Dunántúli Napló, 1948. május (5. évfolyam, 100-121. szám)
1948-05-01 / 100. szám
m A szakszervezeti világszövetség ájus 1-i kiáltványa A szakszervezeti világszövetség május 1-i kiáltványában felhívja a világ dolgozóit, hogy szilárdítsák meg erőiket a béke védelmére a szabadságért és demokráciáért folytatott küzdelemben. Csak úgy biztosíthatjuk a dolgozók magasabb életszínvonalát, a tartós békét, az általános biztonságot, a szabadságot és a demokráciát, ha elérjük azokat a célokat, amelyekért a háború alatt a szabadságszerető nemzetek oly bátran küzdöttek. A munkabérek sok országban a létfenntartási színvonal alá süllyedtek, ugyanakkor az üzérek és monopolisták nyereségei emelkedtek. Egyes országokban fasiszta mintájú munkásellenes törvényeket alkottak, a demokratikus szakszervezetek vezetőit üldözik, a sztrájkjogot korlátozták, vagy törvényen kívül helyezték, sőt egyes országokban a sztrájkolókat halálbüntetéssel fenyegetik. Mindez nem rettenheti vissza a dolgozó tömegeket. Ezek továbbra is lelkesen támogatják demokratikus szakszervezeteknek A dolgozó tömegek látják, hogy sok kormány még mindig hatalmas összegeket öl fegyv úrk élba, holott ezeket a tőkéket a nép életkörülményeinek javítására kellene fordítani. A dolgozói ■ minden országban békét akarnak. Gyűlölik a háborút, visszautasítanak és •elítélnek mindeÍ dkat.^a politikát A szakszervezeti világszövetség a béke megszilárdításának és a világ minden szakszervezete együttműködésének központja volt és marad. Május 1-én minden ország dolgozó népe határozottan kijelenti, hogy a szakszervezetek szilárdan és megingathatatlanul harcolnak a békéért, a demokratikus jogokért, a szabadságért és a dolgozók jobb életkörülményeiért. A MÁJUSI ESZMÉK DIADALA Május elsején a világ dolgozói kivonulnak az utcára, hogy tiitakozzanak a tőkés kizsákmányolás ellen és megmutassák növekvő erejüket és elszántságukat a szocializmusért folytatott harc győzelmes befejezésére. Május elseje a dolgozók munkabeszüntetéseinek és tömegtüntetéseinek nagy napja. Ezek a demonstrációk tanúságot tesznek a munkásosztály félreérthetetlen elhatározásáról, hogy véget akar vetni a kizsákmányolás és elnyomás korszakának, hogy közvetlen befolyást akar gyakorolni a társadalom fejlődésére és előre akarja vinni az emberi haladás ügyét. Ma 59 esztendővel *. első május elseje után, amelyet 1889- ben a párisi nemzetközi szocialista kongresszus jelölt a munkások Ünnepévé, a világ dolgozói elszánt küzdelemben állanak, a 16 kösrend utolsó bástyájával, az újabb háborúra készülő imperialista nagytőkével. Az idei május elseje abban különbözik minden eddigi ünneptől,hogy a dolgozók előtt még soha sem állottak olyan nagy feladatok és a munkásosztály még soha nem volt ennyire felkészülve és felvértezve történelmi feladataikak elvégzésére, mint ma. A két táborra szakadt világ egyre jobban kiélezi a szembenálló erők közötti ellentéteket A magyar dolgozók szilárdan és elszántan a tartós békéért és a demokráciáért küzdő imperialista-ellenes frontba zárkóznak fel a haladás és demokrácia ellenségeivel szemben. A munkásosztály harca nemzetközi méretekben az imperializmus megdöntéséért, a népek közötti béke megteremtéséért, a zsarnokság és elnyomás minden gyűlöletes formájának megszüntetéséért folyik — soha még nem volt olyan közel a dolgozók teljes felszabadulása az egész világon, mint ezen a május elsején. A föld egyhatod részén, a szocialista Szovjetunióban már testet öltöttek a májusi eszmék. A népi demokráciák százmilliós tömbjében a dolgozók a reakció maradványai ellen, a teljes munkásegység és teljes népi egység megteremtéséért folytatott harcukkal, a kapitalizmus befolyásának visszaszorításával, a földreform az államosítás és a tervgazdálkodás megvalósításával és az államhatalom demokratikus átépítésével utat törtek a szocializmus felé. A nyugateurópai országokban és az Egyesült Államokban a munkásosztály harca az imperialista Zsoltiban álló éhségkormányok és a tőkéseket kiszolgáló munkásálló jobboldali szociáldemokraták ellen folyik. A gyarmati népek — Délamerikában csakúgy, mint Afrikában, vagy Ázsiában — elkeseredett küzdelmet folytatnak a gyarmatosítók véres elnyomása és terrorja ellen a nemzeti függetlenség megteremtéséért. Soha nem pattant szét még annyi helyen a nemzetközi kapitalizmus világlánca, mint az utolsó esztendőkben. Szerte a világon a munkásosztály vezetésével sorakoznak fel a többi dolgozó rétegek széles népi s ° trységben, a kapitalista reakciói ellen. Ez avatja az idei május elsejét a munkásság ünnepén túl •a Parasztság, az értelmiség, az egész dolgozó nép ünnepévé. A békéért és demokráciáért folytatott harc egyre nagyszerűbb eredményeket ér el szerte a világon. Franciaországban és Olaszországban a dolgozó osztályok szilárd szövetségén megtörik a fasisztáktól a mint vásárolókig létrehozott reakciós szentszövetség minden kísérlete. Spanyolországban a Franco fasizmus győzelme után közel tíz esztendővel továbbfolynak a fegyveres harcok, sztrájkok és tömegtüntetések remegtetik meg a falangista banditákat. Görögországban, amelyet az amerikai segítség gyilkos polgárháború színterévé változtatott, a demokratikus csapatok csapást csapásra mérnek az amerikai tisztek által vezetett monarcho-fasista hadseregre. Kínában Csang Kaj- Si k hadosztályai sorra megsemmisülnek a népi Hadsereg pörölycsapásai alatt. Folyik a harc a gyarmatosítók ellen Indiában, a Közelkeleten, Délafrikában és számos más gyarmati országban, így kapcsolódik össze a nemzeti függetlenségi harc a világ munkásosztályainak harcával, hogy mindkettő egyesült erővel elkészítse a sírját az emberiséget a pusztulás felé taszító tőkés rendszernek. Soha nem volt még a világ munkásosztályainak olyan hatalmas szervezeti ereje, amilyent a szakszervezeti világszövetségbe tömörült hetvenmillió szervezett dolgozó jelent, akik első sorokban küzdenek az imperializmus és ügynökeinek népelnyomó törekvéseivel szemben. „Ezen a május elsején — írja a két munkáspárt májusi kiáltványa, — most már az egész magyar dolgozó nép együtt ünnepel a munkásosztállyal, amelynek legjobbjai testvéri közösségben a dolgozó parasztság legöntudatosabb részeivel, szakadatlan harcot vívtak a kizsákmányolás és elnyomás, a feudáliskapitalista társadalmi és gazdasági rendszer ellen az egész nép szabadságáért és jogaiért." A negyedik szabad május elseje valóban új, nagy feladat előtt találja a magyar dolgozó népet. A felszabadulás utáni első májust, mint a fasizmus felett aratott győzelem, mint a béke ünnepét ünnepeltük, ekkor indult meg a nemzet teremtő munkája, amely új országot épített a romokból. A második május elseje; meghozta az újjáépítés első gyümölcsét. Az év augusztusára Véget vetettünk az infláció nyomorúságának és sikerrel megteremtettük a stabilizációt. A harmadik a május elsejei reakció felett aratott győzelem ünnepe volt Kiszorítottuk az ország vezetéséből az összeesküvőkkel összejátszó népellenes elemeket, a régi rend visszaváróit és ügynökeit. A negyedik május elsején az alkotó mankót ünnepeljük. A mostani május elsejét a felszabadult nép abban a tudatban köszönheti, hogy az ország végleg dolgozóké, minden, ami itt törtnik, a dolgozó nép érdekében történik. Államosított gyáraink élén a munkapadok és műhelyek dolgozói állanak, a kormány és az államgépezet felelős pozícióiba egyre nagyobb számban kerülnek a nép fiai. Megnyitottak az iskolák, a közigazgatás, a társadalmi élet kapuit az eddig elnyomott kisemmizett milliók előtt. A reakció felett aratott győzelem elhárította az ország továbbfejlődése elől az akadályokat. Teljes erőnket az életszínvonal felemelésére szentelhetjük. A dolgozók szerte az országban rohammunkával és munkaversennyel, a termelő gépezet egyre gazdaságosabb kihasználásával készültek a munka ünnepére, amelynek fényét külön emeli, hogy a nemzeti megbecsülés legmagasabb fokára, az ország legkiválóbb élenjáró dolgozóit helyezte, ezerötszáz élmunkásunkat, akik felé az egész nemzet szeretete és mélységes elismerése száll. A májusi gondolatok öltöttek testet abban a lázban, amely a dolgozókat egyre nagyobb teljesítményekre ösztönzi, legszebb májusi ajándék a magyar dolgozók számára, hopy végre Magyarországon is véget vetettünk a munkásosztály ketlé szakítottságának, megteremtjük a magyar dolgozók egységes, hatalmas pártját amely tántoríthatatlanul viszi tovább azokat az elméket, amelyek a magyar munkásmozgalom harcos májusi felvonulásainak véráztatta zászlóira voltak írva. „A két nagy munkáspárt felülemelkedvén a pártönzésen eltökélte, hogy erőit közös nemzetépítő, népet szolgáló munkára egyesíti és a két pártot egy párttá, a Magyar Dolgozók Pártjává alakítja, hogy így az egész népnek példát mutasson és a dolgozók millióinak önzetlen, erős, igazságra, békére és biztonságra törekvő vezetője legyen". — írja a májusi kiáltvány. Ebben a szellemben alakult meg városunk csaknem minden üzemében és körzetében a Magyar Dolgozók Pártja, ebben a szellemben egyesültek a munkásmozgalom és a termelési csata élén haladó bányászszervzeteink, ebben a szellemben készül egész. Baranya népe a május 17-én megtartandó megyei kongresszusra, amely kimondja a Magyar Dolgozók Pártjának megalakulását Baranya megyében. A magyar városok és falvak utcáit ma mindenütt elértüik ujjongó és ünneplő dolgozók százezrei. A felvonulók vörös és nemzetiszínű zászlóit lobogtatja a szél. Ezeknek a zászlóknak a vezetésével hirdetik meg a magyar dolgozók testvéri szolidaritásukat a világ összes dolgozóival, a velünk közös úton haladó szomszédi népekkel, a béke és a haladás erős védelmezőjével, a Szovjetunóval. ünnepeljük a májusi gondolatokat, amelyek feltartózhatatlanul diadalra viszik a szabadságszerető dolgozó milliók ügyét az egész vilá* fl ° n Pajr* Int váll A népi demokrácia eredményeit senki sem veheti el tőlünk Pénteken tüntették ki az ország LőOO élmunkását Pénteken délután ünnepélyes keretek között tüntették ki a munkaversenyben élre került dolgozókat a budapesti sportcsarnokban. Az élmunkásjelvényeket Kossa István, a Szakszervezeti Tanács főtitkára nyújtotta át a kitüintetteknek. Az ünnepségen megjelent a miniszterelnök és a kormány több tagja is. Harustyák József, a Szakszervezeti Tanács elnöke modott megnyitó beszédet, majd a miniszterelnök köszöntötte a kitünetetteket. Első alkalommal ünnepel együtt a dolgozó munkássággal a falu népe és a haladó értelmiség — mondotta Dinnyés Lajos —, dokumentálva hogy május elseje nemcsak a munkásosztály, hanem az egész dolgozó népünk legszebb ünnepévé vált. Népegységünk töretlen megnyilatkozása lesz a holnapi május elseje, amely szebben nem is köszönthetett volna ránk, mint a munakverseny ünnepével, ahol az első ,magyar éltmunkás" jelvények kerülnek kiosztásra. Nem szokványos kitüntetés ez a jelvény, amelyet a mai napon 1500 dolgozó társunk mellére ‘űzünk. Százezrek munkaversenyének első eredményeként ugrott ez a kitüntet ot- 1500 munkástársunk az élre. Csak olyan munkástársadalom képes ilyen erőkifejtésre, amely öntudatos és ismeri a célt, amely felé haladni kell és tudja, hogy a hároméves, terv, a munkaverseny olyan magyar haza és olyan népi demokrácia fejlődését szolgálja, amelynek nemcsak jólétnk fokozása, hanem függetlenségünk gazdasági zálogának biztosíása is függ ettől a munkától. A kormány és ezen keresztül az egész magyar nép nevében köszöntöm az én munkásokat. A nemzet örökké büszke lesz rájuk, mert egy gyilkos és széAző munkás jelvény; kizárólag a termelésben közvetlenül résztvevő fizikai munkások részére tartják fenn. Az egyéb területen dolgozók részére az élmunkásokéhoz hasonló kitünetést fognak rendszeresíteni. Az élmunkás jelvény mellé élüzem jelvényt is rendszeresítenek, amellyel az egész üzemet jutalmazzák ha a verseny egy-egy időszakában vagy a verseny befejeeredményét többé senki se veheti el tőlünk. A munkaeredmények mindenütt azt bizonyítják, hogy a magyar munkásság tudatában van annak az épitőmunkának a jelentőségével, amelynek mindannyian egyenként is részesei vagyunk. gyenteljes diktatúra romjain felépítették a dolgozók új, szabad független Magyarországát. A miniszterelnök van Kossa István mondott ünnepi beszéde. Rámutatott arra, hogy közel félmillió dolgozó és több mint 1.600 üzem kapcsolódott be a munkaversenybe. zéséig a legkitűnőbb teljesímény: nyújtják Ezután Kossa István az 1. számú élmunkás jelvényt Góró Ernő miniszternek nyújtotta át, n... ám a Szakszervezeti Tanács egyhangú elhatározással neki ítélte oda. Az é.munkások nevében Skrada László köszönte meg a kitüntetéseket és fogadalmat tett, hogy túl A nemzet örökké büszke lesz rájuk... Gerő Ernő az ország első élmunkása