Új Dunántúl, 1947. március (4. évfolyam, 50-71. szám)
1947-03-01 / 50. szám
2 A svábok szabotázsa nemzeti vagyont semmisít meg Ezek a számadatok mindenki előtt világossá teszik, hogy a kitelepítés és a belső áttelepítés együttes munkájában be kellett következnie a törésnek, melynek eredményeként a helyzet ,a falvak tömegében a következő. A jobbik esetben ott maradt a sváb, aki tudja, hogy ki fogják telepíteni. De a rosszabbik helyzet az, amikor a belső telepítés folytán ezekbe a falasakba kerültek be már a telepesek, akiket kényszerűségből rátelepítettek a sváb lakosságra. Ezekben az utóbbi falvakban a nyugtalanság már elérte a tetőfokát. Az ilyen falukban békéről beszélni sem lehet. A telepesek, az odatelepített magyarok a legnyomorúságosabb villonyok között élnek rendesen hét-nyolctagú család. Ezeknek a betelepített magyaroknak a helyzete nagyon szomorú és nagyon súlyos. Nagyon rossz körülmények között tudják megmunkálni földjüket, az ottmaradt volkksbundisták sem a földet nem művelik, se nem vigyáznak azokra a gazdasági eszközökre, amelyek kezükön maradtak. A legtöbb esetben az történik, hogy az ottmaradt földművelési eszközök, mezőgazdasági szerszámok és a volksbundisták kezén maradt állatok, amelyek a nemzeti vagyonhoz tartoznak, eltűnnek. Előfordul az is, hogy amikor a telepes elhagyja lakását, kimegy a földekre, hogy megmunkálja, mert a volksbundista még a földet sem munkálja meg, amely még a kezén maradt, ugyanakkor otthon az éléskamrát és más helyiségeket felnyitják, feltörik a volksbundisták az apró állatokat elviszik, a kerti veteményeket tönkreteszik és kicsapálják. Ilyen és ehhez hasonló károkat okoznak a betelepített magyaroknak, akik verejtékes munkával teremtettek maguknak életlehetőségeket. Ü.1 DUNÁNTÚL A volksbundisták kitelepítése a legsürgősebb megoldást követeli Krancz Pál elvtárs a nemzetgyűlés előtt mutatott rá a telepesek helyzetének tarthatatlanságára és a kisgazdapárt egyes vezetőinek bűnös svábmentő üzelmeire Röviden beszámoltunk már arról, hogy Krancz Pál elvtárs megyei titkár a nemzetgyűlésen a belügyi tárca költségvetési vitája során a svéd kitelepítések kérdésében felszólalt. Tekintve, hogy ez a kérdés ma Baranya egyik legégetőbb problémája, most, hogy a parlamenti felszólalás gyorsírói jegyzetét megkaptuk, szükségesnek tartjuk annak részletes ismertetését. Tisztelt Nemzetgyűlés! A belügyi tárca költségvetésének vitáját felhasználom arra, hogy a magyar nép egyik legfájóbb kérdéséről, a volksbundista hazaárulók kitelepítésének kérdéséről beszéljek. A kitelepítés körül nagy bajok vannak, mert az utóbbi időkben a kitelepítés megakadt. Ez a kérdés megoldásra vár. A potsdami egyezmény szerint a magyar kormánynak joga van a sváb lakosságot, illetőleg a volksbundistákat kitelepíteni Németországba, az amerikaiak által megszállt övezetbe. A rendelet alapján a kitelepítés lassú ütemében ugyan, de megindult. A dolog előkészítésében és minden intézkedésben , a belügyi kormányzat irányítása alatt egészen jó irányba indult el, mindaddig, amíg aztán később 1946 júnuus 3-án elakadt. Ezután 1946 augusztus 22-én létrejött a megegyezés bár nagyon súlyos feltételeket tartalmazott és nagyon súlyos terheket rótt a magyar államra, mind gazdasági, mind pénzügyi téren, mert a 20 évnél idősebb kitelepítendő német részére 500, a húsz évnél fiatalabb részére pedig 300 márkát kellett a magyar kormánynak rendelkezésre bocsátani továbbá ruházattal kellett őket ellátni, személyenként megfelelő élelmiszertartalékot kellett részükre biztosítani, azonfelül, hogy az egyes szerelvények tíz napra való élcimezéssel voltak ellátandók. A magyar belügyminisztérium mindezeknek a nehézségeknek ellenére a letelepítést olyan rendszeresen szervezte meg, hogy az ősz folyamán megindíthatta és maguk az amerikaiak, de a Magyar Nemzet, a kisgazdapárt hivatalos lapja is elismerését fejezte ki a humánus és precíz munkáért. Ilyen felkészültség mellett egészem természetes volt, hogy a belső telepítés a kitelepítés programjához alkalmazkodva megkezdődött, így Tolnában és Baranyában is, amely vidéken éppen a magyar lakosság teljes nincskeiénysége miatt a szociális feszültség a legnagyobb A belső telepítés programszerűen haladt és nem is állt volna be semmi zavar, ha az amerikai katonai kormányzat 1946 november bő végével a kitelepítést nem állította volna le, jóllehet a szerződésszerű megállapodás szerint március 1-ig 90.000 sváb volt kitelepíthető. Mind egy faluból való látok a tanúsítványok egyetlen falura vonatkoznak és mind 1945 május 14-én keltek. Ilyen tanúsítványokat az ország minden részén tömegesen osztottak ki. Amikor aztán éppen a tanúsítványok tömeges kiosztása miatt alapos gyanú merült fel arra, hogy bár ezeket a tanúsítványokat a kisgazdapárt három főfunkcionáriusa írta alá, mégsem lehet ezeknek hitelt adni, megkezdődött az ilyen tanúsítvánnyal rendelkezők kihallgatása. Nem csodálatos, hanem egészen természetszerű, ami kiderült. Azok, akik ezeket a tanúsítványokat kapták, nemcsak, hogy tíz éve nem voltak tagjai a pártnak, hanem egy részük a felszabadulás után lépett be, sőt elég szép számmal akadt köztük olyan is, aki csak a tanúsítvány kiállításakor, vagy 1945 őszén lépett be a kisgazdapártba. Az általam bemutatott tanúsítványokat — ha kell — leteszem a Ház asztalára, meg lehet nézni, rajtuk vannak az aláírások. Hogy ezek a volksbundisták hogyan garázdálkodtak az országban, mennyiie érezték, hogy meg vannak bizonyos kilátásaik, azt semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy vidéken nem egy helyen hangoztatták: eljön még az ideje annak, amikor ezt a rendszert felszámolják és újra ők el fognak következni. Szeretném itt idézni Nagyiván képviselőtársunknak azokat a szavait, hogy le kell már egyszer térni a gyűlölet útjáról. Nem mi fogunk letérni a gyűlölet útjáról, mert a magyar nép ellenségeit, a volksbundista hazaárulókat és barátaikat, a többi reakciósokat mi gyűlölni fogjuk mindaddig, amíg ki nem söpörjük őket ebből az országból. Nagyiván képviselőtársam arról is beszélt, hogy sok embert ártatlanul tartanak hosszú ideig elzárva anélkül, hogy kihallgatnák őket. Hát sajnálhatja valaki a volksbundistákat és hasonszőrű társaikat, ha azok esetleg internálótáborba kerültek, vagy kitelepítik őket. Azt is kérdezte, mikor jutunk már egyszer oda, hogy félelem nélkül lehessen élni? Én azt mondom, hogy a volksbundisták és a többi társaik mindaddig igenis félelemmel éljenek, amíg ki nem söpörjük őket az országból. Éppen ezért kell ezt a kérdést mihamarabb megoldani és ehhez szükséges a kormány támogatása is, hogy tovább lehessen folytatni a belügyminisztérium által jól elindított akciót, hogy végül is a magyar népet megszabadítsuk ellenségeitől a volkohridistáktól. ■ Krancz elvtárs beszédét a kommunista és szociáldemokrata képviselők élénken megtapsolták. A beszéd közben azonban a kisgazdaoldalról több viharos közbeszólás hangzott el a kitelepítendő svábok mellett. Így Filó Sámuel demagógnak" bélyegezte Krancz elvtárs állitássait. (A telepesek vannak hivatva eldönteni, igaz-e mindaz, ami elhangzott vagy demagógia.) D Bnbódy János és más kisgazdaképviselők is több ízben igyekeztek vihart kelteni a telepesek érdekében elhangzó beszéd alatt. Mentik a gazdag hazaárulóka: Tudjuk nagyon jól, hogy a Volksbund megalakulását a gazdag sváb anyagilag mindig Tudjuk azt is, hogy e körülmények perrendszerű bizonyítása nem mindig lehetséges. Vannak ihová a sváboknak támogatta, saját maga nem lépett ■ egyes pártok. . íi.» trti i II II pTjpl g tomcöci beözönlöttek s c be előszor a Volksbundba, ha-| t i*“«’"?1".• «•*.1s,i‘ kében. Állításom igazolására isság szegényebb részeit kényszeritette maga előtt és ezekből alakították meg a Volksbund szervezeteket. Ezek a gazdag svábok most mindenhol, ahol csak lehetőség nyílik rá, megkeresik azt a fórumot, ahol mentésükre sor kerülhet. És úgy, ahogyan azelőtt a szegényebb lakosságot tolták maguk előtt és kényszerítették be a Volksbundba most, kibújva a kitelepítés alól, elsősorban a szegényeket telepítik ki, a gazdag svábok igyekeznek magukat kimenteni az alól. Most tehát mégis éppen azok mentesülnek a kitelepítés alól, akiknek anyagi támogatásából Volksbund létrejött. mertetem és ha kell a ház asztalára is leteszem azokat a független Kisgazdapárt országos főtitkárhelyettese, Kiss László és a párt főüflvéssze, Bencze és dr. Lábadi Antal igazoló bizottsági tag által aláírt és sokszorosított példányokban kiállított tanúsítványokat melyek szerint ■ a Független Kisgazdapárt bizonyítja, ilyen emberek 11 éves és ennél hosszabb párttagságát, s amely körülmény a mentésre jogosít. Hamarjában 29 ilyen nemzetiség igazolványt projukáltak nekem, | .Jellemző, hogy mind a 29 nemzeti igazolást célzó tanúsítvány, t m SZTIPICSNÉl este 7 órától össztánc a NŐEGYLETBEN, 1547 MÁRCIUS I Váratlan nehézségek az angol-francia szerződésnél Parisból jelenti a MTI. Az angol francia szövetségi szerződés jövő hétre tervezett aláírását elhalasztották. Röviddel Bevin alsóházi beszédének elhangzása után ugyanis váratlanul nehézségek merültek fel a szerződés megszövegezése körül. Az egyezményt egyébként a tervek szerint Dunkerque-ben írják alá. Bidant és Bevin Moszkvába utaztukban találkoznak itt. Bernard Shaw-nak főműve : PIGMALIOK Molnár Erik: A három éves terv során új, hatásos egészségvédelmet építünk ki Budapestről jelenti az MTI. A nemzetgyűlés pénteki ülését negyed 11 óra után nyitotta meg Kossa István elnök. Saári Ignác, a pénzügyi, alkotmányjogi és közjogi bizottság előadójaként beterjesztette az államháztartás vitelére adott felhatalmazás további maghosszabbításáról szóló törvényjavaslat bizottsági tárgyalásának jelentőségét, amelyet a nemzetgyűlés vita nélkül elfogadott, majd a népjóléti tárca költségvetésének tárgyalására került sor. Olt Károly kommunistapárti előadó rámutatott arra, hogy a népjóléti minisztérium megalapítására már Debrecenben szükség volt, hiszen a felszabadulás után nem volt város, vagy falu, amely intézményes segítségnyújtásra ne szorult volna. A mostani költségvetésen keresztül kibontakozik az új magyar demokrácia népi társadalompolitikája. Az előadó a továbbiakban részletesen ismertette a költségvetés egyes részleteit. Rusznyák István (Magyar Kommunista Párt) hangsúlyozta, hogy az orvosok és az egészségügyi alkalmilizáttaik helyükön maradtak és az ostrom alatt széledtek szét. Statisztikai adatokat ismertetett ezután a tüdővész pusztításának súlyosságáról. Igen fontos kérdés a tüdőbeteggondozók ügye, amelyeknek számát a három éves terv jóval a békebeli fölé akarja emelni. Évenként 13.000 tüdőbeteg hal meg, legalább ennyi a kórházi ágy kellene tüdőbetegek számára. — Hiány van a szakorvosokban is. A klinikákat és kórházakat egységes vezetés alá kellene helyezni. 1946-ban 16.000 volt az új nemibetegek száma, de az év első feléhez képest a későbbi hónapok fokozatos csökkenést mutatnak Szaporítani kell általában a közkórházi ágyak számát. Ezen a téren a helyzet főleg a vidéken katasztrófán*. Molnár Erik népjóléti miniszter felszólalásában kifejtette, hogy a felszabadulás nagy változást hozott a szociálpolitikában. A felszabadulás után közvetlenül nem volt mód hatékony és átfogó szociális program megvalósítására, ennek csak alapjait lehetett lefektetni .A stabilizáció óta nyílt csak meg a lehetőség, hogy tervszerűséget vigyenek a szociálpolitikába. Bejelentette, hogy a minisztérium lakásjogi kódexet ad ki, amely összefoglalja az idevonatkozó jogszabályokat és azokat demokratikus szegemben dolgoz»» át. A társadalom hwtomló intézetek teljes önkormányzatát tiszteletben kívánja tartani. Megállapította, hogy a minisztérium az általános népbiztosítás kérdését óhajtja megvalósítani, amit természetesen csak fokozatosan lehet végrehajtani. A mezőgazdasági biztosítás kérdését rövidesen rendelet fogja szabályozni. Meg kívánja oldani a kiskereskedők és kisiparosok biztosításának kérdését is. A hadi rokkantak helyzetében jelentős javulás mutatkozik mit jó- Elsősorban a hadirokkantak m*ggyógyítása é* e célból a már működő két kórház mellé újabb kórházaikat szerveznek. Tanfolyamokat létesítenek a h*keznek önállósitási kölcsönhöz keznek önnállósítási kölcsönhöz juttatni őket. A hadifoglyok hazahozatal* »* egész társadalom által sürgetett legfontosabb feladatunk. Országos társadalmi akciót indítanak majd a hiányzó pénzügyi fedezet pótlására. Reméli, hogy a már elkészült három éves terv során új, hatású egészségvédelmet építenek ki. A megvalósítás előfeltétele azonban- hogy minden reakciós elemet kell távolítani a vezetéstől. A miniszter beszámolóját a ház minden oldalán tetszéssel fogták. A filmmővészet tündöklő csillag»' LESLIE HOWRBE WENDI HILLE? PIGM ALIOH A Szakszervezeti Konferencia menetrendje A konferencia második napjá*1. március 2-án a FÉKOSz országos központi kiküldöttjének beszámoló nyitja meg a konferenciát- Utána Dénes György szaktanácsti kiküldött ismerteti az okatás osztály eddigi munkáját. A szakszervezeti nőmozgalomról Deák Livia pécsi szakmaközi bizottsági tag tart beszámolót. Ezután CzetJ József tart beszámolót az OTI és a munkaközvetítésről. A megyei konferenciát Vidolovits Nándor elvtárs zárószavai rekesztik be. Férfi ingek, női, gyermek fehérneműek, kötött kabátok, pullevarok, selyemharisnyák, gyapjú fonalak. RENDKÍVÜLIEN OLCSÓ ÁRAK, NAGY VÁLASZTÉKI VIDOLOVITS-nál, Irgalmasok a 3. sz. A Pécs-Baranyai I. Megyei Konferencia menetrendjét tegnap állapította meg a szakszervezet vezetősége. Így a konferencia mindkét napján 9 órakor lesz a konferencia megkezdésének időpontja. Március 1 -én Vidorovits Nándor szakmaközi bizottsági elnök megnyitóbeszéde után a munkáspártok vezetői üdvözlik a konferenciát. Ezután Kossa István szakszervezeti főtitkár tart szaktanácsi beszámolót. Majd Lakatos József elvtárs tart megyei titkári beszámolót. A beszámolókat vita követi.