Új Dunántúl, 1948. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-01 / 1. szám

fttf* t$#€4äffcixkf UJ DUNÁNTÚL S Boldog újesztendőt kívánunk olvasóinknak! YA MAGYAR KOM­MU­N­ISTA PÁRT0 ÉS a U NÁNTU­l L A P3 A V ÉVFOLYAM: 1. SZÁMAra 44 fillérPÉCS, 1948 JANUÁR 1. CSÜTÖRTÖK SZáz ESZTENDŐ ES A JOVENDO el a magyar függetlenség elemeit és ezzel idegen erőknek rendelték alá a magyar gazdasági életet is. A fejletlen társadalmi erők ar­­ ­ra: ILKUPÁL ® pgrü­­dlmjzzal szabadult magyar né visszavetni a szolgaság sötétjébe. Mindszenti hercegprímás Kossuth és Petőfi ellen fáj, gyűlölete azon­ban a szabadon gondolkozó mun­kásnál, és parasztnak, Kossuth és Petőfi szellemi örököseinek szól. Ő nagyon jól tudja, hogy a népi­­dem­okrácia nem tűrheti tovább, ha nem akar méltatlan lenni 1848 szabadgondolataihoz, hogy az egy­házi iskolákon keresztül a demo­krácia ellenségeivé neveljék a dol­gozók gyermekeit. Itt az ideje an­nak is, hogy ezen a nagyon elha­nyagolt fronton rendet teremtsünk. Ez­ az újév a további nagy de­mokratikus sikerek éve lesz. Ez év végére éppen közepére érünk a hároméves tervnek. Az ország megerősítése, ezen keresztül a dol­gozó nép életszínvonalának eme­lése, a nép gazdasági és politikai hatalmának további kiszélesítése a cél. Tovább építjük a szabadság­­szerető népekkel testvéri barátsá­gunkat, egyre aktívabb és jelentő­sebb tényezői leszünk a nagy ke­­leteurópai demokratikus béke­­frontnak. Nem illúziók ezek a századik évforduló előestéjén. Itt van, él és hat a magyar­ történelem új ereje, a felszabadult nép szabad­ságtörekvése. Sohasem lehet már a népi erőket helytelen irányba terelni, saját maga, a nemzet ér­deke ellen felhasználni, mert itt van a nép nagy párja, a Magyar Kommunista Párt Mi eddig is a legszebb magyar hagyományok örököseinek tekintettük magunkat. Azt mondtuk hogy Petőfi, Kossuth és Táncsics pártja vagyunk, a leg­haladóbb, a népért a legtöbbet tenni akarók, tehát a legnemzetibb párt. 1948 arra truzdít minden kom­munistát, minden őszinte demo­kratát, minden jó hazafit, hogy to­vább vigyük a harcot a „belső bitangokkal'­ szemben a dolgozók teljes szabadságának kiépítése felé Ha ezt az utat járjuk, akkor 1848 nagy szabadságkü­zdelm­e hőseinek nyomdokain haladunk­, ben a visszaemlékezés egyik leg­­ragyogóbb történelmi korszakunk­ra, lesznek előadások, kiállítások, országra szóló ünnepségek. De nemcsak ez lesz, ezért még nem lenne méltóan nagy történelmi esz­tendő 1918. ünnepségeinkkel pár­huzamosan 1918-ban újabb döntő és elhatározó lépéseket tesz a ma­gyar dolgozó saját történelmének kialakítása felé. Így kapcsolódik most össze a nagy szabadságküz­­delem történelmi emléke az új tör­­ténelemalakítás hatalmas erőfeszí­­téseivel. Nemcsak ünnepelni fo­gunk, hanem hatalmas léptekkel megyünk előre a népi demokrácia kiszélesítésének útján a dolgozó nép teljes szabadságának megvaló­­sítása felé. Milyen elégtétele a száz éven keresztül elnyomott ma­gyar dolgozóknak, hogy a nagy emlékezés évében már függetlenül és szabadon építheti saját sorsát, hogy néz: az elnyomó kizsák­­mányolók ünnepelnek helyette, hanem­ maga egyre nagyobb sze­repet játszik nemcsak az­ ünnep­ségek, de az ország ügyeinek ren­dezésében! 1848 nagy emlékéhez méltó lett 1948, mert az országot újjáépítő munkás, paraszt és ha­ladó értelmiségi méltó lett a száz év előtti szabadságharcosok hagyo­mányaihoz. Nem azzal lettünk méltóak, hogy fegyverrel a ke­zünkben teremtettük volna meg szabad fejlődésünk feltételeit, mint ahogy ezt olyan ragyogóan pró­bálták meg 1848-ban, hanem azzal, hogy bebizonyítottuk, tudunk él­ni a szabadsággal, fel tudjuk szá­molni belső ellenségeinket és a szomszéd népek felé való kapcso­latunkban meg tudjuk valósítani Kossuth nagy koncepcióját. 1348- ban harcoltak a szabadságért és a függetlenségért, a fejlődés lehető­ségeinek megteremtéséért, — mi készen kaptuk ezeket a lehetősé­geket, de legalább élni tudunk vele. Annyi bukás, elnyomás után a nagy 48-as eszmék korszerű megvalósításával emelkedtünk fel oda, ahol vagyunk. Nem­csak hasonlóság van azon­ban a k­ét dátum között, hanem nagy, mélyreható különbség . Ma egészen mások a társadalmi erők, mint akkor. 1948-at a közép­­nemesség elszegényedett — a feu­­dalizmus szörnyű kötöttségétől polgárrá fejlődni nem tudó kis élcsapata készítette elő. Kik állot­tak Kossuth, Petőfi és Táncsics mögött? Bizony igen, vékony réte­gek! A műhelyek mesterlegényei elsősorban és a jobbágyság­ legön­­tudat­osabb, legmozgékonyabb ele­­met Ezeken kívül nl is számíthat­tak valakire­ A Polgáriasodés meg­teremtése volt az álmuk, de éppen a hazai nagyon vékony polgár­ságra számíthattak legkevésbé, mert ezek bizony nem magyarok hanem németek voltak. A polgári fejlődés megteremtése polgárság nélkül, maroknyi haladó szellemű köznemessel, mesterlegényekkel és jobbágysággal, — ez v<?1‘ 1845 első feladata. Na gyon nehéz fel­adat) Felelős érte a magyar ural­kodó osztály, a főnemesi^ ame­r íniB­ai megelőző évszázadokban Ibidért rangért egymásután adu Ma más a Helyzet. Magyarorszá­gon is van egy hatalmas, harci ta­pasztalatokkal rendelkező, érett, megfontolt és tetterős osztály, amely az­ élén jár demokratikus fejlődésünknek: a magyar munkás­­osztály. A munkásság elenyésző szerepet játszott csak 48-ban, mert kicsi és fejletlen volt, — ma a népi demokrácia szervezett csapa­ta. 48-ban a parasztság szervezet­len volt és a polgáriasod­ás eszm­é­­jéért hevülő középnemesek és igen szórványosan jelentkező pol­gárok vezették, nekik voltak a szövetségeseik. Ma a parasztság túlnyomó nagy többsége, amely a feudalista csökevények csatlósává züllött tőkés elnyomás széttörése után a munkásság támogatásával szerezhette meg a földet, a­min­az összehasonlításhoz tartozik ugyanazok az erők állanak szem­be a mai törekvésekkel, amelyek negyvennyolcéval is szembe állot­tak. A volt földbirtokosok és csat­lósaik ép úgy gyűlölik a népi­­demokráciát, mint nagyapáik Kos­suth és Petőfi radikalizmusát Míg azonban akkor joga volt gyűlöle­tüknek, mert az övék volt osztat­­lanul a gazdasági hatalom is, más a helyzet A dolgozók arra használják fel politikai hatalmu­kat, hogy a gazdasági hatalomnak egyre újabb és újabb­ sáncait ve­gyék be. A volt földesurak és tő­kések kívülre szorulva vicsoríta­nak az izmosodó népi demokrá­ciára. És minél inkább így lesz, annál inkább kell arra számítani, hogy éppen úgy, mint 48-ban, ak­cióba lép az, az­ erő, amely a reak­ció legmegbízhatóbb tartalékát, je­lentett, — a magas klérus. Nem volt véletlen, hogy 48-ban A Szovjetunió nem engedi, hogy az USA nagytőkései diktáljanak Európa népeinek A moszkvai rádió részletesen­ ismerteti Molotov külügym­ini­szt«r nyi­latkozatát. Molotov megál­apította, hogy a német­­ békerendezés problémájat a három­ nyugati nagyhatalom kép­viselője nem­­ ártotta a londoni értekezlet aktuális ügyének és ar­ra törekedett, hogy vagy­­ teljesen levegyék a napirendről, vagy egyéb m­ásodmagú kérdések mögé sorolják. Tények tanúskodnak arról, hogy csak a Szovjetunió kívánta a londoni értekezleten a német békerendezés elősegítésének a meggyorsítását. Amerika a dollármilliárdok segít­ségével mindjobban kezébe keríti Nyugat-Németországot és végső terve, hogy Nyugat-Németorsz­á­­got az amerikai imperializmus­ bí­rásává tegye, európai befolyásának biztosítására. Arról van­ szó­, vagy feltétel nél­kül el kellene fogadni az amerikai terjeszkedés által diktált «nt:de­mokratikus tervet vagy nem lesz megegyezés a német békeszerző­désben és nem áll helyre Európa békéje. Ezt a diktálni akaró politikát ~ fejezte be a külügyminiszter — a Szov­jetunió a leghatározot­tabban visszautasította. - lon­doni kudarcér' a felelős­­t?. .gyesült Államok kormány­zo Vorew hárul. M­­íva ' úrra, ° rabba Rev­ ó, és HM,.mit um km Henry \\Vdoc, A:. ’amok. volt alelnöke kedden sajtó-­­értekezleten annak a reményének adott kifejezést, hogy a kommu­nisták rászavaznak, mivel ,,őszin­­tén a béke pártján áll." Remélem mindazok támogatását — mondot­ta — akik békére vágynak és nem törődöm vele kik azok.” Wallace kedden este hét pont­­ból­ álló tervet tett közzé Európa A koméiban körülzárt görög korTO&oy csapa­tok ismét segélyké­rést, intéztek a zűrd vezetőséghez Athéni kormánykörökben el­isme­r hivatalos Mp szerdai­­ számá­­ba­n (Z új státus­ rendezés szerint a IV fizetési osztályban (lakás­­pénzosztályok szerint) 1017—783, az V. fizetési osztályban 729—567, a VI fizetési osztályban ól.v-466, a vfi. fizetési osztályton 501—376, !, Vk­l. fizetési osztályban 421— 316 a IX. fizeté­s osz­ályban 357­­­•217, a X fizetési osztá­yban 321 219 a XI. fizetési osztályba­­. újjáépítésére, e terv szerint min­den fizetőképes nemzetnek hozzá kell járulnia a terv végrehajtásá­hoz. Az adminisztrációt az Egye­sült Nemzetek intézné. A kölcsö­nökhöz és juttatásokhoz semmi­féle politikai vagy gazdasági fel­tételt n­em szabad fűzni és a köl­csönöket csakis békés célokra nyújtanák. K­k. hogy a helyzet komoly és, hogy a demokratikus hadsereg Konica környékén már 40 faht foglalt <le. 281—231 i XII. fizetési osztály­ban 361—213, a XIII. fizetési osz­­tályban 243—199, a XI­. fizetési osztályban 325—187, a XV. fize­­tési osztályban 301 —172 forint között váltakozik a közszolgálati szakll­­mazotWk illetmény­e. A várakozási i­­dő 1—3 év kö­zött váltakozik, az alsó fizetési osztályokban csupán 1—2 év. 40 falut foglaltak el Markosz csapata. Esküt tesz a román hadsereg szerdán délig )e kell tenniiük a?, esküt a román népi köztársaságra. A szabadságom lévő katonáknak azon.né­ ia’entkezniöt k­el a leg­közelebbi csen­dőrőrsön az eskü A közalkalmazottak új illetményei

Next