Új Dunántúl, 1947. július (4. évfolyam, 146-172. szám)

1947-07-01 / 146. szám

0 J DUNÁNTÚL IV. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM I­A M­A­G­Y*A­R K­O­M­M­U lJ 1 ST A PA­RT Ara 40 fillér •*jf*,? 1 V ‘ 9 onJ Mi, magyar kommunisták a választásokon nem test­­vérharcot akarunk, hanem a nemzet erőinek össze­fogását . Farkas Mihály 0 E L D U N A Ní T üli L Á P 3 A 1 PÉCS, 1947 JÜLIUS 1. KEDD A kommunista párt választási szövetséget javasolt a Függetlenségi Front pártjainak Farkas Mihály elvtárs Dunaszekcsőn és Lánycsókon ismertette a belpolitikai helyzet legújabb alakulását Péter és Pál napján Farkas Mihály elvtárs, nemzetgyűlési képviselő, a MKP helyettes fő­titkára felkereste a falu dolgozóit és Dunaszekcsőn, valamint Lány­­csókon nagygyűlést tartott. Beszéde bevezető részében a szlovákiai magyarokhoz szólott, akik közül igen sokan kerültek Baranyába és mind megjelentek a gyűléseken. Biztosította őket, hogy az ország valamennyiükről gondoskodni kíván. A szlovákiai magyarok szomorú népvándorlá­sának az okai azok, akik a nép megkérdezése nélkül háborúba ta­szították az országot. Mi azonban akik szeretjük a népet és valóban a nemzetért dolgozunk, megfo­gadjuk, hogy többé nem engedjük az orszá­got olyan irányba vinni, hogy az újabb magyar népvándorlást okozzon, hogy az újabb magyar javak és magyar életek pusztulásával vég­ződjék. Ezután beszámolt a jó termés­­eredményekről, amelyek szerte az országban az új és régi gazda szorgalmas munkáját dicsérik. Ebben az évben több magyar föld van bevetve, mint 1938- ban, demokrácia nem felejti el és bár-­ viszonyát. Ezért vetette fel a sa­­mikor kell, segítségükre siet. Fs­kultatív vallásoktatás követelését Szabad, módos, vagyonos paraszt, amihez pártunk csatlakozott, mi­­ságot, virágzó mezőgazdaságot után Nagy Ferenc, Varga Béla, akarunk. Zúgó éljenzés közben jelentette be Farkas elvtárs, hogy a kom­munista párt javaslatára a ma­gyar kormány felszabadította a gazdák 85 százalékát a beszolgál­tatás alól. Csak a 15 holdon felüli gazdáknak kell beszolgáltatni még az idén, de remény van arra, hogy jövőre már azoknak sem kell. Nehéz volt elérni, mert a kisgazdapárt, amely pedig pa­rasztpártnak nevezte magát, 8 kodban akarta megállapítani a ha­tárt és hosszú küzdelembe került, míg a kommunisták javaslata ke­resztülment. Ez a parasztság 85 százalékának egy újabb felszabadulást jelent, szabadon rendelkezhetnek a ter­­melvényükkel és a búzájuk má­­zsáját 80 forintért adhatják el. A búzaár emelésével is a paraszt­ság segítségére kíván lenni a ma­gyar demokrácia. A Gazdasági Főtanács megszün­tette a 20 száz­lékos dézsmát szintén kommunista javaslatra és az őrlési díjat 12 százalék­ban állapította meg. A magyar gazdák jó munkáját a Kinek a magántulajdonát védjük? Farkas elvtárs ezután a kom-­ munisták és a magántulajdon vi-­ szonyáról beszélt azokkal a rém­hírekkel kapcsolatban, amelyeket felelőtlen elemek "•’’•igaztek kö­zök ‘erjesztenék —­k'Mentette a kommunisták védik a kisem­ber, a szegényparaszt, a kisipa­ros, kiskereskedő, kistisztviselő magántulajdonát, de nem védik a nagybankok, földesurak ma­gántulajdonát. A kisemberek magántulajdona szent és sérthetetlen a kommu­nisták számára és aki hozzá mer­­ne nyúlni, velünk találja magát szemben. — Nem akarjuk, hogy egyesek minden földi jóban dús­káljanak és százezrek, milliók el­szegényedjenek. Éppen ezért té­rünk rá a nagybankok államosí­tására, mert azt akarjuk hogy az állami bank olcsó kölcsönt adjon a gazdáknak és ha nem tud törleszteni, ne küldjenek végrehajtót a nyakára, hanem adjanak lehetőséget, hogy le­fizethesse a kölcsönt, amikor tudja. Hogy mennyire nem támadtuk a magántulajdont, annak bizo­­nyossága, hogy a hároméves terv, amelyet táttunk kidolgozóst, és amelyhez a többi pártok­­s­ csat­lakoztak, azt a célt szolgálja hogy gyarapítsa a kisemberek va­gyonát. Több mint ts öz milliárd forintot fordít a hároméves terv kereté­ben a mezőgazdaság fejleszté­sére a kormány. Ennek a hároméves tervnek az anyagi fedezetét valakinek fizetni kell és ez nem lehet a nép, ha­nem csak azok, akik a háborút akarták, akik a háborút pénzel­ték és a háborún, infláción, a kis­emberek szenvedésein meggazda­godtak. Ezért javasolta a MKP, hogy a kormány és a nemzetgyű­lés sürgősen szavazzon meg egy olyan törvényt, hogy el kell ko­bozni a háborús és inflációs nye­reség 75 százalékát az ország új­­já­építéséért, a hároméves terv sikeres megvalósításáért. Sokan a hároméves tervet külföldi köl­csönökkel akarják fedezni. Mi szívesen veszünk bármilyen kül­földi kölcsönt, ha ahhoz nem köt­nek politikai feltételeket. A­zt azonban kijelentjük, hogy a magyar szabadság, a magyar függetlenség nem vásári por éka azt nem lehet piacra vinni és nem lehet eladni ropogós dol­lárért sem. Az összeesküvők ellen is azért visszük olyan eréllyel és szenve­délyesen a harcot, mert többek között a tervük az volt, hogy el­adják hazánk függetlenségét, nem­zetünk szabadságát, aki mellesleg kanonok és Balogh István, aki szintén katolikus pap, azt mondották, hogy a püspöki karnak nincs kifogása a javaslat ellen. Amikor aztán kiderült, hogy ennek mi volt az igazi célja, pártunk vetette le a napirend­ről a szabad hitoktatás kérdé­sét. Minde­zek az előzmények után nyilvánvaló, hogy ezzel a parla­menttel, amelybe a magyar nép 1945-ös téves választása küldte be a képviselőket, nem lehet tovább dolgozni. Sürgősen ki kell írni az új választásokat. Mi magyar kom­munisták azonban nem akarunk ebből testvérharcot, hanem azt akarjuk, hogy a választások a magyar nemzeti erők összefogásán­ak jegyében történjenek meg. Ezért javasoltuk egy magyar nem­zeti függetlenségi front alakítását. Ennek pártjai — a MKP, a SzDP, a FKP, és a NPP — kössenek választási szövetséget és közös választási programmal lépjenek a nép elé. Ez a program csak olyan lehet, ami előreviszi Ma­gyarországot és a magyar nép javát szolgálja. Egyesek kihang­súlyozzák, hogy igen, választási szövetségbe akarnak lépni, de mé­gis külön listán akarnak menni. Nekünk az a véleményünk, hogy ne azt csondorítsuk ki, milyen mértékben fogunk külön úton járni, hanem arról beszéljünk, hogyan kell jobban, eredménye­sebben összefogni a nemzeti erőket. Befejezésül a hadifoglyokról szólt Farkas elvtárs. Hangsúlyoz­ta, hogy az eddig hazatért közel­ 30 ezer hadifogoly egészsége, el­beszélései mind megdöntik a re­akció aljas propagandáját. A reakció, most hogy a hadi­foglyok megcáfolják a rémhírt, azt terjesztik, hogy háború lesz. Ez azt jelenti, hogy ő háborút szeretne. De annak, aki háborút akar, nincsen helye a nagy ma­gyar cslád­ban. Végül felhívta a hallgatóság fi­gyelmét, hogy a választásoknál, jól gondolja meg, kire adja sza­vazatát. — Gondolják meg, hogy fognak dönteni, döntésükkel segítsék elő a magyar szabadság, a magyar függetlenség biztosítását, segítsék elő, hogy a föld, a magyar pa­raszt kézen maradjon és, hogy Magyarország virágzó, erős, füg­­getlen, demokratikus ország le­gyen. A választás a nemzeti erők összefogása legyen E­zzel kapcsolatban rátért Nagy Ferenc volt miniszterelnök szemé­lyére. Ismertette szerepét az ösz­­szeeskü­vésben. Rámutatott arra, hogy Nagy Ferenc paraszt szülők gyermeke volt, és bukását az okozta, hogy elszakadt a néptől. Paraszt, vagy más közönséges ha­landó nem jurtha ott szobájába. Nagy Ferenc egyik súlyos bűne, hogy meg akarta bontani az ál­lam a demokrácia és az egyház ,5. h­é 5069 Rémhírterjesztők ügyelmébe­ 22.900 hazaérkezett hadifogoly közül összesen 25 beteg Debrecenből jeleníti a MTI. Pongrácz Aladár dk­. miniszter­elnökségi államtitkár hétfőn Őry István főispán kíséretében meg­látogatta a hadifogolyátvevő állo­mást és tájékozódott a hazatért hadifoglyok átverése,­­ellátása és háborús körülményei felöl. Az át­vevőállomás vezetősége részletes jelentést tett az államtitkárnak az adminisztrációról és az egészség­­ügyi ellátásáról. E szerint a deb­receni átvevőállomásra eddi­g Fok­­sáni és Máramarossziget felől 22.900 hadifogoly érkezett és tért haza lakóhelyére. A betegek szá­ma egészen minimális, így jelen­leg az eddig hazatértek közül mindössze 25 áll kórházi kezelésű dohánygyárak alatt, munkásai is. Az állomás vezetősége ezúton is felhívja az érdekelteket, hogy szóbeszéd után ne utazzanak Deb­recenbe, mert azokról a hazatért hadifoglyokról, akik megérkeznek az átvevő állomásra, de betegsé­gük miatt kórházi kezelésre szo­rulnak, minden esetben táviratilag értesítik a hozzátartozókat. Újabb sztrájkok Franciaországban Párisi jelentés szerint Francia­­­országban beszüntetik a munkát az épít­őmun­k­ások, az acél­öntödék, és gyufagyárak Megállapították az új terményárakat Budapestről jelentik­ A hivatalos lap vasárnapi számában megjelent a közellátási miniszter rendelete, amely megállapítja a búza, rozs, kétszeres, árpa, zab és köles új árát. A 78 kg Hl súlyú szokványminőségű búza termelői ára terménybeszolgáltatási kötelezettség esetén­­-ként 60 forint, a nem beszolgáltatásként eladott búza 80 forint, 71 kg Hl súlyú szokványminőségű rozs termelői ára 54, illetve 72 forint, az árpa termelői ára 50, a szabadforgalomban 64 forint, zabé 50, illetve 67 forint, a kölesé 60, illetve 80 forint, a búzadara malmi eladási ára 124, nagykereskedői ára 130 forint, kiskereskedői ár kg-ként 1,40. Ugyanennyi a finomliszt és a kukoricadara ára is. Az egységes búzakenyérliszt malmi eladási ára 72, nagykereskedői ára 76, kiskereskedői eladási ára 82 fillér. RÁKOSI MÁTYÁS A választás közös program alapján együttes harc legyen a nép ellenségeivel szemben Rákosi Mátyás elvtárs miniszter, elnökhelyettes, a MKP főtitkára vasárnap Baján mondott nagy be­szédet. A gazdasá­g kérdések ismerte­tése után foglalkozott a belpoliti­kai helyzettel. — Ha meg akarjuk valósítani a hároméves tervet, — mondotta — ehez hozzátartozik az is, hogy álljunk a nép elé és csináljunk új vála­stásokat. Néhány nappal ezelőtt írásos javaslatot tettünk a Magyar Nem­zeti Függetlenségi Front pártjai­nak, a szociáldemokrata testvér­­pártnak, a Nemzeti Parasztpártnak és a Független Kisgazdapártnak — folytatta Rákosi Mátyás. — Eb­ben javasoltuk nekik, hogy a vá­lasztást közösen, a Nemzeti Füg­getlenségi Front szövetségében hajtsuk végre, közös programot dolgozzunk ki, az legyen a választás alapja és együttes erővel harcoljon a vá­lasztáson ez a négy párt, ne egymás ellen, hanem a nép el­lenségeivel szemben. Az ilyen szövetség elengedhetet­len feltétele a magyar nép élet­­színvonala emelésének. Nem tud­juk elkezdeni a hároméves tervet, ha nem így összefogva indulunk a választásra, ha eltűrjük, hogy a demokrácia pártjai egymás el­len harcoljanak, örömmel közölhetem, — foly­tatta —, hogy javaslatunk az összes demokratikus pártoknál megértésre talált. Megvan a re­mény arra, hogy­­a választáso­kat a négy demokratikus párt szövetségben, egymással váll­vetve és 2 reakció elleni éllel fogja megvívni. A Kommunista Párt véleménye az, hogy a választójog m­aradjon a lehető legdemokratikusabb és abból csak a valóban fasisztákat és reakciósokat zárják ki, tehát a választójog körülbelül megfeleljen az 1945-ös választó­jognak. Különbség talán csak az lesz, hogy ezúttal kölcsönösen megnéz­zük jól egymás jelöltjeit, nehogy is­mét megtörténhessék az, hogy a választók tudtuk nélkül, Vértesi­féle fehérterrorista gyilkosokra, vagy Vidovics-féle szélhámosokra és egyéb, a parlamentbe nem való elemekre adják szavazatukat.­­ Nem szeretnénk, ha a három­éves terv menetét a választások megszakítanák, ezért a választáso­kat lehetőleg még a tél beállta előtt, az aratás után kellene meg­ejteni.

Next