Dunántúli Napló, 1948. május (5. évfolyam, 100-121. szám)

1948-05-01 / 100. szám

2 MÁJUS ELSEJE a történelem távlatában Május elsejének ünnepe a munkásosztály forradalmi erőinek seegszemléje és a nemzetközi összefogás nagy manifesztációja azmerikai munkásság kezdeményezéséből született. 1886 május elején az Egyesült Államok munásai letették szerszámaikat és a nyolcórás munkanapért, helyzetük megjavításáért országos tüntetősztrájkot rendeztek. Chicagóban 00 ezer munkás sztrájkolt ezen aapon. Forradalmi megmozdulás volt ez és a kapitálisok brutális megtorló eszközt alkalmaztak. Nyolc munkást ítéltettek halálra líráikkal, de ez sem használt. Az merikai szakszervezetek 1888-ban I. Louis-ba tartott kongresszusuon kimondották, hogy a chicagói lunkásokkal való szolidaritás jelű! minden évben május elsején drajkkal emlékeznek meg az elő májusi munkabeszünteésről. Aancia szakszervezetek ugyanakor hasonló határozatot hoztak. lyen előzmények után a II. Interacionále alakuló kongresszusa árisban 1889-ben Lafargue indianyára határozatlag kimondta, egy dr . Louis-i kongresszus haározatában elfogadott, május 1-i lapánban, tehát 1899 május elején minden országban és minim városban nagy tüntetést rendezzenek a munkások a nyolcórás munkanapért. Követeljék annak evezesét a hatóságoktól. A tünetést minden ország munkásai a raguk viszonyainak megfelelőenajtsák végre. Forradalmi, harcos ösztönökből zületett meg ez a nagy elhaáozás, de a fejlődése utolsó szakaszhoz, az imperializmushoz érkező kapitalizmus már kitermelte a műnásarisztokráciát is, amely élén áll a párt- és szakszervezeti büokráciátnak. Ez a megmozdulás forradalmi kockázatait el akarva kerülni, az ünnep „konfliktusmencs" megrendezése ajánlotta a néme munkásságnak. Az 1891-ben Brüsselben megtarolt II. nemzetközi kongresszuson újból napirendre került a májusi munkabeszüntetés ügye. Az ingói és néme jobboldaliak elemzése után, megmászva a Iongresszus határozatát, a májusi munkásünnep „konfliktusmentes” megrendezése melett döntöttek. • Magyarországon már 1890-ben a párizsi kongresszus határozatainak szellemében munkabeszüntetéssel ünnepelték május 1 -ét, úgy Budapesten, mint az ország nagyobb városaiban. Gyűléseket és felvonulásokat rendeztek. Fukar becslés szerint is, a fővárosban 60 ezer munkás vett részt a tnteéseken. A csendőrszuronyok fenyegető árnyékában élő falvakban a május elsejének naaly eszmei tartalma megmozgata az Alföld szegényparasztságát is. Harcokban edződö meg a magyar munkásság és parasztság, amíg most egyesülhetett és egyenlő jogokkal birtokba vehet e az országot és építheti magának. Napszemüveget és orvosi receptre szemüveget POZSGAITÓL SZÉCHENYI TÉR 1 Dr Vámos dob ér at 10.0241 Sveici modellek után készült, kézzel kötött bábY ruhácskák üzletemben kaphatók HECKL fűző- és fehérnemű szalon Telefon 32-64. 10248 Kossuth Lams út 5. A DUNÁNTÚLI NAPLÓ előfizetési díja 1 hóra 12 forint, Bcrmasz tdők! Órát, arany tytkláncot, 'ügget gyűrűt legolcsóbb«) Tóth és Csikós órás és ékszerésznél, Fwencíek utca 19. szám, t 10.262 DÜNASTrOU NAPLÓ A református zsinat helyesli a földreformot és az államosítást A magyarországi református egyház zsinati tanácsa az országos zsinattól nyert felhatalmazás alapján április 30-i ülésén hozott határozatai között kimond a hogy teljes készségét ajánlja fel a magyar állami és társadalmi rendben minden olyan szolgálatra amelyet az Úr Jézus Krisztus nevében a Szentlélek erejével végezhet. Elismeri a Magyar Köztársaságot alkotmányával, törvényeivel és inézményeivel és vallja, hogy a köztársasági államforma különösen alkalmas szabad emberek szabad társadalmának felépítésére. A Szentírással egyezőnek látja a nagybirok-rendszer megszüntetését és a földmíves nép földhözjuttatását, a nagyvállalatok közkezelésbe vételét a mindenkire kiterjedő szociális jobb igazságosság érvényesülése érdekében Csehszlováík-magyar tárgyalások kezdődnek A kormány tagjai pénteken Dinnyés Lajos miniszterelnök elnöklésével minisztertanácsot tartottak. A minisztertanács felhatalmazást adott arra, hogy Magyarország és Csehszlovákia közöt bűnügyi, rendészeti együttműködés tárgyában megállapodás jöjjön létre. A földművelésügyi miniszter előterjesztésére hozzájárult a miniszertanács, hogy az állami mezőgazdasági birtokok üzemi személyzete részére státust engedélyezzenek. A népjóléti miniszter előterjesztésére kimondota a minisztertanács, hogy házfelügyelőknek és segédházfelügyelőknek június hó 31-ig lehet felmondani. Hétfőn S. Szabó Ferenc államtitkár vezetésével kilenctagú magyar küldőtség érkezik Prágába és rész vesz a szláv mezőgazdasági kiállítás alkalmával rendezett mezőgazdasági értekezleten. A prágai kiállításra május 9-én 24 tagú magyar parlamenti küldöttség is elutazik. Minden iskolában megalakítják a szülői munkaközösséget A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége pécsi szervezete csütörtökön délután a Nőegyletben nagysikerű nevelőértekezletet tartott, amelyen többszáz nevelő és szülő előtt a MNDSz országos központja képviseletében Járó Dóra közművelődési osztályvezető, Szűcs Istvánná megnyitóbeszéde után beszámolt a II. országos nőtalálkozó nagyszerű eredményéről, kihangsúlyozva, hogy a találkozó megteremtette a magyar nők egységét és közös munkatervét az elkövetkező időre. Felhívta a nevelők és szülők figyelmét, hogy a találkozó a demokratikus nevelés terén a nevelők és szülők számára is nagyszerű, építő munkaprogramot dolgozott ki. A MNDSz az elkövetkező hónapok alatt a népnevelést a legnagyobb mértékben elősegíti eleven _ szülői munkaközösség mozgalmat kíván minél tökéletesebb formában kifejleszteni. Beszélt ezután a szülők iskolájáról és az analfabétizmus megszüntetésére irányuló munka fontosságáról, kérve a nevelőket és szülőket, hogy együttes munkával igyekezzenek eltüntetni az analfabétizmus fellelhető maradványait. Ezután a nevelők részéről Bechtler József és Meskó Gyula az Egyetem utcai és a gyárvárosi általános iskolák igazgatói számoltak be az elmúlt másfél év alatt a szülőkkel együttesen kifejtett munkaközösségi mozgalom eredményeiről, kihangsúlyozva, hogy a szülők bevonásával a nevelési munka fokozottan szolgálta a gyermekek oktatását és nevelését A felszólaló szülők sok olyan kérdést és problémát vetettek fel, amelynek megoldását a MNDSz nagyrészt magára válta. A nevelők a tanítás megkönnyítésére irányuló kérdések és kérések egész sorát tárták fel és kérték a MNDSz és a hatóságok és nem utolsósorban a város támogatását. Járó Dóra a felszólalásokra válaszolva kérte a nevelőtársadalmat, hogy egyénenként és együttesen a szülőkkel együtt minden erejükkel támogassák a demokratikus kormányt és a szülői munkaközösséget naggyá fejlesztő MNDSz szervezeteket. 19« MAIL'S i, Az államosítás eredményei írta : Hallos Kovács József, a Zsolnay gyár vállalatvezetője. Az idei május elseje legnagyobb diadalaink ünnepe lesz. Ezen a napon ünnepelhejük a dolgozók régi vágyának, a gyárak és nagyvállalatok államosításának megvalósulását. Az ünneplés azonban legyen egyúttal számvetés is arról, hogy mit jelent az államosítás a munkásság szempontjából. Az öntudatos dolgozó előtt ugyan tisztán áll a válasz ezekre a kérdésekre, de a reakció suttogó propagandájának ellensúlyozására nem lesz talán hiábavaló néhány szóval összefoglalni és tudatosítani az elért eredményeket. Az államosítással a gyárak vezetése a munkásság kezébe került. A kormány már legelső intézkedésével munkásokat rendelt az államosított gyárak élére. Ezzel a rendelettel egycsapásra megszüntette azt az áthidalhatatlannak látszó társadalmi szakadékot és érdekellentétet, amely eddig a munkást, a dolgozót a gyár vezetőjétől elválasztotta. Az államosított üzemekben ma minden az ország dolgozóinak összessége érdekében és javára történik. Erről a munkások akkor is meg lehetnek győződve, ha munkahelyükről nem látják egyes esetekben azonnal tisztán a célt és az eredményeket. Az államosítás a szociális intézmények, a munkások egészségügyi és kulturális színvonalának emelését célzó intézkedések fokozott ütemű megvalósítását is jelenti. A legnagyobb eredmény azonban az, hogy a termelés eredménye nem egyesek kiváltságos anyagi és társadalmi helyzetének megerősítésére szolgál, hanem mindannyiunk közös jólétének emelkedésére, az államosítással valóban a dolgozóké lett a gyár. A reakció megveri erői útonútfélen azt híresztelik, hogy az államosított üzemekben megáll a munka, tönkremegy a gyár, nem lesz pénz a munkabérek és egyéb kiadások fedezésére, mert — suttogják hiányzik a szakértelem és a tapasztalat. A régi szakemberek azonban nemcsak a helyükön állnak ma is, hanem felszabadultan és lelkesen végzik munkájukat. A megújult munkakedv újítókat és élmunkásokat termelt ki máris mindenütt az államosított üzemekben. Kedvenc szólása a reakciónak, hogy elvesznek a gyári titok, pl. az eozin gyártásának titka. Meg kell állapítanom, hogy egyetlen úgynevezett titok sincs, mert a gyártással foglalkozó dolgozók előtt régen ismert volt a gyártás módja. A reakció azzal is igyekszik hangulatot teremteni az államosítás ellen, hogy személyi sérelemnek tünteti fel, pedig itt nem személyi kérdésről van szó, hanem az ország gazdálkodásának szociális átalakulásáról. Mindez azonban csak múló hangulatkeltés, amit rövidesen elsöpör a munkaverseny diadalmas eredménye, a dolgozók lelkes munkája, az élmunkások és a máris jelentkező újítók kiváló eredményei. A dolgozók — mondhatni kivétel nélkül — átérzik a reájuk hárult felelősség súlyát és jó munkával, jobb minőségű és több áru előállításával igyekeznek a szociális felemelkedést elősegíteni. Az elért eredmények már biztosan megmutatják, hogy a termelés nemhogy nem csökken, hanem mennyiségileg és minőségileg is emelkedik. Ez az emelkedés biztosítéka az államosítás sikerének és ezen keresztül a népi demokrácia megerősítésének. A magánalkalmazottak munkaversenye A Mária utcai szakszervezeti székházban heteken át szorgalmasan dolgoztak a versenypontok összeállításán és a munkaverseny megszervezésén. Nem vol könnyű feladat, mert a tisztviselői munkát igen nehéz — majdnem lehetetlen — normákhoz szabni A verseny eredményeként mutatozó teljesítménytöbblet kiértékelése is sokkal nehezebb, mint az üzemi dolgozóknál. Ez azonban nem ok arra, hogy ne vegyenek részt a versenyben. Minden tisztviselőt áthat a verseny jelentősége. Az építő munkából ők is vállalják a rájuk eső részt, mert ezzel az új életet formálják, amelynek célja a magasabb életszínvonal megeremtése. A versenyben résztvevők üzemen belül egymással, azon kívül pedig más üzemekkel versenyeznek. A verseny egyes üzemekben már az elmúlt hetekben megindult, így a MESzMART-nál, Bőrgyárban, a Zsolnay-gyárban, a MOSzK-nál, bankoknál és biztosítóknál. Az OTI-beliek központjuk irányítása szerint versenyeznek. A pécsi MOSzK-tisztviselők versenytervét viszont olyan kiválónak találta a központjuk, hogy az egész országban annak alapján bonyolítják le a versenyt. Á. B. Brit erősítések mentek Palesztinába Független arab állam kikiáltására készülnek A Reuter iroda jelentése szerint a jeruzsálemi központi kormányzat ultimátumot intézett a Jaffánál harcoló zsidó erődhöz, hogy azonnal szüntessék be a hadműveleteket, különben a brit hadsereg az arabokkal karöltve intéz támadást a zsidók ellen. Az Irgun rádiója cáfolja azt a hírt, hogy a brit ulimátum nyomán a zsidók fegyvernyugvást kértek volna, a telavivi és jaffai körzetben. Péntek délelőttig azonban felfüggesztették az ellenségeskedést, hogy hosszabb ideig tartó fegyverszünetről tárgyaljanak. Az angol rádió is megerősítette azt a hírt, hogy az angol csapatok tankokkal és repülőgépekkel avatkoztak be a Jaffa körüli harcokba és hevesen támadták a zsidók hadállásait. Bár hivatalos angol részről továbbra is hangsúlyozzák, hogy az angol csapatok a mandátum megszűnte, vagyis május 15-e után nem vesznek részt a Palesztina harcokban, a Daily Mail jeruzsálemi tudósítója arról ad hírt, hogy az angolok erősítéseket küldenek a palesztinai brit haderő számára. A párisi Franc Theur leleplezve az angolok további terveit, megállapította, hogy az arabok május 16-án angol izgatásra Palesztina arab megszállta területein ki akarják kiáltani a független arab állam megalakulását. Ez csak első lépés volna az angol ellenőrzés alatt álló nagy arab birodalom megalakulása felé, amely hamarosan bekebelezné Irakot és nyomást gyakorolna Egyiptomra is. A zsidó megszállás alatt álló Palesztinai területen ugyanakkor kikiáltanák az önálló zsidó államot. Zászlót avatott a vegyiipari munkások szakszervezete Pénteken délután kedves családi ünnepség keretében avatták fel a vegyiipari munkások gyönyörű zászlaját a szakszervezeti székház udvarán A Himnusz, majd Varga György megnyitó beszéde után Lakatos Józsefné zászlóanya szép beszéd kíséretében avatta fel a zászlót, a zászlóról, mint a szabadság szimbólumáról beszélt. A munkásegység és az osztályharcos szakszervezet éltetésével fejezte be beszédét. B. Nagy Gusztáv elvtárs a szakmaközi bizottság üdvözletét tolmácsolta és a termelés fontosságát hangoztatta. Újházi József Ady és József Attila költeményeket szavalt, Schmidt József pedig a csatát vesztett munkás dráma monológját adta elő. A megható ünnepség az Internacionálé eléneklésével ért véget.