Új Dunántúl, 1947. augusztus (4. évfolyam, 173-197. szám)

1947-08-01 / 173. szám

IHSÁa -'«aa/.y-ftAa// jn * M r • a "T pinpinjm e|rfr*#llTww' il.Vt CifSC&lZ! A rádió ma délután fél 4 órakor közvetíti Rákosi elvtárs csepeli választási nagy beszédét! Szervezzük meg a tömeges hallgatást A MAG Y AR K O M M U1 1 S T A P A P T n E l D UN A « T U L 1 LA P 3 4 IV. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM PÉCS, 1947 AUGUSZTUS 1. PÉNTEK a haladó értelmiség szinte timegeiben, a kisiparosok és kis- 8°ndolat nyilvánosságra hozatalá­ lkwskeltők között is. "ak pillanatában átlátta, hogyfj Az MKP térhódításának okait valóban ez a gazdasági kibontá­ j*vizsgálva, Rákosi megállapította ."rés egyetlen hathatós útjajb°gy a kommunistáknak a hadi­­­ajzás nélkül állíthatjuk, hogy Rákosi Mátyásnak a Kongres­szu­­-°n elhangzott szavai: „A MKP ínségesnek tartja a tervgazdál­­°dásra való áttérést“, a szó szó­­értelmében pillanatok alatt erjedtek el az egész országban . feláltak mindenütt helyeslő­sszhangra.­­ amilyen természetes, hogy Cl /i /\1 rr '/ I r r* Ára 40 fillér ÉS MOST ELINDULUNK Irta: RÉVÉSZ GY. IST­VÁM A­­ pesszimizmusra Hajlamosabb rés megszűnését jelenti iparban során nemcsak ipari és mezőgazá­r őrült gonosztettet, amellyel láng-és kereskedelemben, a mezőgazda,­dasági termelésünk emelkedik se­! Háborították lelkekben még ott remegett a Szigetvárott elhangzott perrvik­­tori jóslat: „de mi lesz a forint­us augusztus másodikán?“ — amikor úgyszólván a forint meg­születésének másnapján, 1946. szeptember 28-án, Budapesten összeültek III. Kongresszusunkra a magyar­­ kommunisták legjobb­jai. És 10 hónappal ezelőtt, ott hangzott el először a szó: Három­éves Terv. Akkor, amikor sokan m még a forintban sem mertek bíz­­na, a kommunisták tisztán látták, hogy a magyar dolgozók önfelál­dozása, munkaszeretete, teremteni­­akarása nemcsak a forint számú­föld- ha­nem tapasztalt iramban, hogy­­ helyreállított véres verejtékkel gyárainkat, csak az ország sorsát, azokra-e, akik építeni akarnak, vagy azokra, akik jogfolytonossággal a szájukban és tűzcsóvával a kezükben ágálnak a szónoki emelvényen! É­s most elindulunk a meg­valósítás f­elé. Gyárak, Ságban pedig az alighogy közjutottak önállóságának meg- a hároméves terv során nemcsak azért, hogy akadályokat gördítse­szűnését és kolhozt. A magyar a dolgozók életszínvonala emel-­ nek a hároméves terv megvalósu­munkások, parasztok, kisiparosok, kedik a békeévek életszínvonala­zása elé, kiskereskedők és értelmiségiek felé, de ezzel párhuzamosan po-t‘­­ Magyar Kommunista Párt­érettségének és világos látásának fit­ikailag is megerősödik a ma­­i ta! az élén pártállásra való tekin- .. . ., , szebb bizonyítványát aligha állít- gyár demokrácia és ennek az tet nél­kül adtak csattanós vá- uzemet- tarnak, , . , hatjuk ki, mint azt a tényt, , országnak uralma végleg átcsúszik fiasz* a magyar dolgozók a reak-i *r°dak lab^raj0”um,°.k hogy ezek az ostoba és minden az ő kezükből a dolgozókéba. 1 d­e­ mind­en bomlasztó híresztelé- TMin^n reD^kff ^ndTtás alapot, nélkülöző híresztelések Nem csoda hát, ha szakemberi sere as romboló tettére Anyagi feszült izmokkal varja az mduas our» ML'S műhe­előttü­k. A reakció hírverése már ták kudarca nem riasztotta el­­ kommunisták bebizonyították, jrul “T“­k­^Tníh'« Tak^toites a csata megindulásakor elvesztette őket a további és még súlyosabb­ hősív i­sen is elegendőek csak alszateres' nem mintha kakastollal a magyar tömegeknél a harcot a ' próbálkozásoktól. ‘ do,Szók 'érdekében hozta ^ h££ hároméves tervvel szemben. ^JJFosszú volna ennek a­zíz­­ nyúlni a harácsolt vagyonokhoz j ^ekek ,. 7 u re „ •")*— „ A. i’*i— i----* n®Sy°n jól tudták ők is. | hónapnak a hároméves is és az államnak kézbe kell meg­ raara ‘ju . Haláozó j ^ txB'!^|I1^ai.^ a*!an alapot, hogy miről van szó és nem nyu- . terv körül lezajlott minden köz­­vennie a nemzeti vagyon jelentős­­ n.e.m.­­ az út­de lehetőséget biztosít arra is, godtak bele vereségükbe. Jól tud­ prímére visszatekinteni. De lebe- hányada felett rendelkező nagy- hajlandó lenne letérni az ut Sván belátható időn belül­i be-­ták, hogy a hároméves terv meg­­tetten meg nem említeni azokat bankokat. A Nemzetgyűlés jelen- T®*' amelyre iv.nfu,„ a­yógyitsuk, ennek az országnak valósítása Magyarország számára a minősíthetetlen orvtámadásokat, légi összetétele nem nyújt biz-­ gyorsan ^ ^ gy , . «raconyi sebét, esW jobb ele-, nemcsak gazdasági, de politikai amelyeknek színhelyévé avatták tosítékot a terv zavartalan meg-­j­oata*, jobb e e e ez,^ _ A , , , , , 1 ,, , Iivalvcmn. & uz­vi«oa),l, vlv JSUIH.' V* ill dlllvl V v M­­Xv »V czSIN­UCl V e VG •aVcSI.IitlV lU­OllcnUt a ICI V AdVHI Idldn 1 . , , ■ ill. r .M _ _ rs.~orwArt­* tet biztosítsunk a dolgozóknak, jelentőségű döntés is lesz jól magát a Nemzetgyűlés* is és azt valósítására? Am álljunk a nép! Jesabb , , nt amilyenben az uri Magyar- tudták, hogy a hároméves tervt a végső elkeseredésből származó elé és kérdezzük meg: kikre bízza : b?.l a* ?n . 'e ' ira£° . a ° országon valaha is részük volt. ’ F 5 Elindulunk, hogy valóra váltsuk A ................................... TMiiwuiui■■■ i■ i■■ i urnanaw rwmw ««HMiiiiiaMiaaeaHi iw ii"M azt a gondolatot, amelyet a MKP III. Kongresszus a hídve­rő, vasútépítő Gerő Ernőt bízta meg a hároméves tervjavas­lat kidolgozásával. A hídépítés te közlekedésünk helyreállítása ekedésü­­gyetlen pillanatig sem lanyhult, meialatt Gerő Ernő a magyar gazdasági élet legjobb szakembe­rnek bevonásával kidolgozta a MIKP hároméves tervjavaslatát. a tervjavaslat annyira pontos, reális, szakszerű és minden szem­­pontra kiterjedő volt, hogy ké­­sőbb, amikor a többi pártok is­­terjesztették a maguk javasla­tait, lényeges változtatást egyik sem­ tudott javasolni. Az a há­­om­éves terv, amelynek meg­valósításához ma az egész ország a°lgozó társadalma hozzákezd ,Nem­csak ötletében, nemcsak alap­­eveiben, de részleteiben is e­gy-két alig néhányszázalékos ,arabeli eltolódástól eltekintve, tz teljes egészében azonos a­z MKP eredeti tervjavaslatával. A tervgazdálkodás gondolata­i, a magyar nép minden dolgozó­jában a kártalan lelkesedéssel találkoz 7°tt. A munkásság, a parasztság foglyok hisszaszállítása érdekében végzett jó munkája olyan töme­gek között is megérdemelt rokon­­szenvet ket­ett, amelyek eddig el­zárkóztak. öt-hatszázezer családot érint a magyar hadifogolykérdés­ — mondotta Rákosi — és nekünk örömünkre szolgál, hogy orvo­solhatjuk ennyi magyar család keserűségét. Megnövelte a párt tekintetét Ors,,„ ® ,£°lgofók körében azg,, ma,,yar nép jelentős rétegében A CJ-a a Szovjet­atyeslésre talált, ugyanolyan ter-t .tetetett az is, hogy a másik t­­ hial, az elkeseredésre, nyomor-S III. Kongresszusa tett minden magyar központi gondolatává, amelynek törvénnyé válásáért hó­napokon át a legélesebb harcot folytattuk a nép ellenségeivel: parasztok, haladó értelmiségiek, dolgozó kisiparosok és kiskeres­kedők pártja. Nem vadászunk olyan szavazat D­e, hogy az egész magyar nép akarata és belátása kevésnek bizonyult ahhoz, hogy zavartalanul és akadálytalanul juthassunk el a mai indulásig, éppen ez mutatja meg világosan, hogy a reakcióval együtt dolgozni tovább nem lehet, hogy végleg és mindörökre le killl számolni vele. Mikor a terv előkészítésé­ben ennyi akadályt gördítettek, ha a terv elindulása előtt törcsó­­­vákhoz, robbanólapokhoz és ame­­rikai gengszterfilmekből vett era­­botázsötle­tekhez folyamodtak tokra, amelyek a dolgozó osz­g csak azért, hogy munkánkat meg­­tálván kívülállóktól jöhetnének S nehezítsék, mi szembenálltunk ve-Nincs az a választéki­ eredmény,glük és legyőztük^őket." Ezek a amiért hajlandók volnánk ettől harcok végeredményben magának eltérni — hangsúlyozta Rákosi a hallgatóság lelkes helyeslése köz­ben. Rákosi Mátyás beszéde befeje­ző részében rámutatott arra, hogy nemcsak idehaza, hanem az egés­z világon a dolgozók remény­­kedéssel várják a magyar válasz­tások eredményét, a hároméves tervnek a lebonyo­lítását még nem befolyásolták. A mai naptól azonban minden gyújtogató szikra és minden par­lamenti akadékoskodás már ma­gát a hároméves tervet bénít­sa! A szeptemberben összeülő ország­­gyűlés összeállításának olyannak kell lenni tehát, hogy abban a Rajta leszünk — mondotta Szervnek sem nyílt sem burkolt­a, hogy ne csalatkozzanak re-­ ellenségei ne foglalhassanak he­­lyben és a Magyar Kommu-ilyet. A kormányban azoknak nyst­e várt" SS"kil kell túlsúlyra jutni, akik éberen _ ..ii_____________n*i őrködnek a dolgozok zavartalan riasztási küzdelemből Moszkvából jelenti a MTI.Ü­lésekkel és sztrájkokkal tiltakoz­ A moszkvai rádió jelenti Hágá­l­nak az indonéz háború miatt, ból, hogy egész Hollandiában gyűj t­örködnek a dolgozók munkája felett és ha kell, kö­nyörtelenül lecsapnak mindenki­re, aki ezt a munkát meg akarja zavarni. A hároméves terv alapgondo­lata és célja a dolgozók életszín­vonalának emelése. A Te nagyobb darab kenyeredről van szó, az apád nyugdíjáról, az asszonyod gondtalanabb életéről, a gyerme­ked jövőjéről! A betevő falatról, az egészségről, a kultúráról, a jó­ra­i. ....................... • a „ . . »'őröl! A biztosított és megfize-Isg. uteagiccesesre spekulálok ta-j­usztus 2-án szombaton este fél 7 órakor a Mánk­ás Kaszinó (von Nemzeti Kaszinó.^tett munkalehetőségről és a gond­­ra. ugyanilyen élénken reagált­­,* ellenkező irányban. „Szakembe­­r * mutatták ki^ pontosan, hogy ’ a tervet önerőnkből megvalósítani , tudhatjuk, hogy az csak akk 0r válhat valóra, ha érdekében l^ttóságilag és Politik­ailag elzá­­cs­zositjuk a külföldnek egész or­­­agunkat. Suttogó propagandisták ijtejesztették a rémhírt, hogy a ,a,,oméves terv a magángazdás- K°őás és az egyéni kezdeménye-Iparosok!K­ereskedők natívtermében Italán öregségről! Az egyéni sza­& rr m * ■ ■ - _ Ibadságra és a nemzeti független­,paros és kereskedő nagygyűlést tartunk. Esedek, dr. Hajdú Gyula iparügyi államtitkár­é, Szirmay István Igya­zz, nehogy nyílt ellenségeid egy kétszínű barátaid kezébe juttasd a ma elinduló hároméves terv sorsát. 1. Rákosi Mátyás: Ez egész mlég dolgozói reménykedéssel várnék a magyar választások eredményét Szerdán délután tartotta a Ma- unió jóvoltából sikerült elérnie az . Van egy dolog, amiben a gyár Kommunista Párt nagy-buda­pesti szervezetének aktívája. A zsúfolásig megtelt Sportcsarnok­ban a párt központi vezetőségé­nek jelenlétében Kádár János megnyitó szavai után Rákosi Má­tyás mondott nagy beszédet a párt választási feladatairól, b­eve­­etőber: rámutatot arra, hogy az MKP ereje, tömegbefolyása jelentősen megnövekedett a múlt választások óta mind az ipari munkásság, mind a pa­­rasz­ság és értelmiségi dolgozók körében. De megnövekedett a párt befo­lyása a dolgozó kisiparosság tö­sváb kérdés megoldását. Termő-­ kommunistáknak nem szabad en­­földek százezer holdjai szabadul- í gedniök. Abban, hogy mi a dolgo­sak így fel és nemcsak a­ telepe­­zó ,nép pártja vagyunk, a nemzet­iek, hanem a föld nélkül maradt­­ nagy többségét jelentő munkások, me­zőgazdasági munkásság jogos földigényét is kielégí­tetjük. Rákosi Mátyás a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a magyar nép ismeri a párt nagy eredményeit: a földreformot, a jó forint meg­teremtését, a hároméves terv megalkotásáért végzett nagy mun­káját. A kommunista pártvezetés fö­lényét ma mindenki elismeri. — Senki sem tévessze szem elől — folytatta Rákosi —, hogy a M­agyar Kommunista Párt az egész m­agyar nemzet pártja, s mert azok vagyunk, büszkén lo­bog­athatjuk azt­ a nemzetiszínű zászlót, amely alatt Petőfi, Kos­suth és Táncsics harcolt és ame­lyet most mi diadalra akarunk vinni, mint a magyar demokrácia lobogóját. A háború ellen tiltakozik Hollandia A 3 éves tervről, sorsosokról, jövőjökről lesz szó. Minden iparost és kereskedőt pártállásra Alaposan gondold meg és jól való tekintet nélkül szeretetre­ hív és vár a Magyar Kommunista Párt Nagy­ pécsi Vezetősége

Next