentőséget ad konferenciánknak az, hogy ma avatja Pécs városa díszpolgárává az osztályharc hősét, az 1918-as forradalom vezérét, Károlyi Mihályt. Konferenciánknak a forradalom köztársasági elnöke előtt is bizonyítania kell, hogy a szervezető szerepet játszanak az ősz a forradalmi szellem, hanem különös lendületet kapott azzal, hogy soraiban ma már egyenrangú, sőt ^ U A közalkalmazottak vasúti kedvezménye A ^ a Pestről jelenti a MTI: ■ nyának megújítási határidejét a ,t|Yugd jj Zsz °gálati alkalmazottak és I közlekedésügyi minisztérium máj asára 'as ° k féláru vasúti jegy válcius 15-ig meghosszabbította. l ° gositó arcképes igazolvá 1y, demokrácia megerősítésének alapja a 3 éves terv. ^etek végrehajtásáért küzd a Szabad Szakszervezetek* Megyei Konferenciája! A cinizmus teteje: Dalnoki Veress Lajos az ellenállási mozgalomhoz hasonlítja az összeesküvést és azt állítja, hogy jelenleg három kormányelnöke van az országnak: Kállay Miklós, Lakatos Géza és ő Budapestről jelenti a MOT. Pénteken reggel 9 órakor nyitotta meg Jankó Péter elnök a népbíróság ötös tanácsának folytatólagos tárgyalását az összeesküvés ügyében. A második napon Dálnoki Veress Lajos nyugalmazott vezérezredes kihallgatására került sor. Az elnök kérdésére kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. Tagadta, hogy az államhatalom erőszakos megdöntésére irányuló szervezkedésben résztvett volna. Szerinte „csupán“ a honvédség megszervezését vállalta arra az esetre, ha a békeszerződést aláírják. Beismerte, hogy október közepe táján Szentmiklóssy István lakásán összejövetelen vett részt, amelyen beszéltek Veress Lajos megbízatásáról. A honvédség, illetve katonaság szervezésének a megbízatását elvállalta. Amikor Kiss Károly felkérte őt szerepének vállalására, sejtette, hogy a Magyar Közösség nevében történt a felkérés. Újabb két hét elteltével a Lónyiai utcában tartottak összejövetelt, amelyen Szentmiklóssy átnyújtotta a hadparancs tervezetét. A jelenlévők véleményének meghallgatása után úgy döntött, hogy a hadparancot nem írja alá és nem adja ki. „Ha honvédelmi miniszter teszek...“ Szentmiklóssy akkor közölte vele, hogy a Közösség polgári vonala ez nem fogja jó szemmel nézni és ezt a véleményét erősítette meg Donáth is. Az elnök további kérdésére Veress Lajos kijelentette, hogy a jogfolytonosság kitétellel azonosította magát, . . ... , „de helytelenítette, hogy ezt a hadvezető szerepet játszanak az osz-g parancsba bevették, mert ez hotályharc élharcosai, a Magyar Istála Kommunista Párt vezetői. i A tanácselnök a továbbiakban Éljen a Szabad Szakszervezet I f megkérdezte, hogy milyen jogos Konferenciája! Snnen használta azokat a kifejezé-Éljen a szaktanács! Éljen a népiig, demokrácia! ! Dánok.y^ess azt felelte, hogy Bzem, megbízom ! katona volt és megszokta, hogy parancsoljon, vagy engedelmeskedjék. Különben is Szentmiklóssy véleménye az volt, hogy az ellenállási mozgalom azért bukott le, mert senki sem parancsolt. — ön párhuzamot állít fel az ellenállási mozgalommal — szólt Jankó Péter tanácselnök. Az ellenállási mozgalom az akkori tényleges hatalmi tényzőkkel szemben állott. — Ön is feljogosítva érezte magát arra, hogy a jelenlegi államhatalommal szembehelyezkedjék? Milyen jogcímen? — Nem ezen a jogcímen — hangzott a felelet. — Azt a helyzetváltozást, amikor ön esetleg honvédelmi miniszter lesz, saját erőiktől független erők politikájától várták? — Igen — hangzott a felelet. — A Magyar Közösség politikájától függetlenül?•— A Donáth György által előidézett politikai helyzetváltozástól nem, a Magyar Közösség politikáját azonban számításba vettem — felelte a vádlott. Az elnök ezután szünetet rendelt el. A Kisgazdapárt hátterében... Ezután szembesítették Dálnoki Verest Donáttal, de nem sikerült tisztázni, hogy a hadparancs letárgyalása után hány fővezérségi ülésen vettek részt. Dálnoki Veress ezután a csendőrség főparancsnokának kiszemeléséről beszélt. Választásuk Kozma Istvánra esett Dálnoki Veress védekezése szerint csendőrséget csak az ő személyének pozícióba jutása után állított volna fel, a honvédség Elmondotta ezután, hogy 1944. augusztus 5-én előzetes telefonértesítés után levelet kapott Horthytól, amelyet Vattay főhadsegéd juttatott el hozzá Bánffy volt földművelésügyi miniszter útján a főhadiszállásra. Ebben a levélben arra az esetre, ha őt egy idegen hatalom megakadályozná kormányzói jogainak gyakorlásában Dálnoki Veressé nevezi ki miniszterelnöknek és megbízza kormány alakítására Erről a levélről az ostrom után említést tett Donáthnak aki erre azt mondta, hogy akkor tulajdonképpen Dálnoki Veress a miniszterelnök, ő azonban felhívta Donáth figyelmét arra, hogy se Kállay se Lakatos nem mondottak le a miniszterelnökségről és ezek szerint három miniszterelnöke lenne az országnak. A jogfolytonossággal kapcsatban az elnök kérdéseire Dálnoki Veress kijelentette, hogy a jogfolytonosság letéteményesének a volt kormányzót tekinti. Szerinte ma két államfője van az országnak, mert a kormányzó nem mondott le. , ,, Az elnök megkérdezte a vádlottat, tudtta-e azt, hogy a Magyar Közösség megmaradt Horthysta köztársaság ellenes ideológiájánál. A vádlott azt felelte, hogy nem tudta, de régi alapon állva képzelte el a Magyar Közösség munkáját. Bevallotta, hogy a jogfolytonosság alapján állt, és ebből következik, hogy vagy királyságra, vagy kormányzóságra gondolt. Dr. Antal népbíró megkérdezte ezután, hogy kik voltak azok. nyugati alakulatairól azonban szó nem volt. Dálnoki Veress ezután az elnök kérdésére előadta, hogy jegyzőkönyv kihallgatásánál tiltakozott a „fővezérség“ megjelölése ellen és tiltakozott az ellen is, mintha a katonai szervezkedés a hatalom átvételét célozta volna. Arról tudott, hogy a közösség áll a háttérben az esetleges pártokkal, pl. a kisgazdapártiak számítottak az országban. Dálnoki Veress azt vallotta, hogy sok tiszt. A magyar közösségre és más erőkre számítottak a meglevő politikai pártok közül a kisgazdapártra. Arra a kérdésre, hogy tudott-e arról, hogy a csendőrséget a Magyar Köztársaság kollektíve felelősségre vonta, a vádlott tagadólag válaszolt. A tárgyalást ezután félbeszakították és szombaton reggel folytatják. Két államfő, három miniszterelnök Megérkezett Károlyi Mihály Este 9 órakor megérkezett Károlyi Mihály, a második köztársaság elnöke Pécsbe. A város és a megye küldöttei, a főkapitány, a katonaság képviselői várták. A honvédzenekar játszotta Himnusz hangjai mellett futott be a vonat. Az R-Gárda, valamint a rendőr és katonai díszszázad sorfala között vonult be az elnök a váróterembe ahol az emigránsok testületileg várták. Csak Tolnai polgármester üdvözölte néhány szóval Károlyi Mihályt, aki köszönőszavaiban kifejezte örömét, hogy a történelmi városba jöhetett, ahol élete egyik legszebb napját fogja eltölteni. Károlyi Mihályt az üdülőszállóban lévő szálláséra senki sem kísérte el, — saját kívánsága szerint csak a titkára, mert fáradt volt és akik reá, mint egyetlen katonára pihenni óhajtott. J