Új Dunántúl, 1947. március (4. évfolyam, 50-71. szám)

1947-03-01 / 50. szám

r ]!­ ÉVFOLYAM 50. SZÁM proletár­cd egyesÜlje­k! UJ DUNANTUL Ara 40 fillér Az Új Dunántúl harcos proletár üdvözlettel köszönti a Szabad Szakszerveze ek I. baranyamegyei Konferenciáját A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT DÉLDUNÁNTULI LAPJA PÉCS, 1947 MÁRCIUS 1. SZOMBAT rck. A szakszervezeti konferencia elé­ rte: LAKATOS JÓZSEF szakszervezeti megyei titkár , «d demokráciánkért a szer­­íj *' fizikai és szellemi mun­­iV KN.l,atalm­as áldozatokat hoz­­z'feni kímélték erejüket és íijB.5evüket, csakhogy demokrá­­n minél hamarabb megerősöd­ni , azonban a dolgozók az ü­r>^-t építették, akadtak ebben olyanok, akik ezt a skarlit nem­ ,uflják és nem üti „ “^fiMokni, «kik a gyalá­­i^_ot “orthy-rendszert, a munkás- JL’ ,arrorral elnyomni igyekvő "*5v2? akarták visszaállitani. Mei. “** a* öntudatos munkás ^ott CSa*< üldözés és szenvedés amikor Pécsett először ül io«. a Szabad Szakszervezetek ahol a s*akszerve­­tek * ötesztendős munkáját fog­­adalítuid megvitatni és ebből a "saán­ . leszűrve, a tanulságokat aUaillapítani, amikor a dolgozó az ország érdekeiért ilg,. s­tozik, folyik egy tárgyalás, sötét 8f *arnyaláson az összeesküvők '*okr ■,elveiről rántják le a leplet, e„n. ?*, akik a parasztoktól és lailj .a5 ° któl akarták elvenni jo­­ilt, akik nem akarták elismerni Jót . ®gy ma már tanubizonysá­­k is a magyar paraszt és műm­­ien,fl.rról, hogy az ország és a ben f­­r­atikus államrend érdeké­­­ o?ni °'90zni tud és nemcsak dol­ls. y hanem vezetni és irányítani He/0*** az alattomos gazembe­­r kikn Vor>ják most felelősségre, Vofg V, *elvei közé tartozott a loj­^ Hadsereg tisztjeinek és ka­­h Äin.?k orvul való legyilkolása «ahh .ez* a tervüket a legalja­­bajta "j^don igyekeztek végre ts lek t A­nnak a Vörös Hadsereg­­re„v­ a9lat ellen követtek el me­­>zjB e -ket, melynek az egész or­­*mn ́|v cs*k hálával tartozik és­­ itt 1nek­. köszönhetjük többek kö­ze*« *s’ h ° íiy 3 Szabad Szak­is i.Ze* megtarthatja Pécsett Sz^íwenen­ját. *e a múlt tanulságait. ****** arra, hogy ezek az IVqjj -s_küy<5 urak és elődjeik mi­­^kkailm­é*etlenek voltak a dolgo­­z­ó *z ® mben. Emlékezzünk erre Cs^ás­­unk félre minden megbo­­­ [UNK] a 'i hajlandóságot, számoljunk a< j­, e9 kíméletlenebbü­l ezekkel kai · latiakkal, akik családjain­­** ui­,’^tyéreinket akarják újra Ej k jármába hajtani. ** ári* ’árgyalás leszámolás lesz karan,i­z­mosztevőkkel és politikai­­akkal. vezetők fog tárgyalni a s/akszer- Első* konferenciája? S?ervP 0rban: le akarjuk fektetni H tökéletesebbé tételé­t(a*r»j Piait. Meg akarjuk sokszo­­eddigi oktató és felvilágo­sító munkánkat, mert a felvilágo­sítás a legerősebb fegyver a múlt­ból ittmaradt kísértő árnyak ellen. A gazdasági jólét alapjait akar­juk megvetni, ezért megvitattuk a Magyar Kommunista Párt gaz­dasági fellendülést célzó három­éves tervét, megvitatjuk, hogy megyénkben mivel járulhatunk hozzá országunk megerősítéséhez és azonnal hozzáfogunk a terv végrehajtásának előkészítéséhez. A többtermelést tűzzü­k ki célul, s ennek alapján állandóan ánye­lünk arra, hogy a munkásság élet­­színvonala arányosan emelkedjék. Ezért szükséges lesz, hogy a jő­­ben a szakszervezet még aktívab­ban vegyen részt az árak letöré­sében. Most már kíméletlenül kell eljárnunk az árdrágítókkal szem­­ben, akik visszaéltek a munkásság áldozatos munkájával és türelmé­vel. Nagy súlyt kell fektetnünk az értelmiségiek és a fizikai mun­kásság kapcsolatának szorosabbá tételére. Nem utolsó sorban: ko­molyan foglalkoznunk kell a me­zőgazdasági problémákkal, me­gyénk rákfenéjével, a sváb kite­lepítéssel, gyors és eredményes segítséget kell nyújtanunk a falu népének. Fel kell világosítanunk a parasztságot és egybe kell ko­vácsolnunk a dolgozó rétegeket, hogy egységesen vegyenek részt a demokrácia megerősítésében, de a demokrácia ellenségeinek fel­számolásában is. Már eddig vázolt szándékaink­ból is megállapítható, hogy kon­ferenciánk komoly munkát akar végezni. Itt, e konferencián kell a megye parasztságának és mun­kásságának tanúbizonyságot tenni arról, hogy nem tagadja meg ön­magát és múltját és a demokrá­ciáért kész minden áldozatot meg­hozni. A szervezett munkásság mindig osztályharcos alapon állt és ép­pen ezért különös jelentőséget ad konferenciánknak az, hogy ma avatja Pécs városa díszpolgárává az osztályharc hősét, az 1918-as forradalom vezérét, Károlyi Mi­h­ályt. Konferenciánknak a forra­dalom köztársasági elnöke előtt is bizonyítania kell, hogy a szer­vezető szerepet játszanak az ősz a forradalmi szellem, hanem kü­lönös lendületet kapott azzal, hogy soraiban ma már egyenrangú, sőt ^ U A közalkalmazottak vasúti kedvezménye A ^ a Pestről jelenti a MTI: ■ nyának megújítási határidejét a ,t|Yugd jj Zsz °­gálati alkalmazottak és I közlekedésügyi minisztérium máj­ asára 'as ° k féláru vasúti jegy vál­­­cius 15-ig meghosszabbította. l ° gositó arcképes igazolvá­ 1­y, demokrácia megerősítésének alapja a 3 éves terv. ^etek végrehajtásáért küzd a Szabad Szakszervezetek­­* Megyei Konferenciája! A cinizmus teteje: Dalnoki Veress Lajos az ellenállási mozgalomhoz hasonlítja az összeesküvést és azt állítja, hogy jelenleg három kormányelnöke van az országnak: Kállay Miklós, Lakatos Géza és ő Budapestről jelenti a MOT. Pénteken reggel 9 órakor nyitot­ta meg Jankó Péter elnök a nép­­bíróság ötös tanácsának folytató­lagos tárgyalását az összeesküvés ügyében. A második napon Dál­­noki Veress Lajos nyugalmazott vezérezredes kihallgatására került sor. Az elnök kérdésére kijelen­tette, hogy nem érzi magát bű­­nösnek. Tagadta, hogy az állam­­hatalom erőszakos megdöntésére irányuló szervezkedésben részt­­vett volna. Szerinte „csupán“­ a honvédség megszervezését vállal­ta arra az esetre, ha a békeszer­ződést aláírják. Beismerte, hogy október közepe táján Szentmik­­lóssy István lakásán összejövete­len vett részt, amelyen beszéltek Veress Lajos megbízatásáról. A honvédség, illetve katonaság szervezésének a megbízatását elvállalta. Amikor Kiss Károly felkérte őt szerepének vállalására, sejtette, hogy a Magyar Közösség nevében történt a felkérés. Újabb két hét elteltével a Lónyiai utcában tar­tottak összejövetelt, amelyen Szentmiklóssy átnyújtotta a had­parancs tervezetét. A jelenlévők véleményének meghallgatása után úgy döntött, hogy a hadparancot nem írja alá és nem adja ki. „Ha honvédelmi miniszter teszek...“ Szentmiklóssy akkor közölte ve­le, hogy a Közösség polgári vo­nala ez nem fogja jó szemmel nézni és ezt a véleményét erősí­tette meg Donáth is. Az elnök további kérdésére Veress Lajos kijelentette, hogy a jogfolytonosság kitétellel azo­nosította magát, . . ... , „de helytelenítette, hogy ezt a had­vezető szerepet játszanak az osz-g parancsba bevették, mert ez ho­­tályharc élharcosai, a Magyar­ Istál­a Kommunista Párt vezetői. i A tanácselnök a továbbiakban Éljen a Szabad Szakszervezet I­ f megkérdezte, hogy milyen jogos­ Konferenciája! Snnen használta azokat a kifejezé-Éljen a szaktanács! Éljen a népiig, demokrácia! ! Dá­nok.­y^ess azt felelte, hogy B­zem, megbízom ! katona volt és megszokta, hogy parancsoljon, vagy engedelmes­kedjék. Különben is Szentmiklós­sy véleménye a­z volt, hogy az el­lenállási mozgalom azért bukott le, mert senki sem parancsolt. — ön párhuzamot állít fel az ellenállási­ mozgalommal — szólt Jankó Péter tanácselnök. Az ellenállási mozgalom az ak­kori tényleges hatalmi tényzőkkel szemben állott. — Ön is feljogosítva érezte ma­gát arra, hogy a jelenlegi állam­hatalommal szembehelyezkedjék? Milyen jogcímen? — Nem ezen a jogcímen — hangzott a felelet. — Azt a helyzetváltozást, ami­­kor ön esetleg honvédelmi minisz­ter lesz, saját erőiktől független erők politikájától várták? — Igen — hangzott a felelet. — A Magyar Közösség politi­kájától függetlenül?­­•— A Donáth György által elő­idézett politikai helyzetváltozástól nem, a Magyar Kö­zösség politi­káját azonban számításba vettem — felelte a vádlott. Az elnök ezután szünetet ren­delt el. A Kisgazdapárt hátterében... Ezután szembesítették Dálnoki Verest Donáttal, de nem sikerült tisztázni, hogy a hadparancs le­­tárgyalása után hány fővezérségi ülésen vettek részt. Dálnoki Veress ezután a csendőrség főparancsnokának kiszemeléséről beszélt. Választá­suk Kozma Istvánra esett Dálnoki Veress védekezése sze­­rint csendőrséget csak az ő sze­mélyének pozícióba jutása után állított volna fel, a honvédség Elmondotta ezután, hogy 1944. augusztus 5-én előzetes telefon­­értesítés után levelet kapott Hort­­hytól, amelyet Vattay főhadsegéd juttatott el hozzá Bánffy volt földművelésügyi miniszter útján a főhadiszállásra. Ebben a levél­­ben arra az esetre, ha őt egy ide­gen hatalom megakadályozná kor­mányzói jogainak gyakorlásában Dálnoki Veressé nevezi ki minisz­­terelnöknek és megbízza kormány alakítására Erről a levélről az ost­rom után említést tett Donáthnak aki erre azt mondta, hogy akkor tulajdonképpen Dálnoki Veress a miniszterelnök, ő azon­ban felhívta Donáth figyelmét arra, hogy se Kállay se Lakatos nem mondottak le a miniszter­­elnökségről és ezek szerint há­rom miniszterelnöke lenne az országnak. A jogfolytonossággal kapcs­­at­ban az elnök kérdéseire Dálnoki Veress kijelentette, hogy a jog­folytonosság letéteményesének­ a volt kormányzót tekinti. Szerinte ma két államfője van az ország­nak, mert a kormányzó nem mon­dott le. , ,, Az elnök megkérdezte a vádlot­tat, tudtta-e azt, hogy a Magyar Közösség megmaradt Horthysta köztársaság ellenes ideológiájánál. A vádlott azt felelte, hogy nem tudta, de régi alapon állva kép­zelte el a Magyar Közösség mun­káját. Bevallotta, hogy a jogfolytonosság alapján állt, és ebből következik, hogy vagy királyságra, vagy kormányzóság­ra gondolt. Dr. Antal népbíró megkérdezte ezután, hogy kik voltak azok. nyugati alakulatairól azonban szó nem volt. Dálnoki Veress ezután az elnök kérdésére előadta, hogy jegyző­könyv kihallgatásánál tiltakozott a „főve­zérség“ megjelölése ellen és tiltakozott az ellen is, mintha a katonai szervezkedés a hatalom átvételét célozta volna. Arról tu­dott, hogy a közösség áll a háttérben az esetleges pártokkal, pl. a kis­gazdapártiak számítottak az országban. Dálnoki Veress azt vallotta, hogy sok tiszt. A magyar közösségre és más erőkre számítottak a meglevő politikai pártok közül a kisgaz­dapártra. Arra a kérdésre, hogy tudott-e arról, hogy a csendőrséget a Ma­gyar Köztársaság kollektíve fele­lősségre vonta, a vádlott tagadó­­lag válaszolt. A tárgyalást ezután félbeszakí­tották és szombaton reggel foly­tatják. Két államfő, három miniszterelnök Megérkezett Károlyi Mihály Este 9 órakor megérkezett Ká­rolyi Mihály, a második köztársa­­ság elnöke Pécsb­e. A város és a megye küldöttei, a főkapitány, a katonaság képviselői várták. A honvédzenekar játszotta Himnusz hangjai mellett futott be a vonat. Az R-Gárda, valamint a rendőr és katonai díszszázad sorfala között vonult be az elnök a váróterembe ahol az emigránsok testületileg várták. Csak Tolnai polgármester üdvözölte néhány szóval Károlyi Mihályt, aki köszönőszavaiban ki­fejezte örömét, hogy a történelmi városba jöhetett, ahol élete egyik legszebb napját fogja eltölteni. Károlyi Mihályt az üdülőszállóban lévő szálláséra senki sem kísérte el, — saját kívánsága szerint csak a titkára, mert fáradt volt és akik reá, mint egyetlen katonára pihenni óhajtott. J

Next